Noha a húsvéti nyúl kétségkívül igen komoly hírnévvel rendelkezik, földi faunánk legbájosabb entitásai között szép számmal akad még olyan nyúlalak, amely az irodalomnak és a filmművészetnek hála vagy a popkultúra nyúlüregeiből kipattanva hódított meg tömegeket. Eljött az ideje, hogy megmártózzunk e tüneményes jószágok pihe-puha bájvilágában, és egy részrehajló lista formájában számba vegyük minden idők leghíresebb hazai és nemzetközi celebnyulait.

MAPET – 061.hu

Nyuszi a No, megállj csak! sorozatból

A Szojuzfilm filmstúdió áldásos munkájának eredményeként 1969-ben elindult, a szovjet Tom és Jerryként is emlegetett rajzfilmsorozat hősei közül a nagyobb sztár a farkas lett, de kétségtelen, hogy a folyton menekülő nu pagagyís nyúl nélkül a farkas sem lett volna ilyen sikeres karakter. A tanulságos történeteket tartalmazó sorozat 1968-ig folyamatosan futott, ekkor a farkast szinkronizáló színész, Anatolj Papanov halála miatt a széria felfüggesztése mellett döntöttek. Az alkotók eredetileg a „szovjet Bob Dylant”, Vlagyimir Viszockijt szemelték ki a Farkas szinkronhangjának, a korabeli pártvezetés azonban ehhez nem járult hozzá. A Farkas karaktere olyannyira összenőtt Anatolij Papanovval, hogy a színész halálával a sorozat felfüggesztése mellett döntöttek. Az 1993-as kiadású részeket korábbi stúdiómunkákból állították össze még Papanov hangjával, 2006-ban pedig újabb széria indult. Pár éve még töretlenül a Nu pugagyí! rajzfilmkaraktereit szeretik mind közül a legjobban Oroszországban, a Mása és a medve című, világszerte népszerű animációs sorozat talán még mindig csak a második legnépszerűbb.

A Legkisebb Ugrifüles

Csukás István Téli tücsök meséi című könyvének egyik mellékszereplője 1977-ben vált saját bábfilm-sorozatának főszereplőjévé, Ugrifülesünk tehát mai szóhasználattal élve egy spin-off-sorozatban vált a gyerekek egyik kedvencévé. A mesét a Tévémaci, a Mirr-murr és Makk Marci apukája, Foky Ottó rendezte, a Foky-Csukás alkotópáros pedig a Mirr-murr sikere után kapta a felkérést az újabb sorozat elkészítésére. Rendesen odatették magukat: az Ugrifülesben sokkal több az animációs geg, javultak a hangeffektek és a poénok is. Újdonság volt, hogy A Mirr-murrban még csak egy színész, Halász Judit mesélt, az Ugrifülesben több neves színművész kölcsönözte a hangját a figuráknak. Az első szériában még csak Ugrifüles és Tüskéshátú volt a két főszereplő, mert kezdetben úgy volt, hogy csak egy széria készül a bábfilmből, de aztán az alkotógárda megkapta a televízió megrendelését a második sorozatra is. Márton András (Ugrifüles), Haumann Péter (Tüskéshátú) és Gálvölgyi János (Brekkencs) a későbbiekben végighülyülték a szövegfelmondást, Fokyék a stúdióban dőltek a röhögéstől és persze az improvizációk javát meghagyták.

Harvey

James Stewart karrierjének egyik legjobb alakítását nyújtja a Mary Chase Pulitzer-díjas darabja alapján készült klasszikus, pörgős és könnyed hollywoodi komédiában. Stewart játssza a jól szituált Elwoodot, akinek elválaszthatatlan jó barátja csakis számára latható. Harvey, az embernagyságú nyúl komoly szerepet tölt be Elwood életében, ezért húga úgy érzi, eljött az ideje az elmegyógyintézetnek. Egy kavarodás következtében azonban végül ő kerül be a flepnisek közé, és Elwoodra meg képzeletbeli pajtására vár a feladat, hogy kijuttassa őt onnan, és mindent elsimítson a családi perpatvarban. Harvey rendszertani besorolása szerint pooka, a kelta folklór többnyire állatalakban előforduló, jóindulatú, de csintalan figurája, egy időn és téren felül álló teremtés, már-már sci-fibe illő képességekkel – és mint ilyen, a Donnie Darko Frankjével rokonítható. A Pulitzer-díjas drámáját világszerte – nálunk is – műsorukra tűzték a színtársulatok, Elwood alakja pedig a tévében is gyakorta felbukkant. Bennünk, magyarokban, ugyan nem hagyott különösebb nyomot, az NSZK-ban azonban olyan népszerű volt a figura, hogy az 50-es és 80-as évek között évtizedenként készült az eredeti moziból egy-egy tévéfilmváltozat. Amerikában sem feledkeztek meg róla: egy 1972-es feldolgozásban például maga James Stewart is újraéleszthette régi karakterét.

Frank

Bemutatója után Richard Kelly első és legjobb, mára kultfilmmé nemesedett filmje, a Donnie Darko óriásit zakózott a mozipénztáraknál. A magyarázat egyszerű: a filmtörténetben ugyanis kevés ennyire rosszul időzített alkotás született. A Sundance fesztiválon debütált független filmet mindenki imádta, de okkal nem mentek ölre érte a forgalmazók. Nem sokkal a columbine-i iskolai mészárlás után ugyan ki kockáztatott volna egy fura középiskolás főhőssel, aki fegyvert tart a kezében? Végül a Newmarket karolta fel és küldte moziba Kelly művét, amelynek egy másik erős jelentében Jake Gyllenhaal szobájára ráesik egy utasszállító repülő hajtóműve – nem sokkal azután, hogy a WTC ikertornyai ráomlottak Manhattanre. A bukta borítékolható volt, de az idő helyretette a film renoméját. A paranoid skizofrén Donnie képzeletbeli barátja Frank, az embernagyságú horrornyúl (vagyis egy nyúljelmezes figura), nem az a jópofa arc, akivel Jimmy Stewart lógott a Harvey-ban. Percre pontosan elővetíti Donnie számára az armageddont, megbabonázza és vandalizmusra ösztönzi a srácot. Mindennek magasabb értelme van a puszta káoszteremtésnél, a rébuszok burjánzása közepette pedig betekintést is nyújt egy zavart, pubertást épp megélő lélek érzelmi és gondolatvilágába. Nyolcvanas évek nosztalgikusan, szarkasztikusan és félelmetesen.

Nyuszi a Micimackóból

Bár Milne már 1926-ban megalkotta a Százholdas pagony tapsifülesét, mozgóképes változata 1961-ben született meg, amikor a Disney megkapta a jogokat, hogy rajzfilmet gyártson belőle. A többi szereplőtől eltérően a Nyuszi illusztrációi – az animációs változat is – inkább élő, mint plüssállatra hasonlítanak. Nyusziról azt kell tudni, hogy kicsivel okosabb társainál, és talán Bagolyt leszámítva, okoskodóbb bármelyiküknél. Bár nem tökéletesen, de a legtöbb szereplőnél jobban ír és olvas. Szervező, terveket szövő alkat, néha kissé önző, és nehezen fogadja a változásokat. Lojális a barátaihoz, de az új jövevényeket nehezen fogadja el, pláne, ha olyan felforgató alakok érkeznek az erdőbe, mint Kanga és Zsebibaba vagy Tigris. Hajlamos bevonni Micimackót és Malackát a terveibe, és Bagolyhoz megy, ha „gondolkodnivaló” van. Vannak, akik pszichológiai kóresetekként tekintenek a Micimackó szereplőire. E felfogás szerint Nyuszi az agresszív-neurotikus típusba tartozik, aki hétköznapi félelmeit túlságosan felnagyítja, aggodalmaskodásaival és dührohamaival pedig mindenkit kikészít, valójában mindenki utálja őt az erdőben.

Aromo

Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl a Négyszögletű kerek erdő, a sokáig Réber László zseniális rajzaival illusztrált Lázár Ervin-mesék visszatérő helyszínének neves lakója. Cimborái, illetve vitapartnerei sem ismeretlenek: Bruckner Szigfrid, a kiérdemesült cirkuszi oroszlán, Dömdödöm, aki csak annyit tud mondani, “dömdödöm”, Szörnyeteg Lajos, a legjobb szívű behemót, Ló Szerafin, a kék paripa, Vacskamati, a szeleburdi macska vagy Nagy Zoárd a lépkedő fenyőfa. Mikkamakka, a “bandavezér” leírása szerint Aromo, a nagyeszű ugrifüles azelőtt szabad foglalkozású nyúl volt, káposztaszakértő. Korábban a mezőn lakott, ám miután részvételre kötelezték a Nyúlfutást Oktató Főtanfolyamon, a bizottságában ülő kövér, pirospozsgás urak pedig egy teknősbékával példálózva lepontozták a mozgását (“Rettenetes! Hogy dobálja a farát, micsoda rossz lábtartás, ezt a gyenge technikát!”), mérgesen megpattant és vérebekkel nyomában befutott a Négyszögletű kerek erdőbe, ahol rátalált jelenlegi barátaira. Azóta ő is ott él.

Roger

Robert Zemeckis, a Smaragd románca, a Forrest Gump és a Számkivetett direktora a Vissza a jövőbe-trilógia első két részének forgatása között is gurított egy nagyot, ez volt a Roger nyúl a pácban. A film az animáció és az élőszereplős mozifilm minden addiginál pompásabb találkozása, ráadásul az úttörő technikai megoldások mellett a cselekmény is rendben van. Zemeckis a rajzfilmek hőskorába, a 40-es évekbe helyezte történetét, a hollywoodi és a klasszikus magánnyomozós hangulat pedig nagyszerűen illeszkedett egymásba. Eddie Valiant, a kiégett alkesz magándetektív (Bob Hoskins) megbízást kap, hogy szaglásszon körül a férfiak körében legnépszerűbb rajzfilmfigura, Jessica Rabbit körül. Miután Eddie lesifotókat készít Jessicáról és a Firkanegyed tulajdonosáról, utóbbi rejtélyesen életét veszti. Az első számú gyanúsított a féltékeny férj, Roger nyúl, aki Eddie segítségét kéri, hogy mentse a gonosz bírótól (Christopher Lloyd). A “karaktergyilkos” figurát John Cleese, a leghülyébb járású Monty Python-tag is szerette volna eljátszani, de Spielberg és Zemeckis elutasították, mert úgy gondolták, hogy az egykori komikusbandából senki sem vehető komolyan a szadista főgenyó szerepében. Tim Curryt, a Rocky Horror Picture Show bizarr traveszti űrlényét, az Az tévéváltozatának rémbohócát is meghallgatták, de nem találták elég meggyőzőnek a szerepre.ű

A kockásfülű nyúl

A bőröndből minden reggel álmosan előbújó, tornázó és távcsővel körbetekintő zöld tapsifüles történetein már legalább három generáció nőtt fel. Az első évadot 1974-ben kezdték gyártani, a folytatást 1976-ban. Összesen huszonhat rész készült, és még ma is vetítik a mesecsatornák. Marék Veronika általában egyedül dolgozott, nem csak írta, rajzolta is a meséit, és ettől csak egy-egy alkalommal tért el – például a propellerfülű problémamegoldó kedvéért. A nyulat és barátait – a vadóc Krisztát, az álmodozó művészlélek Menyust, a sírós stöpszli Kistöfit és az erőszakos melák Mozdonyt – Richly Zsolt rajzolta, ő is rendezte a sorozatot. Balázs Árpád remek zenét szerzett hozzá, és mivel nincs szöveg az epizódokban, a zene volt a történet dramaturgiai motorja. A nyuszi nem tesz csodát, csak töri a fejét, repked ide-oda addig, amíg minden el nem rendeződik. Megkerül az elveszett fényképezőgép, elkészül a születésnapi torta, megjavul az elromlott kisautó, hazatalál az eltévedt Kistöfi, Menyus győz a sportpályán, Mozdony megtanul Krisztától gitározni. S amikor a hétperces történeteknek vége, a kockásfülű nyúl visszaszáll a limlomos kamrába, az öreg bőröndbe a toronyház tetején. Bemutatásakor a sorozat szombat esténként futott a Magyar Televízióban, később közel 90 országban mutatták be. A harmadik évad tavaly nyáron indult az M2-n.

Bob és Bobek

A csehszlovák televíziós rajzfilmsorozat két nyusziról szól, akik egy cilinderben laknak, és reggelenként tornáznak. A nagyobbik (Bob) szorgalmas, a kisebbik (Bobek) lustább, akit noszogatni kell, hogy csináljon valamit, de okos és leleményes. „Ébresztő! Gyerünk dolgozni! – De miért? – Mert a munka nemesít” – a minden rész elején elhangzó párbeszédből könnyen rájöhetünk, hogy a két tapsifüles sem mulasztotta el fiatal nézőibe fegyelmezni a szocialista nevelés alapjait. A sorozat atyja, a hét éve elhunyt Vladimír Jiránek eredetileg illusztrátor és karikaturista volt, akinek politikai karikatúrái rendszeresen megjelentek a vezető cseh napilapokban a kommunista rezsim 1989-es összeomlása után. Stílusát a tipikus cseh humor megtestesítőjeként emlegették. A Bob és Bobekből két nagyon hosszú széria készült: az első, a klasszikus, 1978-tól indult és 39 részt foglalt magába. A második, a Bob és Bobek a repülőszőnyegen című már a kétezres években készült el, ebben a két nyúl a világ körül utazik 52 epizódban.

Tapsi Hapsi

„Mi a helyzet, hapsikám?” Ugye, ismerősen cseng ez mondat? A legöregebb híres mozgóképes nyúl, az agyafúrt, legyőzhetetlen, folyton répát rágcsáló szürke bundájú Tapsi Hapsi (aka Bugs Bunny) először 1940-ben tűnt fel a mozivásznon, és a születése óta eltelt évtizedek alatt sem vesztett népszerűségéből. A Bolondos dallamok (Looney Toons) legismertebb figurája, a Warner Brothers egyik legnagyobb sztárja, 2002-ben megválasztották mindenidők legnépszerűbb rajzfilmfigurájának is. Több mozifilmben is szerepelt, a Tapsi Hapsi és Gyalogkakukkban, a Roger nyúl a pácban és a Zűr az űrben című mozikban. A nyúl történetei közül több politikai élű epizódot is betiltottak, a második világháború alatti időkben Tapsi gyakran hülyét csinált Amerika ellenségeiből: a japánokból, Mussoliniből és Hitlerből is. Ahogy a legtöbb Warner Bros. figurának – Dodó kacsának, Cucu malacnak, Rissz-Rossz Samnak, Elmernek, a Gyalogkakukk prérifarkasának, Szilveszternek, Csőrikének és sorolhatnánk – eredetileg Tapsinak is a legendás komikus, Mel Blanc kölcsönözte a hangját. A szemtelen nyúl korszakokon át kitartó népszerűségét mutatja, hogy még a hollywoodi Hírességek sétányán is saját csillaga van – a konkurens cég rajzolt sztárjával, a Disney által teremtett Mickey Egérrel együtt.

Caerbannog vérnyula

Ki ne ismerné az utánozhatatlan angol abszurd humor legsűrűbb esszenciája, a Monty Python-csoport korai egész estés filmjét Artúr király és lovagjainak Szent Grál-expedíciójáról? A vizuális és verbális gegek, intellektuális és mélyprosztó poénok szkeccsfüzérében két nyúlalak is feltűnik: először is ott van a Sir Bedevere ötletére legyártott trójai fanyúl, amit a gyanútlan franciák be is tolnak a várba, ám a cameloti zsenik a terv második fázisának ismertetése közben döbbennek rá, hogy elfelejtettek elbújni a szerkezetben. Aaaaarrrgghhh Legendás Fekete Szörnyetegén innen, a rekettyésen túl találkoznak Caerbannog barlangjának őrzőjével, a kezdetben bagatellizált fehér nyuszival (– A… nyúlon túl? – Nem, a nyúl az. – Ah, vén hülye buzeráns!). Nem teljesen légből kapott a figura: a szerzők állítólag a Notre-Dame homlokzatáról vették a motívumot, amelyen egy gyáva lovag egy nyúl elől menekül. De megjelenik az európai állatmese egyik ősforrásában, a Renart-regényben is, ahol Renart róka egy ellenségét gúnyolja ki annak “vérengző nyúllal” folytatott küzdelme miatt. Artúr király korában egyébként nem voltak nyulak a brit szigeteken, az állat ugyanis a jégkorszakban kihalt arrafelé, és csak a 13. században telepítették be újra – nem mintha az alkotók annyira törekedtek volna a történeti hűségre…