A trianoni békediktátum 100. évfordulóján, harminc évvel a rendszerváltás után a magyar filmgyártás nemigen képes Trianonról szóló játékfilmet felmutatni (bár talán kár lenne ezért hibáztatni), dokumentumfilmeken azonban, noha ebben a témában ebben a műfajban sem jellemző a sorbanállás, rendre felelevenítik a feldolgozhatatlannak tűnő nemzeti tragédiát. Összeállításunkban több olyan alkotást is beválogattunk, amelynek premierje a Duna Televízió június 4-i műsorfolyamában szerepel.

061.hu

A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében

A trianoni békediktátum 100. évfordulójáról és a szégyenteljes békediktátum aláírásáról megemlékező alkotás Apponyi gróf felszólalásának dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstrukciója történész szakértői kiegészítésekkel,  a filmdráma és dokumentumfilm műfajának ötvözete. Apponyi a magyar küldöttség vezetőjeként csak Párizsban szembesült az antanthatalmak békefeltételeivel, az általa vezetett békedelegációnak pedig mindössze egyetlen napot hagytak, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben. A magyar történelem egyik legnagyobb hatású, emblematikus beszédét a gróf 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondta el a francia külügyminisztérium földszinti dísztermében. A gróf a békefeltételeket elfogadhatatlannak nevezte, és úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg?

Az alkotók leírása szerint „a néző a rekonstruált, dramatizált jeleneteken keresztül nem csupán tanúja lehet Apponyi beszédének, de képet kaphat a béketárgyalások atmoszférájáról, történész megszólalások segítségével kiegészítheti tudását és az izgalmas vizuális megoldások segítségével belehelyezkedhet a békedelegáció helyzetébe”. A Kálomista Gábor vezette Megafilm produkciójának forgatókönyvét Csillag Mano, Kálomista László és Máthé Áron írták az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium A magyar békeszerződés című 1920-as kiadványa alapján. A filmet a keszthelyi Festetics-kastélyban forgatták Rátóti Zoltán főszereplésével, Georges Clemenceau-t Dánielfy Zsolt alakítja. Rátóti a Nemzeti Színház idei évadának utolsó bemutatóján, a Wass Albert műveiből készült Tizenhárom almafa című darabban is elmondta Apponyi negyvenperces monológját, alakítását a közönség – megszakítva így az előadást – vastapssal jutalmazta. A filmben sok szereplővel, gyönyörű környezetben és fantasztikus díszletek között idézik meg a kort, a beszédet Máthé Áron történész szakértő magyarázataival megszakítva dolgozzák fel. A film megtekinthető június 4-én, 20.15-től a Duna Televízióban.

Gyémántbéke

A nemzeti összetartozás napján, június 4-én egy rendhagyó filmet ajánl figyelmünkbe a Várkert Bazár. A Gyémántbéke című dokumentumfilm az első világháború befejezése és a trianoni békediktátum centenáriuma okán, de személyes apropóból készült: kevesen tudják, hogy a Kimnowak zenekar Gyémánt című, számtalan feldolgozást megért slágerét annak idején a dalszövegíró Novák Péter nagyapjának háborús drámája ihlette. A film zenei szövetét az eredeti dal újraértelmezése adja, míg a riportok a zenész közreműködők – Ferenczi György, Küttel Dávid, valamint Kardos-Horváth János társszerző – személyes benyomásait dokumentálják, szubjektív aspektusból láttatva Magyarország legnagyobb sorstragédiáját a Várkert Bazár Új világ született című kiállításának kulisszáiban. A film után Novák Péter és az Etnofon Zenei Társulás játszik, mint azt az eredetileg tervezett bemutatón is tették volna. A rendkívüli helyzetre tekintettel karanténkoncerten szólalnak meg Kiss Ferenc, a zenekar szellemi vezetőjének dalai, felidézve a legendás Vízöntő és Kolinda világzenei formációkat, illetve a törekvést, hogy a kulturális összetartozás (bármily közhelyes is) ne ismerjen határokat, nemzetiségi ellentéteket… A különleges koncert dalai a zenekar közösségi és videómegosztó felületein lesznek láthatók június 4-től, a film premierjét a Várkert Bazár online felületein tekinthetjük meg június 4-én 19 órakor. Íme a filmet beharangozó videóklip:

Reformátusok és Trianon

A Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely harmincperces dokumentumfilmet készített arról, hogyan szakította szét a trianoni békeszerződés a Kárpát-medencei reformátusságot. A magyar református egyház 1881-ben kialakult szerkezete 1920-ban, a trianoni döntéssel teljesen felbomlott, Romániába 712 ezer, Csehszlovákiába 217 ezer, a mai Szerbia területére 50 ezer, Ausztriába 4 ezer magyar református került, elszakítva a magyarországi egyházkerületektől. Ablonczy Bálint, a film forgatókönyvíró-rendezője a Reformáció Öröksége Műhely vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy Trianont vallási hovatartozástól függetlenül minden magyar ember tragédiaként élte meg, és minden magyar egyházat érintettek az utódállamok intézkedései. Példaként említi, hogy minden utódállamban voltak földreformok, ami lényegében egyet jelentett a magyar birtokosok és a magyar egyházak földjeinek elvételével és kiosztásával, ugyanakkor a reformátusok több okból is különösen nehéz helyzetbe kerültek: mind magyarok voltak, míg a határon túlra került katolikusok között voltak például németek is, így a reformátusokat kifejezetten „magyar egyháznak tekintették”. Ráadásul mögöttük nem állt világegyház, mint a katolikusok mögött. A határon túlra került reformátusok helyzetét tovább nehezítette, hogy valamennyi utódállam – még Ausztria is – előírta, hogy a területükre került magyar reformátusok szakítsanak meg minden kapcsolatot a Magyarországi Református Egyházzal, különben jogilag nem ismerik el őket, és nem kapnak államsegélyt. A filmben a téma magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és királyhágómelléki, illetve délvidéki szakértői szólalnak meg. Az interjúk mellett grafikák, korabeli filmhíradók, levelek, feljegyzések és fényképek is segítik a téma megértését. A film megtekinthető a Károli Gáspár Református Egyetem Youtube-csatornáján.

A Wettstein-napló

Wettstein János követségi tanácsosa, a párizsi békedelegáció főtitkárhelyettese 1920 áprilisában hozzálátott annak a naplónak az összeállításához, aminek köszönhetően ma már bővebb ismereteket szerezhetünk arról a háttérmunkáról, amely a magyar delegáció részéről a trianoni békeszerződés aláírását előzte meg. Ez a részleteiben is egyedülálló írás annak köszönhetően került elő, hogy Wettstein János építész megőrizte diplomata nagybátyja hagyatékát. Az 50 perces dokumentumfilm többek között ennek mentén dolgozza fel a trianoni béketárgyalás folyamatát. Ezzel együtt bemutatja azt is – Sátoraljaújhely példáján -, hogy miként hajtották végre aztán a határmódosításokat és az miként változtatta meg több ezer ember életét, százéves távlatban is.

Csonka vágányon – Vagonlakók a Trianon utáni Magyarországon

Dékány István, a film rendezője először akkor találkozott a témával, amikor a cipszerekről, a szepességi szászokról készített elő egy filmet. Az anyaggyűjtés idején fény derült arra, hogy azokat a cipszereket, akik nem esküdtek fel a csehszlovák államra, kiutasították és Miskolcon vasútállomáson vagonokban laktak. A rendező ekkortól kezdte gyűjteni az adatokat a vagonlakókról. Talált három, a korszakkal összeköthető idős embert: egyikük a Nyugati pályaudvaron vagonban született, a másik csecsemőként jött át szüleivel Máramarosszigetről, a harmadik pedig Búza Barna szobrászművész volt, aki 9 éves kisgyermekként Vésztőn, a vasútállomáson játszott menekült gyerekekkel. A további 15 interjúalany közül többeket az egykor vagonlakóknak épített lakótelepek közösségében leltek fel. A budapesti Juranics utcai, a Pongrácz úti, valamint a pestszentlőrinci állami lakótelep is ilyen volt, utóbbi helyére húzták fel a Havanna lakótelepet. A megszólalók fele nemzetiségi, például olasz, német, lengyel származású felmenőkkel is bírt, akik mégis magyarnak vallották magukat még akkor is, mikor tudták, hogy kiutasítják őket, és nincstelenül jönnek át a határon. A vagonlakók többsége állami hivatalnok volt, tehát nem egyszerű szobakonyhás házakat, hanem négy-hatszobás lakásokat adtak fel és a 4-5 gyerekes család sem volt ritka köztük. A rendező szerint a számukat nem lehet pontosan tudni, de a legtöbben, körülbelül kétszázezren Erdélyből jöttek, a Felvidékről csaknem 90 ezren, a Délvidékről 60-80 ezren érkeztek a vagonokban. A menekültügyi hivatal csak 1919 májusában állt fel. Dékány Istvánék munkáját pedig az is nehezítette, hogy az ott őrzött dokumentumok 1945 januárjában, Buda ostromakor a Bécsi kapu téri levéltárban elégtek.

Trianon

+ Hétköznapi Trianon

Koltay Gábor régóta foglalkozik Trianon kérdésével: 2016 júniusában mutatták be az Itt élned, halnod kell zenés történelmi játékát a Hősök terén, majd 2018 júniusában ugyanitt a Trianon című, folkzenei elemekkel átszőtt szimfonikus hangszerelésű rockoperát, amelyet szintén ő rendezett, és amelyre újfent Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője írt zenét. A rendező 2004-es Trianon-filmje eredetileg egy tizenöt részes, a Magyar Televízió által megrendelt dokumentumfilmes alkotásnak készült, Velünk élő Trianon címen. Ám hiába készülhetett el a film 14 évvel a rendszerváltozás után, a témát akkoriban még komoly feszültség övezte, a sorozat köztévés sugárzását és a leforgatott anyagból összeállított, mozis vetítésre szánt filmváltozatot a baloldali kormányciklus idején – a hivatalos műsorra tűzés ellenére – ellehetetlenítették, egyedül az Uránia Nemzeti Filmszínházban lehetett megtekinteni. De változnak az idők, hiszen korábban, amikor Raffay Ernővel körútra mentek Erdélyben, a román hatóságok rövid távon kiutasították őket Romániából, később azonban az ottani legnépszerűbb tévécsatorna, az Antenna 1 esti főműsorában több millióan láthatták a filmet, sőt,  a sugárzást több órás élő vitaműsor követte mások között az ő, és román történészek részvételével. A filmben megszólal Csurka István, Duray Miklós, Fejtő Ferenc, Glatz Ferenc, Nemeskürty István, Pozsgay Imre, Raffay Ernő, Szervátiusz Tibor és Tőkés László. A rendező most újabb dokumentumfilmmel rukkolt elő a témában: a Duna Televízió nézői június 4-én 19.05-től láthatják a Hétköznapi Trianon című filmet, amelyben két fiatal kutat a trianoni békediktátum okai után Versailles-ban és az erdélyi Bonchidán, bemutatva az 1920 utáni, máig ható tanulságokkal járó nemzetfejlődést és a velünk élő trianoni következményeket is. Koltay 2004-es Trianon-filmjét pedig itt nézhetik meg: