Nagy vitát gerjesztett főleg az ellenzéki, de még a kormánypárti sajtóban is az a tévéműsor, amelyben azt feszegették: lehetséges-e gyógyítani a homoszexualitást? Az LMBTQ-mozgalomban sincs konszenzus arról, hogy a homoszexualitás veleszületett-e, megváltoztatható-e, és hogy egyáltalán mi fán terem? Az viszont bizonyos: mindkét álláspont képviselői részéről szükséges a körültekintés és a méltányosság – írja a Mandiner. A műsort az ellenzéki média azzal vádolta, hogy a beszélgetők középkorias stílusban elmélkedtek azon, vajon meg lehet-e gyógyítani valakit, aki meleg, s egyáltalán betegségről van-e szó, és hogy társadalmi nyomás teszi-e homoszexuálissá az embert? Holott a műsor részvevői csupán ismertettek a nézőkkel egy olyan lehetőséget, amelyről szakemberek tanácskoznak és amelyet alkalmaznak, több esetben is sikeresen.
Az M5 Ez itt a kérdés című adásában Trombitás Kristóf műsorvezető, Hodász András katolikus pap és Szőnyi Szilárd újságíró annak a lehetőségét tárgyalták meg, hogy lehetnek-e még heteroszexuálisok a homoszexuálisokból. A 444, az Index és a HVG rögtön középkort kiáltott. A műsor abból indult ki, hogy a reparatív terápiával foglalkozó szakemberek kénytelenek ma már titokban konferenciázni – írja a Mandiner szerzője, Szilvay Gergely, aki egyébként A melegházasságról – Kritika a klasszikus gondolkodás fényében című könyvében írt részletesebben a témáról.
Az Egyesült Államok több tagállamában már betiltották a „konverziós terápiát”, amit emberellenesnek tartanak. Az LMBTQ-mozgalom nagy sikernek könyvelte el, amikor 1973-ban – a szavazatok 58 százalékával – kihúzták a homoszexualitást a diagnózisok sorából, helyette azonban 1974-ben létrehozták a „szexuális orientáció zavara” kategóriáját, amelyet 1980-ban felváltott az „egodisztonikus szexuális orientáció” fogalma (egoszintonikusak azok a viselkedésminták és értékek, amelyek harmóniában vannak személyiségünkkel, egodisztonikusak pedig azok, amelyekkel nem vagyunk kibékülve, zavarja az énképünket). Végül azonban 1987-ben ezt a meghatározást is törölték. A döntésről tudományos vita nem volt, ám az LMBTQ-lobbiszervezetek erős nyomást gyakoroltak az Amerikai Pszichiátriai Társaságra ez ügyben.
A „konverziós terápia” összefoglaló névvel illetett módszereket a melegszervezetek azért ítélik el, mert tudománytalan szemfényvesztésnek tartják azokat, amelyek ráadásul lelkileg is károsak. Az ő szempontjukból csak a megerősítő, affirmatív terápiák elfogadhatóak, amelyek azt próbálják elérni, hogy azok az emberek, akiknek problémát okoz homoszexualitásuk elfogadása, segítséget kapjanak annak elfogadásához. Egy, a napokban megjelent, a 24.hu által publikált cikkben a szerző arról ír, hogy a történelem számtalan olyan példát állít, amelyből egyértelműen levonható az a következtetés, miszerint a reparatív terápiák csakis a lélek sanyargatásával és megnyomorításával lehetnek egyenlőek, amikor a melegekből bármi áron, bármilyen eszközzel kiűzzék a homoszexualitás írmagját is.
Családon belüli erőszak is az okok között szerepel
Ezzel ellentétben nem ennyire fekete-fehér a képlet. Vannak valóban szerencsétlen, lelki nyomort okozó megközelítések: gyakran ezeket nem is képzett pszichológusok vagy pszichiáterek vezetik, hanem úgynevezett coachok vagy szemfényvesztők. Vannak vallásos erőfeszítések, amelyek nem is terápiák: ima és más vallásos módszerekkel próbálják elérni az isteni segítséget. Ugyanakkor vannak kizárólag tudományos alapokon nyugvó reparatív terápiák is, mint például Joseph Nicolosié, akinek Szégyen és kötődésvesztés című kötete itthon is megjelent. Ezekre csak olyanok jelentkezését fogadják el, akik önként és szabadon jelentkeznek, s homoszexualitásuk úgynevezett énidegen (egodisztonikus) homoszexualitás, azaz nem fér bele az önképükbe. Ennél a pontnál pedig érdemes leragadni egy kicsit: az ellenzéki lapok hajlamosak elfelejteni, vagy szemet hunyni afölött, hogy önkéntes alapon létezhetnek olyan melegek, akiket igenis zavar a nemi orientációjuk. Akiket nem az eltorzult társadalmi megítélés, a transznemű óvónéni-bácsi elalvás előtti mesemondókája, vagy a Pride-on vonuló bőrszerkós Jézus-imitátorok befolyásoltak abban, hogy homoszexuálisok legyenek. A reparatív terápia megközelítése szerint többnyire valamilyen, az apával kapcsolatos, nagyon korai problémák állnak a homoszexualitás mögött, sőt, akár családon belüli erőszak (ami elég egyértelmű sok leszbikus esetében).
Léteznek-e „átváltoztatott” melegek? A válasz: igen. Talán az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó tanulmány a homoszexualitás megváltoztathatóságáról annak a Robert Spitzernek a nevéhez kötődik, akinek fontos szerepe volt az 1973-as döntésben, a homoszexualitás lekerülésében az APA diagnózislistájáról. Spitzer ugyanis rengeteg telefonhívást kapott egykori melegektől, akik felhívták a figyelmét arra, hogy meg lehet változni. Több, mint kétszáz, egyenként 45 perces telefoninterjút készített volt melegekkel, s 2001-es tanulmányában arra jutott: a megkérdezett férfiak 66 és a nők 44 százaléka meg tudott változni, habár állítása szerint szkeptikusan kezdte a munkát. Spitzer ugyan 2012-ben visszavonta ezt a tanulmányát, de ezt melegszervezetek nyomására tette. William Consiglio, aki 17 éven át foglalkozott nem kívánt homoszexuális orientációval küzdő (többnyire keresztény) személyekkel, és a Hope Ministries alapítója, azt állítja erről írt könyvében, hogy kliensei 40 százaléka élvez teljes heteroszexuális életet, sokuk pedig megházasodott és gyermeket vállalt.
A Mandiner szerzője kitér arra is, milyen ellentmondások tapasztalhatók akár az LMBTQ-mozgalmakon belül is. Miközben ugyanis a mozgalom egyes irányzatai azt hirdetik, hogy a homoszexualitás veleszületett, erről korántsincs tudományos konszenzus; nem találtak sem meleg gént, sem meleg agyi jellemzőket, sem másféle, erre utaló jelet. Ha ugyanis azt a posztmodern érvet vesszük alapul, miszerint az emberi szexualitás, a férfiasság és nőiesség úgymond társadalmi konstrukció, vagy azt a melegmozgalomban és feministák közt befolyásos, radikális felfogást, amely szerint az emberi személyiség teljes mértékben interakciók terméke, akkor definíciószerűen kizártuk azt, hogy bármilyen szexuális irányultság veleszületett legyen; akkor pedig, ha valaki nem akar meleg lenni, miért ne lehetne heteró?
Forrás: Mandiner/Szilvay Gergely, PS; Vezető kép: Pridelife
MJF
2019-01-26 at 11:10
Egy ilyen beszélgetős műsorba, hogy kerül egy katolikus pap, talán szakértő? Nem értem!
Csak a cikket olvastam, az adást nem láttam.
bl
2019-01-24 at 22:50
A legtöbb balliberális “érték” oly mértékben ellenetmondásos, hogy saját balliberális gondolkodásuknak, érvrendszerüknek, logikájuknak is ellentmond. Csak rá kell mutatni. (Jó az utolsó bekezdés. 🙂 )
ómió
2019-01-24 at 10:15
Gyógyulási lehetőség? “Haladóknak” is?
Netta
2019-01-24 at 00:21
Kapcsolódik ez is. Ultrafasizmus!
“Mostantól a magzatok még annyira sem lesznek védett helyen édesanyjuk méhében, mint eddig. Legalábbis New Yorkban, ahol a demokrata párti törvényhozók sikerre vitték ügyüket, hogy egészen a szülés-születés pillanatáig lehessen abortuszt végezni, és kiiktatták az ily módon történő halálos beavatkozást az állam büntető törvénykönyvéből.”
https://s4c.news/2019/01/23/a-gyerekgyilkossag-uj-szintre-lepett-new-york-a-szuletesig-kitolta-a-torvenyes-abortusz-lehetoseget/?fbclid=IwAR0Mcrc3JIE9PbUBEelPH96_I1GHc1S2BM_RqvE35ezFWO4SKwP6i3ZvmC8
antilibsi
2019-01-23 at 20:03
Freddie Mercury egy kiváló művész volt, de szexuális élete mellékvágányra futott. És ez nem unalmában történt. De sosem kérkedett vele.
Viszont ez semmiben sem akadályozta, hogy magas színvonalú műveket alkosson.
Benedek Károly
2019-01-24 at 00:28
És bele is halt, szegény, az AIDS-be. Isten nyugosztalja. Nagy művész volt.
Máig visszacseng, ahogy a Tavaszi szél vizet áraszt magyar népdalt énekelte. 🙂
Nagy Ilona
2019-01-23 at 18:52
A nagy többségük szerintem is jó dolgában nem tudja mit találjon ki. Már minden pózt kipróbálták, jöjjön hát az azonos nemű, utána meg jöhet a kecske, vagy ami épp kéznél van. De csak nem lesznek tőle boldogabbak! Lehet, hogy ki kéne próbálni a monogámiát? Vagy esetleg a nagy családot? Szép,okos,boldog gyermekekkel? Vagy csak úgy jónak lenni? Segíteni a körülöttünk élőkön,csak úgy önzetlenül?
Naprózsa
2019-01-23 at 21:23
Mikor és hol bukkan föl a homoszexuális téboly a társadalmakban? Ott, ahol vagy össze vannak kényszerítve azonos nemű fiatalok (börtön, katonaság), vagy a felsőbb eltartott és rettentően unatkozó társadalmi szintjein. Ahogy kedves Nagy Ilona rámutat, amikor ‘már nem tudják jódolgukban mit találjanak ki’.
Amikor aztán ez a külső körülmény megszűnik, mint a börtönviseltek szabadulásánál, visszatér a normalitásba. Ez is mutatja, hogy ez zömmel nem genetikai homokosság.
De már egyértelműen birodalom végét jelenti, amikor ezt a féktelen szexualitást normálisnak akarják elismertetni.
S megjegezendő, hogy nemcsak a fehér európaival van baj, mert a négerek, muszlimok féktelen szaporodása, a bevándorlók korláttalan szexuális terrorja, tébolyult őrjöngése szintén jelzi, hogy ők sem lesznek a következő társadalmak nyertesei, náluk ugyanúgy veszélyjelző barométer amit művelnek.
Én
2019-01-23 at 18:45
A homoszexuálisok lelki sérültek. Testi és/vagy érzelmi traumák olyan torzulást okozhatnak gyermekkorban, amelynek következménye pl. szorongás, depresszió, agresszió, szexuális aberráció stb . Ebben nincs semmi pejoratív, ez tény.
Ha genetika lenne, már kihalt volna ez a jelenség.
antilibsi
2019-01-23 at 19:51
@Én Nem lelki sérültek, és nincsen genetikai oka. Ez egy velejárója a szexuális jelenségnek.
László Virág
2019-01-25 at 12:38
Nincs semmiféle trauma! Ez egy lelki betegség, és gyógyíthatatlan!
antilibsi
2019-01-23 at 17:53
Miért nem kérdeznek meg egy endokrinológust?
Az azonos neműek iránt kialakuló vonzódást a szexuális hormonok túlzott tevékenysége válthatja ki, az erős szexuális inger.
Állatoknál is gyakori, de ahol nincsen egész évben ivarérés, ott az csak eseti jelenség, nem alakul ki hozzászokás.
Egész életünket a hormonok irányítják, ők közvetítenek a DNS programja és a végrehajtás között.
Az általuk kiváltott hatás olyan erős, hogy még azt is elhisszük, hogy szeretjük a párunkat (szerelmesek vagyunk belé). Aztán meg csodálkozunk, amikor a hormonok két-három év után leállítják ezt az érzést, és úgymond elillan a “szerelmünk”.
A hormonoknak az az “érdekük”, hogy gyakori legyen a párváltás, mert akkor több utód születik.
Aki iszik (alkoholt) az sem alkoholista, hanem egyszer megtapasztalta az alkohol jókedvcsináló hatását, és amikor teheti igyekszik azt ismét élvezni.
László Virág
2019-01-25 at 12:36
antilibsi! Mellébeszélés! A homoszexualitás lelkibetegség! És mint ilyen, gyógyíthatatlan.
Hesslerezredes
2019-01-23 at 17:10
Sajnos számomra megfejthetetlen rejtély, hogy egy férfi hogy nem tud a nunira gerjedni, ha ott van előtte kitárva? Nekem egy pucér férfi inkább vicces, nevetséges, nem látok benne semmilyen szexuális vonzerőt. Nem így egy pőre – jó – nőnél (lehet jó kis duci is, legyen egy nőn mit fogni!). Szerintem a homoszexualitás vegytisztán neveltetés, felnevelődés (mármint kisiklott felnövés) következménye. Éljen a p…unci!!!
Nahát
2019-01-23 at 17:05
Az LMBTQ-szervezetek nagyon nyomulnak, ahol tudnak, befurakszanak az iskolákba is, hogy fiatal gyerekek között terjesszék a homoszexualitás tanát (legújabban Finnországban kell homoerotikus filmeket nézniük a gyerekeknek kötelező jelleggel, de Angliában már az óvodákba is bejárnak transzvesztiták a gyerekeknek mesélni, sőt már régen megíródtak nyugaton a homokos témájú gyermekmesék is (pl. két királyfi egymásba szeret stb.). A heteroszexualitást ugyanilyen intenzitással kellene népszerűsíteni, mert az manapság már nem magától értetődő. Egyébként pedig aki azt állítja, hogy csak heteróból lehet homoszexuális, és a dolog a másik irányba nem működik, az hazudik. Azoknak a homoszexuálisoknak pedig, akik heteróvá szeretnének válni, állami segítséget kellene adni. Nyugaton csak a nemváltáshoz kaphat a páciens állami segítséget (ők tudják, mi a fenéért olyan fontos ez nekik), ami jellemző a vezető elit beállítódottságára.
Logikus
2019-01-23 at 15:58
Bíró Zoltán, Csaba Marosvásárhelyi (fb)
Két idióta bérkommentelő. A semmitmondó véleményeteket tartsátok meg magatoknak, mert annyi haszna van, mint egy zsák bolhának a sivatagban.
Logikus
2019-01-23 at 15:57
nálad a pont.
csakafidesz
2019-01-23 at 15:42
Óh, hogyne lehetne! Megfelelő helyen, megfelelő időben és megfelelő intenzítással lezavart pofon nagyon hatékony
Tolnai Ferenc
2019-01-23 at 15:24
Mick Jagger és David Bowie saját bevallásuk szerint a fiúkat és a lányokat is szerették.
Hesslerezredes
2019-01-23 at 15:15
Két Y kromoszómával nem is értem a problémát? :))))