A Hargita motorvonatot általában Rákosi Mátyás személyéhez kötik, aki kormányzati célokra alakíttatta át az egyik szerelvényt. Magának a motorvonatnak a története azonban jóval korábbra nyúlik vissza, arra az időszakra, amikor Észak-Erdély visszacsatolásakor ismét felmerült a gyorsabb távolsági közlekedés igénye. Ennek a reményteli korszaknak volt mintegy emblematikus válasza az új kihívásokra a Hargita, amely már nevében is hordozta a célt, amiért létrehozták, jelesül a kor igényeinek megfelelő minőségben újra összekötni az Anyaországot a visszacsatolt magyar területek fontosabb városaival. A motorvonat története magán hordozza az elmúlt nyolcvan év minden viszontagságát, így lehetett a Nagy-Magyarország újbóli egyesülésének reményében létrehozott vonat a II. világháborút követően egy visszacsonkított ország kommunista vezetésének reprezentatív közlekedési eszköze, amelyen Rákosi Mátyás mellett például Gagarin is utazott. Utóbbi, 47-es számú, máig megmaradt szerelvény végül 2003-ban került a Vasúttörténeti Parkba, egy szerencsés „véletlennek” köszönhetően itt figyelt fel rá egy nemzetközi forgatócsoport, amely vállalta a motorvonat teljes felújítását, cserébe egy filmszerepért. A felújítás kapcsán látogatott el forgatócsoportunk a Vasúttörténeti Parkba, ahol Schvéd Norbert parkvezetőt kérdeztük a Hargita múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS – 061.HU

 

„Amikor Észak-Erdély visszacsatolása megtörtént, illetve megépült a szeretetfalvai vasútvonal, felmerült annak igénye, hogyan lehetne Budapestről a székelyföldi Sepsiszentgyörgyre gyorsabban eljutni” – idézte fel Schvéd Norbert a Hargita „születésének” körülményeit, hozzátéve, az akkori gőzösök húsz óra alatt tették meg ezt az utat, így merült fel egy gyors motorvonati közlekedés ötlete. Ennek alapját a MÁV flottájába Felvidékről bekerült két Tátra motorkocsi szolgáltatta, amelyből a Ganz készítette azt a motorvonatot, amelynek továbbgondolása a Hargitában csúcsosodott ki. Az új motorvonattal – amely akár 120 kilométer/órás sebességgel is képes volt haladni –  12 órára csökkent a menetidő, ráadásul kitűnően reprezentálta azt is, milyen előnyei vannak a motorvonatnak a mozdony vontatta szerelvényekkel szemben.

A háború miatt Nyugatra menekített, a háború alatt részben megrongálódott, kifosztott járművek csak évekkel később tértek vissza Magyarországra, ekkor merült fel annak ötlete is, hogy a 47-es számú motorvonati egységből kormányzati vonatot hozzanak létre. Mint Schvéd Norbert megjegyezte, hosszabb utazások esetén az autóval szemben a Hargita – amelyben a 18 főt befogadni képes tárgyaló, konyha, rádiósfülke és hálókabinok is helyet kaptak – nagyobb kényelmet és gyorsabb menetidőt tudott biztosítani. Rákosi Mátyás privát hálóhelyéhez ráadásul saját fürdőszoba is járt. A kor paranoiájára jellemző, hogy a kormányzati vonatok előtt egy előfutó járta be a vasúti pályát, hogy az esetlegesen a sínekre elhelyezett robbanószereket az hozza működésbe.

Bár a Hargita 2003-ban került a Vasúttörténeti Parkba, és még abban az évben új festést kapott, az elmúlt évek nem múltak el nyomtalanul a motorvonat felett. Bár a Hargita a Vasúttörténeti Park járműmegújítási programjában még nem került volna sorra, egy nemzetközi filmforgatási projekt lehetővé tette a teljes felújítást, cserébe a vonat részt vesz majd a készülő filmben. Schvéd Norbert megjegyezte, a hazánknál nagyobb országokban is kisebb létszámban maradtak fenn korabeli vasúti járművek, a Vasúttörténeti Park az 1800-as évek végétől szinte bármelyik korszakból rendelkezik különböző kocsikkal, mozdonyokkal így gyakori dolognak tekinthető, hogy filmforgatáshoz igénybe veszik a hazai járműparkot. Mint kiemelte, várhatóan augusztus 28-ra készül el a teljes szerelvény, utána egyhetes forgatás következik, ezt követően szeptember elejétől a hazai közönség is megtekintheti a vonatot a Vasúttörténeti Parkban, előre egyeztetett időpontban akár belülről is.