Több mint 145 millió euró projekt-támogatást kap Magyarország a Kohéziós Alapból árvízvédelemre és a vízgazdálkodás fejlesztésre.
A beruházási csomagot kedden jelentette be az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben. A finanszírozás egyik része, több mint 49 millió euró a Tisza-völgyi árvízbiztonságot hivatott fejleszteni, további 96 millió pedig a fenntartható vízgazdálkodást. Az Európai Bizottság kedden Magyarország mellett további 6 uniós tagállam – Horvátország, Csehország, Lengyelország, Portugália, Románia és Spanyolország – részére hagyott jóvá összesen több mint 1,4 milliárd eurós támogatást.
A támogatott projektek, amelyek összhangban állnak a “Zöld megállapodás” célkitűzéseivel, számos olyan kulcsfontosságú területet fednek le, mint a környezetvédelem, a közlekedés és az energiagazdálkodás.
Forrás: MTI
Facebook hozzászólás
Orientál
2020-03-18 at 00:37
Balliberális ellenzék úgy szét lopná ezeket a milliárdokat ment a 4-es metró 167milliárd forintját is .
moliere
2020-03-17 at 22:54
Na mi van? Feloldják a külföldiek földvásárlását? Párhuzamosan a hümmhümm befektetők nem látják biztosnak a hosszú távú földbefektetést Ukrajnában? Ez a feltétele, hogy nem sorolnak minket a lenullázás után a bóvliba?
zolatiguszti
2020-03-17 at 21:22
Egy ideje jár a fejem valamin. 1920-as években volt egy terv amit el is kezdtek de aztán félbe maradt.A Duna-Tisza csatorna a mai anyaország területén.Ennek akkor hajózási áruszállítási okai voltak főleg. Cseplen a Francia öbölnél indult ami el is készült. Azárt lett Francia öböl mert Francia hitelt vettek fel rá. Most egy repülési emlékpark van mellette, majdnem szemben van a bozót mélyén a Hév híddal a Teller Edre úton.Másik végét nem tudom hova ment volna a Tiszán.
Szemben Csepelen a csepeli Szabadkikötő van.
Na már most , az elmúlt években nem keveset költöttünk árvízi tározókra. Ellenben nyáron meg olyan aszály szerű melegek vannak hogy egyre nagyobb gond az öntözés.
Ha kiásnánk egy ilyen csatornát Paks felett és Bp alatt úgy hajózható is legyen, akkor hajóval is lehetne árut szállítani a Tisza tóig akár Németországból, és az ország középső felén mennyi öntöző vizet tárolhatna folyamatosan be egy ilyen csatorna. A csatornáról észek és déli irányba is lehetne húzni öntöző csatornákat elképesztő vizet lehetne betárolni árvíz idején majd nem visszaengedve vele öntözni nyáron.Két zsilip a két végén hajó emelőkkel.
Másik, tavalyelőtt vagy mikor majd becsináltak hogy alacsony a Duna vízszintje beszarik Paks hűtés nélkül.Mennyivel nyugisabbak lennénk ha kettő nagy Európai folyónak kellene kiszáradni ahhoz hogy Pakson ne legyen hűtés? Ráadásul ugye az új blokkokat ha üzembe helyezik majd lesz vagy 5-10 év amíg a régi és az új blokkok együtt termelnek. Több blokk nagyobb hő.
Ne adj isten ismét háború lesz, észak -dél irányban átvágva az ország közepét szintén kellemesen akadályozhatóak a csapatmozgások.Továbbá több folyó méretű csatorna és ág több édesvízi hal a vízben. Több horgász jöhet, töb halastó létesülhet.Én látok benne rációt, pláne ha Szabadkikőtő már elvesztette korábbi jelentőségét így nem muszáj BP belsején át behúzni a Dunába.
moliere
2020-03-17 at 23:01
Mit akarunk mi a Tisza-tóhoz szállítani vízi úton? Amit egyébként most is meg lehetne tenni, ha bárkit a döglött kutyabolhát is beleértve érdekelne. Még emerre hagyján, lehetne talán gabonát, ilyesmit szállítani exportra, de valójában nem érné meg a befektetés. Nem “szarik be” Paks, hűtés nélkül. Ne adj isten, ne legyen háború, de ma ezek a háborúk nem “csapatmozgások”. Kutyát sem érdeklik még a Duna méretű folyók sem. A háborúban pilóták dolgoznak, sokan nem is a levegőben, illetve hackerek, informatikusok, különleges alakulatok, és még a páncélozott járműveket is légi úton juttatják el, ha akarnak valamit. Egy szerb támadás esetén értelmezhető valahogyan ez az akadály, de a szerbek nem támadják meg a NATO-t. Az öntözés kapcsán tényleg lenne fejleszteni való, és a két nagy folyó úgy folyna át rajtunk, hogy abból mi profitáljunk a legtöbbet, ez nem megoldhatatlan, de majd megoldja az, akinek adnak rá hitelt, hogy öntözhesse a gyarmati földbirtokát.