A nemzetközi közösség hiába “felejtette el” és hagyta “befagyni” a karabahi konfliktust, annak “felolvasztása” az elmúlt bő harminc évben valamelyik félnek újra és újra mindig az érdekében állt. Szokás szerint mindegyik résztvevőnek vannak nagyon jó történelmi, történeti, etnikai, nemzetközi jogi érvei, és mindkét állam politikai vezetése számára a jelenben is létkérdés, hogy győztesen kerüljön ki a konfliktus megoldásából. A vesztes állam politikai rezsimje pedig szinte biztos belebukna a kudarcba. A nagyhatalmak (Oroszország és az USA) és a környező középhatalmak (Törökország és Irán) pedig a szokásos módon saját politikai céljaik elérésére használják ezt a háborút, mert szerintük nem hozható létre olyan stabil helyzet, amely jobban megfelel az érdekeiknek és amely nem vetít előre újabb konfliktusokat. Erdélyi E. Péter írása a PS-nek.
Erdélyi E. Péter írása
Tovább folytatódnak a súlyos harcok Hegyi-Karabahban és környékén. Ilyen intenzív, harckocsikkal, nehéztüzérséggel, támadó helikopterekkel, bombázó repülőgépekkel és drónokkal folytatott küzdelemre az 1994-ben aláírt tűzszünet óta nem volt példa. Az immár majdnem egy hete tartó, tulajdonképpen örmény-azeri háborúnak tekinthető konfliktus intenzitása ugyan nem csökken, de a frontvonalak láthatóan megmerevedtek. A harcok kirobbanásakor az azeri hadsereg benyomult az örmények által megszállt területekre, az első napon elfoglalt több stratégiailag fontos magaslatot és azokat most is birtokolja. A veszteségek egyre nagyobbak, de a számadatok megbízhatatlanok. A 2016-os „négynapos háborúból” kiindulva, amikor a veszteség létszáma összesen 200 fő volt, a mostani összecsapásban az áldozatok száma akár ennek a többszöröse is lehet.
A konfliktust Azerbajdzsán kezdte, mert hagyományosan ez a fél érdekelt a jelenlegi status quo megváltoztatásában, hiszen a Szovjetunó felbomlásakor ő volt az, aki a területeinek egy jó részét elveszítette
– mondta a PS-nek Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő.
Ahogyan már korábban írtuk, Azerbajdzsán államhatárait nemzetközi biztosítékok védik, az úgynevezett Hegyi-Karabah Köztársaságot pedig egy állam sem ismerte el önálló szubjektumként, beleértve Örményországot sem. Az örmények által 1988-1994 között elfoglalt területekről pedig az ENSZ négy határozatot is hozott, amelyeket a magyar Országgyűlés is elfogadott. Ezekben a nemzetközi szervezet elítéli az örmény agressziót, és az örmény csapatok kivonását követeli a megszállt Autonóm Hegyi-Karabah Területről, illetve a további hét azeri járásból.
Az örmény fél „történelmi jogaira” hivatkozik, amelyek szerint a területet legalább 2000 éve örmények lakják és a cári Oroszország felbomlását követően a Karabahi Kánságot a szovjetek 1921-ben önkényesen Azerbajdzsánhoz csatolták. Ezzel szemben az azeri fél az eredeti jegyzőkönyvre hivatkozva azt húzza alá, hogy „az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságának kaukázusi irodája csupán meghagyta Azerbajdzsán területén az említett országrészt” – tudta meg a PS Rizvan Huszejnov történésztől.
Olyan, mint „történelmi jog” fogalma, nem létezik. Vannak nemzetközi határok, van önrendelkezési jog, vannak emberi jogok, de az egész konfliktus mögött az áll, hogy amikor Azerbajdzsán függetlenné vált, a karabahi örmények azt gondolták, hogy ha ennek az országnak a keretein belül kell élniük, ez akár az életükbe is kerülhet. Ennek az etnikai ellentétnek a két nép között hagyománya van, amely a szovjet időkben sem múlt el, és 1988-90-ben Azerbajdzsánban igen súlyos pogromok történtek meg, amelyek nyilván az örményekből a legrosszabb emlékeiket hívták elő, hiszen őket 1915-ban az Oszmán Birodalomban genocídium érte. Ezért a friss élmények miatt nem hitték el, hogy az új azeri hatalom kisebbségi jogokat, autonómiát, vagyis nyugodt életet biztosít majd számukra
– magyarázza Wagner Péter.
Itt kell megjegyezni, hogy kevésbé ismert az a tény, hogy 1918-ban az örmény katonaság népirtást rendezett az azeri Guba városában, majd a Szovjetunió felbomlásakor örmény szélsőségesek merényleteket hajtottak végre például kétszer a bakui metróban, miután pedig az örmény hadsereg megszállta Hegyi-Karabahot, súlyos etnikai tisztogatás keretében elűzte onnan a mintegy 750 000 azeri nemzetiségű helyi lakost. Megjegyzendő, hogy az azeriek gyakorlatilag a török nyelv egyik nyelvjárását beszélik, a jelenkori török állam is törököknek tekinti őket.
A török-örmény viszonyt meg nem kell magyarázni. Tehát igen nehéz igazságot tenni, hiszen mindkét nemzet történelme sokszor tragikus fordulatokkal terhelt, ráadásul igen szövevényes. Jelen pillanatban Hegyi-Karabahban szinte kizárólag örmények laknak, a terület a hét azeri járással együtt de facto örmény fennhatóság alatt áll ugyan, de mint enklávé, de jure Azerbajdzsán részét képezi.
Napjainkra a helyzet annyiban változott, hogy mindkét fél jóval erősebb hadsereget hozott létre. Baku a 2006-ban átadott nemzetközi kőolaj-, illetve földgázvezetéknek köszönhető általános gazdasági boomot élt meg. A GDP kimagasló növekedése pedig arra adott lehetőséget, hogy modern fegyvereket vásároljon, például felfegyverzett drónokat, mégpedig meglepő módon Izraeltől, igaz a legnagyobb beszállítója még mindig hagyományosan Oroszország
– tudtuk meg a magyar biztonságpolitikai szakértőtől.
Örményország igyekszik lépést tartani az ellenféllel, igaz, gazdasági ereje jóval kisebb, mint az energiahordozókban dúskáló ellenfelének. Ezért legfontosabb beszállítója, Oroszország kedvezményes hitelre, késleltetett fizetés mellett, de nem ritkán ingyen jutatatja haditechnikához Jerevánt. Összegezve: bár az örmény hadsereg gyengébb ugyan, mint az azeri, de a kiképzése, az emberek motivációja, valamint a domborzati viszonyok is erősítik haderejét.
A két ország politikai, illetve a katonai kapcsolatait illetően Örményország tagja a Független Államok Közösségének, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, ráadásul szoros kétoldalú katonai együttműködés köti Moszkvához. Ennek okán Örményországban két orosz katonai bázis működik, mintegy dandárnyi katonával
– hívta fel a figyelmet Wagner Péter.
Azerbajdzsán pedig egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Törökországgal, akikkel összekötik az etnikai gyökereik, a nyelvi és kulturális közösségük, illetve az örményekkel szembeni ellenérzéseik.
Oroszország egyelőre nem kíván katonai eszközökkel beleavatkozni a konfliktusba, miközben mindkét országot fegyverekkel látja el. Tehát Moszkva Jerevánnal szövetségesi, míg Bakuval tisztán üzleti viszonyban áll
– teszi hozzá a magyar szakértő.
Egyes megfigyelők szerint ez a háború civilizásiós jelleggel bír és az európai vezetők számára nagyon fontos lenne felismerni, hogy ma az örmény fegyveres erők és Hegyi-Karabah Köztrásaság védelmi hadserege az egész kontinens szabadságát és függetlenségét védi, hiszen itt húzódik a kereszténység és az iszlám közötti határ is.
Ezek az erők fékezik azoknak az erőknek az előretörését, amelyek számára a szabadság és a demokrácia idegen és ellenséges jelenség. Az európai civilizáció határa a hegyi-karabahi érintkezési vonal mentén halad, és az örmények kénytelenek egyedül ellenállni két diktátor – Erdogan és Alijev – ambícióinak. Sok múlik Oroszországon, amely nehéz helyzetbe került. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Azerbajdzsán teljesen kicsúszik Oroszország befolyása alól, és ez egyértelműen Törökország egyik célja volt
– osztotta meg gondolotait a PS-sel az orosz Denisz Dvornyikov, nemzetközi jogi szakértő.
Tehát a meghatározó nemzetközi politikai erők ismét kényes helyzetbe kerültek, míg hazánk egyértelműen áll a kérdéshez. „Az örmény többségű Hegyi-Karabah Azerbajdzsán nemzetközileg elismert határain belül fekszik, hazánk pedig általános nemzetközi jogi alapelvként támogatja az államok területi integritását és szuverenitását” – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Ami pedig a Hegyi-Karabahban harcoló örményeket illeti, ők a végsőkig hajlandóak harcolni.
Ha az azeri hadsereg el is foglalja az országunkat, partizánháborúba kezdünk. Küzdeni fogunk úgy, ahogyan az Afganisztánban történt
– mondta PS-nek Szaro Szarjan katonatiszt, akit most a menekültek ügyeivel, illetve az óvóhelyek fenntartásával foglalkozik Susa városában, a fia pedig önkéntesként az első vonalban harcol.
Vezető kép: MTI/AP/Karen Mirzoyan
Lárifári
2020-10-10 at 16:17
@ zash2020-10-08 at 23:40
“Az örmény egy szarházi alja sunyi népség,…”
Járt már köztük?
Lárifári
2020-10-10 at 15:04
@ PG2020-10-08 at 18:46
Utóbbi bejegyzése nagyobb szamárság, mint az előző.Tanulmányozza tovább a történelmet, a történelmi földrajzot! Ön a Kilikiai Örmény királyságról beszél, ami a szeldzsukok miatt az eredeti földjüket elhagyó örményekből alakult és ami nem azonos az eredeti Örmény királysággal sem földrajzilag, sem időbeliségben. De még az évszámot sem tudja rendesen, a Kilikiai Királyság 1500-ban már beolvadt az Oszmán birodalomba.
Az etnogenezist sem ártana tanulmányoznia, mivel az első Örmény Királyság kikiáltásakor (i.e. 600) az azeri nép még nem is létezett, mintegy 1200 év múlva alakult ki, mint egységesnek nevezhető nép. Hegyi Karabah már akkor az örményeké volt, amikor kikiáltották az első királyságot a volt Urartu és Zikertu területén, melyeket a médek taroltak le. Az azeriek XI. században tették először Hegyi Karabah-ba a lábukat a Szeldzsuk hódításokkal, majd 100 év múlva az örmények visszaszerezték azt.
zash
2020-10-08 at 23:40
Az örmény egy szarházi alja sunyi népség, most megkapják amit érdemelnek. A támadást ők kezdték, ezt valahogy a fideszes és a liberális lakájmédia egyaránt elhallgatja.
Azeri – magyar barátság !!!
PG
2020-10-08 at 18:46
Lárifári 2020-10-06
Nem az “etnogenezist” tanulmányoztam, hanem a történelmet és a térképet. (Történelmi térképet)Az “etnogenezist” meghagyom önnek.
Tényleg létezett az örmény nép már az ókorban is, meg a türk népek is, köztük a hunok (a mi vér szerinti őseink) de örmény államról csak az 1500-as évektől lehet beszélni, akkor is a földközi tenger sarkában, a mai Törökország területén volt egy kis országuk. Tehát mind az örmény, mind pedig az azeri régóta honos nemzetek azon a környéken. Viszont mindig az örmények kezdeményezték a konfliktusokat, ezért is nem tudtak egy helyen megmaradni.
Viszont tény, hogy nekünk a pandémia kapcsán a türk nemzetközösség küldött segítséget, köztük Kirgizisztán, meg Azerbajdzsán is, de Örményország nem.
Ide vezet, ha egy nép erőszakos megszállásokat hajt végre, kitelepít, meg betelepít. Ezt a jelenséget legutóbb a II. világháború után mindannyian itthon is megtapasztalhattuk.
(Svábok kitelepítése, székelyek ide telepítése, stb.)
Livesound
2020-10-07 at 12:28
Jelen konfliktus esetén (sőt akár a görög-török konfliktus is ide sorolható) az a tipikus eset áll fenn ahogy a mondás tartja “ha a kis ujjam harapom meg az is fáj de ha a nagyot az is”. Kb. valahogy így lehet megfogalmazni “Magyarország” álláspontját is. Tény valóban az Örmény nép sorsa hasonló a magyaréval (terület vesztések, idegen elnyomás kontra idegen uralkodók,hasonlóan életre való nép és hasonlóan keresztények (a nagy muszlim tenger közepén) sok közös hősünk is volt ,stb ámde nem genetikai rokonaink ellenben az Azeriek azok ( ők “fekete hunok” mint a törökök ) Szavárd -Magyaroknak is hívják őket ( mellesleg a csecsenek is abszolút rokonnak vallják magukat velünk)és valaha a hun birodalomban ( amelynek nem is rövid történelme méltatlanul és direkt elhallgatott!!! ) “egy” nép voltunk.Ezt ők is tudják sőt ápolják ezt a származás tudatot ( pl Türk Tanács ). Ergo nem könnyű a helyzet most kit is támogassunk a “vér rokonainkat” vagy a hasonló sorsú “barátainkat” ? Lehet úgy kéne tenni mint a nagyok (USA,Oroszország,stb) mind kettőt támogatni vagy lehet ki kéne költöztetni a Sgyurscsány-Dobrev klánt a konfliktus zónába és akkor akkor minden náció fejvesztve elmenekülne majd kialakulna az ezer éves béke.
Egyébként meg szóljon már végre valaki a természetvédelmi öröknek ,hogy haza zavarják ezt sok háborúzgató barmot onnan ahol a kaukázusi pitypirity meg göbiccses lábú zerge él ( erről jut eszembe “hová tűnt az ENSZ illetékes szerve ? (ja persze pandémia van !)
Lárifári
2020-10-06 at 22:38
@ PG2020-10-06 at 21:08
Tanulj egy kis történelmet, bővitsed történelmi földrajz ismereteidet, tanulmányozd a két nép etnogenezisét és nem fogsz ilyen szamárságokat írni!
Szalay Miklós
2020-10-06 at 21:37
Egy alapos kis összefoglaló a háborúról, arról, hogy a politikai konfliktusok kapcsán hogyan manipulálják a népet, és hogy mit lehet tenni egy békésebb világért:
https://egyvilag.hu/temakep/077.shtml
PG
2020-10-06 at 21:08
Igaz, hogy az örmények keresztények, de azért nem kell elájulni tőlük, mert egy hőzöngő örökké a balhét kereső nép. Oda meg vissza vannak, hogy régen a törökök népirtást rendeztek nekik, amikor leverték őket, de előtte ők rendeztek vérontást az azerieknek, hiszen Karabah területileg Azerbajdzsán része, s amikor 1990-ben betörtek az örmények, akkor foglalták el ezt a területet, elüldözték onnan az azeriakat. Nem olyan mint Erdély esete, mert Erdély mindig Magyarország része volt, csak Trianon óta tartozik Romániához. Karabah pedig mindig is Azerbajdzsánhoz tartozott, ott semmi keresnivalójuk nincs az örményeknek. Az igazságot nem vallási szemüvegen keresztül kell keresni.
Juhász László
2020-10-06 at 09:31
Karabah olyan, mint Székelyföld. Ma közel 100 %-ban örmény lakosságú, de az 1990-es évek elején földrajzilag nem érintkezett Örményországgal, egy keskeny, azeri többségű sáv választotta el őket egymástól.
Az 1990-es évek elején, az örmény-azeri háborúban Örményország teljes győzelmet aratott, elfoglalta Karabahot és az azeriek lakta elválasztó sávot is, ahonnan az azeri lakosság elmenekült. A nemzetközi jog alapján Karabah azerbajdzsán része, de ma már közel 100 %-ban örmény lakosságú, és a gyakorlatban Örményország fennhatósága alatt áll, ezért megy most a háború, az azeriek vissza akarják foglalni.
A mai azeri-örmény határt maga Sztálin rajzolta meg az 1920-as évek elején, Sztálin az azerieknek kedvezett, így a masszív örmény többségű Karabahot is Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolta a Szovjetunión belül, nem az Örmény Szovjet Szocialista Köztársasághoz.
Mandarin.
2020-10-05 at 23:18
Kedves Torockó! Nekem is gyanús a 750000 azeri menekült, Hegyi Karabahban, illetve a közvetlen szomszédságában békeidőben sem élhetett ennyi ember, elmaradott, hegyvidéki terület ez, nem a Duna-Tisza közé. Csak azeri és török források jeleznek ilyen nagy mennyiségű azerit akiket az örmények üldöztek el.
Torockó
2020-10-05 at 20:02
“Szovjetunió felbomlásakor örmény szélsőségesek merényleteket hajtottak végre például kétszer a bakui metróban, miután pedig az örmény hadsereg megszállta Hegyi-Karabahot, súlyos etnikai tisztogatás keretében elűzte onnan a mintegy 750 000 azeri nemzetiségű helyi lakost”
Bár a rokon türköknek szurkolok, ez a 750 ezer deportált-menekült azeri az össz, bárhonnan, örmények által elűzött lehet. Mivel Hegyi-Karabah-ban jelenleg kb. 150 ezer örmény (az összes türköt elűzték) élhet. Pár évtízede kb. 30% türk lakos élt ott.
Ez nem “dzsihád”, nem keresztény-muzulmán ellentét, hanem etnikai, kulturális, ősidők óta meglévő, kölcsönös merényletek-gyilkosságok, gyűlölet történet.
Lárifári
2020-10-05 at 17:53
@ Hesslerezredes2020-10-05 at 17:08
Egyébként többször volt azon a határszakaszon is azeri-örmény fegyveres összetűzés.
Lárifári
2020-10-05 at 17:48
@ Hesslerezredes2020-10-05 at 17:08
Abból is csak a vita lenne. Egyrészt Nahicseván is örmény terület volt a Xl. századig. Még a neve is örmény elnevezés. Onnantól kézről kézre járt a vörös hadsereg 1920-as bevonulásáig. Ekkor szovjet felügyelet alatt úgymond “népszavazással” döntöttek a túlnyomó részt keresztény örmények lakta terület Azeri Szszk-hoz csatolásáról.
Azóta ugyan az azeriek kerültek többségbe, viszont ők már nem annyira azeriek. Nagy részük átvette az örmény szokásokat, hagyományokat, keresztényre áttérve. Nehéz dió.
Lárifári
2020-10-05 at 17:24
@ Rizikó2020-10-05 at 15:06
Azért a menedék túlzás.
Rákócziéknak szerencséjük volt, hogy éppen lll. Ahmed volt hatalmon, aki nem nagyon politizált, nem volt az a véres szájú muszlim, aki mindenkiben ellenséget látott. Hogy kerültek Rodostóba? Úgy, hogy lll.Ahmed Rákócziék háta mögött kiegyezett a franciákkal, labancokkal és abból a célból, hogy minél távolabb legyenek a fővárostól (ezáltal a politikai és diplomáciai elittől), ne tudjanak a továbbiakban politikailag labdába rúgni. Ezért átszállították őket Rodostóba, ahol kiürítették az örmény negyedet, azok házaiba szállásolták el őket, külön őrséggel, hogy senkivel, még helyiekkel se nagyon léphessenek kapcsolatba.
Az 1849 utáni emigrációról annyit, hogy pár ezer magyar és lengyel talált ott “menedéket” mintegy 2 évre. Egy idő után a magyarok kb. fele vállalva a közlegénykénti kényszersorozást az osztrákokhoz, hazatért. Másik fele úgy maradhatott meg, hogy nagy része minntegy 1700 fő renegát lett, beállt a török seregbe, egy részük még áttért a muszlimra is. A harmaduk az egyik áttelepítésben pestisben és tífuszban halt meg. Közben a törököket egyre sürgették a kiadatási tárgyalásokkal. A török vezetés kiadni ugyan nem adta ki az emigrációban lévőket, de az országban sem akarta, hogy legyenek. A lengyeleket és magyarokat részben Szíriába, részben Kutahjába internálták. Ezután a szórványban lévő magyarok után a török rendőrség hajtóvadászatot indított, hajóra tette és elvitette Angliába. A törökök dupla annyi pénzt adtak azoknak a magyaroknak, akik önként távoztak Angliába, mint azoknak, akik maradtak a török seregben. USA közben határozatot hozott a magyarok befogadásáról. Szíriában fogolyként kezelték őket, míg szükség nem lett rájuk és Bem vezetésével győztek a törökök Aleppóban az arabok ellen. Ezek után maradtak még magyarok, de ára az volt, hogy a török seregben szolgált nagy részük.
Volt török főnököm. Az magyar ismerőseimnek egy másik török, az én főnököm haverja volt a főnökük. Egy két kivétellel mind magyarok voltunk. Mindkettő egy sumák, fizetni nem akaró, állandóan mellébeszélő sunyi tetű volt. Több cégük volt, mégse fizettek rendesen, sokszor saját zsebből vettük a teherautóhoz való dolgokat, amit soha nem fizették vissza . A tankolókártyán sokszor nem volt fedezet, olyankor átmentek egy másik szolgáltatóhoz. Közben síbolták ki a pénzt Törökországba, ott építettek szállodát. A nála töltött utolsó havi fizetésemet nyolc hónap cseszegetés alatt két részletben fizette ki, könyörögve, hogy a róla készült írásos megállapodást nehogy megmutassam a Finanzamt-nak. Dehogy mutattam. T.köm se akart évekig kihallgatásra járni, örültem, hogy megszabadultam tőle. Ennyit a török-magyar barátságról.
Hesslerezredes
2020-10-05 at 17:08
Könnyű nekem innen a gép elől ötletelni, de a térképre nézve nem az lenne a megoldás, hogy az azeri Nahicsevánt a felek elcserélnék az örmény Hegyi-Karabah-ra, nyilván lakosságcserével, és persze fegyver helyett arra adni a pénzt orosz, török, ENSZ-részről, hogy az áttelepített emberek minél előbb normális körülmények között éljenek az új helyükön???
A románokkal is ez lehetne a megoldás: a Romániában élő kb. 2 millió magyart és a magyarokhoz húzó erdélyi cigányokat a 240 ezer négyzetkilométerből és a cca. 20 milliós lakosságból 24 ezer négyzetkilométer illeti meg. Ez a mostani magyar-román határ mentén kb. 4 romániai megyét jelent. Na ide kellene áttelepíteni az összes erdélyi magyart és csángót, meg a hozzánk húzó cigányt, innen meg áttelepíteni a románokat a volt székelyföldre. És akkor egyszer és mindenkorra meg lenne oldva a nemzetiségi kérdés. Ha már nem fogja fel az erdélyi román, hogy még az is sokkal jobb lenne NEKI, ha egész Erdéllyel együtt hozzánk tartozna, és nem vérkorrupt fanarióta Havasalföldhöz, meg Regáthoz.
Rizikó
2020-10-05 at 15:06
Az egész vita felesleges azeri és örmény ügyben.Ráadásul aki megoldhatja a problémát az Putyin és Erdogan.SOROS bérencei ide baltásgyilkosoznak .Lexorom őket.Mellesleg a magyarok 1949után Törökföldön is kaptak menedéket meg előtte Rákoczi is Rodostóban.Nekünk az a jő hamindenkivel jó a viszonyunk a többi Lári feri.
K
2020-10-05 at 12:22
Lárifári
2020-10-05 at 11:4
Köszönöm:
A 13 Aradi Vértanú és Kis Ernő meghalt. És sokan mások…
Borzalmas.
Én úgy gondolom hogy a halál után is van élet, és a meghalt örmények ott is tudnak cselekedni.
Ezt a cselekedetet nem kellene lebecsülni.
Lárifári
2020-10-05 at 11:41
@K2020-10-05 at 10:
Czetz János 48-as tábornok
Gajzágó Salamon 48-as hadnagy
Kiss Ernő 48-as altábornagy aradi vértanú
Lázár Vilmos 48-as ezredes aradi vértanú
Pongrátz Gergely Corvin-köz parancsnoka
és még sok-sok művész, író, tudós, politikus, mérnökök, meg a többi szorgalmas civil kereskedő, szűcs, szőnyegkészítő, orvos, ügyvéd, marhatenyésztő, stb.
Lárifári
2020-10-05 at 11:21
Azerbajdzsánnak nem volt külképviselete Magyarországon, azt csak a baltás védelmének érdekében hozták létre. Egyik ügyvédje Magyar György volt. Majd lett egy azeri ügyvédje is, aki azzal nyitott, hogy Azerbajdzsánban nem bűncselekmény egy örmény megölése.
Kiadatásakor Azerbajdzsán hivatalos nyilatkozatban vállalta, hogy a kiszabott büntetést nem változtatja meg. Ehhez képest szinte azonnal elnöki kegyelemben részesült és rendfokozatban hármat ugrott előre.
K
2020-10-05 at 10:56
Hesslerezredes
2020-10-05 at 10:35
Hozzászólásához:
A 13 Aradi Vértanú egyike, Kis Ernő is örmény volt, és kivégezték. Borzalmas.
Hesslerezredes
2020-10-05 at 10:35
Mindkét oldal mellett és ellen vannak érvek, hogy ki mellé kellene/illene állnunk és ki mellé nem. Egy picit talán több érv van az örmények mellett pont nekünk, magyaroknak, történelmi okok miatt és szintén történelmi okok miatt, hogy miért ne álljunk a muszlim törökök/azeriek mellé.
Az biztos, hogy az azeri baltás gyilkos kiengedése több volt, mint bűn: súlyos hiba volt.
Nem marad más nekünk, mint nagyítóval vizsgálni és elemezni a harci cselekményeket, mert ezekből messzemenő következtetéseket lehet levonni a magunk számára a haderő-fejlesztés irányait illetően.
A tankok leszerepelni látszanak, viszont a fejlett technika (a drónok) megléte felértékelődni látszik – egyelőre én ennyit látok. Meg azt, hogy milyen sokat számít egy jó “konzulens”. Nem értitek? Elmondom:
A kerekerdőben a nyuszika kiírja a bokor előtt, hogy hajlandó minden állattal megverekedni.
Arra megy a róka. Kihívja a nyuszit. Bemennek a bokorba, majd pár perc csihipuhi után a róka összeverve eltámolyog.
Ez megismétlődik a farkassal, vaddisznóval, hiúzzal stb. Mind így jár.
Kijön a nyuszika a bokor elé, kisvártatva a bokorból kilép a medve is és megszólal:
– Látod nyuszika, mondtam én neked, hogy milyen fontos egy jó konzulens…
zolatiguszti
2020-10-04 at 23:26
Egy jó megoldást látok.
1 Okoskodhat itt bárki, ha nem tartjuk be a nemzetközi jogot akkor a saját ügyünkben sincs mire hivatkozni erőnk meg nincs akkora hogy mindent izomból harculjunk ki.
2 Amúgy is feleslges okoskodni mert a történet kulcsa az Oroszok és Törökök kezében van.
3 Miután a legfőbb gond a Szultán befolyásának a növekedése ezért én az oroszok helyében ha beavatkoznék akkor egy déli offenzívával felszmolnám az Azeri Navicservánt, elkerülendő a kétfrontos háborút és innen elindulnék a Kaszpi Tenger irányába elvégva szárazföldön Azerbajdzsánt Irán felől.+ Légtér zár Azerbajdzsán felett és oda az utánpótlása.
Így sorvasztható a Török befolyás a kaukázusban közvetlen Trörök-Orosz konfliktus nélkül.
Miután a Törökök becsületbeli ügynek tekintik az ügyet egy elhúzódó háború a Törököket anyagilag hamar kikészítheti évek óta esik a Líra, egy év alatt van 20% infláció, évek óta a valuta tartalékokkal fedezik a hiányt, és most minősíették le a hitelminősítők. Gyanítom nem véletlen az hogy Izrael ad el fejlett technikát az Azerieknek hergelik a Törököket ezzel hogy érdemes támogatni oket azok meg költenk rá amikor nem engedhetik meg maguknak. Nem lennék meglepve ha a fő cél a túl önálló Törökország megregulázása lenne.
Kristóf
2020-10-04 at 23:14
Örményország egy közel-keleti típusú törzsi vérbosszú ördögi körében elsüllyedt bagázs. Ha bármit felfogtak volna valaha is Jézus tanításából, akkor nem ez lenne a helyzet. Pogányok.
Még szép, hogy Magyarország a nemzetközi jogot és nem örmény törzsi szabályokat alkalmazott a baltással kapcsolatban. Nincs miért bocsánatot kérni. Remekül megvagyunk nélkülük. A kedves itteni örmények pedig gondoljanak pl. a mai magyar – román vagy magyar – szerb kapcsolatokra utóbbiak ellenünk elkövetett népirtásai ellenére. )De mondhatnék németet, törököt vagy oroszt is.) Ugye micsoda minőségi különbség?! Tessék kikecmeregni a mélyből.
Lárifári
2020-10-04 at 20:08
@Lajos2020-10-04 at 19:42
Szívesen.
Lajos
2020-10-04 at 19:42
Lárifári!
Köszönöm szépen!
Lárifári
2020-10-04 at 17:37
Mwrjel helyett Merkel
Lárifári
2020-10-04 at 17:36
Eközben Mwrjel beszélt az örmény miniszterelnökkel, aki elmondta Muttinak, hogy a törökök igen csak benne vannk a buliban, szállítgatják a zsoldosokat. Mutti meg mondta, hogy sürgősen indítsák újra a békefolyamatokat. Azt ennyiben maradtak.
Az azeri főügyészség büntető járást indítot Hegyi Karabah elnöke ellen háború előkészítése, folytatása, emberiesség elleni bűncselekmény, teerorizmus miatt.
Az örmény miniszterelnök újságírói kérdésre elmondta, elképzelhető, hogy az EBESZ minszki csoportján belül tárgyalás lehetséges orosz békefenntartók Hegyi Karabah-ba vezényléséről.
Mandarin.
2020-10-04 at 16:54
Sztálin és kommunisták bűne ma is fontosabb, mint az igazság, még hivatkozik Magyarország a nemzetközi jogra, határok védelméről, de a terepi valóság hidegen hagyja, a cikkben említett 750000 azeri menekült nem lehet valós adat, 11458 km2 területéről van szó, ráadásul magas hegyek jellemzik Karabahot, szeretnek túlozni a muszlimok.
Bakonyi Gábor.
2020-10-04 at 13:31
Ha ránézünk a térképre, látszik, hogy a nemzetközileg elismert határok kezelhetetlen helyzetet eredényeznénak, az orosz segítséggel kiharcolt örmény területfoglalás viszont csak Azerbajdzsán számára kényelmetlen. Mindkét fél számára kedvező határrendezést viszont elképzelni sem tudnék.
Lárifári
2020-10-04 at 13:23
Kovács Péter(fb.)
És miért is? Tán nem azért, mert kiadtuk a baltást, aki megölte örmény szállótársát és hazatérése után az azeriek nemzeti hősként ünnepelték?
K
2020-10-04 at 13:21
26 szor csapott le az azeri baltás barbár gyilkos az alvó örményre.
Barbárság az azerieket támogatni.
Lárifári
2020-10-04 at 13:12
Már a SZU létezése alatt többször ki akart válni Karabah az Azeri SZSZK-ból, de a szovjetek mindig lesöpörték az asztalról és már csak azért is másképp kellett volna meghúzni az utódállamok határait, mert a SZU szétesésekor is 75-80% volt az örmények aránya Karabah-ban.
Lárifári
2020-10-04 at 13:03
Lajos2020-10-04 at 11:39
“Hát a térképet elnézve ez a karabah bizony azeri területen van. Hogyan került oda egy állítólagos örmény sziget? Az örményeknek is volt Trianonjuk?”
Igen volt, többször is, de mindig visszaszerezték Hegyi Karabah-ot.
Hegyi Karabah már akkor az Örmény Királyság része volt, mikor az azeri nép még nem is létezett. Az első Örmény Királyság i.e. 600- tól datálható (de előtte már birodalomként létezett), míg az azeri nép teljes kialakulása i.u 7-800-ra tehető. Azeri nép i.u. a Xl. században tette először lábát Hegyi Karabah-ba. Alig 100 évig voltak ott, utána a Xlll. századig továbbra is örmény terület volt.
Ekkor mongol, arab, stb. betörések miatt szétesett az örmény birodalom, több száz éven keresztül boldog boldogtalan háborúzott, hol így, hol úgy felosztva egymás közt a térséget (nem csak Karabah-ot), mígnem az oroszok magukhoz csatolták a grúz,örmény, azeri területet és 1828-ban visszatelepítették az örményeket Karabah-ba.
Majd a török invázió, stb. után szovjet fennhatóság alá került és Sztálinak köszönhetően az Azeri SZSZK-hoz csatolták Karabah-ot és a SZU felbomlása után így öröklődött át a mai Azerbajdzsánba.
Ahogy a cikkben is írják, történelmi jog nem létezik, valamint Azerbajdzsán az 1921-es szovjet jegyzőkönyvre hivatkozik.
Csakhogy SZU már nem létezik, véleményem szerint(erről nemzetközi jogász, történész stb. szakértőket megkérdeznék) ezen jegyzőkönyvre nem hivatkozhatnak.
Az utódállamok létrejöttekor ezt figyelembe kellett volna venni és ez alapján meghúzni a határokat.
K
2020-10-04 at 12:33
Magyarországon nagyon sok örmény származású ember él, sokan nem is tudnak róla.
Természetes hogy a barbár baltás gyilkosokat nem lehet támogatni.
Az Örményország természetes szövetségese Magyarországnak.
oshon
2020-10-04 at 12:31
A torok dronak … https://mobile.twitter.com/Rebel44CZ/status/1312372503705198592 Jo lenne a Magyar Honvedseegnek is dronat fejleszteni … “oszt” !
apro_marosan_petergabor
2020-10-04 at 12:13
Ismét felteszem a kérdést, vajon jó oldalon állunk?
Karabahnak hasonló ahelyzete, mint a székelyeknek… ráadásul keresztények…
Avagy román stílusú politikát folytatunk – amely a románoknak bevált.
Nekünk befog?
Nem üt vissza?
Kristóf
2020-10-04 at 11:55
Magyarország az egyetlen, mely csak saját magával határos. Itt bár keserűség van emiatt, nyoma sincs az ilyen aljas lángoló közel-keleti gyűlöletnek. A magyart nem az ördög gyúrta sárból. (Itthon ilyen gyűlölet csak a magyar irányába van, de az más történet és a projekt éppen “ellenzék” fedőnéven fut.)
Kristóf
2020-10-04 at 11:48
Hamis kép festése a konfliktus keresztény-mohamedán háborúként való bemutatása. Ez egy közel-keleti típusú törzsi vérbosszú sokszor sokadik fordulója, amin mindkét fél veszít.
Aki nem tudja megtörni a vérbosszú ördögi körét, az örökre aljas gyilkos marad a Sátán szolgálatában. Egyben üldözött is lesz.
Ilyenek ezek az ottani príma keresztények, semmit sem tanultak Jézustól!!! De van egy Észak-amerikai indián mese is a bosszú körét fenntartó gonosz varázslóról, akinek csak akkor vész el a hatalma, amikor nem erőszakkal közelítenek hozzá. Akár azt is elolvashatták volna.
Lajos
2020-10-04 at 11:39
Hát a térképet elnézve ez a karabah bizony azeri területen van. Hogyan került oda egy állítólagos örmény sziget? Az örményeknek is volt Trianonjuk?
K
2020-10-04 at 10:20
A 13 Aradi Vértanú egyike, Kis Ernő is örmény származású.
Magyarországon nagyon sok örmény származású ember él, sokan nem is tudnak róla.
Maximális együtt érzek az örményekkel én is.
kamcsatka
2020-10-04 at 10:19
oszmán kutyák ellen harcolnak, az életüket védik. nem kell ide semmilyen nemzetközi jog. kb mintha elkezdenék lemészárolni az erdélyi testvéreinket a rájuk telepedett parazita megszállók.
ennyi
Hajrá örmények, rohadt muszlim kutyákat le kell nyomni!