Magyarország azt javasolja az új ukrán vezetésnek, hogy a két ország kapcsolata kerüljön vissza a régi kerékvágásba, amikor még nem vették el a kárpátaljai magyar nemzeti közösségtől korábban megszerzett jogait – mondta az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, telefonon, Torontóból.
A politikus a kanadai városban az Ukrajnában megindított reformfolyamatokról rendezett konferencia kapcsán elmondta: a korábbi ukrán vezetés, Porosenko ukrán elnök kifejezetten magyarellenes politikát vitt, amelynek eredményeképpen a kárpátaljai magyar közösség jogait súlyosan megnyirbálták.
Az oktatási és a nyelvhasználatról szóló törvény korábban megszerzett jogokat vett el. Ez teljes mértékben ellentétes minden európai szabvánnyal, a nemzetközi joggal és a magyar-ukrán kétoldalú vállalásokkal. Az új ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij új reményt jelent arra, hogy Ukrajna nem fog magyarellenes politikát folytatni
– mondta Szijjártó Péter.
Az új ukrán elnök nyilatkozatai biztatóak, de csak óvatos optimizmusra adhatnak okot. Az igazi vízválasztó az lesz, hogy Zelenszkij végrehajtja-e azokat a jogi változtatásokat a parlamenti választások után, amelyek nyomán a magyar nemzeti közösség visszakaphatja korábbi jogait
– közölte.
Magyarország elvárása, hogy Ukrajna adja vissza ezeket a jogokat. Amennyiben ez megtörténik, Magyarország hozzá fog járulni ahhoz, hogy összehívják a NATO-Ukrajna bizottság következő ülését
– tette hozzá a miniszter. Szijjártó Péter közölte: Magyarország azt javasolja Ukrajnának, hogy helyezzék vissza a régi kerékvágásba a két ország kapcsolatait, amikor azok még a kölcsönös tiszteleten alapultak, amikor a magyar közösségtől még nem vették el a korábban megszerzett jogait.
Amennyiben az ukrán fél ezt megteszi, Magyarország kész átfogó gazdasági együttműködési tervet végrehajtani Ukrajnával, amelynek keretében 50 millió eurós kötött segélyhitel-programmal útépítéseket finanszírozna Kárpátalja területén
– mondta a politikus.
Ennek részeként négy új határátkelőt nyitnának Magyarország és Ukrajna között. Ezen felül száz ösztöndíjat biztosítanának ukrán hallgatóknak magyarországi egyetemeken. Újraélesztenék a gazdasági és környezetvédelmi vegyes bizottságok működését, valamint folytatnák a kárpátaljai gazdasági fejlesztési programot. Ennek keretében 5591 kis- és közepes vállalkozó, valamint mezőgazdasági gazdálkodó számára biztosítottak magyar költségvetési támogatást mintegy 14 milliárd forint értékben. A program folytatásaként Magyarország ezt másfélmilliárd forinttal növelné.
Ez megfelelne Magyarország és Ukrajna, de legfőképpen a kárpátaljai területen élő magyar emberek érdekeinek
– mondta a miniszter. A politikus szólt arról is, hogy a torontói konferencián kifejtette: Magyarországnak, mint Ukrajnával határos államnak érdeke az erős, stabil, demokratikus Ukrajna.
Budapest mindig is kiállt Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett
– tette hozzá.
A Kárpátalján élő 150 ezres magyar kisebbség jogai a korábbi adminisztráció alatt jelentősen sérültek, annak ellenére, hogy Magyarország mindig is jószomszédi viszonyra törekedett Ukrajnával. Ezt bizonyítja, hogy a magyar kormány gyógykezelést biztosított a kelet-ukrajnai harcokban megsérült ukrán katonáknak, valamint 2015 óta 2400 ukrán gyereket táboroztatott a Velencei-tónál, akiknek családtagjai a harcokban érintettek
– mondta a miniszter.
Továbbá Magyarország a kockázatok ellenére reverz módon gázt szállított Ukrajnának, és több tonna klórt juttatott el Kárpátaljára, amikor veszélybe került az ivóvízellátás
– sorolta.
Szijjártó Péter a fórum keretében kétoldalú megbeszélést folytatott Pekka Haavisto finn külügyminiszterrel, Sztepan Kubiv ukrán miniszterelnök-helyettessel, Kurt Volkerrel, az Egyesült Államok különmegbízottjával és Marijana Nikolova bolgár miniszterelnök-helyettessel.
Forrás: MTI; Vezető kép: BBC
sorry
2019-07-03 at 13:45
Nagyon jó a külügyminiszterünk. Amit lehet, megtesz a határon túli magyarokért. Ahhoz, hogy a szavunknak még nagyobb súlya legyen gazdaságilag kell erősödni. A magyar vállalkozásoknak kell erősödni, sokasodni, gazdagodni. Csak ezen az úton tudunk feljebb emelkedni. Nem én találtam ki, a Miniszterelnökünktől származik a gondolat.
Hesslerezredes
2019-07-03 at 14:10
Egyetértek: a külügyminiszterünk alapvetően: jó. A külpolitikánk: már kevésbé. De hát a külügyminiszter is olyan, mint a konyhai séf és a szabó: hozott anyagból kénytelen dolgozni. Egyébként a drasztikus gazdasági megerősödésnek én is nagyon a híve vagyok.
Hesslerezredes
2019-07-03 at 11:53
Nem a max. 150 ezres magyar kisebbség volt a céltábla, hanem a cca. 15 milliós orosz “kisebbség”. Mi csak ‘collateral damages’ vagyunk ebben. És mivel ember és ember között nem lehet különbséget tenni, hát nagyon rosszak az esélyeink arra, hogy a 150 ezer emberrel kivételezzenek. Megjegyzem a románoknak 470 ezres kisebbsége van ukrajnában (sic!), ők háromszorosan érintettek, mégis elég langyosak, hogy követeljék a nemzettársaik jogait (persze az erdélyi magyar közösség miatt, értjük mi…). Az meg, hogy “kiállunk ukrajna területi integritása mellett’ sült-hülyeség! Ilyet karakán vezető nem mond, miközben a probléma épp azért van, mert Kárpátalja el van szakítva tőlünk! A hozsannázókkal ellentétben én a jelenlegi magyar külpolitikáról sem vagyok túl jó véleménnyel a határontúli magyarok ügyét illetően, az EU-val és a NATO-val kapcsolatos ügyeinket illetően. Ja, hogy más meg nem számít?….
sanyi
2019-07-03 at 15:27
“a céltábla, …a cca. 15 milliós orosz “kisebbség”
Ezen “okos” politika eredménye a jelentős orosz területek elvesztése, a polgárháború, halottak ezrei, a teljes ukrán szén és acélipar elvesztése, az ékszerdoboz Krím elvesztése. Csak porosjankó keresett jól a hadi beszerzéseken.