Aki nyolcvanas évek elején úgy cserélgette a kazettáit, mint egy kedélyes munkásőrparancsnok a bélyegeket a SZOT üdülőben a régi bajtársakkal, annak előbb-utóbb a kezébe került az ETA 1982-ben, a KÖZGÁZ aulában rögzített koncertfelvéte. Az Űrdiszkót úgy énekelte egy nemzedék, mint az őrsi csatakiáltásokat, vagy felmondta a kabarétréfákat, vö:  Gálvölgyi élete fő művével: A nyúúl, be-leha-rapott a fe-ne-ke-be

PZL – 061.hu

Az ETA azonban nem a nyulakról énekelt, hanem a rohadt spiclikről és azokról a kis készülékekről, amiket a telefonokba szerelt a szolgálat, és arról, hogy végre elő kéne ásni a tankokat, hogy nem tetszik az, ahogy mérgezik az agyunkat… Vagy éppen felteszik a kérdést: nem értik miért üldözöttek a hazájukban… Pontosan értették, ezért alapítottak punkzenekart. Nem ők voltak az elsők, de az elsők között voltak, és 1981 körül ők játszották legjobban a punkot. Az ETÁ-nak kulcsszerepe van abban, hogy a punkkal közeli, testi-lelki kapcsolatba került egy nemzedék, kulcsszerepe volt egy generációs váltásban, és abban is, hogy ha szubkulturálisan is, de divat lett 1982 körül Magyarországon a punk.

Ehhez viszont nemcsak jó kiállású, tényleg punknak kinéző, de valahogy mégis az undergroundba is bekötött srácok kellettek, hanem egy megfelelő program is a zenés rendszerváltáshoz. Büdzsé nem volt, a fiúk vasúti kocsikban próbáltak, csoda hogy nem indult el velük a vonat. De az is kész csoda volt, hogy a dolog egyáltalán megszólalt, az pedig már tényleg felfoghatatlan volt, hogy ilyen jó hangminőségben volt hallható, kigyakorolt szólókkal, a maga egyszerű módján, de mégis csak rendesen meghangszerelve. De a legnagyobb csoda mégis az volt, hogy ez az egész országban elterjedt koncertfelvétel jó minőségben szólalt meg.

László Viktor, az egykori ETA gitárosa már nem először futott neki, hogy kiadja. Először persze meg kellett várnia a rendszerváltást, és még kétszer megkeverte, míg aztán 1997-ben, tehát húsz éve majdnem kiadta az 1G Records, és 2017-ben lett a majdnemből igen. Ehhez pedig Rupaszov Tamásra, a Trottel kiadó főnökére volt szükség, aki nemcsak fantáziát, de küldetést is látott a punk anyagok vinylen való megjelentetésében. A felvétel popkulturális jelentősége akkor lépett szintet, amikor néhány hete kék színű vinyl lemezen is megjelent, így aztán már nemcsak egy halovány emlék, amit bezártunk egy Lehel hűtő padláson tárolt dobozába, amiben a többi többi egérszaros kazettát őrzünk.

És most újra jelenidejű lett 1982, az ETA vonósnégyes zavarbaejtően profin megszólaló műsora. Persze, most joggal mondhatnánk azt, hogy miért kell elájulni egy relatíve jól megszólaló cucctól, amikor a Rolls Frakció és korábban a  Beatrice is kiváló hangminőségben nyomta a punkos népszórakoztatást. Nos, azért, mert a Beatrice és a Rolls is profi, kipróbált muzsikusokból állt, akiknek relatíve jó cuccon tudtak megszólalni, míg az amatőr, gimnazista szcénából kikerült gyerekek jórészt csehszlovák és bolgár gitárokat próbáltak behangolni, amire kb. akkora esély volt, mint rendőrgyilkos Soós lLjost bepánikoltatni a szellemvasúton.

A dalok egy része közismerten feldolgozás, a Gyerünk, gyerünk ásd elő a tankot! pl. Sham ’69-szám, a Telefonszámom és a Nézem a világ merre tart UK Subs nóták, stb…), ugyanakkor a műsor fele saját szerzeményekből (Átéltem az éjszakát, Munkát kenyeret) állt, amelyek semmivel nem rosszabbak, mint az angol kollégák dalai. Az ETA esetében a professzionális megszólaláson túl a szövegek viszik el a balhét, amit jórészt Szócska Miklós írt, de néhány punkverset jegyez Czeller Péter énekes is, és az ETÁ-t teljes mértékben megtagadó Pajor Tamás is. Külön ki kell emelnünk az album külalakját László Viktor coveren látható grafikáját, a produkció összhatását, ami lényegesen több lett, mint egy zenés punk emlékkönyv, vagy egy afféle szuvenír.

A Live 1982 Dead megmutatja azt a radikalizmust, ami messzebb ment, mint a szamizdat kultúra, és a CPg mellett a legdühödtebb módon követelt rendszerváltást amikor azzal a szerény javaslattal állt elő, hogy Gyerünk, gyerünk, ásd elő a tankot, gyerünk, gyerünk, hozz új világot! Ehhez a szöveghez semmi köze nem volt a Sham ’69-nek, ez a szöveg csak Magyarországon születhetett meg, 1981 körül. A CPg elment a falig, amikor azt mondta, hogy Erdős Péter kurva anyád!, míg az ETA nem nevezett meg senkit a hatalom gyakorlói közül, csak azt mondta nekik:  Kurva anyátokat! Ez a lemez tehát azt mutatja meg, hogy a nyolcvanas évek végi rendszerváltás nem a szamizdat butikban kezdődött, nem is a lakitelki sátorban, hanem a CPg Kozák utcai fellépésén, és a Déli pályaudvar veszteglő vonataiban, ahol próbált az ETA, ahol azt üvöltötték bele az Alkotás utcai sercegő lámpafényes éjszakába, hogy Dől a bűz a házakból, az utcán hullaszag / Nézek szerteszéjjel mögöttem jön egy alak /Tudom, hogy ez az a pasas, akit rám állítottak /Rohadt spicli!

ETA
Live 1982 Dead
Trottel
10 szám 40 perc