Létkérdés volt Szent István korában, hogy Magyarország felvegye a kereszténységet – mondta az MTA Történettudományi Intézetének kutatója az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
Bácsatyai Dániel kulcsmomentumnak nevezte, hogy III. Ottó német-római császár uralkodása idején anélkül válhatott a magyar és a lengyel egyház is a keresztény államközösség részévé, hogy hűbéri kapcsolatba kellett volna kerülniük a német-római császársággal. A történész közölte: az ország függetlenségének megőrzéséhez Szent István részéről okos diplomáciára volt szükség. Államalapító királyunk feleségén, a bajor származású Gizella királynén keresztül remek családi kapcsolatokra is szert tett, ami szavatolta a német-római császárok közül egyedül szentként tisztelt II. Henrik jóindulatát is. Henrik halála után azonban megszűnt a békés kapcsolat, a német-római császárság fegyveres fenyegetéssel lépett fel Magyarországgal szemben. Már Szent István életében fegyveres helytállásra volt szükség, 1030-ban – mondta. Bácsatyai Dániel arról is beszélt, hogy Szent István halála után válságidőszak jött el. Még nem volt elég erős a keresztény magyar állam, de talán éppen a német fenyegetetéssel szemben kovácsolódott olyan összetartás, amely hozzájárult ahhoz, hogy Szent László idején erős stabil közép-európai állam jött létre – tette hozzá.
Forrás: MTI; Vezető kép: Gödöllői Szolgálat
kamcsatka
2019-08-21 at 20:00
ezt a 200 eves hazigsagot meddig kell meghallgatni MINDEN aug 20an?
csak egy kérdés..
ha nem voltak keredztenyek…miert temetkeztek ereklyetarto mellkeresztekkel?
hazug unalmas dumak ezek…napra nap…lehetoleg jobbos ujsagokban IS.
Rakovszky István
2019-08-20 at 22:53
A magyarok már akkor is javarészt keresztények voltak, csak se nem a bizánci, se nem a salzburgi rítus szerint.
A létkérdés a szabad, független megyar egyházi szervezet volt.
Mátyás
2019-08-20 at 14:23
És még egy apróság, nem írtotta ki az ősmagyar vallást, hanem elrejtette a pálos rendbe, így még évszázadokig megmaradhatott.
Mátyás
2019-08-20 at 14:21
Nem az volt a kérdés, hogy keresztény vagy “pogány”, hanem az, hogy milyen keresztények legyünk. És ez valóban politikai döntés volt és valóban az ország egységben maradását szolgálta. Mert Koppány és Gyula is keresztények voltak, csak míg Koppány a Salzburgi érsekség felé húzott, az erdélyi Gyula Bizánc felé, így félő volt, hogy már akkor két vagy három részre szakad az ország. Ezért állította őket félre István és lettünk egységesen római keresztények. A magyarság már jóval korábban kapcsolatba került a kereszténységgel, sőt más vallásokkal, pl a budizmussal (ami egy Buda nevű szkíta tanítóról kapta a nevét Wikipédia:”A buddhizmus a történelmi Buddha, Gautama Sziddhártától ered, aki körülbelül i. e. 563–483 között élt, a sákja vagy szkíta nemzetség harcos kasztjához tartozó uralkodó család fiaként.” és nem budhizmus, hanem budizmus, kivéve magyarul és németül) vagy a nesztorianizmussal, de akár lehetne a zoroasztriánizmust is említeni. Szóval a lényeg, hogy valójában az István a király rockoperának nem sok köze van valósághoz, de úgy látom az MTA-nak sem.
bl
2019-08-20 at 12:44
Ma pedig létkérdés a megtartása. Ha egymással harcoló csoportokra bomlana az ország, az a vég lenne. Az egyetemes vég elkerülése csak a bizalom, a szeretet, a megbocsátás, a lelkiismeretes viselkedés fenntartásával lehetséges. Kovász (kohézió) nélkül nincs kenyér (élet).