Ma délután, 14 óra 30 perckor búcsúztatják a Farkasréti temetőben Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezőt, művelődéstörténészt, érdemes művészt, a Nemzet Művészét. Az alkotó életének 80. évében, május 29-én hunyt el. Hat ikonikus alkotásával emlékezünk rá.
061.hu
1. Gusztáv-sorozat (1964-78)
Jankovics 1960-ban, egy év segédmunka után került a Pannónia Rajzfilmstúdióba fázisrajzolónak. 1963-ban már önállóan készítette animációs filmjeit, sőt később Nepp József az ő Gusztáv-figuráját választotta a későbbi nagy sikerű filmsorozat főhőséül, őt magát pedig társrendezőnek vette maga mellé. A Gusztáv-sorozat volt az első olyan magyar rajzfilm, amelyet inkább a felnőtt közönségnek szántak, sokak szerint a Gusztáv jelentette Jankovics számára az ugródeszkát, a sorozattal a kellő gyakorlat mellett népszerűségre is szert tett.
2. János vitéz (1973)
Az 1973-as János vitéz volt az első egész estés magyar rajzfilm, amely Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült. Az akkor 32 éves Jankovics Marcell életművének ez az első olyan darabja, amelyben a magyar kultúra évszázados értékeit ülteti át rajzfilmre. A filmet 1973. május 1-jén mutatták be a hazai mozik, példátlanul népszerű volt, több mint másfél millióan váltottak rá jegyet bemutatása évében.
A film látványában a szecesszió, a pop art, valamint a magyar népi díszítőművészet sajátos ötvözete. Színes képi világa és a road movie szerű cselekménye miatt a filmet az 1968-ban berobbant kultikus Beatles-animációval, A sárga tengeralattjáróval szokták párhuzamba állítani. A film teljes körű, 4K felbontású restaurálása a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor együttműködésében valósult meg 2018-ban.
A János vitéz készítésekor (Forrás: mandarchiv.hu)
3. Magyar népmesék (1977)
A Magyar népmesék a Pannónia Stúdió kecskeméti műtermének legfontosabb produkciója. A stúdió védjegyévé vált széria az 1964 és 1977 között gyártott 120 részes Gusztáv után a magyar animációs film legtöbb epizódot számláló sorozata. 1980-tól 2012-ig futott, ötlete Mikulás Ferenc stúdióvezető fejében fogant meg, a tervező, rendező, szakértő Jankovics Marcell volt. Az önálló mesékből álló sorozat a gazdag magyar népmesekincsből válogat. Műfajukat tekintve vannak köztük állatmesék, varázs-, táltos- és tündérmesék, legendák, bolondos és csalimesék, Mátyás király mesék. Visszatérő alakjai az éteri szépségű lány, a napkorong hajáról felismerhető talpraesett legkisebb fiú és a kerekded formájú öreg királyok. Különlegessége abban is rejlik, hogy a mesék grafikai megvalósításában központi szerepet kap annak a tájegységnek a jellegzetes motívumkincse, ahonnan a mese felhasznált változata származik. A kalotaszegi, székely, palóc, matyó, dunántúli, stb. népművészetre jellemző varrottasokról, szőttesekről, fafaragásokról, festett bútorokról származó minták a háttérelemeket, tárgyi világot, enteriőröket díszítő textúrákban jelennek meg.
4. Fehérlófia (1981)
Jankovics kapcsolata a magyar népművészettel és néprajzzal későbbi művészetére jellemzővé vált. A Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből című sorozatok, a Fehérlófia és az Ének a csodaszarvasról című egész estés rajzfilmek mára már legendás példái e vonzalomnak. Stílusa mozgalmas, erőteljesen karakteres, mégis tömör. Az 1981-ben készült, egész estés rajzfilm, a Fehérlófia magyar népmesén alapul, cselekménye az avar, hun és magyar eredetmondák jelképtárából merítkezik. A filmet minden idők legjobb ötven animációs filmje közé választották 1984-ben Los Angelesben. Formabontó filmjében a pazar színvilágú, álomszerű képek folyamatosan egymásba alakulnak, ornamentikus, geometrikus mintázatokba rendeződnek.
5. Ének a csodaszarvasról (2002)
Az Ének a csodaszarvasról egy 2002-ben bemutatott történelmi fantasyfilm, 2D-s számítógépes animációs film, amelyet Jankovics írt, zenéjét pedig Szörényi Levente szerezte. Ez a Jankovics-életmű és a magyar animációs film egyik legmívesebb alkotása: a látványanyag az adott történelmi korszakokat azok vizuális relikviái alapján jeleníti meg. A sámándobok ábráit, a huichol indiánok népművészetét, a permi bronzok motívumait, valamint a szibériai sziklarajzokat éppúgy megelevenedni láthatjuk a filmben, mint a szkíta sírok leleteit, a szászánida perzsa és a szogd régészeti anyagot. A film négy 22 perces részre tagolódik, amelynek történései mintegy nyolcezer éven ívelnek át: a jégkorszak végétől a 970-es évekig. Az Ének a csodaszarvasról 2002-ben elnyerte a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál gyermekzsűrijének fődíját.
6. Az ember tragédiája (2011)
Madách művén Jankovics 1989 óta dolgozott, de a munka – elsősorban anyagi okok miatt – nagyon lassan haladt. A százhatvan perces alkotást csak 2011 őszén mutathatták be, a világ számos országában vetített filmért 2012-ben megkapta a Szolnoki Képzőművészeti Fesztivál fődíját és a magyar filmkritikusok különdíját. A különleges alkotás igen eklektikus, hiszen színről színre stílust vált.
Vezető kép: Balogh Zoltán / MTI