Angela Merkel és Emmanuel Macron kiállt az EU-határok, ennek előfeltételeként pedig a Frontex uniós határőrizeti hivatal megerősítése mellett, a hotspotokat, a regisztrációs központokat pedig még a menekültkibocsátó országokban, az EU-n kívül állítanák fel. Ezzel szűrnék ki a gazdasági bevándorlókat. Ezt támogatja Giuseppe Conte olasz kormányfő is, akit a múlt héten fogadott Macron, hétfőn pedig Merkel.
Berlin és Párizs egységét igyekeztek mutatni a jövő heti uniós csúcs előtt az EU két kulcsországának vezetői. Az Angela Merkel kancellár vendégeként a Meseberg-kastélyban vendégeskedő Emmanuel Macron francia elnök a többórás találkozó után leszögezte: egyszerre van szükség szuverenitásra, azaz arra, hogy meg tudjuk védeni magunkat, illetve egységre.
A hotspotokról megegyezés is születhet Brüsszelben – közölték tegnap diplomáciai EU-források a távirati iroda jelentése szerint. Mindenesetre a Berlin melletti találkozót némiképp beárnyékolta, hogy a szintén ott lévő Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter más válságtünetekre, így a brexitre is utalva és reformokat sürgetve azt mondta:
„Európa a szétesés folyamatában van.”
Mindeközben pedig Párizsban civil szervezetek, így az Amnesty International tiltakozása mellett kezdődött meg a francia szenátusban a bevándorlást szigorító törvény vitája. A jogszabályt az alsóház, a nemzetgyűlés már elfogadta. Kérdésre válaszolva Macron igennel felelt arra, visszafogadná-e Németországból azokat a menedékkérőket, akiket Franciaországban korábban már regisztráltak. Ez az a kérdés, amely legalább az uniós csúcsig Damoklész kardjaként lebeg Merkel feje felett: ebben az ügyben kapott hétfőn két hét haladékot pártja, a CDU bajor „nővérétől”, a CSU-tól és annak vezetőjétől, Horst Seehofer szövetségi belügyminisztertől.
Merkel a saját kancellári posztját igyekszik menteni a menedékkérők visszafogadásáról szóló európai egyezmények tető alá hozásával, hogy elejét vegye Seehofer egyoldalú lépéseinek, amelyek csak tovább fokoznák a már így is évtizedek óta példátlan német koalíciós feszültséget. De sokan nem hisznek abban, hogy az „európai megoldás” lehetséges.
A Der Spiegel kommentárja szerint nulla erre az esély, és tegnap Markus Söder bajor kormányfő is azt mondta, nem hiszi, hogy ilyesmit két hét alatt tető alá lehet hozni. – Nem látszatmegoldásokra, hanem szigorú határbiztosításra van szükségünk – tette hozzá.
Forrás: Magyari Idők, Fotó: MTI
Kaktusz
2018-06-20 at 12:51
Két idióta. Európa tönkretevői.
Pandora
2018-06-20 at 09:43
Merkel nélküli Európát szeretnénk!
Pandora
2018-06-20 at 09:45
Macronhoz sem ragaszkodunk.
Wez
2018-06-20 at 10:56
juncker is menjen a p…
ómió
2018-06-20 at 09:25
…amiket majd az ő csettintésükre kéne megnyítni?
Wez
2018-06-20 at 09:14
Szép-szép, de mindebből számomra az szűrhető le, hogy a tagországok nem őrizhetik saját határaikat, hanem majd egy az ET által kijelölt határőr szervezet. Azaz nem mi mondjuk me ki jöhet be és ki nem! Ez nagyon nincs rendben, ez a egyesült unió felé vezethet, ami szerintem nem megoldás, csak ideológia!
Torockó
2018-06-20 at 08:17
Már Orbán Viktor első terve is alapjaiban tartalmazta azokat, ami felé ma már hajlanak a liberálisan fertőzött, mára még megmaradt, (ne felejtsük Faymann, Hollande, Renzi, meg a többi idióta, magyarokat támadó balliberálist) nyugati vezetők, de Orbán SCHENGEN 2.0 alapvetését (2016.04.15.) soha nem fogják überelni, csak nevükhöz lopni:
Orbán akcióterve, a Schengen 2.0:
1. Határok
Biztosítani kell a külső határok, valamint az EU-s állampolgárok rendszeres ellenőrzésére vonatkozó, már meglévő EU-s és schengeni jogszabályok (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) tényleges érvényesülését. Ennek továbbra is tagállami jogkörnek kell maradnia, de amennyiben valamely tagállam nem tudja teljesíteni ezen kötelességét, úgy az Európai Határvédelmi Ügynökségnek kell beavatkoznia az érintett tagállammal történt megállapodás szerint. Megállapodás hiányában a tagállam schengeni tagsága felfüggesztésre kerülhet.
2. Azonosítás
A külső határvédelem továbbfejlesztése elsősorban az EU-s határregisztrációs rendszeren keresztül, valamint a külső határokon átlépő személyek biometrikus azonosítási adatainak kötelező rögzítése által.
3. Korrekciók
A közös európai menekültügyi rendszer korrigálása, ideértve a megfelelően működő dublini rendszer visszaállítását, valamint annak teljes körű érvényesítését Görögországban. A menekültügyi jogokkal való visszaélés ellen súlyosabb, nemzetállami szinten alkalmazott szankciókkal kell fellépni.
4. Az Európai Unión kívül
A menekültügyi eljárásokat az EU területén kívül, zárt és őrzött hotspotokon kell lefolytatni, az EU területére történő első belépés előtt. Az EU-nak pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania a megfelelő tartózkodási körülmények és a biztonságos hotspotok kialakításához.
5. Megállapodások
A visszafogadásra és visszatérésre vonatkozó megállapodásokat a származási és tranzitországokkal kell megkötni, és velük együttműködve kell érvényre juttatni.
6. Visszatérés
Az illegális migránsokat vissza kell küldeni a biztonságos származási vagy tranzitországokba.
7. Feltételesség
Az EU kül- és biztonságpolitikájának, valamint fejlesztési és vízumpolitikájának biztosítania kell az uniós migrációs politika céljainak teljesülését. Az uniós politikák alakulását a harmadik országok együttműködési készségétől kell függővé tenni.
8. Segítségnyújtás
Az uniós migrációs politika megvalósítására irányuló erőfeszítéséket a szükséges pénzügyi és egyéb támogatás biztosításával kell elősegíteni az elsődleges célországokban, valamint a nyugat-balkáni országokban.
9. Biztonságos országok
Létre kell hozni egy közös európai listát a biztonságos harmadik országokról, és ezt alkalmazni kell a hotspotok kialakításakor is. Figyelembe kell venni, hogy számos biztonságos ország átszelése után a menedékkérők nem állnak konkrét fenyegetettség alatt.
10. Önkéntesség
A demográfiai és munkaerő-piaci kihívásokra adandó válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke (2) bekezdése értelmében nemzeti kompetencia kell, hogy maradjon az arról való döntés, hogy a tagállam nemzeti, vagy EU-n belüli forrásokra és politikákra, vagy az EU-n kívülről érkező bevándorlókra hagyatkozva kíván válaszokat adni a kihívásokra. Semmilyen kötelező és automatikus mechanizmus ne kerüljön bevezetésre. Az ügy kiemelkedő politikai fontossága miatt az Európai Tanácsnak folyamatos iránymutatást kellene biztosítania a jogalkotási folyamatok tekintetében.
Bejla
2018-06-20 at 08:48
jó, hogy leírtad
jó így 1ben látni 🙂