A 061.hu – a folkrendőrség szirénázását is vállalva – egy csokor, nem csak autentikus népzenei videóval próbálja meg bebizonyítani, hogy magyar népzenét hallgatni nem csak jó, de érdemes is. Mert a népzene az önkifejezés egyik legőszintébb formája, egy mélyről fakadó, nyers, tiszta és univerzális nyelv, egy olyan nyelv, amelyet zenei tradícióink, közös kódjaink miatt minden magyar ért és érez. Szubjektív, „műfajtágító” válogatás következik tehát, akiben pedig e zenék végighallgatása után sem mozdul meg semmi, az…hallgassa meg őket még egyszer!

MM – 061.hu

“A népzene (…) a természet tüneménye” – írja Bartók Béla 1925-ös A népzenéről című tanulmányában rámutatva arra, hogy e dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői,  “példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni.” A népzenéhez vezető út azonban sokszor hosszú, bőven akadnak ma is, akik ezt a műfajt elavultnak, porosnak, naftalinszagúnak tartják, és el sem jutnak odáig, hogy felfedezzék szépségeit. Az is biztos, hogy az általános iskolákban sokszor nem sikerül elmozdulni a „Megrakják a tüzet-tengelyről”, az ének-zene „nem szeretem” óra, a mumus, a púp a gyerek hátán, ahol ér nem figyelni, ér aludni. Emellett kevés a jó muzsikus tanár, hiányzik belőlük a kreativitás, a játékos tanításra törekvés. Persze mindig vannak kivételek, olyanok, akik élményszerűen, szívvel-lélekkel igyekeznek kinyitni a gyerekek érdeklődését, de ők vannak kevesebben. Tanárok nem vagyunk, de egy jó népzenei válogatással azért készültünk:

1. Ökrös együttes: Kalotaszegi mulató nóták

Az Ökrös zenekart Ökrös Csaba alapította 1986-ban, több mint másfél évtizeden át népszerűsítette a magyar népzenét hazánkban és külföldön az Ökrössel, céljául azt tűzte ki, hogy minél hitelesebben, minél élményszerűbben játssza a Kárpát-medence népzenéjét: magyart, románt, cigányt, szlávot. Két közös lemeze jelent meg Kallós Zoltánnal, egy Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímással, a legnagyobbakkal muzsikált, egy időben a Muzsikás együttes állandó vendég közreműködője volt, de fellépett mások mellett Sebestyén Mártával és Berecz Andrással is. Ökrös Csaba tavaly nyáron hunyt el, akkor Berecz István Örökös Aranysarkantyús táncos, a Fonó Budai Zeneház művészeti vezetője így emlékezett: „Rengeteg boldog pillanatot köszönhetek az ő muzsikáinak. Az Ökrös Együttes lemezei – a Bonchida háromszortól a Kalotaszegi mulató nótákig – kultikussá váltak, ezek a táncházmozgalom legnépszerűbb és legtöbbet hallgatott albumai. Kamaszkorom óta végigkísérnek, az első olyan népzenék, amikhez komolyabban kötődtem, amelyek segítettek az örömeim kifejezésében, a bánataim elűzésében. Az övé volt az első olyan generáció, amely nagyon közel hajolt a paraszt muzsikusokhoz, és a legmagasabb virtuóz szinten tanulta meg azt.”

https://www.youtube.com/watch?v=xxhjpmFf1GU

2. Dresch Mihály + Csík zenekar: Magyarszováti furulyamuzsika

Dresch Mihály a magyar jazz megkerülhetetlen alakja, műfajteremtő muzsikus, aki gyerekkora óta a zene mámorában él, nem fél az újdonságoktól, napról napra formálódik, akárcsak a műfaj, amiben játszik. Etnojazz-nek, –egy azelőtt nemigen használt kategóriának nevezik, amiben játszik, mint mondja, a műfajteremtés nem célja, ez inkább egyfajta személyes identitáskeresés. Dresch szerint a jazz elképzelhetetlen népzenei gyűjtés nélkül. Az alábbi videón tiszta népzene, magyarszováti furulyamuzsika hallható Dresch előadásában a Csík Zenekar 2009-es évet búcsúztató koncertjén.

3. Fodor Neti – Muzsikás: Kalotaszegi zene

Fodor Sándor Neti, a táncház-mozgalom „Neti Sanyi bácsija”, a kalotaszegi hangszeres népzene egyik legkiválóbb képviselője 2004 októberében hunyt el. Azon utolsó nagy prímásnemzedékhez tartozott, akik még az erdélyi hangszeres zene virágzásakor születtek. Az év minden ünnepén játszott – keresztelőn, esküvőn, siratáskor. „Neti” aktív előadó, tanár és gyakori vendég volt a népzenei táborokban Amerikától Kalotaszentkirályig. Játéka CD-ken és megszámlálhatatlan mennyiségű gyűjtött anyagon hallható, portréfilmjét televíziók vetítették. 1998-ban a magyar nemzeti kulturális örökség miniszterétől megkapta a Népművészet Mestere címet. Repertoárja kimeríthetetlen volt: mindig meglepte közönségét egy-egy, még sosem hallott dallammal. Az alábbi felvételen a Muzsikással hallható csodálatos játéka: 
 

4. Muzsikás + Woven Hand: Betyárnóta

A Muzsikás együttes kultikus albumai – Nem úgy van most, mint volt régen, Nem arról hajnallik, amerről hajnallott…, „Ősz az idő” – rengeteg zenészt inspirált idehaza és külföldön egyaránt. A denveri alt-county-folk-rock banda, a 16 Horsepower (mai Woven Hand) a Betyárnótát a Muzsikáson keresztül ismerte meg, és készítette el a maga változatát. “És ez nem is akárhogy történt. Amikor David Eugene Edwards énekes meghallotta ezt a dalt, nem csak hogy föl akarta dolgozni, hanem engedélyt is akart rá kérni. Így hát eljött Magyarországra és bekopogott Éri Pityu (Éri Péter a Muzsikás brácsása) tordasi házába” – mondta korábban a 061.hu-nak Hamar Dániel, a Muzsikás együttes bőgőse.

5. Tárkány Művek – Csiririp

A Tárkány Műveket a cimbalmos, zeneszerző Tárkány-Kovács Bálint alapította 2008-ban. Tradicionális népzenei dalokból merítenek, de saját szövegeik aktualizálják a régi nótákat, máshol a modern hangzáshoz társított régies népdalszövegek helyezik egymást kölcsönösen új kontextusba. Zenéjük egyedi hangzásvilága a cimbalom, a szaxofon, a brácsa, a fuvola, a gardon, a klarinét és a bőgő együttesében, valamint Paár Julcsi énekesnő hangjában rejlik. 2010 májusában jelent meg első lemezük Arcomba az arcod vésted címmel, amely elnyerte a kritikusok és a zeneszeretők elismerését, és fölkeltette a külföldi zenekritikusok figyelmét is. A Junior Prima-díjas zenekar az évek során számos tagcserén esett át, mi most a Tárkány Művek aranykorából hoztunk egy dalt:

6. Buda Folk Band: Erdő

A Buda Folk Band tagjai gyerekkoruktól kezdve foglalkoznak a magyar és más kelet-európai népek zenei hagyományával. Számukra természetes az autentikus népzene jelenléte a városi kultúrában. A népzene mellé más zenei műfajokból is szívesen merítenek így jön létre egy sajátos zene fúzió. „Világi” népzenét játszanak, mely szójáték arra utal, hogy a magyar népzene már önmagában is világzene. Ezt az elképzelést olyan hangszerekkel valósítják meg, amelyek Magyarország területén nem mind őshonosak, de a Kárpát-medencében és a környező népek kultúrájában megtaláljuk őket. Ilyen például a hagyományos magyar népi hangszerek mellett a kaval, a tambura, a koboz vagy a tangóharmonika. A zenekar Saját gyűjtés című lemeze felkerült a World Music Charts Europe 25 ország rádiós világzenei szakemberei által összeállított, 2016-os világzenei produkciókat rangsoroló listájára is.

 7. Dalinda: Dudás

A Dalinda a capella trió  2015 óta koncertezik – Paár Julcsi, Tímár Sára és Nádasdy Fanni fellépett a legfontosabb magyarországi koncerttermekben, nemrég pedig Kínában és Indiában is koncertet adtak. A formáció próbál megragadni olyan világzenei irányzatokat, amelyek még nem annyira népszerűek – például a nagyon feszített, többszólamú, állóharmóniás, elképesztő hatásokat kiváltó balkáni énekstílust, és kísérletet tesznek behozni a klasszikus zenét is. “Mindezt úgy kell elképzelni, mint egy nagy fazekat, amibe folyamatosan beledobáljuk a kedvenc fűszereinket, kedvenc alapanyagainkat. A végeredmény viszont nem egy kutyulmány, próbáljuk megérlelni a dolgokat, finoman, tapogatózva megtalálni azokat a társításokat, amik együtt tudnak működni” – fogalmazott korábban Paár Julcsi.

8. Herczku Ági + Nikola Parov: Ha te tudnád

“A népzene, mint természeti jelenség tökéletes, és a maga szerény eszközeivel ugyanazt a tartalmi és formai tökéletességet hordozza, mint egy Bach- vagy Beethoven-mű. Akit megríkatott, vagy megnevettetett már egy négysoros népdal, tudja, mekkora igazságot hordoz ez a gondolat” – mondja Herczku Ági. Az énekesnőtől ismerős dallamot hoztunk: “ha te tudnád, amit én, ki babája vagyok én”.

https://www.youtube.com/watch?v=Ky4jwe7MQwA