Márki-Zay diktafonra esküszik

37

 

A libbal legfrissebb sztárja, Márki-Zay Péter mindenhova bekapcsolt diktafonnal jár – mondja Hódmezővásárhely volt aljegyzője, akit a polgármester eltávolított, mert megcáfolta a „demokrata celeb” progresszív szavait. Márki-Zay szerint ugyanis csak polgármesterként tudta meg a város gazdasági adatait, mire az aljegyző finoman emlékeztette, hogy azok február 7-e óta olvashatóak voltak a világhálón. Az új, ellenzéki városvezető ezért kicsinálta.

 

Van egy stílus. Olyan libbal-féle.

Először is, csak ők rendelkeznek a bölcsek kövével. Ez feljogosítja őket arra, hogy bárkit megítéljenek, minősítsenek és vádoljanak. Ha valaki nekik – ne adj’ Isten, rájuk – tesz egy kósza megjegyzést, akkor az már maga a demokrácia elleni támadás.

A demokráciát meg ugye meg kell védeni… Így gátlástalanul rágalmaznak és csinálnak ki bárkit, aki nem fér bele az ízlésvilágukba.

A mostani hódmezővásárhelyi példa tökéletesen mutatja, mi lesz, ha ezek hatalomra jutnak. Helyén értsük, itt nem arról van szó, hogy párt-potentátokat utcára tesznek, vagy alkalmatlan munkatársaktól válnak meg.

Itt egyszerű emberek kirúgásáról beszélünk, akiknek egyetlen bűnük, hogy teljesítik munkaköri kötelességüket. Márki-Zay szerint Végh Ibolya aljegyző „politizált”, amikor kijavította az új polgármester szavait. Azaz felhívta arra a figyelmet, hogy ugyan jól hangzik, hogy Márki-Zay hatalomra kerülése után azonnal számtalan gazságot leplezett le a korábbi városvezetés munkájáról – de nem volt mit leleplezni. Hódmezővásárhely gazdasági adatait az év elején közzétették.

A libbal polgármester roppantul megsértődött, hogy nincs mit a nagy nyilvánosság elé tárnia. Hiszen ő ugye azzal kampányolt, hogy igazságot tesz, és felkutatja a bűnöket, bíróság elé állítja a felelősöket.

Hát ez most úgy sikerült, hogy utcára tett egy közalkalmazottat, aki igazat mondott.  

Márki-Zay állítólag mindenhová bekapcsolt diktafonnal jár. Amit a zsebéből előcsúsztat hallótávolságra, vagy „véletlenül” az asztalra tesz. Ez részben nem túl etikus, mert jobb körökben – azaz normális emberek között – illik előre szólni, ha felvételt készítesz egy beszélgetésről. Jogászkodásba se kezdjünk, hogy mennyire törvényes ez az eljárás.

A minap hallottam az egyik tévében Czeglédy Csaba ügyvédjét. Tulajdonképpen elismerte, hogy ügyfele egy köztörvényes tolvaj. De aztán elmagyarázta: ez valójában dicsőség, és az orbáni rendszer elleni férfias kiállás. Ezért őt nem csak felmenteni kell, hanem valami komolyabb állami kitüntetés is járna neki érte.

Na, most: diktafonnal magánbeszélgetéseket, hivatali csevejeket azok szoktak elsősorban felvenni, akik utána valamit manipulálni akarnak a hangoddal. Vagy előre sejtik, hogy önmaguk mentegetéséhez még szükség lehet valamilyen műbizonyítékra.

Nekem személy szerint se kedvem, se időm nincs a fent említett illetővel pereskedni. Gyurcsány Ferencről, Zuschlag Jánosról is mindig csak a legszebbeket írtam. Ezért megjegyzem: valószínűleg nagyon kedves és aranyos ember. Politikai karaktere azonban kétségbevonhatatlan. A libbal oldalon ezt akár bóknak is vehetik, arrafelé ez a siker mércéje.

 Szóval a következő tréfának semmi köze a fent említett szereplőkhöz, csupán a demokrata életszemlélethez.

A bíró ráförmed a tolvajra:
 Hogy merészeli azt mondani, hogy nem bűnös? Több tanút is idézhetek, akik látták, hogy lopott!
– Én még többet, akik nem láttak.
– Vádlott, miért ad elő nekem ma a tegnapitól teljesen eltérő történetet?
– Azért, bíró úr, mert már a tegnapit sem hitte el…

fotó: makohirado.hu