1950. január 1-jén a korábbi Kis-Budapestből – 23 környező város és falu beolvasztásával – létrejött Nagy-Budapest. A döntés célja az volt, hogy a korábbi polgárváros helyére a munkásosztály fellegvára álljon. Ennek az ideológiai alapú politikai döntésnek a következménye a mai Budapest kettőssége: egyfelől a magyar nemzet büszkesége, másfelől egy vízfej, a kommunista diktatúra káros öröksége. A főváros kettősségéből következik a Budapest-dilemma – fejtette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent véleménycikkében.
Miután Budapest a magyarság politikai, kormányzati, kulturális, szellemi, gazdasági és pénzügyi központja – óriási felhalmozott történelmi, szellemi és anyagi értékekkel –, ezért érdemes lehet mindent fejleszteni, ami egy világvároshoz méltó fejlődést hoz. A másik oldal azonban azt mutatja, hogy demokratikus és piacgazdasági keretek között Budapest eddig sem volt képes olyan fejlődésre, amire az ország és a Kárpát-medence felzárkózásához szükség lenne, mert csak nagy méretű, ugyanakkor nem erős. Kettős természete miatt nem képes dinamikus fejlődésre, mert nem tud jól sáfárkodni felhalmozott értékeivel, és nem képes megragadni a jövő lehetőségeit – vélekedik a jegybankelnök a Magyar Nemzet cikkében.
A következmény ennyiből is világos: Budapest messze elmarad térségi, uniós és globális versenytársaitól. Ennél is rosszabb, hogy messze elmarad saját képességeitől és lehetőségeitől
– írja Matolcsy György. Az MNB elnöke szerint történelmi igazságtételre van szükség, meg kell semmisíteni az 1950. január 1-ei erőszakos egyesítés jogi alapjait és vissza kell adni a 23 településnek a jogot, hogy helyi népszavazással döntsön jövőjéről: önállóan vagy másokkal együtt, esetleg újból Budapesthez csatlakozva megy tovább. A „budapesti patthelyzet” szerinte a mai fővárosi szerkezettel nem oldható fel sem a közeli, sem a távoli jövőben. Budapest fejlődésének legnagyobb korlátja maga Budapest, mert a mai méret, összetétel és működés mellett a magyar főváros nem képes megnyerni a világ fővárosai számára megnyíló jövőt. Sikeres Budapest nélkül azonban nem lesz sikeres magyar felzárkózás, így a „budapesti patthelyzet” az egész ország, sőt a Kárpát-medence fenntartható felzárkózása elé is falat emel.
Matolcsy György a Magyar Nemzetben kifejtette, szerinte azok az országok váltak sikeressé az elmúlt ötven évben, ahol a főváros nem volt jelentős túlsúlyban a második legjelentősebb városhoz és az egész országhoz képest. Ezért Budapest és az ország akkor lenne egyensúlyban a magyar és a Kárpát-medencei térben, ha a főváros mai, 1,7 millió főnyi lakossága hatszázezer fő körüli létszámra mérséklődne, ennek megfelelő vagyoni és jövedelmi súllyal. Az egyensúlyi térszerkezet többi eleme már rendben van Magyarországon, mert Debrecen, tehát a második város, a megyei központok, a nagyvárosok és kisvárosok hálózatai már jól illeszkednek a nemzetközi térszerkezeti arányokhoz. Sőt, Budapest környezete, tehát a „patkóvárosok” (Székesfehérvár, Veszprém, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok, Eger, Esztergom és Győr) patkó alakú hurokra hasonlító hálózata már négymillió főnél is nagyobb népességgel rendelkező térséget rajzol ki. Egy teljes népesség közel felét kitevő központi városháló szintén elengedhetetlen feltétele egy ország sikerének Japántól (Tokió-Osaka 60 millió fős övezete) Ausztriáig (Bécs 4,1 millió fős régiója).
Budapest arányos, egészséges fejlődését még a következő további lépésekkel érdemes segíteni az MNB elnöke szerint:
- Nagyságrendileg megnövelni kell a budapesti kerületek önállóságát. Budapest belső kerületei elsősorban egymással működnek együtt, a külső kerületek azonban már a főváros környezetében működő önálló városokkal fűzik szorosabbra kapcsolataikat. A jövő lehetősége, hogy a „patkóvárosok” hálózatában a hozzájuk közeli városokkal indítanak közös programokat és fejlesztéseket, amelyek lépésről lépésre megteremtik a 4 millió fős „szerencsepatkót”, a központi városhálót. Ehhez a maihoz képest nagyságrendileg nagyobb önállóságra van szükség a kerületek szintjén.
- Kormányzati infrastruktúraprogramok a külső budapesti kerületek és a Budapesten kívüli városháló összekötésére. A külső kerületek és a „szerencsepatkó” központi városháló összekötését jelentős közlekedési infrastruktúra programok segíthetik és gyorsíthatják.
- Meg kell teremteni a Budapest további szétválásához szükséges demokratikus és rendezett kereteket. A kerületek szavazóinak döntésére érdemes bízni, hogy kiválnak-e a mai fővárosból, megteremtve az önálló városi működés feltételeit, vagy maradnak a mai keretek között, önállóbb döntési körrel. A korábbi önálló települések – például Óbuda, Újpest, Kőbánya, Angyalföld, Pesterzsébet, Zugló, Kelenföld, Csepel, Budafok – önálló városként való újjáalakulása óriási energiákat szabadíthat fel, mert korábban önállóan képesek voltak a dinamikus fejlődésre.
A Budapest-városmag megőrzése nemzeti érdek. Egy hatszázezer fő körüli népességgel rendelkező főváros a budai és pesti belső kerületek egységének megtartásával lehet Magyarország új központja. Az állam, a kormányzat, az üzleti élet, a bankrendszer, a felsőoktatás és a kultúra lényegében valamennyi vezető intézménye ebben az új fővárosi térben együtt maradna a Parlamenttől a Várnegyedig, a nagy egyetemektől a nagy kulturális intézményekig – vélekedik a szerző a Magyar Nemzetben.
A már egészséges méretű és térbeli környezetével együtt fejlődő főváros jövőképe már jelentősen eltérhet a maitól. Helyet kaphat ebben a jövőképben a nagy budapesti egyetemek köré szerveződő innovációs parkok hálózata, mert a jövőkép középpontjában egy okosszolgáltatásokra, kiemelten tudástőkére és kutatás-fejlesztésre épülő főváros áll. Erre épülhet egy vadonatúj startup-intézményrendszer, ma még nem létező termékekkel és szolgáltatásokkal. Egy wellness világközpont rangjára emelkedő fürdőhálózat és egy ezzel szorosan összefonódó egészség-városrész használhatja ki a főváros különleges adottságait. Egy új okosvárosnegyed egy nagyságrendileg nagyobb konferenciaturizmus-intézményegyüttessel erősítheti a főváros globális vonzerejét. Budapest már ma is jó úton halad egy európai, sőt globális sportfőváros felé, érdemes a még szükséges infrastruktúrát is megépíteni, és a sportgazdaságot összekötni az egészségvárossal. Ezek így együtt egyszerre dinamizálnák a fővárost és a patkóvárosok hálózatát, megteremtve egy erős Magyarország erős fővárosát és központi városhálóját
– zárja cikkét Matolcsy György.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Bulldog Orange
2021-12-14 at 13:24
Én 30 éve mondom, én csepeli vagyok, semmi közöm a belvárosi fitymamentes gondolkodókhoz!
ómió
2021-12-14 at 12:46
Nem Nagy-Budapest a “hunyó”, hanem a mekkmester “vezetője”!
György Balogh
2021-12-14 at 09:15
Budapestet nevezzük Izraelnek.
zolatiguszti
2021-12-14 at 03:03
Évek óta mondom hogy elég volt abból hogy 30-40 é késéssel haladunk a Francia úton.
Ott ugyanez lett, Párizs egy giga vízfej, 10 milliós az elővárosokkal egy 62 milliós országban.
A 60-70-es években volt egy kísérlet korlátozottan sikeres. Párizs nem kapott semmit és rákényszerítették a cégeket hogy települjenek vidékre. Hogy mennyire sötét arcúak a vállakozók azt az is jól mutatja hogy érdekes azóta se gond hogy Lyonban Airbust építenek…..De Mirage, Rafale is vidéken készül…Egy rakás céget kinyomtak csak ugye ezek hatása tompult mert a végén az Ipar kipusztult Európából.
Francia orszég meg küszködik tovább a vízfejével.
Azt azért lássuk már be vidéken települések néptelednek el aminek nem kellene ha befeketetésekből nem szívna annyit magához BP. Utóbbi 10 év még csak istenes a vidéki fejlesztések kapcsán az azt megelező 21…..Pedig van előttünk jó példa.
A 70-80-as évk TSZ melléküzemégaival a kis iparostíással igen sokat jött fel a vidék.
Elég pl a hazai kisrakodó gép és mezőgazdasági gyártóra utalni a Hódgépre…csak ugye a módszer váltás haza vágta őket. Bp megtartó erejét jól mutatja az a tény is hogy évtizedek óta csökken az állandó lakossága, és az országban is legalább a 3-ik vagy 4-ik kiköltözési hullám vidékre.
Miért is kellene a lakosságnak a gyerekeit mint a Janicsárnak a töröknek odadni BP -nek?
Miért is kellene drága képzéseket megfejelni az Airbnb.s nyugatiak által felvert inagtlan bérleti árakkal?Miért fizessék ki ezt a családok.
MIért megy Fudan NP-re amikor modjuk Egerbe se ér egymás seggébe a fasza a felső oktatási intézményeknek? 10 000 fős diákváros? Szátdobom 5 vidéki város között, haragudnak majd +2000 fő állanadó vésárló erő miatt? Online oktatás meg kihelyezett karok korában mi a rossebbnek mindent egyben tartani?
Betelepül egy tetű egyetem valahova és álljon tőle vigyázzban az egész ország. Őhozzá mindenki csak odaköltözhet, neki csak tejelhetnek, de senki se szólhat a pénzbe bele, meg az ügyeibe, az állam ugrálja körül, a lakosság szintén a cégek megint…hét ki van itt kiért? Egy kurva szolgáltatás az oktatás nem?
Ez nem teherutó szervíz hogy nem lehet helybe vinni. Ilyen netes lefedéssel mint ma?
Arról nem is beszélve mekkora politikai súlya van…minek? Mire? Azé’ mert mrha sokan laknak ott? Hát ne lakjanak! Úgy is mindíg megkocsisul akkor köszika menjen a lá azokhoz aki még fenn akarják ezt hazát tartani.
Namond
2021-12-14 at 02:21
csakafidesz 2021-12-13 at 20:33
Nem értetted meg az Írást.
Orientál
2021-12-13 at 22:49
Karácsony semmittevésével a több mint 40 tanácsadójának a dilemmája a lophassanak és lopjanak minél többet.
Rézmüves Gusztáv
2021-12-13 at 21:18
Azt lehet itt olvasni hogy Budapest egy világ város.
Én azt gondolom hogy ha Budapest világváros jobb esélyei vannak a fejlődésre mint egy elitista kormányzati negyednek.
Jalaa
2021-12-13 at 20:50
A kamion a mienk és el akarunk menni vele világos?
csakafidesz
2021-12-13 at 20:33
Tisztelem Matolcsy Urat, de nem értek vele egyet. Ma már olyan mértékben integrálódtak a külső kerületek Budapesttel, hogy nincsen visszaút. Az is téves, hogy máshol nincsen vízfej. Minden kisebb országban vízfej a főváros, talán Svájcban nem. Nézzük: Ausztria: Bécs vízfej. Csehország: Prága vízfej. Belgium: Brüsszel majdnem vízfej. Hollandia: Amszterdam vízfej. Dánia: Koppenhága vízfej. Finnország: Helsinki vízfej. Délfelé.. Görögország: Athén majdnem vízfej. Portugália: Lisszabon vízfej. Nagyobb országok: Párizs abszolút vízfej, London úgyszintén.
Ami a fejlődést illeti, nos az ipar mindenhol kiszaladt és rengeteg rozsdaövezet van. Egészséges várost a nagyobbak között alig találni. Moszkva az egyetlen gigapolisz a Földön amelyik normális. New York néhol rémálom, sőt eleve egy katasztrófa. (A moszkvai metró is jobban néz ki, mint a nem sokkal nagyobb new yorki, noha róla másolták.)
angelblind652
2021-12-13 at 18:55
Kettő dolog a megoldás
1. Harácsony mondjon le és
2. Budapest NEM a budapestieké, ergó: az egész ország szavazhasson a főpolgármester személyére.