Mészáros Ági a kor egyik legismertebb színész-csillaga volt a Rákosi-diktatúrában. Aztán felnyílt a szeme. 1956-ban bátor hangon követelte a szovjet csapatok kivonulását, és mivel szavait később sem vonta vissza, parkolópályára tették. Az osztályharcos megtorlást követelő, vonalas kommunista Major Tamás a Párt utasítására elvette a Nemzetiben tőle a főszerepet, és szegény Mészárosnak kellett betanítani utódját, Törőcsik Marit. Régi barátainak többsége elfordult tőle, és végül szegényen, magányosan halt meg. Temetésén Sinkovits Imre mondott megrendítő beszédet. „Hogy élhet rab madár is törött szárnnyal? Ebbe csak belebetegedni lehet.” És belehalni.
TÓTH ESZTER ZSÓFIA
Az 1956-os forradalom alatt a rádióban Mészáros Ági színésznő emlékezetesen és gyönyörűen szólt a hallgatókhoz október 29-én: „Most Mészáros Ági Kossuth-díjas színművésznő áll a mikrofon előtt.
Most nem egy színész, hanem egy magyar anya áll a mikrofon előtt. Az elmúlt években és az elmúlt békegyűlésen hangoztattam, hogy féltem gyermekeink jövőjét. Azért küzdöttem és akarok küzdeni, hogy ne folyjon többé drága magyar vér. (…) Ebben az országban csak úgy élhetünk, ha mi magyarok magunk intézzük sorsunkat. Ezt csak abban az esetben tudjuk, ha a szovjet csapatok elhagyják hazánkat.
Az elmúlt években annyi ígéretet kaptunk, amiből semmi sem lett. Hiszek benne, hogy ezúttal az ígéret nem marad üres szó. Én a magam részéről csak akkor fogok tovább dolgozni, ha ez az ígéret a legközelebbi napokban valóra válik” – mondta a Magyar Rádió stúdiójában a színésznő. Beszéde nyomán sztrájkba léptek a színészek.
Nem vonta vissza a szavait, hiába kérte Major
Mészáros Ági a forradalom leverése után is ragaszkodott e nyilatkozatához, nem vonta vissza, annak ellenére sem, hogy Major Tamás személyesen kérte erre. [Bár Major stílusát és rettenthetetlen párthűségét ismerve inkább utasíthatta. Arról, hogy Major hogyan követelte az osztályharcos, keményebb megtorlást, ebben a cikkben írtunk. Arról meg, hogy hogyan vett részt a Nemzeti Színház elpusztításában, itt – a szerk.] A bátor tett miatt egész színészi pályájával fizetett. Addig játszott szerepeit is visszavonták tőle.
Tehát a színésznő ahhoz ragaszkodott, hogy a megszálló, szovjet csapatok hagyják el az országot. Ez a kitartás hitvallása mellett azért is érdekes, mert Mészáros Ági a Rákosi-diktatúra legsötétebb éveiben is ünnepelt sztár volt, sorra kapta a főszerepeket. Ha kellett, békekölcsön-jegyzésre buzdított, vagy a terv túlteljesítésére, sztahanovista akart lenni vagy éppen párttag. Nem kételkedett a Rákosi-diktatúrában.
Mészáros Ági színiiskolát nem végzett, színházban dolgozó nevelőszülei kívánságára 15 éves korában lépett színpadra Szegeden, ahol 1939-ig játszott. Szinte népmesei hangulatú a történet, hogyan lett belőle pesti színész. Jávor Pál Szegeden vendégszerepelt, mint Kukorica Jancsi, és meglátta őt a színpadon. Később ő ajánlotta a színésznőt Budapesten a Ludas Matyi Éva szerepére. Így indult be sikertörténete, 1939-ben már a Nemzeti Színház tagja lett és maradt is haláláig.
Szerelem a vezérkari őrnaggyal
Első férje Voith Lajos ludovikás vezérkari őrnagy volt. Szegeden ismerkedtek meg, lányuk elmondása szerint Lajos megnyerő jelenség volt, magas, sötét hajú, bajuszos. Fehér tiszti egyenruhában kilenc dakszlijával korzózott a Kárász utcán. Motorkerékpárja is volt, ami igazi ritkaságnak számított. Szerelmi házasságot kötöttek, 1943. február 25-én tartották az esküvőt. A második világháború alatt Voith Lajos munkaszolgálatosokat mentett, az 1950-es években a kitelepítést megúszta, de taxizásból élt, és ő vezette a Pygmalion presszót.
A Film Színház Muzsika az 1956-os forradalmi helytállás elhallgatásával írt arról, hogyan tanította be Törőcsik Marit Mészáros Ági egy tőle elvett szerepre. Törőcsik Mari azt nyilatkozta 1983 júliusában: „Major Tamás a próbán kért tőlem olyan dolgokat is, amiket én nem nagyon tudtam megoldani. Próba után nagyon csendesen azt mondta nekem: – Nézze, Mari, ebben a Viola-szerepben Ági olyan jó volt. Megkérem őt, jöjjön be és mondja el, mutassa meg magának, ő hogyan csinálta… És attól kezdve napokon át Mészáros Ági próbált velem Major igazgatói irodájában. (…)”
Kerülték őket a régi barátok
Mészáros Ági háttérbe szorításáról olvashatunk a titkosszolgálati jelentésekben is: „Fekete Gyula” ügynök szerint 1959 nyarán vett Wartburg gépkocsijukat, amely 52 ezer forintba került, el kellett adniuk, mert házukra kitűzték az árverezést, annak esedékes részletét nem tudták fizetni.
Egy egzisztencia összeomlásának lehetünk szemtanúi. A politika felemelte, majd letaszította a színésznőt.
Mészáros Ági az ügynök szerint szidta Major Tamást, hogy nem ad neki szerepeket. Kerülték a házaspárt a korábbi barátok, még Vadász Gyula is, aki náluk lakott a forradalom alatt. Voith Lajos elmondta, hogy a szomszédjukban lakót Olty Vilmos vérbíró megszólította, mikor a kertben dolgozott, érdeklődött, hogy vannak. Voith panaszolta, 3 éve állás nélkül van, sehol se tud elhelyezkedni, már pincérnek is próbálkozott. Olty felajánlotta, elhelyezi őt, aki erre megijedt, mondván, hátha hóhérnak akarja elhelyezni – írta az ügynök 1959. december 3-án. Az mindenesetre beszédes, hogy a szomszédja a Voith-házaspárnak éppen a vérbíró volt.
A parkolópályára állított színésznőtől elfordult a pályatársak egy része, házassága is tönkrement.
Második férje Tompa László volt. 1977-ben infarktust, majd kétszer agyembóliát kapott. Újra megtanult beszélni és még egyszer színpadra állt. Élete utolsó évtizedében nem nagyon ment ki lakásából sem, pedig korábban szeretett úszni és piacra járni. Megállt az idő, a zongora helye megvolt a lakásban, de a zongora már nem.
Kiszakadt, cigivel kiégetett selyembútorok között töltötte mindennapjait. Unokájával szeretetteljesen foglalkozott, de különben ült az ablak előtt és cigarettázott. 1989. február 23-án Ézsaiás Erzsébet pici, törékeny, madárcsontú öregasszonyként ábrázolta, akinek csak a szemében szikrázik fel az élet.
Mészáros Ági 1989. március 8-án hunyt el.
Temetésén Sinkovits Imre színművész mondott beszédet.
A szavaiban már felsejlik egy új, szabad világ, amelyben kimondható az a mérhetetlen szenvedés, amelyet a színésznő átélt a kádári diktatúrában: „Tíz esztendő alatt hozta világra színházi és filmszerepeinek fényes sorát, klasszikus és mai, magyar és világirodalmi nőalakok feledhetetlen panteonját.
Most joggal kérdezhetik a mai fiatalok: miért csak tíz éven át?! Az udvarias, semlegesítő válasz ez lehetne, mert megbetegedett. De ugye, Ágika és Ti, kortársaim, mi tudjuk az igazságot. 1956 novembere után a magyar színészek javának egy közös vágya volt, hogy addig nem lépünk színpadra, amíg idegen hatalom katonái tartózkodnak hazánkban! S ezt Ágika maga olvasta fel a nevünkben.
Hát ekkor halt meg először a magyar kultúrpolitika kivégzőosztagának sortüzében. Emberi életét meghagyták, de hogy élhet rab madár is törött szárnnyal?! Ebbe csak belebetegedni lehet!”
Vezető kép: MTI
András
2020-10-04 at 18:42
Szóval a kommunisták nem mentek el.
A Momentum fiatalok körében elég erős, ennek többek közt az az oka hogy a korosztály nem ismeri ( jól) a magyar történelmet.
És nem mondhatjuk akkor sem ha most 2/3 a van a Fidesz-Kdnp nek hogy hátradőlve várhatunk .
A főváros Tarlósnak sokat köszönhet.
De sajnos habár Tarlós nem Fidesz- tag és nem Kdnpt-tag de a támadások zöme politikai alapon és sokszor ” érdemtelenül” kapta.
Kár hogy pragmatista racionális politikája nem aratott sikert.
Az SZFE n rendet kell tenni akkor is ha ez a korábbi garnitúra ” jelentős érdeksérelmével” jár.
Amúgy egy 3 diplomás jogász végzettségű kancellárt is jogtalanul támadnak.
Az igazság az ő oldalukon áll akkor is ha a minéltöbbcirkuszt akaró erők lendületes támadása még nem ért véget.
Gusztustalan hiteltelen fröcsögésbe kezd Lendvai elvtársnő…!
Kell még valamit mondanom Ildikó?!
Gijutsushi
2020-10-04 at 17:11
…
de holtvágányra döcögött-e
vajon a veres villamos
eljárt-e az idő fölötte
és holtvágányra döcögött-e
vajon a veres villamos
s nem lesz-é vajon visszatérte
boldog aki nem éri meg
halomra halnak miatta s érte
most is s ha lenne visszatérte
boldog aki nem éri meg.
Kányádi Sándor látnok volt (ugyanúgy, mint Csurka)! 1992-ben írta a “Kuplé a vörös villamosról” c. verset, amelynek a fenti két versszak a befejezése. Ő már látta, hogy visszajöhetnek a kommunisták, és 1994-ben vissza is jöttek itthon, majd 10 éve az egész EU-t és részben az USA-t megszállták.
magyar
2020-10-04 at 07:04
Egy ismerősöm mondta, hogy ha a kommunistának lóg a bele, akkor is taposni kell, mert onnan is fel kell! Láthatjuk, hogy mennyire igaza volt!
iLONA
2020-10-02 at 18:59
MÉSZÁROS ÁGI SEM JÁRT SZÍNI TANODÁBA,( és sorolhatnám sokáig, hogy még kik nem) MÉGIS AZ EGYIK LEGNAGYOBB SZÍNÉSZÜNK VOLT.
EZEK A MOSTANIAK PEDIG CSAK A BUZIESZMÉT TANULJÁK MARXI ALAPON.
Magd@
2020-10-02 at 18:44
Gáspár Anette
A szürke 50 árnyalata!
Ítélkezni a legkönnyebb, túlélni….
Fleischer T.
2020-10-02 at 18:21
csakafideszhez kiegészítésül:
Borbála mama 1920-ban szült még egy gyereket valakitől, aki 1948-ban elmondások szerint kapatosan egy zászló kitűzése közben leesett a frissen épült építők székházáról.
P.S.
2020-10-02 at 17:53
Olty vérbíró az elrabolt Szathmáry villában lakott a Ménesi út és a Plósz Lajos út saroktelkén. Nagy volt a csodálkozás amikor a tulajdonosék az ikertelek Plósz Lajos utcai részét lekerítették, majd egy társasházat építettek oda. A felette lévő szintén elrabolt Plósz villát amit Ybl iroda alakított át présházból az akkor még csak államtitkás, később P. Sándor villájává, a Gellérthegy második legrégibb műemlék-jellegű házat 2006-ban az orgazdák kérésére a kommunista polgármester elintézte, hogy lebomthassák.
Ja a ház a hegy legnagyobb pincéjével rendelkezett ahol a 40-es években zsidókat rejetgetett a család. 2013-ban a menekültektől tudtam meg a rádióból.
Kovács Nóra
2020-10-02 at 16:53
Aladár Molnár a szívemből szóltál!!
csakafidesz
2020-10-02 at 16:15
botoska. Kádár zabigyerek volt. Az anyját hívták Czermanik Borbálának, az apja kiléte homályos. Szóval adott egy cselédlány aki szívesen, vagy nem szívesen hagyta magát megdugni és szült egy gyereket valakitől akinek a nevét talán ő sem tudja. A gyerek az anyja nevét kapta (Így szokásos, de ő mégis Csermanek néven lett nyilvántartva.) majd kellően jellemtelen felnőtt lett belőle.
botocska
2020-10-02 at 15:43
Igaza van Hesslerezredes! Kádár nem volt magyar, de nemcsak “szívileg” hanem származásilag sem, Csermanek volt az istenadta.
kamcsatka
2020-10-02 at 12:10
Ezt fogjuk ujra átélni ha engedjük ezt a bolsevik sopredeket hatalomra jutni. Fegyor már hétszáz levaltando ember listáját orizgeti es meg ki is hirdeti.
Gáspár Anette
2020-10-02 at 11:54
” a Rákosi-diktatúra ünnepelt színésznője volt. De ötvenhatban váltott, ”
Tisztelt Szerkesztő!
Nem “váltott”!
A háború után, a 40-es, 50-es években is minden tehetséges
színművész dolgozott, játszott, örült, ha játszhatott. Latinovits is játszotta Lenint, mégsem volt kommunista.
A kiváló Balázs Samu, Gózon, Latabár Kálmán eljátszotta a főszerepeket a Dalolva szép az élet propaganda filmben (annak a forgatókönyvét nyúlta le a Mindenki forgatókönyvírója. Tessék megnézni!).
Abban a fizikai,testi, szellemi, lelki nyomorban szükségük volt az embereknek a színművészekre, és nekik is a nézőkre, és túléljék azokat a borzalmas évtizedeket.
Horn, Gyurcsány, Medgyessy alatt is dolgoztunk, igaz?!
Pedig nem értettünk egyet a 2010-ig tomboló kommunista diktatúrával.
Bessenyei, Sinkovits, Sulyok, Schubert, Darvas… vég nélkül sorolhatnám.
Hány művész játszik szerte az ország színházaiban, akik
nem lépnek ki a világnézetükkel, véleményükkel a nyilvánosság
elé, eljátszanak mindenféle ócska szerepeket, filmszerepeket,
csak hogy a deszkán lehessenek, csak hogy az élethivatásuktól ne szakadjanak el?!
Aki nem élt akkor, papírokról, fényképekről korabeli silány cikkekből
tud csak tájékozódni. Nem tudja, hogy mit adtak a nyilatkozó színész szájába a nyomtatott oldalakon, s ki volt, mit gondolt valójában.
Persze. Lehetett választani: eljátssza a szerepet, vagy megy bányásznak, vagy kubikosnak Dunaújváros felépítésében.
Nem elég a tényeket regisztrálni, sokkal lényegesebb, fontosabb az atmoszféra,
az emberi kapcsolatok minősége, módja. Amit Illyés Gyula írt meg az Egy mondat-ban…
Akkor “vörösfarok” az újságírásban, de a művészek nyilatkozataiban is ott volt.
Mint most a sátán kék-vörös-barna farka a liberálnyilas kultúdiktatúrában: aki nem mondja legalább azt, hogy “nekem nincs velük bajom, csak ne legyen kötelező”, “nekem is vannak bizu barátaim”, az csomagolhat, és messziről integethet a deszkáknak.
Gáspár Anette
2020-10-02 at 11:33
Színészcsillag?4
Ez ma már degradáló.
Az egyik legkiválóbb, legtehetségesebb színművésznő volt.
Ma már keresve sem találni olyan művésznőt, mint ő volt.
Tönkre tették Mészáros Ágit, Bara Margitot.
Középszerű, magyarul
beszélni nem tudó, nárcisztikus, köpködős, öblögetős, ripacs Gábor Miklósok uralkodtak a pálya fölött, mint manapság is
ómió
2020-10-02 at 11:01
Az SZFE Lenin fiújai meg Major efftárs nyomdokain!
Gullwing
2020-10-02 at 10:38
majorrról mindig is tudtam hogy szar ember volt, és ugyan ilyen színész.
Sinkovits Imre emberként és színészként is nagyságrendekkel fölötte állt.
Királytigris
2020-10-02 at 10:17
DR Doroszlai Pál!
Erre aztán várhat….!
Éppen most nyaltak be az SZFE vezetőinek, minden mehet tovább, magasabb fizetéssel, csak már tanítsanak!
Péter
2020-10-02 at 10:11
És most ezek tanítványai állják körül a főiskolát.
DR Doroszlai Pál
2020-10-02 at 10:06
Akkor lesz csak jó, ha olyan embereket nevelnek a Szinház és Filmművészeti Egyetemen, mint Mészáros Ági volt.
Hesslerezredes
2020-10-02 at 09:53
Ez borzalmas! Ezek a kádáristák nem voltak emberek. Ahogy maga Kádár sem.