Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg a magyar dráma napját. A Tragédia a magyar irodalom egyik legnehezebben értelmezhető alkotása, az emberiség sorsáról való töprengés drámai költeménye, amelynek üzenetét újabb és újabb színpadra állítások próbálják megfejteni, értelmezni. Most összeszedtük a dráma néhány különleges interpretációját.

061.hu

„A magyar irodalom egyik legszebb terméke, büszkesége oly alakban kerül most a közönség elé, a milyenről szerzője aligha álmodott valaha. Az „Ember tragédiájá”-t, ez egyáltalán nem a színpad számára írott drámai költeményt szinre hozza a nemzeti színház, Paulay Ede igazgató és dramaturg átdolgozásában.” Így kezdte cikkét a bemutató után két nappal, 1883. szeptember 23-án a Vasárnapi ujság névtelen szerzője. Madách Imre 1859. február 17-én kezdte írni élete főművét, amelyet 1860. március 26-án fejezett be. A mű ősbemutatóját 1883. szeptember 21-én a Nemzeti Színházban tartották (Madách ekkor már csaknem húsz esztendeje meghalt).

A második világháború után először 1947-ben mutatták be a darabot, amelyet a kommunista rendszer nem sokkal később betiltott, csak 1957-től játszhatták ismét rendszeresen. A Tragédiát – színrevitelének centenáriumán – 1983. szeptember 21-én Vámos László rendezésében Bubik István, Tóth Éva és Balkay Géza főszereplésével adták elő. A dráma első szabadtéri előadása 1933-ban volt Szegeden, 500. előadását 1934-ben Horváth Árpád, az ezrediket Major Tamás, az 1500. előadást 2000-ben Iglódi István rendezte. Az előadások száma – a határon túliakkal együtt – az 1700-hoz közelít.

2002. március 15-én Madách drámai költeményével nyílt meg az új Nemzeti Színház, a nyitó előadást – teljesen új felfogásban – Szikora János rendezte, a legfrissebb változatot 2018-ban szintén a Nemzeti Színházban állította színpadra Vidnyánszky Attila.

A Magyar Írószövetség vetette fel, hogy Az ember tragédiája első színrevitele előtti tisztelgésként szeptember 21. legyen a magyar dráma ünnepe. A kezdeményezéssel a hazai drámairodalom értékeire szerették volna felhívni a figyelmet, és ösztönözni akarták az írókat újabb művek megalkotására.

Az ősbemutató óta eltelt csaknem 140 évben számos magyar és külföldi színház tűzte műsorára a darabot, csak a Nemzeti Színházban nyolcszor újították fel. A madáchi műből opera, filmek, táncelőadások születtek, ezek közül mutatunk be most 5 izgalmas feldolgozást.

1. Jankovics Marcell

Az ember tragédiája című animációs film forgatókönyvét 1983-ban írta Jankovics Marcell Madách színműve nyomán, a gyártás 1988-ban kezdődött, és hosszú hányattatások után 2011-ben ért véget. “A Kossuth- és Balázs Béla-díjas művészt éppen az izgathatta Madách művében, ami korábban más rendezőket inkább eltántorított attól, hogy vászonra álmodják a Tragédiát: Madách víziójának grandiózussága, az, ahogy a történelmi események mellett filozófiai, természettudományos és kultúrtörténeti kérdések, irányzatok és eszmék, alakok és szimbólumok egész sorával szembesíti olvasóját” – olvasható a Irodalmi Jelenben a különleges interpretációról. A film megjelent DVD-n és Blu-rayen, amelyen magyar hangsáv, valamint angol, magyar, orosz és francia feliratok is tartoznak a műhöz.

2. Az ember tragédiája (opera)

Ránki György Madách műve nyomán írt két részes „misztériumoperát”, amelyet 1970. december 4-én mutatott be a Magyar Állami Operaház. Sokan ezt a darabot tartják a szerző főművének. Ránki 1961-ben kezdett dolgozni Az ember tragédiája megzenésítésén, és közel tíz évig tartott mire végleges formába tudta önteni művét. A librettó alapja az eredeti Madách szöveg. Ránki semmit nem írt át, változtatott meg benne, csak rövidített, összevont, elhagyott szereplőket. Az opera két fő részre bontható: az egyik a tárgyszerű zenei ábrázolás síkja, zenei kor- és helyszínrajz sorozat, a másik a történelem fölötti-filozófiai sík. A zeneszerző már az opera megírása előtt elhatárolódott az avantgárd újítóktól, mint mondta, tisztán neo-normális zenét akar írni. 

3. Az ember tragédiája (tévéfilm)

Madách klasszikusának tévéváltozatát 1969-ben mutatták be. A tévéfilmet Szinetár Miklós rendezte, a főszereplők Huszti Péter, Moór Marianna és Mensáros László voltak. Érdekesség, hogy a karaktereket – a mellék- és epizódszerepekben is – kiváló művészek alakították, egy-egy közreműködő több színben is feltűnt, eltérő vagy hasonló jellemű szereplőket megszemélyesítve.

Moór Marianna és Huszti Péter

4. Angyali üdvözlet

Jeles András filmje 1984-ben készült el, különlegessége, hogy a rendező gyermekekkel játszatja el a madáchi drámát. A szabad, elvadult természetbe helyezett látomásszerű, a látvány szintjén is egymáshoz kapcsolódó bibliai és történelmi színekben a gyermek Ádám a gyermek Luciferrel végigjárja a tudás megszerzésének történetét, az emberiség történelmét. A Paradicsomból való kiűzetéstől kezdve a történelmi korokat, az egyes korokon belül a haladásnak, a virágzásnak, a hanyatlásnak fázisait a tézis-antitézis-szintézis dialektikája szerint élik át, csak a helyszín állandósága mond ennek ellent. Az eszkimóvilág után önmagát elpusztítani akaró Ádámot a gyermek Éva szavai megállítják: az emberben él az esély a folytatásra. Az Úr szavára felfelé tekintő gyermekpár mögött azonban ott a Halál. 

5. Az ember tragédiája 2.0 a Vörösmarty Színházban

“Madách a XIX. század végén befejezte a nagy emberiség költeményét. De a történet nem ért véget. Minket az izgatott, vajon milyen alkut kötne ma az Úr Luciferrel és milyen történetekbe sodorta Ádámot és Évát a huszadik század. Felkérésünkre ennek nyomába eredt a mai magyar irodalmi élet négy kiváló személyisége, hogy kalauzunk legyen ezen a kalandokban gazdag virtuális túrán” – olvasható a darab leírása a színház honlapján. Szikora János, a teátrum igazgatója szerint soha nem volt ennyire aktuális az a kérdés, hogy lesz-e jövője az embernek a Földön, mint a koronavírus-járvány kellős közepén, így nem volt kérdés, hogy ezzel a darabbal indítják az új évadot. A színház felkérésére Darvasi László, Márton László, Tasnádi István és Závada Pál írt új színeket a folytatásba.

A darabot szeptember 12-én mutatták volna be, azonban a társulat egyik tagjánál azonosították a koronavírust, így a premiert későbbi időpontban tartják meg.

Fotó: vorosmartyszinhaz.hu