„Egymillió forinttal támogattam a Momentumot. Mindenféle kérés nélkül, magam döntöttem így” – mondta el a tegnap megjelent Heti Válasznak Bojár Gábor vállalkozó. A lap a Momentum pénzügyi helyzetét vizsgálta meg, illetve feltették a kérdést, eljött-e az ideje az összefogásnak?
A lap szerint ha egy marslakó Magyarországra érkezne, azzal a történettel kellene bemutatni neki az ellenzéket, amikor Botka Lászlónak a Molnár Zsolttal való belső civakodás közben is volt ideje arra, hogy felvásárolja a kisebb ellenzéki pártok által pedzegetett összefogás lehetséges webcímeit: ezek az ujpolus.hu, az ujrendszervaltas.hu, és az ujrendszervaltok.hu. A Medián július eleji felméréséből kiderül, hogy a népesség 16 százaléka esetleg szavazna egy (egyelőre fiktív) LMP-Momentum-Együtt-Párbeszéd összefogásra. A probléma ezzel az, hogy ugyan az Együtt és a Párbeszéd nyitott erre, a Momentum és az LMP nem annyira.
Új kezdet?
A lap szerint azonban az LMP igenis nyitott lenne összefogásra, ez pedig két dologból látszik: először is, leültek tárgyalni Gémesi György gödöllői polgármester Új Kezdetével, ezzel pedig jelzik az igényt az együttműködésre, mégsem ők teszik meg az első lépést az Együtt vagy a Momentum felé. Másodszor, a pártközeli Reflektor blog elkezdte alázni a Momentumot, ez pedig a Heti Válasz szerint azt jelenti, hogy szeretné az LMP az összefogást, de vezetőként, ezért aláássák a másik erre esélyes pártot. Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta: „Alapvetésünk nem változott: egyedül indulunk a választásokon”. A párt azzal érvel, hogy az esetleges összefogás elbizonytalanítaná nem csak a szavazóikat, de a tagokat is. Hajnal Miklós szerint a kérdés talán december-januárban lenne aktuális, de addigra már lehet, hogy túl késő.
Nemzethez tartozás és meritokrácia
A pénzügyre rátérve: a sajtóban többször is megjelent, hogy vajon miből finanszírozta a Momentum a Nyitás Fesztivált, a párt pedig a többször is feltett kérdésre vonakodva válaszolt. „Nem volt szó titkolózásról, egyszerűen időbe telt véglegesíteni a költéseket” – mentegetőzött Hajnal Miklós. Elmondta, hogy a fesztivál költségvetése 23 millió forint volt, a belépőjegyekből, fogyasztásból 11 millió folyt be, a maradék 12 milliót pedig a párt fizette – korábban kapott adományokból, illetve a havi ezer forintos tagdíjukból. Továbbra is kérdés azonban, hogy a kezdeti lelkesedés után honnan kapnak még pénzt. Mivel állami támogatásra jelöltállításig nem jogosultak, ezért kénytelenek csak az adományokra támaszkodni. A két kampányban összegyűjtött pénz összege csökkent (tizennyolcról tizenegymillióra), de nem baj, mert itt van például Bojár Gábor vállalkozó, a Graphisoft CAD-szoftverfejlesztő cég és az Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója: „Egymillió forinttal támogattam a Momentumot. Mindenféle kérés nélkül, magam döntöttem így, mert kötelességemnek érzem segíteni a vállalt értékrendjében hozzám közel állónak érzett pártot”. Az tetszik neki a pártban, ami másoknak nem: „egyszerre vállalják a konzervatív értékrendből a nemzethez tartozás, a szociáldemokratából a szolidaritás, a liberalizmusból pedig a jogállam és a meritokrácia elsődlegességét” – fejtette ki Bojár Gábor. A vállalkozó az esetleges összefogásról úgy vélekedik, hogy egy „tisztességes” pártnak az ország érdekeit kell a párt elé helyeznie, ez pedig a Fidesz leváltása lenne, és ehhez „elkerülhetetlen a mérhető támogatottsággal bíró demokratikus pártok együttműködésének valamilyen formája”.
Raskóék sem szerettek volna olimpiát
A Momentum egy másik ismertebb támogatója Raskó György agrárvállakozó, az Antall-kormány földművelésügyi tárcájának közigazgatási államtitkára, fia, László pedig a párt tagja. Raskó György a Heti Válasz kérdésére a támogatás tényét megerősítette, összeget azonban nem volt hajlandó mondani. Ő is azt állítja, nem kértek tőle pénzt a momentumosok: „Amikor a párt vezetői megkerestek, csak az volt a kérésük, hogy segítsek vidék- és agrárpolitikai területen létrehozni egy egy vállalható és attraktív programot. Én már korábban támogattam őket a Nolimpia kampányban, mindenféle kérés nélkül.” A további lehetséges támogatást azonban Raskó György feltételekhez köti: a pártnak legyen határozott nemzeti-patrióta karaktere, a 21. század kihívásaihoz alkalmazkodva; nem szövetkezhetnek az MSZP-vel vagy a DK-val; illetve ne mutassák magukat belvárosi liberalista értelmiségi pártnak. „Nem csak azért, mert egy ilyen formációt esélytelennek tartok a sikeres választási szereplésre, hanem elvi okokból sem támogatok ilyet. Én már maradok örökre antallista”.
Románia Momentumja
Egy Erdélyben született, magyar identitású politikus került Románia liberális, rendszerellenes pártjának, a Mentsétek meg Romániát Szövegtségnek (USR) az élére. Elek Levente nem akart politizálni, mégis így hozta az élet. A „román Momentum”-ként emlegetett párt tavaly került be a parlamentbe kilenc százalékkal, meglepően rövid idő alatt sikerült idáig fejlődniük. Elek Levente elmondta, magyarsága nem téma az alapvetően román pártban, pedig egyértelműen így definiálja magát. Elmondása szerint az elmúlt hónapokban problémáik többségét az okozta, hogy sokféle ideológiai meggyőződés találkozik a pártban, ezért „nehéz megtalálni a közös nevezőt”. A magyar ügyekben kikérik a véleményét a pártban, a kolozsvári háromnyelvű helységnévtábla kampányát például támogatták, március 15-e ünnepé nyilvánításánál azonban szerintük vannak fontosabb dolgok is: például a korrupcióellenes harc, ami az elsődleges célkitűzésük. Nemrég felvették a kapcsolatot a Momentummal, akik „az erdélyi magyarok ügyében való egyeztetésre invitáltak bennünket, no meg a tapasztalatainkra is kíváncsiak voltak, hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt parlamenti párttá erősödnünk.”
A teljes cikk a Heti Válasz 17. évfolyam 31.számában olvasható.
Ferenc
2017-08-07 at 17:58
Tényleg, őket (még) nem tervezik “megfúrni”.
torreádor
2017-08-07 at 23:15
Kunbéla 3. reinkarnációja. 2.Rosenfeld. 3. Szabad Bűnözők Szövetsége( SZDSZ).
Ennek soha nem lesz vége. Ez az éjjel soha nem ér véget.
khm
2017-08-06 at 11:47
Igyekezzél az anyád elé. Tudod melyik kupoldába kell menned?
Ferenc
2017-08-05 at 09:47
“Végtére is mindenem a nihil” – ezt még hozzátehette volna a “vállalkozó”! Vagy ez már túl közel vezetett volna a bolsi gyökerekhez?
Fklara
2017-08-06 at 12:02
Gratulálok Önnek és kérem ne adja fel ezen elveit, mert a józan gondolkodású emberek az Ön és hasonló gondolkodásúak miatt nem adják fel nemzetépítő elveiket. Egy fitymaszbirka.
Fklara
2017-08-06 at 12:04
Ui. a hozzászólásom Istvánnak szól!
Kati
2017-08-05 at 06:52
Ki hisz a demokrácia tündérmeséjében? Ha pénzed van, lesz pártod is, ha lesz pártod, lesz hangod is, ha lesz hangod, lesz befolyásod is…..nesze neked demokrácia….
olszal
2017-08-05 at 06:02
Szarháziak! Az említett támogatóikkal együtt.
Mind a két “vállalkozó” arra aspirál, hogy esetleges Parlamentbe kerülés után közelebb kerül a zsírosbödönhöz.
A Bojárt még csak megértem, mert tőröl metszett, épp úgy mint a Momentum vezetőinek többsége.De ez a Raskó gyerek!? És még van pofája Antallra hivatkozni…
És az olimpia ügye.Igaz, hogy a Fidesz vonta vissza de akkora ellenszélben, amit ezek és sunnyogó társaik keltettek anno, egy okos párt nem ment volna bele. Mint ahogy a vasárnapi nyitva/zárva tartás ügyében is történt.Ha valóban nemzeti elkötelezettségűek lennének, akkor inkább az olimpia megrendezése mellett kellett volna kampányolniuk.Bojárnak is, meg a Raskó familiának is…
Kétes
2017-08-05 at 06:47
Bojárnak primér üzleti érdeke lehetett az Olimpia megfúrása, mivel olimpiai helyszín is lett volna a gázgyári terület egy része, amely zavarta volna az ingatlanfejlesztői érdekeit. Nem lennék meglepve azon sem, ha a Római-parti mobilhát megfúrása környékén is ott sertepertélne. A Római mégiscsak attraktívabb, mint a Gázgyár. Ha nincs Római lakópark, csiribi-csiribá, lesz gázgyári. Bojár és Raskó szofisztikált és veszélyes, mert a felszínes média kommunikáció szintjén eladható a dumájuk. Ha mögé nézel, akkor látod a pőre bizniszment.
amadea
2017-08-04 at 22:51
A vizes VB sikereire méltán lehet büszke minden magyar ember! Ilyenkor még jobban fáj, hogy ilyen senkiházi félék fosztottak meg minket az Olimpiától!
Kétes
2017-08-05 at 06:26
Ha a dolgot magát néznéd a legújabb infókat értékelve, akkor látnád, hogy a két megmaradt olimpiai pályázó (Párizs és LA) abban volt érdekelt, hogy ők ketten maradjanak. Így eloszthatják a bulit egymás között. Na látod! Ehhez kellett a MoMo.(Sine ira…)
Gáspár Anett
2017-08-04 at 21:32
Orbán egyetemistaként is karizmatikus magyar férfi volt, ez meg egy tehetségtelen, műveletlen, belvárbulvár, romkocsmás nyálgép.
kalmár ferenc
2017-08-05 at 10:53
Éljen a “csúti suttyó” sokáig,istván libbantbolsi meg szenvedjen,éhezzen,pfuj.!!!
Ferenc
2017-08-06 at 10:54
Ott nektek lenne a helyetek, bolsipityu! Már régóta!
Kétes
2017-08-04 at 20:05
Raskó? Egy politikai kalandor. Antallt is sikerrel megtévesztette. Illik Fegyőrékhez.
Gáspár Anett
2017-08-04 at 21:30
Ezek annyira hülyék, hogy azt hiszik, újra lejátszhatják 89-94,98-2002 közötti történetet.
😀
Gáspár Anett
2017-08-04 at 19:25
Ez annyira székely, annyira erdélyi magyar, mint TGM.
😀
Gáspár Anett
2017-08-04 at 19:23
“például a korrupcióellenes harc”
“felvették a kapcsolatot a Momentummal”
Naaaaaaa! Hát akkor helyben is vannak. George S., kapás van!
Olyan szép székely feje van ennek az úrelvtársnak.
Vajon melyik erdélyi magyar szerkesztőségbe szándékozik betörni, melyik erdélyi magyar újságot akarja majd elégetni? Hogy áll az erdélyi, nem nagyvárosi emberekkel?!
Gáspár Anett
2017-08-04 at 19:20
“egyszerre vállalják a konzervatív értékrendből a nemzethez tartozás, a szociáldemokratából a szolidaritás, a liberalizmusból pedig a jogállam és a meritokrácia elsődlegességét”
Ezt hiába mantrázzák.
A Momentum, FeGyőrrel együtt ultraliberális, anarchista, magyar-és kereszténygyűlölő, a határon túli magyarságot, a vidékieket megvető, rasszista, militáns horda. SZDSZ-utódpárt.
FeGyőr meg akkor lesz Orbán Viktor 2., amikor Gyurcsány fog a Vatikán trónján terpeszkedni.
Gyűlölik Orbánt, és Orbán 2.-t akarnak ebből a vizicsikóvállú kreténből.
:-))))))))))))))))))))))))
Reménykedik az adományozó, hogy majd busásan visszafizetik a milkáját jobboldali újságokat égetni akaró, az Origó szerkesztőségébe betörő, fenyegetőző “demokraták”?! 😉
Gáspár Anett
2017-08-04 at 19:14
Milliós veszteségekre?
Máris befutották volna az SZDSZ pályáját? Emlékezetem szerint egymilliárdnál tartottak, amikor csődöt mondtak. Annak utánakapirgált már valaki jogász?
Kéfa
2017-08-04 at 18:46
„egyszerre vállalják a konzervatív értékrendből a nemzethez tartozás, a szociáldemokratából a szolidaritás, a liberalizmusból pedig a jogállam és a meritokrácia elsődlegességét” – mondja a Momentumról. Amolyan mindent megtalálsz itt nagyáruház. Szerintem ez inkább jellemző lehet a profitorientált kereskedelemben, mint a politikában.
De jó taktika. Minek szavaznál a szocialistákra, a konzervatívokra, a liberálisokra amikor nálunk minden egyben megvan. Na de melyik irányzat egy döntés esetében az irányadó? Én nem hiszek neki, szerintem valami másban van az irányadó karakterük, erről nem beszélt, a többi csak választási szöveg.
Rabló Idő
2017-08-05 at 20:04
A meritokrácia (=”érdemhatalom”, az “érdemesek” uralma) “elsődlegességét” magának a fogalomnak az eredeti kiötlője vitatta, Tony Blair meritokrata kormányzása idején (https://www.theguardian.com/politics/2001/jun/29/comment).
Michael Young (tiszteletbeli báró:-) régen a brit Munkáspárt politikai Bizottságának titkára volt. Okfejtésének lényege (saját szavaimmal):
– az oktatási rendszer versenyeztetéssel válogatja ki, ki szerezhet “érdemeket” és milyen minőségűt (CEU?). A korábbi “érdemelőny” anyagi előnnyé válik, az pedig jobb minőségű tudást termel. Az érdemuralmi egyenlőtlenség így nő;
– az “uralkodó érdemesek” kiválasztottnak tudván magukat, elkülönülnek, a választóktól, így azok érdekeit lebecsülik, nem ismerik, nem képviselik (gender-elmélet?).
– a képviselet nélkül maradt “érdemtelenek”, az alacsonyabb iskolázottságúak előbb politikailag közömbössé válnak, mígnem a polarizált társadalomban kitör a forradalom.
Kéfa
2017-08-06 at 15:22
Köszönöm, nagyon érdekes volt olvasni, saját, szubjektív, egyéni véleményem szerint válaszolok.
Szerintem ún. “kiválasztottnak” érezheti magát valaki születése alapján vagy azért, mert saját döntése alapján elfogad és azonosul egy pl.: nézettel, eszmével. Az oktatás a versenyeztetésen kívül más célokat is szolgálhat.
Lényegi tényező a társadalomban az, hogy milyen erkölcs és értékek az általánosak?
Ezért a társadalom jövője szempontjából kérdés az, hogy mit és hogyan oktatnak, megfelelően megalapozott-e és mindez milyen célt szolgál?
Azért fontos ez, mert később az oktatás alapján átadott tudás határozhatja meg az egyén döntéseit, ebből következően az oktatás egy társadalom alakító eszköz is lehet.
Az oktatott anyagok mindig a már megszerzett tudásra fokozatosan épülnek, így a tudásnak is több fokozata van, ezért különbség is van, akár anyagiak terén is.
Az elkülönülés inkább biztonsági kérdés, de ennek oka lehet a megszerzett ismeretek szűk körben történő megőrzése is.
Az ún. forradalmakkal kapcsolatban mindig szkeptikus voltam. Vezetői, szervezői tudás, támogatás nélkül nem lehetnek “hosszú életűek”.
Vezetőkre szükség van, de nagyon fontos az, hogy megismerjük vezetőinket, nézeteiket, hogy megbizonyosodhassunk arról, milyen irányba viszik majd a társadalmunkat. Most már ezt lehet.
A kisemberek kiszolgáltatottsága mindig nagy volt, ezért ha van rá lehetőségünk, ezzel az eséllyel élnünk kell.
Rabló Idő
2017-08-07 at 10:44
Szándékosan hagyom el a számtalan helyre kívánkozó idézőjelet, hogy érzékeltessem, az internacionalista kommunista és a kozmopolita globalista meritokraták érdemessége közti hasonlóságot.
A tudományos(!) szocializmus társadalom- és gazdaságtudomány volt. Ezen az alapon válogatott az oktatásba bekerülők között, és a népi demokratikus hatalom élére csak az e téren jól képzetteket engedte, szigorúan érdemeik alapján.
A társadalom élcsapatának – a kommunista meritokratáknak – a sorsa szépen példázza, hová vezet, ha az érdemesek maguk döntik el, mi számít érdemnek és mi nem (mi a demokrácia és mi nem az, kit illet meg szólásszabadság, gyülekezési szabadság, emberi jog és mi nevezhető annak).
Igenis, a meritokrácia forradalomhoz vezet: 1953 Berlin 1956 Varsó és Budapest, 1968 Prága (a brit meritokrácia elleni forradalmat Young 2033-ra jósolta).
khm
2017-08-04 at 17:34
Most mi a gond?
Vannak olyan boltosok,akik a szombati zárva tartás segítségével nem mennek tönkre.
Feri Tekeri
2017-08-04 at 17:07
…szóval ez a FegyőrA patkányok féregnyúlványa