Lezárul a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája pénteken az Országgyűlésben.
Az előterjesztést és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki (ÁSZ) véleményt összesen 30 órás időkeretben tárgyalja a parlament, pénteken 8 órakor kezdődik a vita; az ülésnap várhatóan 16 órakor zárul. A kormánypárti képviselők a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetésének, míg az ellenzéki képviselők az adóemelések és a megszorítások költségvetésének nevezték a 2023-as büdzsét az általános vita eddigi szakaszában.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook hozzászólás
Orientál
2022-06-25 at 15:55
Forintunkat tönkre tették az élősködő Kádár elvtársék mert ők eladósították több mint 20 milliárd dollárral a kapitalisták felé a hazánkat,ráadásul erre rátettek Medgyessyék Gyurcsányék és Bajnaiék a szemétkedő lopásaikkal mert ők ideszartak nekünk plusz 20 milliárd eurós hitelt . Erre a Gyurcsány így szólt hogy ők elk*rták ,tehát értsd úgy hogy szétlopkodták az állami vagyont és pénzeket. AJÁNLOM ELOLVASNI ITT A PS-EN BORVENDÉG ZSUZSANNA SOROZATÁT.
Namond
2022-06-25 at 07:48
Miközben a forint hét százalékkal leértékelődött, a cseh korona fél százalékkal erősödött, a zloty mindössze egy százalékkal gyengült – idézte fel Surányi.
Megjegyezve, hogy a leértékelődéssel (amennyiben az import esetén egy euróért, dollárért egyre több forintot kell adni) megugrik a belföldi termelői árszint, és ez felfelé löki a fogyasztói árakat is.
A magyar gazdaságpolitikát bizalmatlanság övezi, amit azzal jellemzett, hogy valahányszor Matolcsy György, Nagy Márton vagy Orbán Viktor megszólalt, mindannyiszor gyengült a forint árfolyama.
A jegybanki melléfogások közt külön is kiemelte, hogy tízezer milliárd forint felesleges jegybankpénz van a rendszerben, ennek a kétharmada nulla kamatozású, egyharmada állampapír.
Ez az egész portfolió nagyjából s átlagosan egy százalékos kamatot hoz, miközben a tízezer milliárdot 7,25 század százalékos kamattal kötik le a kereskedelmi bankok az egyhetes jegybanki betétben.
Ezzel mutatta be, hogy a Magyar Nemzeti Bank vesztesége szintén a korábbi laza monetáris politika következménye.
Surányi György- HVG riport
Namond
2022-06-24 at 20:05
Orientál 2022-06-24 at 16:10
Érdekes, döglégyre hasonlítasz és úgy csicseregsz, mint egy szajkó.
Felfedeztem volna egy új állatfajtát, species Nagy Vadász?
Orientál
2022-06-24 at 16:10
Namond Te agydöglött nem veszed észre hogy ki irányítja a balliberális zöld oldalt ,a te elk*ró Gyurcsány elvtársad.
Namond
2022-06-24 at 14:37
Orientál 2022-06-24 at 13:05
Nagy Vadász, túl sokat forogtál állatok között, hasonultál, akár gyurcsányodhoz követői.
A szajkó ismételgeti állandóan a hallott szöveget anélkül, hogy értené.
Orientál
2022-06-24 at 13:05
Hogyha a balliberális Medgyessyék Gyurcsányék és Bajnaiék nem k*rták volna el a hazánk gazdaságát 2002 és 2010 között akkor nem kellene továbbra is nyögnünk a lopásaik miatti 20 milliárd eurós adósságot együtt a kamataival.
Namond
2022-06-24 at 12:37
Hogy lehet az infláció egyik elemét a túl sok készpénzt lekötni? Példa.
“Az orosz arany- és devizatartalék 2022 elején még 630,6 milliárd dollárt tett ki. A legmagasabb érték március 3-án 643,2 milliárd dollárra rúgott – írta meg az MTI. Tehát az orosz–ukrán háború kitörése után elért idei legmagasabb értékétől 9,47 százalékot esett már az orosz arany- és devizatartalék értéke. Ha az eladott arany- és devizatartalékokból az oroszok rubelt is vásároltak, amire a háború utáni egy-két hetes rubelgyengülés idején szükség is lehetett, akkor többek között ez is hozzájárulhatott az orosz rubel azóta tartó erőteljes erősödéséhez.”
Ha egy ország kilép az amcsi kézben levő – IMF – és által felügyelt globális tranzakciós rendszerekből, valutája értékét a valós – tényleges gazdasági teljesítménye fogja meghatározni.
Az ügyletek nem valami fiduciáris etalonhoz igazított oda-vissza keresztárfolyamaihoz – jen-dollár-euró és euró-dollár-jen – hanem az induló és cél devizák/valuták valós értékéhez fognak igazodni.
Példák.
a.) “2022 elejétől a háború 2022. február 24-ei kitöréséig viszonylag konszolidált mozgás volt az EUR/RUB keresztárfolyamban. A háború kitörése után azonban az orosz rubel körülbelül 1,5 hét alatt hatalmasat, 84-es árfolyamról körülbelül 168-as árfolyamig mintegy 100 százalékot gyengült az euróhoz képest. Ezt követően viszont hatalmas változás bontakozott ki, hiszen az orosz rubel óriási erősödése vette kezdetét, mely 2022. március második hetétől még most, június végén is kitart. Ebben vállalhatott valamekkora szerepet az arany- és devizatartalékok rubelre váltása is. Az orosz rubel 3,5 hónap alatt megközelítőleg kétszáz százalékot erősödött az euróhoz képest, ezzel a 168 körüli árfolyamról az 56-os árfolyam közelébe érkezett.”
b.) “Az USD/RUB keresztárfolyam is az EUR/RUB-hoz hasonló utat járt be. Az év eleji konszolidált mozgást követően a háború kitörése után az amerikai dollárhoz képest az orosz rubel 75-ös árfolyamról 155-ös árfolyamig, tehát körülbelül 106-107 százalékkal gyengült. Innen március második hetétől szintén óriási rubelerősödés volt megfigyelhető, az amerikai dollárhoz képest 155-ről körülbelül 53-ig, azaz körülbelül 192 százalékot erősödött a rubel. Az erősödés júniusban ebben az esetben is kitart.”
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
“Az 1971–1973-tól kialakult új nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer (NMPR) szerkezete és jellemző vonásai nagymértékben
eltértek a Bretton Woods-i rendszeréitől.”
“Eredetileg az NMPR mechanizmusban a nemzeti fizetőeszközök árfolyamait a dollárhoz képest állapították meg, és azt egy ideig fenntartották (egyedül a dollárnak volt deklarált aranyárfolyama).
A kormányok csak úgy változtathattak az árfolyamon, ha előzőleg egyeztettek az IMF-fel.”
“(Megjegyzendő, hogy az aranystandard idején eredetileg a kormányok/jegybankok gyakorlatilag egyetlen gazdaságpolitikai célja az árfolyamuk stabilitása volt,
és ez a Bretton Woods-i rendszer idején is fontos szempont volt.)”
A dollár aranyra való átváltásával – azaz arany dollárban meghatározott árfolyam etalonja helyett – mint külső monetáris horgonnyal (etalon) szemben a belföldi monetáris horgony (etalon) szerepe jelentősen megnőtt az árstabilitás biztosításában, illetve néhány más fontos gazdasági mutató, például az USA-ban a foglalkoztatási szint szempontjából is – azaz az US nemzeti összterméke lett az új etalon.
Ennek következtében a monetáris politikák elsődleges alakítójaként a belföldi tényezők és az adott politikai hatalmi célok jelentek meg az árfolyam stabilitás helyett.
Sőt ma már nincs egyeztetés az IMF-fel, adott nemzeti valuta árfolyamáról – valójában dolláron keresztüli kereszt árfolyamáról – azt NMPR mechanizmus globális informatikai hátterét adó tranzakciós programok kezelik, a banki elszámolóházak érdekében.
Lásd;
“Annak következtében, hogy a dollár az NMPR-ben domináns szerepet játszik (Sac-comann, 2012) (például 2013 áprilisában a Forex-piacok forgalmának 87, a devizatartalékoknak 2014 negyedik negyedévében pedig 62,9 %-át tette ki), az Egyesült Államok kivételesen előnyös helyzetben volt a külső deficitjének alacsony költségen történő finanszírozásával.
A nemzetközi pénzügyiválság előtt, 2002–2007 közötti időszakban a dollár 25 %-al leértékelődött a reál effektív árfolyam mutatója szerint, miközben az USA fizetési mérlegének GDP-arányos hiánya 5 százalék fölött maradt.
Az 1980-as évtized első éveinek kiemelkedő felértékelődése után – a dollár leértékelődése az 1985–1991 között szintén magas fizetési-mérleg-hiány mellett kezdődött, és 1991-ben került a két mutató egyensúly közeli állapotba.
Ez a közeledés azonban nem jellemző a 2002–2007 közötti időszakra, hiszen a mutatók különbsége 2006-ig nőtt, és a fizetési mérlegének hiánya 2007-ben is a GDP 5,5 százaléka volt.”
A globális pénzügyi rendszer olyan mint egy kikötő hely a folyón, az ott megálló hajók a dollár jelű mólóhoz kötnek ki.
Azonban ha egy áradás ellepi a kikötőt, a mólót, akkor a kötelek víz alá húzzák a kikötött hajókat, melyek közül a gyengébb gazdaságok a mólóhoz rövidebb kötelekkel kikötött hajói – az alábbiak szerint – még szivárognak is.
A globális pénzügyi rendszer másik sajátossága, hogy a dollár nyomtatás okozta hitelbőség a gyengébb gazdaságú országokban kiszorítva a nemzeti valutát, a dollár másodlagosból elsődleges valutává válhat.
Ez pedig azt jelenti, hogy nem alakul ki a nemzeti gazdaság, nemzeti folyamatainak, nemzeti célokat rangsoroló nemzeti elszámoló rendszere, helyette a dollár tulajdonos US nemzeti céljai érvényesülnek az adott lokális politikai hatalom földrajzi területének – immár nem nemzeti, hanem – globális gazdaságában.
https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/hsz-16-4-e1-ba-ger.pdf
Orientál
2022-06-24 at 11:49
Megnyugtató ez ,viszont ezzel ellentétban Márki-Zay vezetésével Gyurcsányék mára csak azon lennének hogy miket mennyi milliárdokat(?) tudnának az állami vagyonból ellopni ,miattuk már most az üzemagyag ára 800 forint fölött lenne ,voltak olyan esetek a hazug káros és korrupt Gyurcsányék miatt amikor a teljes éves állami költségvetést lopásaik miatt tárgyév közben módosítaniuk kellett és akkorra már a Dávid-féle lumpen mdf-esek is Gyurcsányékkal Bajnaiékkal együtt szavaztak.
Solaris
2022-06-24 at 07:15
Adósrabszolgaság újrafényezve.