Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere egy pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkészült az új Nemzeti Alaptanterv – számolt be az Index, ami nehezen talált fogást az új NAT-ban. Szeptembertől komplex természettudomány-órát is tarthatnak az iskolák a különálló fizika-, biológia- és kémiaóra helyett. Több új tantárgyat is bevezetnek, a heti kötelező óraszámok pedig mérséklődnek – egyebek mellett ilyen újításokat hoz a korszerűsített Nemzeti Alaptanterv, amely a szakminisztérium szerint a magyar oktatásügy legnemesebb hagyományait ötvözi a legmodernebb nemzetközi pedagógiai gyakorlattal.
Több, mint kétéves munka után elkészült a megújított Nemzeti alaptanterv (NAT), amelyet felmenő rendszerben, az első, ötödik és kilencedik évfolyamon vezetnek be idén ősszel – jelentette be tegnap Kásler Miklós, aki hozzátette:
Ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival és értékeivel, és erősíti a nemzeti identitást.
Az új tanterv évfolyamonként határozza meg a diákok maximális heti óraszámát: ez az alsó tagozat első három évében 24 óra lesz, amiből 22 a kötelező (a maximumban már benne van a heti öt testnevelés óra is). Az óraszám fokozatosan emelkedik a negyedik évben 25-re, utána 28-ra, 30-ra, végül a 9–12. évfolyamon összesen 34 óra lesz a maximum. A tanulóknak ettől magasabb óraszáma csak a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, a nemzetiségi nevelésben, sportiskolában, vagy emelt szintű oktatásban lehet. Mindez azt is jelenti, hogy a tanulók óraszámát az ígéreteknek megfelelően valóban mérsékelték.
Hangsúly a képességek fejlesztésén
Új lehetőségként szerepel a nemzeti alaptantervben, hogy a természettudomány tantárgyak a 7–8. évfolyamon egy integrált természettudomány tantárgy moduljaiként is oktathatók (de választható lehetőségként megmaradt a jelenlegi tantárgyi beosztás is). Gimnáziumokban a 9–10. évfolyamon diszciplináris bontásban folyik a természettudományi tantárgyak tanítása. Bár korábban híre ment, hogy a mozgókép- és médiaismeret tantárgyat teljesen kivezetnék a közoktatásból, ez nem történt meg: a dráma és színház, vagy a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy a 12. évfolyamon kötelezően választandó tárgyként szerepel a NAT-ban. Az új NAT bevezetője a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a képességek fejlesztésére, a korszerű pedagógiai módszerekre és az egyéni fejlődési lehetőségeket, életkori sajátosságokat figyelembe vevő oktatásra.
Wass Albert a kötelező olvasmányok között
A kötelező olvasmányok listáját tekintve nem látszik forradalmi átalakulás. Wass Albert szerepel a megismerendő szerzők sorában, és Adjátok vissza a hegyeimet! című regénye a felső tagozatosok egyik kötelező olvasmánya lett az olyan, évtizedek óta változatlanul előírt klasszikusok mellett, mint a Toldi, Az ember tragédiája vagy A helység kalapácsa, a korábbi évfolyamoknál pedig az Egri csillagok, a Légy jó mindhalálig vagy a János vitéz. Jókaitól viszont csak rövidebb műveket ír elő az új alaptanterv: A nagyenyedi két fűzfát és A huszti beteglátogatókat, valamint Az arany embert (de a Kőszívűt nem). A két háború közötti időszak korábban nem preferált szerzői közül Herczeg Ferenc is bekerült az alaptantervbe, tőle Az élet kapuja című regény szerepel a kötelezők listájában. Számos modern, jól olvasható szerző bekerült az alaptanterv olvasmányai közé, így Szabó Magda (Abigél), Hrabal, García Márquez és Agatha Christie, és egy cigány költő, a 2018-ban elhunyt Choli Daróczi József is megjelent az alkotók között. Népszerű kortárs szerzők vagy fantasy, esetleg sci-fi írók azonban most sincsenek.
Élő és klasszikus idegen nyelvek
Az idegen nyelv oktatásában új fogalmakat vezetett be a NAT, az élő és a klasszikus idegen nyelvet. Az első idegen nyelv oktatását 4. évfolyamon, a másodikat a 9. évfolyamon kell megkezdeni. A középiskolákban második idegen nyelvként szabad választás szerint oktathatók a klasszikus vagy az élő idegennyelvek. (Ez érdemben nem jelent változást az eddigiekhez képest, mivel gimnáziumokban volt lehetőség a latin nyelv tanítására.) Fontos viszont, hogy a NAT meghatározza, hogy milyen szintre kell a nyelvoktatás során eljutniuk a diákoknak. A 6. évfolyam végére a KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti A1, a 8. évfolyam végére pedig az A2 nyelvi szintet kell a diáknak elérnie a tanult első idegen nyelvből; középiskolai tanulmányai végére képes lehet elérni a KER szerinti B2 szintet, de legalább a középszintű nyelvi érettségit (B1 szint) teljesíti; a második (élő) idegen nyelvből pedig a gimnázium végére eléri a KER A2 szintet.
Fókuszban a történelem
A történelemoktatásban az alaptanterv hitet tesz az értelmező jellegű, vitákon alapuló oktatási módszer mellett, de kimondja, hogy a viták úgy szolgálhatják a történelemtanulást, ha a tanulóban világossá válik a történelmi tény és interpretáció közötti különbség, illetve ha megerősödnek benne társadalmunk és európai, zsidó-keresztény gyökerű civilizációnk alapértékei. A történelemoktatás hagyományos szerkezete nem változik, 5-8. évfolyamon kronologikus rendben halad az ókori Egyiptomtól a rendszerváltozásig, gimnáziumban pedig ugyanezt az utat járja végig a XXI. századi globális világig. A tantervben a korábbinál nagyobb hangsúllyal szerepelnek a magyarországi nemzetiségek a XX–XXI. században, a határon túli magyarok és a magyarországi cigányság története, valamint jelenkori helyzete.
Forrás: Index, Magyar Nemzet; Fotó: MTI
Tgolyó
2020-02-02 at 16:13
Na ha az örökké balra villogó Indexnek tetszik valami , ami jobbról jön abból karambol lesz .
dr Nádor Katalin
2020-02-02 at 15:27
Úgy hallottam, hogy a reál (biológia, kémia és fizika) tárgyakat össze akarják vonni 1 tárggyá!
Ez egy nagyon buta döntés lenne, ha igaz lenne.
Egyre kevesebb az egészségügyben dolgozó szakember és ezzel a lépéssel nem segítenék a folyamatot.
Véleményeztetni kellene ezt a tantervet minél több GYAKORLÓ pedagógussal valamilyen formában, és még egyszer átgyúrni.
Sajnos a pedagógusok egy (jó nagy) része elégedetlen – más kérdés, hogy én hány pedagógussal voltam megelégedve! – és nem jobboldali. Fent meg még mindig sok a “tégla”.
Vigyázzunk, mert 2 év múlva választások lesznek!!!
J.Piroska
2020-02-04 at 10:04
Aki egészségügyi pályán vagy fizukusként, kozmetikusként, fodrászként akar tovább tanulni, az felveheti külön óraszámban. A többinek viszont erre nincs szüksége. Ezeket a tantárgyakat összevonva sokkal izgalmasabban lehet tanitani, több hangsúlyt fektetve a praktikus tudásra és kevesebbet a számolásokra. A gyermekem 9. osztályos és fizikából csak számolnak. Soha nem lesz a súrlódás vagy a lendület kiszámolására szüksége később. Ezek élő és izgalmas tantárgyak, amiket jól lehet szemléltetni és azon keresztül tanitani.
Benedek Károly
2020-02-02 at 13:27
“Még az Index szerint is nagyon rendben van az új Nemzeti Alaptanterv”
Akkor az semmi jót nem jelent.
Nahát
2020-02-02 at 12:21
Jáky György, fb! A HVG-be cikket író Arató László a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Cikke alapján megállapítható, hogy egy elvakult bolsevik. Ideje lenne megalakítani a Magyartanárok Új Egyesületét bolsevikok nélkül!
Mátyás
2020-02-02 at 13:30
Vagy a keresztény heteró fehér magyartanárok egyesületét. 🙂
Őstörténet oktatásban megint nem lesz változás ugye? Pedig már régóta esedékes lenne.
Helga
2020-02-02 at 16:07
Régóta esedékes lenne észszerűséget is belevinni az oktatásba. Egyfolytában nyavalyog a pedagógusok és a libsi oktatáskutatók egy része, hogy túlterheltek a diákok (meg persze a pedagógusok), de senkinek nem jutott eszébe, hogy egy csapásra, – mint a gordiuszi csomót -, meg lehetne oldani a problémát, azaz meg kellene szüntetni a négy és hatosztályos gimnáziumi oktatást és csak 8 osztályos gimnáziumok lennének a jövőben. Ennek alátámasztására említeném a bevezetésre kerülő alaptantervben foglaltakat, miszerint: “A történelem hagyományos szerkezete nem változik, 5-8. évfolyamon kronológikus rendben halad az ókori Egyiptomtól, a rendszerváltásig, gimnáziumban pedig UGYANEZT az utat járja végig a XXI. századi globális világig.” Ugyanezt tanítják nekik jól/rosszul! Pedig mindenki tudja, hogy a mai világban ez luxusnak számít. Érdekes, régen jutott idő a gimnáziumban művészettörténetet, vallástörténetet is tanulni a történelem tantárgyhoz kötődve, mely összefüggéseket engedett látszatni a gyereknek. De tisztulna a kép is, mert volna aki az “5. osztályt” a 8 osztályos gimnáziumban folytatná, vagy aki eleve szakmát szeretne tanulni, vagy netán lustabb, esetleg “gyengébb képességű”, az a 8. általános elvégzése után vagy technikumban, vagy a szakképző iskolában folytathatná tanulmányait. S mint ismeretes a technikum tanulói előtt sincs elzárva az előbbrejutás, mivel megfelelő tanulmányi átlag esetében felvételi nélkül biztosított a bejutás az egyetemre. S ha még a jelenleg érvényben lévő, értelmetlen felvételi vizsgákat is el sikerülne törölni a nyolcadikosok esetében nem tennénk ki a gyerekeinket egy meglehetősen embertpróbáló stressznek. Mert ha belegondolunk, ez ilyen formában: a szegregáció finomabb formája. Kiválogatják a javát, mert az igazán kiválókat egyébként is a “magán iskolákba” íratják a szülők.
S nem feledkezve meg a szakiskolába került tanulókról sem, számukra lehetőséget kellene biztosítani, hogyha mégis “megtáltosodnának”, legyen esélyük egy ún. különbözeti vizsgát követően bekapcsolódni a technikumi képzésbe. Meggyőződésem, hogy mindenki jól járna.
S ha a gyerekek leterhelését vesszük górcső alá, kimutatható, hogy nem elsősorban az iskolai órák, hanem az iskolán kívüli különórák számát kellene talán csökkenteni. Bár ha azt tartanánk szem előtt, “hogy teher alatt nő a pálma” – már kevésbé kellene olyan tragikusnak beállítani az egészet. Ami pedig a pedagógusokat illeti, az iskola munkahely, a pedagóguspálya pedig hívatás. S nemis lenne olyan borzasztó az egész, ha nem kezelnék le a gyerekeket. Ilyen hozzáállással nemis lehet a tiszteletüket kiérdemelni. Nem légből kapott megjegyzés részemről. A minősitésemben ez állott: “lehet, hogy a kollégák nem mindenben értenek egyet vele(m), de a gyerekek tűzbe mennének érte”.
Benedek Károly
2020-02-02 at 13:30
Arató szélsőséges liberálfasiszta.
Nahát
2020-02-02 at 12:11
A liberálisoknak az fáj, hogy a tanterv “részletekbe menően előírja a tananyagot”. Végre! Ezután a sok liberálbolsevik tanár nem fog kénye-kedvére a saját szája íze és politikai beállítottsága szerint azt tanítani, amit akar, helyesebben valamelyest csökkenni fog erre a lehetősége. Ez fáj nekik.
Gáspár Anette
2020-02-02 at 13:30
De fog.
1990-től kötelező téma volt október 23.
Valahogy 8-dikban év vége felé már nem jutott rá idő.
A középiskolában meg már úgy tekintették, hogy azzal már
foglalkoztak 8-dikban. Versenyeken nem volt téma.
Érettségin nem volt téma. Szépen elsikkasztották, és
nem volt véletlen.
kex&sex
2020-02-02 at 11:38
György Jáky: Látom ez fáj Önnek a legjobban:
“Nem lesz viszont kötelező, sőt választhatóan kötelező sem a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanságja”
Ebből az következik, hogy a mostani NAT nem felel meg a HVG izlésének – hála Istennek, mert ez azt is jelenti , hogy a NAT jó úton jár.
HGab
2020-02-02 at 11:40
Végre!
Nagyon jó lesz, ha ezeket az érdemtelenül piedesztálra emelt középszerű írók a helyükre kerülnek.
HGab
2020-02-02 at 11:42
Bocs, nem olvastam el újra, helyesen:
Nagyon jó lesz, ha ezek az érdemtelenül piedesztálra emelt, középszerű írók a helyükre kerülnek.
Benedek Károly
2020-02-02 at 13:28
Sőt, remélem, a rasszista, magyargyűlölő, félfirkász Esterházy sem.