Az online számla kiterjesztésével új korszak kezdődik 2020. július 1-jén az adóegyszerűsítésben és a gazdaságfehérítésben. Az online számlázás nemcsak az áfabevallások jövőbeni adóhivatali elkészítésének képezheti az alapját, hanem segíthet a feketegazdaság szereplői, az adóelkerülők elleni további küzdelemben is.
A szerdán hatályba lépő változás, amely kiterjeszti az Online Számla elnevezésű valós idejű adatszolgáltatási rendszer kereteit, óriási jelentőségű. Az adóelkerülés lehetősége ezzel a kisebb üzleteknél is a minimálisra csökkenhet
– mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Szakmai becslések szerint az online számlaadat-szolgáltatás bevezetése egy év alatt 200-250 milliárd forint pluszbevételt hozott, a rendszer kiterjesztése is több tízmilliárd forinttal növelheti az államkassza bevételét
– fogalmazott az államtitkár.
Eddig havonta átlagosan 2,1 millió számláról érkezett adat az adóhivatalhoz, az így bejövő számlákban havonta 1200 milliárd forint összegű áfa szerepelt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kockázatelemzői rendelkezésére álló adatok megsokszorozódnak a július 1-jei kiterjesztéssel, hiszen a beérkezett számlák száma többszörösére nőhet
– közölte Izer Norbert. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a NAV szeptember 30-ig nem bírságolja a mulasztást, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek, még mielőtt az első számlájukat ki kellene állítaniuk, regisztrálnak a NAV Online Számla rendszerében.
Most a regisztráció a lényeg
– húzta alá az államtitkár. Hozzátette, hogy a szankciómentesség ellenére az adóhivatali statisztikák rendkívüli és elismerésre méltó adózói tudatosságról tanúskodnak. Mintegy 30 százalékkal nőtt az Online Számla rendszerben regisztráltak száma, így június 29-ig már több, mint 711 ezren regisztráltak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI (illusztráció)
Kétes
2020-07-01 at 11:30
Igen! Ez komoly informatikai teljesítmény.
Azért én mondanék egy olyat is, ahol szintén lenne mit fejleszteni, bár ez “csak” időt és fáradtságot takarítana meg.
Nos,
1. ha egy beteget kórházban ápoltak és elbocsátják, zárójelentést kap;
2. ezzel a zárójelentéssel elballag a háziorvosához, aki az esetek egy részében táppénzre veszi, ha a jogszabályok engedik;
3. a beteg, vagy a hozzátartozója a kórházi zárójelentést és a táppénzes papírt elviszi a munkaügyeshez/könyvelőhöz;
4. a munkaügyes pedig elkészíti a bevallásokat és továbbítja a szükséges helyre az összes szükséges okiratot.
Mi a gond ezzel?
– Először is egy beteg emberről van szó, akit egy bürokratikus sikátorba terelünk.
– Miként írtam a rendszer bürokratikus, amely félig papír alapú, a “digitális jólét” korában.
– Ha a teljes rendszer (kezdve a kórháztól, a háziorvoson és a munkáltatón át, a NAV-ig, össze lenne kötve, akkor a beteg embert és ha van, akkor a hozzátartozóját nem hoznánk abba a helyzetbe, hogy egy plusz feladatot is el kelljen látnia.
És ez csak egy példa a bürokrácia csökkentésre, amely az emberek érdekében célszerű lenne meglépni.