Afganisztánban végleg bebizonyosodott, hogy a demokrácia életforma, kulturális sajátosság, nem pedig exportcikk. Ennek a tanulságnak a levonásához húsz év, több ezer halott és egy körvonalazódó humanitárius válság kellett, amelynek – ne legyenek illúzióink! – feloldása már Európára vár. Amerika ugyanis kivonult Afganisztánból, a tálibok ellen harcolni nem akaró fiatal férfiak tömegének pedig a jobb élet reményében egy út marad: nekivágni a hosszú útnak Európába. Ismerős képsorok 2015/2016-ból, amikor a szíriai demokráciaexport csődjét kezdtük nyögni. Kérdés azonban, hogy mi változott azóta az európai politikában a migrációs válságok kezelése terén. Sok minden, és mégis semmi. A tagállamok ugyanis már belátták, hogy a tömeges migráció nem megoldás, a Birodalmi Szivárványos Kancellária azonban láthatóan továbbra is képtelen a Soros-itinerrel szembe helyezni magát.
Miközben egyes afgán tartományokban példamutatóan védekeznek a volt kormánypárti katonákból és civilekből szerveződő lázadók, a központi hadsereg, és vele az ország egy jelentős része puskalövés nélkül adta meg magát a táliboknak. Ezekben az országrészekben a talibán már át is vette az irányítást, amely a kabuli repülőtéren játszódó drámában mutatkozott meg. Az ott játszódó jelenetek pedig csak a jéghegy csúcsát képzik. Az Európai Bizottság uniós belügyekért felelős tagja szerint bár egyelőre nem túl sokan igyekeznek kontinensünk felé, de a helyzet gyorsan változhat, ezért az EU-nak fel kell készülnie különböző forgatókönyvekre. Különösen azért, mert a Bizottság adatai szerint tavaly év végén csaknem hárommillió belső menekült élt a harminchétmilliós Afganisztánban, és ez a szám az idén több mint félmillióval emelkedett. Nem kétséges, hogy ez az embertömeg – vagy annak egy jelentős része – a tálib hatalomátvételt követően mozgásba lendül. Az egyetlen lehetséges cél pedig ismét Európa lesz.
Hirtelen divatos lett a magyar álláspont
Azok az uniós országok, amelyek hat éve élesen bírálták Magyarországot a migrációs válság kezelésével kapcsolatban, a múlt héten egyöntetűen a magyar álláspontra helyezkedtek: befogadás helyett helyszíni segítséget kell nyújtani. Különösen Görögországot érintheti kényesen egy újabb migrációs hullám, hiszen Recep Tayyip Erdoğan török elnök múlt héten kijelentette, Törökországnak nem feladata, nem felelőssége és nem kötelessége Európa „migránsraktárává” válni, vagyis Kis-Ázsia felől ismét szabad az út a bevándorlók előtt. Mindeközben a görögök már kongatják a vészharangot, Nótisz Mitarákisz görög bevándorlásügyi miniszter szerint ugyanis
az Európai Unió nincs abban a helyzetben, hogy meg tudjon birkózni a 2015-öshöz fogható újabb migránsválsággal, ezért meg kell akadályoznia az egyre terebélyesedő afgán konfliktus elől menekülők áradatát.
A tárcavezető ezért öt másik uniós tagállambeli kollégájával levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérték, hogy az EU ne állítsa le az illegális migránsok kitoloncolását Afganisztánba. Ehhez az irányvonalhoz csatlakozott Sebastian Kurz is, aki kijelentette, Ausztria nem fogad afgán menekülteket. Az az Ausztria, amely először elítélte a magyar határzárat, majd saját kerítésépítéséről végtelenül cinikus módon úgy nyilatkozott: „kapukat építenek szárnyakkal”. Azóta úgy tűnik az osztrákoknál is végképp betelt a pohár, Kurz ugyanis kijelentette:
Egyértelműen ellenzem, hogy most önként több embert fogadjunk be, és ez nem fog megtörténni a kancellárságom idején.
Az osztrák belügyminiszter, Karl Nehammer szintén éles véleményt fogalmazott meg a témában kijelentve,
ha az emberi jogok európai egyezménye határt szab a kitoloncolásoknak, más alternatívát kell találni. Kitoloncolási központok felállítását fogom javasolni Afganisztán közvetlen környezetében a belügyminiszterek szerdai EU-találkozóján.
Az uniós tagországok szemléletének hirtelen változását azonban a németek kommunikációja mutatja be legszemléletesebben: Angela Merkel, a Wilkommenskultur nagymuttija ugyanis arról beszélt múlt héten, hogy nem szabad a hat évvel ezelőtti válság hibáit elkövetni, és a valós politikai menekülteket a kibocsátó ország közelében kell biztonságba helyezni. Merkel szavaiból ugyanakkor nemcsak a Magyarország által évek óta hangoztatott helyben segítés doktrínája olvasható ki, hanem az is, hogy a gazdasági bevándorlókat már Németország sem látja szívesen.
A magyar migrációs politika igazolása azonban mégis a legváratlanabb helyről érkezett meg: a brüsszeli Politico – amely számos alkalommal élesen támadta a magyar kormányt, többek között a migráció kérdésében– minapi cikkében már a kerítésépítés, mint alternatíva is felvetődik. A portál emlékeztetett, amikor 2015-ben felépült a magyar déli határzár, az EU élesen kritizálta a kerítést és idézték Jean- Claude Juncker akkori bizottsági elnököt, aki úgy fogalmazott: falaknak és kerítéseknek nincs helyük az unióban. Csakhogy azóta ez a mentalitás változóban van.
A Politico felidézte például, hogy a fehérorosz zavargások idején Litvánia is fallal védekezett a szomszédból érkező bevándorlók ellen, ami felett szemet hunyt a Bizottság. Aztán Görögország is kerítésépítési munkálatokba kezdett, amely jelenleg már negyven kilométeres.
A bevándorláspártiak nem alszanak
A fenti fejlemények azonban egyelőre kevésnek bizonyulnak, hiszen a Birodalmi Szivárványos Kancellária, ismertebb nevén Európai Bizottság az utóbbi napokban az LMBTQ-jogok terén vívott csatározásokból felpillantott, és kézbe vette a bevándorlás kérdését. Nem is akárhogy. Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa ugyanis felszólította a tagállamokat, hogy növeljék az afgánok letelepítési kvótáit. Ursula von der Leyen pedig szombaton megismételte ezt a felszólítást, és úgy fogalmazott, „kötelességünk az afgán migránsok betelepítése”. Ennek elősegítése érdekében pedig pénzt ajánlott fel azoknak az uniós országoknak, amelyek „fokozzák és segítik a menekültek betelepítését”. Hiába tehát a tagállamok egyértelmű állásfoglalása, az unión belül visszatért a kötelező betelepítési kvóta ötlete.
Most azonban egészen új helyzet állt elő az unióban: ezúttal ugyanis nem egy-két renitens tagállam megregulázásáról fog szólni a betelepítési kvóták körüli vita, hanem arról, képes-e a Bizottság keresztülvinni az akaratát olyan magállamokon, mint Németország, vagy Franciaország, amelyek jelezték, nem kívánnak senkit sem befogadni. A következő migrációs hullám tehát nemcsak a bevándorlás válságáról, hanem a nemzeti szuverenitás válságáról is szólni fog, ahol a Bizottság már állást foglalt a kötelező kvóták mellett. Ebben a közegben pedig szinte elképzelhetetlen, hogy egységes uniós bevándorlási politikai jöjjön létre, vagyis ha a Bizottság nem hátrál meg a tagállamok akarata előtt, és akként a Birodalmi Kancelláriaként működik, ahogy tette az utóbbi években, elkerülhetetlen lesz a 2015-ös nyomás megismétlődése.
Vezető kép: zavargások a magyar-szerb határon. Fotó: Blikk.hu
Namond
2021-08-24 at 16:29
Ha nem lesz lőparancs, IGEN megismétlődhet.
kbandi1
2021-08-24 at 09:15
A migránscsempészekkel szembeni fegyver használat enyhíthet csak valamit a helyzeten. A támogatóikkal hasonlóan kell eljárni, Az NGO-kat ki kell utasítani az országból.
Birger
2021-08-23 at 23:00
Igaz,hogy el fog indulni az afgán áradat.Az is igaz,hogy a németek,és a franciák zárni fognak.A mostani kormány egyelőre nem kér belőlük.Tavasszal választás lesz,ha kormányváltás lesz,kinyílik a határ,mondhat az ellenzék bármit,de százezerszámra fogják importálni a pártfogoltjaikat.Az ellenzéki szavazókat megvezetik,becsapják majd azzal,hogy úgysem itt akarnak azok majd maradni,hanem továbbállnak nyugatra.De hogyan,ha a határokon zárnak?Itt fognak maradni,végtére is a mi pénzünk is pénz,nők,autók,alvilág itt is van,a liberális hátszél biztos.
A liberálisok szavazótömegeket vélnek importálni,ez lehet ,hogy működik is majd egy-két választáson,de utána már a muszlim,és más etnikai alapon működő pártok kapják majd a bevándorolt szavazatokat.
Nemzeti újjászületés,magyar többségű Magyarországon lehetséges,kisebbségből már csak az utóvédharcok,az agónia következik a nemzethalál előtt.
Az áruló liberálisok bűne magában hordja a büntetést is,a hatalomra jutott afrikai,arab stb.többség ugyanúgy válogatás nélkül le fog velük számolni.
A bevándorlás csak az egyik nagy veszélye az esetleges vereségnek a szavazáson,vannak persze mások is.
Hatalmas tétje van a 2022 évi választásnak!Tartsuk meg a hazánkat ,nemzetünket,családjainkat,ne engedjük az ország és a nemzet ellenségeit a hatalom közelébe!Ébresztő!
accept
2021-08-23 at 21:18
piss yóska
⚉?↔?????
csóró vegyél valamivel jobb minőségű ➡hìgítót !Amit most használsz az már roncsolja és széttépi a hitvány
?↔⚉?fejedet
➡A”?”gazdád ilyen faszrági?
Poppy
2021-08-23 at 20:05
Mindig jönni fognak migránsok valahonnan, ennek a projektnek hamar nem lesz vége, békésen pedig soha.
Tudományos libsizmus
2021-08-23 at 18:57
Kurz rövidesen meg fog bukni és el lehet kezdeni a határzár építését a labanc határon.
Magyar vagyok
2021-08-23 at 18:44
Hajrá! Kíváncsian várom. Majd gyertek le Fehérvárra is! Itt leszek, komcsi.
Namond
2021-08-23 at 17:53
Hát persze!
Bagaméri
2021-08-23 at 17:39
Afganisztán. 5,3 gyerek/ nö. Népesség 1950.- 7,7 millió.
2002.- 18.7 millió
2015.-33,7 millió.
Becsült adat 2050.-61 millió. Közben 40 éve szakadatlan háború. Van kérdése?
Tegye fel!
úgyahogyvan
2021-08-23 at 16:45
persze hogy megismétlődhet!-2015-ben(lényegében)amerikaiak vagy az amerikai zsoldos iszlám állam üldözte a szíreket-irakiakat európába és irányította az általuk megdönteni remélt magyar kormány ellen-most pedig
az amerikaiakat kiszolgáló,talpnyaló,kollaboráns,hazaáruló afgánok mentik az irhájukat és csődítik őket ide-a magyar kormányt meg még mindig meg akarják dönteni-akár a felhasználásukkal.Annak sulykolása hogy most milyen szörnyű a helyzet afganisztánban egy sorosista manipulációs trükk-afgánok betelepítésének elfogadtatására!
Magyar vagyok
2021-08-23 at 16:37
Márpedig akkor el kell keserítselek. Legjobb tudomásom szerint olyan nincs ma az országban. Egyébként meg semmi megfelelési kényszer nincs. Sőt, igen erős a szembenállás, olyannyira, hogy ezt nem lehet visszacsinálni. Nem tudom, honnan tájékozódsz, vagy milyen információkra alapozod a kijelentésedet, de biztos vagyok benne, hogy téves. (Hogy miért mégis inkább a fideszre-szavazás? Mert a haza előbbre való az önérdeknél, és ha nem is tökéletes, de mindegyiknél jobban képviseli a magyarok érdekeit. Kapjon akkora támogatást, amivel az ellenzékre nem lesz szükség, mert azok valami eszméletlen rosszak.)
Magyar vagyok
2021-08-23 at 16:11
A kormány azt kommunikálta, hogy illegálisan nem jöhet senki. Aki beadja a kérelmet, igazolja magát, stb, az jöhet, jöhetett eddig is. Azon lehet vitatkozni, hogy nekünk kellenek e egyáltalán. De hát, ahhoz, hogy olyan se jöjjön, akinek jogosan elbírálták a kérelmét, ahhoz kicsit hangosabbnak, meg többnek kellene lenni.
Miért, nem vagy ellenzéki? Akkor azért mea culpa, ha megsértettelek vele.
Horváth Hedvig
2021-08-23 at 16:07
Esetleg valaki másnak ment el az esze, nem pedig annak aki a migráció fokozódására figyelmeztet.
Kacsmarek
2021-08-23 at 15:08
Van egy diszkrét bája a dolognak: a tagállamok nem akarják, de a bizottság igen. Kit képvisel a bigottság? Nem lenne itt az ideje ezt az ingyenélő bagázst elhajtani? Ha a németek s franciák is akarják, meg lehetne azonnal a módját találni.Én híve lennék annak is, ha a t bizottság irodáját azonnal áthelyeznèk Kabulba s onnan hirdetnék amit akarnak.
netuddki
2021-08-23 at 14:55
Kézenfekvőlenne-neeem?-hogy a szomszédos iszlámországok fo-
gadják be őket!
egon samu
2021-08-23 at 14:24
“”Megismétlődhet a 2015-ös migrációs válság?”
Természetesen nem.
Ami jön, az sokszor eröszakosabb és több betolakodót hozó invázió lesz.
Visszakísérgetéssel nem megoldható.
Idejében tárgyalni kellene a szerbekkel, hol baggerolják ki a tömegsírokat….
Nonvideor
2021-08-23 at 14:02
Anno az ellenzék nem volt hajlandó megszavazni 2015-ös őszi ülésszakban
a házszabálytól eltérést, hogy megvitassák, hogy döntést hozzanak
a kerítés építésről.
Már akkor téma volt, hogy az osztrákok szigorítottak a határon.
A Nyugat ide akarta rekeszteni a betolakodó 160 ezer megszálló barbárt.
Az egész ballib oldal álságosan kígyónyelven kettős beszédet folytatott.
Schiffer pofátlanul nekiment a kormánynak, holott tudta, hogy
a törvényi felhatalmazás nélkül gúzsbakötve a keze.
Szemét banda!
.
“… az lesz, amit már láthattunk Ausztriában, amikor az M1-esnél egy-két-három napra bevezették egyébként az autók, illetve a teherautók fokozott ellenőrzését. ”
.
De hiába, az ellenzék csak a pofáját jártatta, az egyik, hogy “a kormány nem áll a helyzet magaslatán”, a másik, hogy nem kell kerítés, legyenek befogadó táborok az egész országban.
Miközben a barbárokat meghívó országok már kötelező kvótáról pofáztak!
MINT MOST IS!
A D(K)urva anyátokat!
OGY JEGYZŐKÖNYV 2015 ŐSZ
“Az átvándorlással szemben szerintünk – és egyébként a schengeni rendszer szerint is – egyetlenegy megoldás van, ez pedig a szabályozott, ellenőrzött, kontrollált belépés az Európai Unióba és az ország határainál. Semmi mást nem szeretnénk elérni a biztonsági határzárral, a fizikai zárral, az élőerős zárral és a jogi védelemmel, mint hogy arra rávegyük a velünk együttműködni nem akaró bevándorlókat, hogy legyenek szívesek, menjenek el a belépési pontokhoz.
Én osztom azt, képviselő úr, hogy az emberiesség ennek az éremnek a másik oldala, és nagyon fontos, hogy a magyar társadalom a saját hagyományai és az erkölcsi helyzete miatt hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez. De azt elvárhatjuk-e egy jó szándékkal, tisztességes szándékkal a határaink felé érkezőtől, hogy legyen szíves a Bevándorlási Hivatalt a határátlépési pontnál felkeresse? Elvárhatja-e Magyarország azt a Keleti pályaudvarnál lévőktől, hogy legyenek szívesek, a rendőrség segítségével keressék fel a Bevándorlási Hivatalt, és a menekülttáborokban biztosítjuk számukra az ellátást? Ön azt akarja mondani, hogy ha valaki idejön Magyarországra, letáboroz valahol, több százan vagy több ezren, akkor ott nekünk menekülttábort kellene létesítenünk? Önök ezt akarják mondani? Hogy ha itt, a Parlament előtt letáboroznak vagy az ön otthona előtt azok, akik idejönnek ebbe az országba, akkor nekünk menekülttábort kell létesíteni? Mi semmi mást nem teszünk, képviselő úr, a tisztelet hangján megkérjük ezeket az embereket, hogy tartsák be hazánk törvényeit.
Az a helyzet, képviselő úr, hogy részben a német kormány zavaros kommunikációja miatt, részben azért, mert nagyon sokan hívják őket Európába és nem beszélnek velük világosan, ezekben az emberekben az a hit van, hogy ők mindenféle kontroll és ellenőrzés nélkül beléphetnek Európába. Ezeket az embereket, akik ott állnak a Keletinél, súlyosan félrevezetik. Nem merik nekik megmondani, hogy majd válogatni fognak közöttük, hogy lesznek, akiket majd visszaküldenek. Mit mondott a spanyol miniszterelnök, amikor kijött Merkeltől? Kétfajta menekült van: megélhetési menekült és politikai menekült. A megélhetési bevándorlókat nem fogjuk befogadni. 160 ezren jöttek be augusztus végéig Magyarországra, ebből magukat 50 ezren vallották szírnek. Nem tudjuk, hogy szírek-e, ennyien vallották magukat szírnek. Feltételezve, hogy azok, a többi százezerrel, akiről esetleg majd Németország vagy a nyugat-európai országok egy hónap múlva, fél év múlva vagy egy év múlva, amikor a kérelmüket elbírálják, hiszen Németországban egyéves késedelemmel bírálják el a benyújtott menekültügyi kérelmeket, kiderül, hogy vissza fogják őket küldeni, akkor hová fogják visszaküldeni, képviselő úr? Ide, Magyarországra! Fel van ez az ország arra készülve, hogy százezer embert befogadjon, akiknek nincs hová menniük és nincs másutt helyük?
Képviselő úr, azért van szükség a szabályozott és ellenőrzött beléptetésre, és ebből nem engedhet a kormányzat, és nem engedhet a parlament sem, mert ha ide visszatoloncolnak majd embereket – 26 ezer emberről már bejelentette Németország, hogy ide akarja visszaküldeni -, akkor nekünk el kell döntenünk, hogy ezeket az embereket megpróbáljuk visszaküldeni abba a biztonságos országba, ahol az EU-ba beléptek, Görögország, vagy abba a biztonságos országba, amely EU-tagjelölt, Szerbia, vagy pedig ezek az emberek arra várnak majd, hogy befogadjuk őket Magyarországra? Ez lenne a politikai álláspontjuk? Mert akkor beszéljünk erről, hogy önöknek az a politikájuk, hogy mindenkit be kell fogadni, aki ebbe az országba visszautasításra kerül.
(13.50)”
(LÁZÁR J.)
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ON1990_2014-2018_111/?pg=12&layout=l
ViAM
2021-08-23 at 14:01
Minden jel arra mutat, hogy az eddiginél nagyobb és agresszívebb lesz a “migránsok” Hazánkba való betörési kísérlete.
Minden hadra foghatót mozgósítani kell, hogy a határaink megvédésen túl az ország belső biztonsága is megmaradjon, különben elszabadul a pokol.