Az évtized elején dől el, hogy megnyerjük vagy eltékozoljuk a történelmi időt – fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Növekedés.hu oldalon hétfőn közölt írásában azt hangsúlyozva, hogy az évtized drámai indulása után gyors és erős növekedési fordulatra van szükség. Az évtized versenyképességi reformjainak zömét most kell elindítani ahhoz, hogy azok az egész évtized során kifejtsék hatásukat.
A jegybankelnök szerint erre a fordulatra építve lehet visszatérni a fenntartható egyensúly képletéhez, és 2030 végére elérhetjük az EU akkori átlagos fejlettségi szintjének 100 százalékát, az osztrák fejlettség közel négyötödét. Hangsúlyozta: az évtized versenyképességi reformjainak zömét most kell elindítani ahhoz, hogy az egész évtized során kifejtsék hatásukat. Megemlítette, hogy az elmúlt évtized 50 legfontosabb reformjából 43-at 2010 és 2013 között valósítottak meg és indítottak el.
Most 2010-zel szemben először vissza kell nyerni a növekedést, és annak eredményeivel visszaállítani az egyensúlyt”
– írta.
Hozzátette: párhuzamosan kell kezelni a fejlesztéspolitikát és a versenyképességet, az uniós és a hazai – jegybanki, banki és költségvetési – források legalább 50-50 milliárd euró értékben való kombinálásával egyszerre lehet elérni valamennyi megcélzott fordulatot. Példaként hozta Ausztria sikerét, amelynek egyik titka, hogy mintegy 170, a globális piac réseit kihasználó, és ennek köszönhetően nagyra nőtt családi vállalkozás adja a GDP gerincét. Szavai szerint ezt érdemes ismételni, csak más réseket kell figyelembe venni. Úgy fogalmazott: ebben az évtizedben nem nyerhet az, aki nem hajtja végre a digitális átállást az élet minden területén, az nyer, aki a hálózati és platformműködésre tér át az üzleti élet minden területén.
Matolcsy György szerint a győzelemhez a térszerkezet átalakítása kell a gazdasági felzárkózás és a versenyképességi fordulat számára. Ez egy 4 millió főt érintő Budapest Régiót jelent, amely a városhálók szövetségéből merít. Ezek a városhálók az államhatáron belül és a Kárpát-medencében működnek: ilyen a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc-Szolnok háló, a Győr-Szombathely-Sopron háló, a Székesfehérvár-Balaton-Veszprém háló, valamint a Szeged-Szabadka-Újvidék háló és még más hasonló kapcsolódások. A győzelemhez jelentős tőkekivitel, azaz hazai profitot is termelő “kifektetések” végrehajtása is kell a stratégiai ágazatokban a Kárpát-medencében és a tágabb régióban egyaránt. Matolcsy György szerint az hozhat sikert, ha a modern ágazatokba külföldről érkező közvetlen beruházások (FDI) és a szolgáltatások mellé saját tulajdonú ipart épít Magyarország.
Forrás: Növekedés.hu, MTI
Paraszt
2020-10-13 at 23:38
“…saját tulajdonú ipart épít Magyarország.”
És mezőgazdaságot !!!
Szalay Miklós
2020-10-13 at 19:11
Egy alapos általános összefoglaló a gazdasági növekedésről (és fejlődésről):
https://egyvilag.hu/temakep/097.shtml
Rézmüves Gusztáv
2020-10-13 at 18:46
Mit is lehet itt komentelni.
Azt biztosan, hogy a fogyasztói társadalomban az árutermelési és forgalmazási tendenciák.
Trendjei gazdasági fellendülést a (kereslet igényelte kínálatot) rendszerint a termelési hatékonyság nyomon kisérésével lehetséges.
Mint az megtanulhatta mindenki, akit ez érdekel a versenyelőny fogalmába.
Az tartozik, hogy olyan terméket, állit elő e valamennyi üzleti körforgásban részt vállaló termelési alakulat.
Amire valós vásárlási igény került (vagy gerjesztve, vagy spontán fogyasztói piaci viselkedést kel a forgalmazóknak kielégíteni.) Marketing tevékenységgel.
Ezt piackutatással és a lakosság fogyasztásokra fordítható vagyoni helyzetének és ennek várható alakulásának ismeretében l ehet konkrét képet alkotni
Ez mellet pedig az is kérdés, hogy milyen minőségben és mekkora tömegben jelentkezik a forgalmazási piacokon igény ezekre a termékekre és szolgáltatásokra.
Itt jelentkezik az innovációs kényszer a termelési minőség és hatékonyság vonalain.
Sőt a forgalmazási területeken a logisztikai szükségleteket is naprakész állapotig szükséges korszerűsíteni.
A digitális piacban való hatékony részvételre is válaszokat szükséges létrehozni.
Az egyensulyi kérdések a naprakész készenlétét feltételezi egy vállalkozási üzemnek vagy más egységnek.
Ennek hiányában az üzleti lemaradást szenvedik el a vállalkozások.
Ha az új világrend üzleti részvétele azt jelenti (a piac e készségeket követeli meg szereplőitől.)
A beruházások a működés elengedhetetlen szükségleteivé válnak.
bl
2020-10-13 at 16:51
A termelési kultúrákat sajnálom, amik 90-ben még megvoltak. A szakembereket akik már nem adták át tudásukat senkinek. A fiatalokat kellene valahogy helyzetbe hozni, de hogy? A fejletthaladó világnak lehet vége van örökre, a termelésre tippelek újra
Hesslerezredes
2020-10-13 at 10:59
Kedves Naprózsa! alapvetően egyetértek Önnel, de nem mindenben.
Sajnos nem tettem el azt a cikket, de vmikor a 90-es évek közepe táján a Magyar Nemzetben egy gazdaságtörténész leírta, hogy a török elleni háborúk finanszírozása hogyan is zajlott?
Nos, az újonnan fölfedezett Amerika kincseinek a döntő része bizony erre a háborúra lett elköltve. Az sem igaz, hogy a Habsburgok nem költöttek erre a háborúra.
Költöttek volna többet is de V. Károly birodalmának ők voltak az ún. ‘szegény rokonai’.
Ezzel együtt “az örökös tartományok” is küldtek bőven katonát a török elleni háborúba.
Ausztria bőven küldött katonát Hitler háborújába is, elvégre virtigli németek voltak.
Mint ország valóban ambivalens volt a megítélésük a háború végén: Hitler annektálta őket, persze érdekes annexió volt ez, ahol az osztrák nép mindenütt virágesővel és éljenzéssel fogadta – tömegesen, és önként – Hitlert és bevonuló csapatait.
De hát a háború végén ezt betudták nekik – ma úgy mondjuk – egyfajta ‘stockholm-szindrómának’, no meg annak, hogy a nyugat azt már végképp nem akarta, hogy Sztálin ezt az országot is bekebelezze.
Félek, hogy ez az ‘utolérés’ majd úgy valósul csak meg, hogy Ausztria úgy lerohad addigra, hogy azt a szintet tényleg sikerül/t utolérnünk.
Naprózsa
2020-10-13 at 03:55
Hát azért én nem példálóznék az osztrákokkal. Az ő “családi vállalkozásaik” úgy jöttek létre, hogy évszázadokon át minket szipolyoztak, aztán ha háború volt, akkor a de facto gyarmataik fiataljait küldték meghalni a Don kanyarba, Isonzóba, vagy előtte a török ellen, és mikor jöttek válaszul az oroszok, a mi Budapestünket szétlőtték, de Bécs kapuját széttárták, hogy “mi nem tehetünk semmiről csak úgy esett, hogy Hitlert mi tenyésztettük ki véletlenül, de mi nem vagyunk ám cseppet sem nácik”.
Mindeközben az osztrák gazda békésen gyarapította tehenei számát, élt nyugalomban, sem tatár sem török sem orosz után nem kellett folyton újraépítenie birtokát, országát.
Úgy könnyű, ha nem a semmiből indul valaki, és másokat szipkázhat el ingyen, amikor más népek fölnevelik, kiképzik neki évszázadok óta a munkaerőt.
Amúgy a fejlődési iránnyal egyetértek és tisztelem Matolcsy eszét, tehetségét, és azzal is egyetértek, ha kimaradunk az iszlám betelepítésből és a nyugat polgárháborújából, akkor nagyon hamar le is körözhetjük nyugatot és az osztrák potyalesőket. Márcsak azért is mert a nyugati idióták magukra húzták a biztos bukás zálogát és a muzulmánok majd remekül leamortizálják őket, he-he-he.
Namond
2020-10-12 at 19:30
Az MNB által ész nélkül kibocsájtott deviza forint 1000 milliárdokat felszívó ipartelepítésre van szükség.