Orbán miatt hisztiznek, de Gyurcsány idejében hallgattak és csöndben voltak azok a politikusok, liberális megmondóemberek és véleményformálók, újságírók, akik most a Magyar Tudományos Akadémia állami finanszírozásával kapcsolatos kormányzati lépések miatt támadják a kabinetet, tüntetéseket szerveznek és külföldre rohannak panaszkodni. A PestiSrácok.hu utánanézett, és kiderült, 2005-ben cseppet sem zavarta a most hangoskodókat, hogy Kóka János akkori gazdasági miniszter a földdel tette volna egyenlővé az Akadémia egyes területeit, szavukat csak néhányan emelték fel a tárcavezető és a Gyurcsány-kormány ellen. Akik most elfogadhatatlannak és felháborítónak tartják az MTA bizonyos forrásainak költségvetési átcsoportosítását, azok némák voltak akkor, amikor 2005. áprilisában Kóka arról beszélt, hogy felesleges a Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatának azon területeit finanszírozni, amelyek nem hoznak valódi hozzáadott értéket a társadalom számára.
Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisökörnek – tartja a mondás, és az ellenzék vezetői, hangadói naponta bizonyítják, hogy magukénak is vallják e tézist. A kettős mérce liberális huszárjai ugyanis csak akkor fröcsögnek, csak akkor hisztiznek, csak akkor rohannak külföldre segítségért, ha Orbán Viktorról van szó, ha az övéikről, akkor hallgatnak. Most sincs ez másként. A PestiSrácok.hu utánanézett, és kiderült, 2005-ben cseppet sem zavarta a most a kormány Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásával kapcsolatban hangoskodókat, hogy Kóka János akkori gazdasági miniszter a földdel tette volna egyenlővé az Akadémia egyes területeit. Akik most elfogadhatatlannak és felháborítónak tartják az MTA bizonyos forrásainak költségvetési átcsoportosítását, azok némák voltak akkor, amikor 2005. áprilisában Kóka arról beszélt, hogy felesleges a Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatának azon területeit finanszírozni, amelyek nem hoznak valódi hozzáadott értéket a társadalom számára. Kóka János a fiatal közgazdászok országos találkozóján beszélt erről.
“Az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni, mert csak porosodó iratokat gyártanak. A magyar tudósokkal az a gond, hogy akik meghatározók, vagy alkottak valami marandót, már nem élnek” – vélekedett Kóka, akinek a szavaira a tárca is rákontrázott. Akkori újságírói kérdésre ugyanis azt válaszolták, hogy felesleges finanszírozni az MTA kutatói hálózatának azon részeit, amelyek nem hoznak valódi hozzáadott értéket a gazdaság és a társadalom szereplői számára, ezért a forrásokat át kell csoportosítani a versenyképességet jobban szolgáló műhelyek számára.
Kóka véleménye ellen gyakorlatilag csak Vizi E. Szilvesztert, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke szólalt fel, amely után ugyan Kóka elnézést kért, de egy évvel később, 2006. május 24-én is elővette az MTA-t, és akkor már nem kért bocsánatot véleményéért.
„A Magyar Tudományos Akadémia – mai szerkezetében – kiváltságokra épít, rossz struktúrát őriz, nem segíti a kreativitást és a versenyképességet. Nem maradhatnak érintetlenül olyan struktúrák, amelyek szerzett kiváltságokra építenek. Méltatlan, hogy egyesek már a problémák felvetését is tudományellenesnek kiáltják ki. Nézeteimért nem kérek elnézést. Összezár egy tudományos elit, lobbik harcolnak pozícióik megtartásáért. Eközben az adófizetők pénzén finanszírozunk ötleteket, de nem segítjük, hogy azokból az ország számára hasznos termékek legyenek. Ma leginkább olyan ez a szervezet, mint ha a T-Com ma is ikervonalakat árulna tárcsás telefonokkal, ügyet sem vetve az internetre és a mobilvilágra” – fogalmazott Kóka János.
Gyurcsány minisztere a televíziós stúdiókat is végighaknizta az MTA-problémával. 2006. június 8-án az ATV Friderikusz Most című műsorban például a teljesítményt kérte számon az Akadémián.
“Nézzük meg, hol van a teljesítmény és azt kérjük számon. A másik oldalon pedig ne csak a Nobel-díjasainkra legyünk büszkék, akiket javarészt elüldöztünk ebből az országból, hanem azoknak a kutatóinknak adjunk lehetőséget, akik itt élnek közöttünk és élnek közöttünk ilyenek. Az egyik probléma, hogy a zseniből nem nagyon lesz nemzetközi piacon is értékesíthető termék. A másik probléma az intézményi struktúrából fakad: Magyarországon ma intézményeket finanszírozunk: olyan struktúrákat, amiket tíz, ötven vagy százötven évvel ezelőtt valaki kitalált, jelen esetben az MTA-t, és nem igazán mérjük, hogy milyen tudományos vagy gazdasági, vagy társadalompolitikai teljesítmény van mögötte” – mondta Kóka. Hozzátette: meg kell vizsgálni, hogy az akadémia intézményei előjogok alapján veszik-e fel évről évre a támogatást, vagy ugyanúgy kötelesek elszámolni a teljesítményükkel, “mint mindenki, aki közpénzekért jön”.
Érdekes, hogy miközben az MTA akkori elnöke akadémiaellenes kormányzati szereplőnek nevezte Kóka Jánost és Magyar Bálintot, az Akadémia 2006. decemberében arról adott ki közleményt, hogy az akarat megvan, a Magyar Tudományos Akadémia a reformok útjára lépett. A genderlobbi, meg a homoszexualitásról írt tanulmányok lennének a reformok, amelyek ellen ma felszólalni sem lehet?
Vezető kép: Gyurcsány Ferenc, Kóka János, Demszky Gábor és Gy. Németh Erzsébet 2006. március 15-én. MTI Fotó: Földi Imre
Talpraesett
2018-06-28 at 07:40
Tessék néhány milliót elkülöníteni, kiválasztani 10 FÜGGETLEN, felkészült, szavahihető szakembert egy projekt keretében összehozni és végre pontot tenni a finnugor-nem finnugor dilemma végére. Az MTA meg változtasson nevet.
kalinyista
2018-06-30 at 12:49
Ön komolyan gondolja, hogy 10, 100, 1000 szakember azt mondaná, hogy A…vagy, hogy B…akkor az ellenkező oldal azt elhinné? Ez nagyon régen hitvita. Abból is látszik, hogy a többség látványosan kerüli a tudományos alaposságú érvelést.
Sajnos.
És azok az emberek, akik, ugyan nem értenek a témához, de véleményformálók, és elég intelligensek, hogy lássák, amikor vki áltudományoskodik…DE MÉGSEM SZÓLNAK, MERT ÚGY JÓ NEKIK POLITIKAILAG na ők az igazán nemzetellenesek.
Én Fidesz szavazó voltam. de mióta Orbán nyomatja ezt a Soros-terv témát…miközben pontosan tudja, hogy nem igaz, csak olvasta azt a régi politikai igazságot, hogy harc közben a hatalmon lévő erősödik…na azóta látom őt nemzetellenesnek.
És hát tudja ezt mind, Szijjártó, Rogán…de még Szilárd is.:) de mindegyik eladta magát. Gulyás, Varga…miért nem Soros terveznek? Mert nekik van önbecsülésük és szakértelmük. Tudják, hogy nem KELL mindent benyelni a kormányban, mert lesz munkájuk azután is…hát Rogánt nem tudom mihez kezdene most munka nélkül…nyilván emiatt reszketve Sorostervezik…Na ez a nemzetellenes.
Torockó
2018-06-27 at 21:01
Az MTA egy sztalini maradvány, rezervátum. Sehol sem maradt meg ennyire változatlanul, mint nálunk.
A rendszer, a szellemiség és az állomány náluk szemernyit sem változott.
Nincs olyan ország, ahol életük végéig (sőt még haláluk után a házastársnak is) csak a címért pénzt osztanának az akadémikusoknak. Állam az államban. Felszámolandó.
kalinyista
2018-06-30 at 12:35
Valamit nagyon félreértett. A személyi juttatásokhoz PONT nem akarnak nyúlni. A kutatási pénzekhez viszont igen. Így már remélem Ön is ellenzi az intézkedést!:)))
Roth Manó
2018-06-27 at 12:15
Gratulálok a kormánynak, hogy Kóka János szintjére próbálja ismét eljutattni a tudományos életet.
Anti-Antifa
2018-06-27 at 15:19
Kedves Manó elvtárs!
Köztudomású, hogy az MTA szigorúan szabadkőműves-globalista ellenőrzés alatt áll. Ez legfőképpen a “liberális értékek”, magyarul szlsőséges hülyeségek terjesztésében fejeződik ki, amivel már régóta mérgezik a közvéleményt, a díjazás pedig egyenesen arányos a hazugságok hihetőségének a mértékével. Itt az ideje a rendcsinálásnak. Hajrá Kormány!
ómió
2018-06-27 at 09:23
Már Kóka efftárs is “robbantani” akarta? Az Akadémiát? És csak a kakaóbiztos számítógépbizniszt sikerült?
Benkő István
2018-06-27 at 08:04
Egy kutató véleménye az MTA tevékenységéről, bátyám, Benkő Mihály több évtizedes terepkutatása eredményeihez kapcsolódó szervezett reakciókról: “…Egy fontos tényre szeretném felhívni a szobatudósok figyelmét. Egyrészt, a kutatás mindenki szabadsága, legalább is a demokratikus értékrendek szerint minden tudományos fokozatot szerző fiatalnak és idősnek egyaránt joga van a tudományos kutatáshoz. Úgy gondolom, hogy az MTA közpénzből fenntartott intézmény, ezért a magyar közvélemény részéről joggal elvárható lenne, hogy az intézmény támogassa a fiatal kutatók munkáját, és a külföldön is sikert aratott tudományos eredményeknek teret adjon berkein belül, nem pedig az adófizetői forintokból fizetett kutatók, mint Baski Imre is, állandóan azon mesterkedjenek, hogyan lehetne eltitkolni, majd nevetségessé tenni a magyarság eredetére vonatkozó új elméleteket”
kalinyista
2018-06-30 at 12:31
1. Az MTA nem, hogy támogatja, de min 15 éve szervezetten képzi a fiatal kutatókat. Tessék tájékozódni! Aztán tudományos alapossággal megnyilvánulni. Ha már Ön is kutató.
2. “állandóan azon mesterkedjenek, hogyan lehetne eltitkolni, majd nevetségessé tenni a magyarság eredetére vonatkozó új elméleteket”
Ha Ön valóban kutató, akkor tudnia kell, hogy a tudományban ez egyszerűen lehetetlen.
ISMÉTLEM: LEHETETLEN AMIT ÁLLÍT.
Nincs valahol “Odafönn” egy ember vagy bizottság, aki eldönti mi mehet és mi nem. Ön megpróbálja publikálni az eredményeit. Ha visszadobják (javaslatokkal) vagy javítja, vagy elküldi másik folyóirathoz. Van több száz az Ön területén is biztos. Ha meg mindenkI visszadobja, akkor el kellene gondolkodni, hogy nem ön “halad-e szemben az autópályán”.
amarna
2018-06-27 at 05:24
ÁLLAM AZ ÁLLAMBAN AZ MTA !!!!4
SÜRGŐSEN ROBBANTANI KELL—MERT FERTELMESEK OTT AZ ÁLLAPOTOK—PÉNZNYELŐHELY A SEMMIRE—AZ ÁLKUTATÁSOKRA !!!!!
tibesto
2018-06-27 at 00:36
Hát a csökken látszik, hogy megrendelésre íródott. Ugyanis rengetek csúsztatás tartalmaz. A lendület program 2009-ben kezdődött, a fiatal kutatók támogatása is bőven Kóka utáni, hiszen ezekről a pénzekről van szó. Nem gender elméletről és más propaganda témákról. Kóka a tizedét nem vitte végbe, mert nem tudta az ellenállás miatt, mert az volt akkor is. A MTA reformja megtörtént új intézetek létrejöttével és központosítással.El a kezekkel a tudománytól! Nem lesz mindenki tudós attól,hogy internet van a balaga alatt!
Benkő István
2018-06-27 at 00:09
Az MTA – szükség esetén a saját kutatói ellen is fordulva – az elmúlt két évszázadban (a különböző korszakokban eltérő politikai okokból) szervezett nemzetellenes tevékenységet folytatott. Ennek okaival és módszereivel több cikkben foglalkoztam, melyek közül kettőt emelek ki:
http://julianusbaratai.blog.hu/2016/12/01/az_aranyhorda_titka
http://julianusbaratai.blog.hu/2018/05/08/keleti_magyarok
(lás. még a cikk végén szereplő kapcsolódó cikkek)
POROSZLAI RÓBERT
2018-06-26 at 22:02
Jól van Szilveszter ne kíméld őket!
Benkő István
2018-06-26 at 19:55
Részlet a cikkemből:
“…Amikor egy parlamenti képviselő javasolta az MTA-tól pénzek elvonását és egy független őstörténetkutató intézet megalapítását, az MTA 2013. évben lázas tevékenységbe kezdett. Kijelentette, hogy nincs szükség új intézetre, mert az MTA MÖT (Magyar Őstörténeti Témacsoport) megalakításával a szervezeti keretek már 2012. évben létrejöttek, fordulatot hirdetett, reprezentatív konferenciát tartott, kiadványok sorát adta ki. Bebizonyosodott azonban, hogy „kecskére bízták a káposztát”. Elfogulatlanságot nem lehet várni a rendszerváltás előtt pozicionált személyektől. Márpedig az MTA önkormányzatisága, eljárásrendje ilyen személyek bebetonozását biztosítja. 2015. február 28-án kibújt a szög a zsákból. Vásáry István akadémikus a Magyar Nemzet Magazinjában megjelent Múltunk kacatjai című cikkében meghirdette, hogy az őstörténetkutatás a rendszerváltás előtt is helyes úton járt, a hun-magyar kapcsolat, a turanizmus gondolata továbbra is a „tudománytalan” kategóriába tartozik. Maga a cikk címe pedig utal arra, hogy mi a véleménye a múlt kutatásának a hasznosságáról. …”
Erdős Géza
2018-06-26 at 20:55
Tipikus!
Ha nem tudod legyőzni, állj az élére, és veszítsd el a csatát.
Blest Domains
2018-06-26 at 21:40
Megnézve a Julianus barátai oldalt, jelezném, hogy nagyon érdekel ez a téma. Nem történész vagyok, a bölcsészettudomány más területét viszem. Persze hogy ez a lépcsős bevándorlás sokkal adekvátabb perspektíva, de én még mindig rossz kindulásnak látom. Feltehetnénk a kérdést, hogy a Függetlenségi nyilatkozat vagy az Amerikai alkontmány kultúrálisan Amerika vagy a Brit korona hatásának tekinthető, tehát mint civilizációs eredmény honnan származik? Szerintem mindenképpen az új világ szabadsága és energiája szülte, nem pedig az eredete, ahonnan a nép jött. Ilyenképpen teljesen mindegy, hogy honnan és ki jött be. A kultúrális és civilizációs erők és eredmények kiindulópontja a Kárpát-Medence és környéke. Tehát “innen jöttek” a Magyarok. Mehetnénk ugyanis még visszább, a első ősemberek általában Afrikából vándoroltak szét a világ minden tájára. Akkor most onnan is kell tekinteni a származásunkat. A magyar lélek és identitást kell tekintetbe venni, és ha így járunk el, akkor nem kell messzire menni. Erre tapintanak rá azok a kritikák amelyek szerint Európa egyik legbiztonságosabb, természetileg legélhetőbb, leggazdagabb, legszebb vidéke (ti. a Kárpát-Medence) éppen “elhagyatott” volt, amikor mi érkeztünk. Népek és kultúrák gazdagságát kell tekintenünk itt minden időben, így nemcsak a Hunok (ők főképpen), de már az előttük lévő népek, a később érkezett magyar törzsek, és ugyanúgy ahogy az elmúlt évezredben magyarok, németek, szlávok, stb. együtt alkották azt, ahonnan mi származunk. S mivel ez a szellemiség, amelyet magunknak vallunk itt és ebben a régióban keletkezik meg igazán (butság a manysiknál, meg a finneknél hasonló gondolatokat vadásznunk) ezért Magyarország őshazája a Kárpát-Medence. Származása pedig Kelet és Nyugat olvasztótégeje, amellyel időnként a legnemesebb emberfajták neveli ki a föld. ST
Benkő István
2018-06-27 at 00:17
A történettudomány feladata a tények (történelmi tények), a valóság feltárása a segédtudományok eredményeit is felhasználva. Az Ön által elmondottakat köszönöm, de azzal nem értek egyet. De: “A tény szent, a vélemény szabad.” Ezért természetesen az Ön véleményét tudomásul veszem, a vele való vitatkozáshoz viszont szerintem ez a hely nem megfelelő. Kérem olvassa el elsősorban az Őströténet harckocsija és a magyar etnogenezis c. cikkemet, http://julianusbaratai.blog.hu/2017/08/07/az_ostortenet_harckocsija_es_a_magyar_etnogenezis
és akkor megtudja, mit köszönhet az emberi civilizáció a magyaroknak. A jelen a múltban gyökerezik és a jövő nem tervezhető a múlt ismerete nélkül. Aki nem ismeri a múltját, annak nincs jövője.
Benkő István
2018-06-27 at 00:21
Köszönöm a hozzászólást, de azzal nem értek egyet. Javasolom a következő cikkem elolvasását (is): http://julianusbaratai.blog.hu/2017/08/07/az_ostortenet_harckocsija_es_a_magyar_etnogenezis
Blest Domains
2018-06-27 at 09:56
Köszönöm szépen. Elolvastam ezt a cikket is. Még mindig az a véleményem, hogy ezek a népmozgások a magyarság “szubsztrátuma” (Ön használja ezt a szót), azaz hordozó anyaga, de nem a szubsztanciája. Nem a lényege. Az csak később alakult ki és a korábbi szubsztrátum a mai lényeggel szemben irreleváns. Hogy egy terület elmocsarasodik, és hogy találnak egy harci szekeret, ezek olyan partikularitások, amelyek nem adhatnak okot távolabbi következtetésekre. Egy nép mozgástere minden időben sokkal volatilisebb, mint hogy egy-egy ilyen tényezőnek tulajdonítsunk túl nagy jelentőséget. Amit ma azon értünk, hogy magyar és hogy “mi”, nyilván azért van mert a jó oldalunkról, előnyeinket belátva megkülönbözetjük magunkat másoktól, vagy akár szomszédainktól. Ez a fajta kultúrális fölény az írásbeliséggel kezdődik. Minthogy a magyarság Ön által tekintett korai szubsztrátumának nincs ilyen kultúrális előnye, ezért igazán civilizáltak azok voltak akiktől fennmaradtak erre utaló történelmi adatok. Egyiptomiak, görögök, sumérok, stb. A magyar kultúra kezdete eszméjében Szent-István királlyal kezdődik, gyakorlatában a Török kori magyar költőkkel. A kultúra mértéke a szellem mértéke. A szellemi teljesítmény fennmarad. Ha nincs ilyen fennmaradt szellem, akkor az amit ma magunknak tekintük, ti. a magyar szellem, egyszerűen nem volt abban az időkben. Az Önök nyomain haladva akár Afrikában is kiáshatnánk nyílhegyeket, vagy pattintóköveket százezer évekkel korábban és bizonygathatnánk, hogy éppen ez a nép vándorolt át közép-Ázsiába. S ha így volna az sem jelentene semmit. Minden ilyen kutatás előtt, filozófiailag kell definiálni hogy mit tekintünk egyáltalán a “Magyarságnak” mélyreható kategoriális elemzéssel nem hasraütésszerűen, és ki fog jönni az eredmény – anélkül, hogy én most ezt az elemzést elvégezném – hogy az metafizikai entitás, amely az érzelmünk tartalmát alkotja – nevezetesen a magyar szellem tartalma, ahogyan azt most értjük – valami sokkal közelebbi dolog, mint az .-…. urali kultúra harci szekér készítő tudása. A szellem nagysága továbbá népeken belül is ingadozik. A mai görögség nem ugyanaz mint az antik görögség. És a múlt században oly fennkölt Nyugat sem ugyanaz már. Ezért a mi szellemünk az idők során is sokszor gazdát cserélt testét illetően a Keleten, és ezért a kontinuum kutatása csak nyelvészeti vagy etnográfiai érdekesség lehet a partikularitások szűk halmazának a szintjén, azonban a magyarság szellemtörténetével kapcsolatban nagy eredményeket nem tudhat letenni.
Blest Domains
2018-06-27 at 10:09
Csak valamiféle definíciót adva, akkor van kontinuum, azaz folyamatosság egy kultúrában – véleményem szerint – ha valamilyen szellemtörténeti írásbeliség viszonyában a mai olvasó kongruenciát tud felfedezni, azaz még mindig ugyanazt az eszmét bírja. Erre példa, hogy Szent-István szerint jobb kereszténynek lenni, mint nomádnak, mert az visz az életre. Ezzel az eszmével a magyarság még mindig összhangban van, ezért folyamatos a Szent-Korona legitimitása és hatalma a nép felett. Úgymond addig Szent a korona, addig van spirituális hatalma míg a népet ugyanabban az eszmében és mozgásban tartja.
Mivel korábban nincs írásbeli gondolat amellyel így azonosulni lehetne, ezért azt kell feltételezni, hogy ami szellemében a magyarság, az csak később alakult ki.
Szavak hangalakváltozásait nyomonkövetni vagy ősi kultúrák egyes különbségeiből nyerni büszke megerősítést a magunk számára természetesen lehet élvezetes és a lelket felemelő elfoglaltság. De én nem nevezném a magyarság őstörténetének, mivel én annak mást tekintek.
Erdős Géza
2018-06-26 at 18:59
“Kóka arról beszélt, hogy felesleges a Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatának azon területeit finanszírozni, amelyek nem hoznak valódi hozzáadott értéket a társadalom számára.”
Minden kutatási terület valódi hozzáadott értéket teremt, nyújt a társadalom számára, ha az tisztességes, szakszerű, hiteles, tudományos kutatásokon alapszik.
Az MTA egy rakás, egymást beválasztó, a magyartól és tudományostól fényévekre álló beltenyészet.
Szinte az összes intézete és az egyetemek is ettől a rákfenétől szenvednek.
Lali
2018-06-26 at 22:32
Precíz értékelés!
Kaktusz
2018-06-26 at 18:43
Hát no, a BALLIBEK márcsak ilyenek, arra nem emlékeznek, amit ők csinálnak, de a másikra mindig…