Az életpárti és az életellenes erők harcát bemutató tanulmány-sorozatomban legutóbb a kultúra területén meglévő kettéosztottságot igyekeztem feltárni az SZFE-ügy segítségével. Megfigyelhető, hogy azok az életellenes erők, amelyek a magyar kultúra végzetes megosztottságáért felelősek, a társadalom egészét tekintve is módszeresen törekszenek a hasonló megosztottság kialakítására. Ennek azt a válfaját szeretném most bemutatni, amely a vidéki Magyarországot, és a nemzet tartópillérének tekinthető paraszti társadalmat alaphangon is lenézi és megveti, de ha lehetősége van rá, akkor fizikailag is inzultálja, vagy akár ki is irtja. Írásomban arra teszek kísérletet, hogy felmutassam: eszmei azonosság figyelhető meg a Tanácsköztársaság „Lenin-fiúi”, a Rákosi-korszak kuláküldözői, a Kádár-korszak erőszakos téeszesítői és napjaink vidékgyűlölő, „új generációs” politikusai között, és megpróbálok magyarázatot találni ennek okára is.
Magyarország társadalma, annak összetétele egyedi és sajátos módon változott az évszázadok során. Ahogyan a történelmünk is sok sajátosságot hordoz, az ennek eredményeként kialakuló társadalmunk is egyedi fejlődési ívet és sajnálatos tragédiákat mondat magáénak. Legfőbb jellemvonásunk e téren talán az, hogy nálunk a történelem viharai országunk területével együtt társadalmunkat is szétszabdalták, nem csupán földrajzi-, de strukturális értelemben is. A török világ az ország középső területeiről nagyon sok magyar űzött el, és a királyi Magyarország, valamint az Erdélyi Fejedelemség magyarsága egymástól szinte elszigetelten élt közel két évszázadon keresztül. Ez eleve más jellegű fejlődést, társadalomstruktúrát is eredményezett a két országrészben, amelyhez hozzájött a harmadik, török uralom alatti országrész struktúrája.
Mindez természetesen minden egyéb területen is éreztette hatását, így amikor a XVIII. században Magyarország újra egyesült, majd a Rákóczi-szabadságharc sajnálatos bukása után a Habsburg Monarchia része lett, iparilag és a mezőgazdasági technológia terén is évszázados lemaradásunk volt a fejlett államokhoz képest. S amíg ebben mutatkozott némi előrelépés a következő évszázadban, a társadalom struktúrájának fejlődése megrekedt. Nem véletlen, hogy amikor a XIX. században kezdetét vette a reformkor, Széchenyi István egyik első és legfontosabb tevékenysége volt a Nemzeti Casino és a lóversenyzés hazai meghonosítása, hiszen érzékelte, hogy a jómódú és tenni vágyó magyar előkelőségeknek nincs egymással kapcsolata, nincs olyan fóruma, ahol rendszeresen összejöhetnének, és ahol ötleteket cserélhetnének, megvitathatnák az ország ügyes-bajos dolgait és a felmerülő problémákra megoldási javaslatokat találhatnának ki.
A parasztság hányattatásairól irodalomtörténeti alkotások is szólnak
A XX. században több tényező is akadt, amely tovább erodálta a magyar társadalmat. Elsőként az első világháborús vereség, valamint a trianoni békediktátum volt az, ami alapjaiban rengette meg hazánk társadalmi struktúráját, aztán a II. világháború tragédiái, majd pedig a kommunizmus négy évtizede, amely a már amúgy is sok sebből vérző és sokat szenvedett magyar társadalom újabb rétegei számára bizonyult végzetesnek. Ezekből a tragédiákból mindig vesztesen került ki a paraszti társadalom, a vidéki Magyarország. A paraszti társadalom fenyegetettségét több, a magyar irodalomtörténet szempontjából is korszakalkotó regény és tanulmány örökítette meg. Szabó Dezső Elsodort falu című regényétől, vagy éppen Kodolányi János Földindulás című drámájától kezdve Illyés Gyula Puszták népe című szociográfiáján keresztül Féja Géza Viharsarok című művéig a legkiválóbb magyar írok foglalkoztak a parasztságot fenyegető veszélyek és tragédiák ábrázolásával.
A kozmopolita, idegen szellemiség a kezdetektől lenézi a paraszti társadalmat
A magyar kultúrában megjelenő idegen (kozmopolita/bolsevik, majd urbánus, mára szélsőségesen liberális/nemzetellenes) befolyás és annak megerősödése szükségszerűen kitermelte a maga értelmiségét, a velük rokonszenvező réteget. Ez a réteg soha nem volt túl széles, ma sem az, ám a kezükben lévő tömegtájékoztatási- és kulturális eszközök hatalma és véleményformáló ereje révén mégis eluralták a magyar közéletet és közbeszédet, így megnyilvánulásaik mára sok területen mérvadóvá, sőt, sok esetben megkérdőjelezhetetlenné váltak.
Ez a kör és az általuk képviselt szellemiség volt az, amely az 1900-as évektől kezdve kialakította és elmélyítette a szakadékot a magyar kultúra után a társadalom egészében is, s amely megteremtette azt a nagyvárosi attitűdöt, amely mélységesen lenézi a vidéki embert, különös tekintettel a paraszti társadalom tömegeire. A Tanácsköztársaság idején, amikor ennek a szellemiségnek a képviselői először hatalomra tudtak kerülni Magyarországon, már nyíltan – újságokban, falragaszokon – is uszították az embereket a paraszti társadalom ellen.
“Pokolba kergettük a Zichyeket, a Festeticseket, Batthyányiakat, Esterházyakat, a nagy bérlőket és a pesti földnyúzókat!” … ” Fotó: Fortepan, adományozó Péchy László
Vagyis elmondható, hogy a kultúrában kialakuló szembenállás a társadalom egészére is kifejtette hatását, jóllehet, komoly polémia folyhat arról, hogy melyik volt a kiváltó ok és melyik a következmény. A valóságban talán akkor járunk a legközelebb az igazsághoz, ha úgy fogalmazunk, hogy a dolgok kéz a kézben jártak és járnak és egymás hatását felerősítették.
A szembenállás mélyebb okai
Ha ennek a szembenállásnak az okait keressük, akkor alighanem ott a megoldás, hogy a vidék magyarsága soha nem rokonszenvezett a bolsevizmussal és annak nemzetidegen képviselőivel. Nem csupán az eszmeiség riasztotta és állt tőle távol, de annak politikai képviselői sem tudtak soha jelentős bázis kiépíteni a paraszti rétegek soraiban. Ez már a Tanácsköztársaság idején kiderült, amikor a 133 nap alatt kioltott közel 600 emberélet döntő többsége vidéken, a falvakból, a paraszti társadalom tagjaiból került ki, mert vonakodtak alávetni magukat a vörösterrornak. S annak ellenére, hogy parasztság helyzetében, általános életkörülményeiben jelentős javulás a Horthy-korszakban sem igazán következett be, mégsem történt szemléletváltás ebben a társadalmi rétegben.
Az évszázados hagyományok követése, az Istenbe vetett hit, valamint az életet, a megélhetést jelentő föld iránti tisztelet maradt az irányadó a parasztság körében. Ennek ékes bizonyítéka a második világháború utáni első parlamenti választás, amely még egy viszonylag szabadon lezajlott szavazás volt. A keresztény, nemzeti értékeket képviselő Független Kisgazdapárt (FKGP) elsöprő többséggel (57,03 %) nyert.
A magyar társadalom ezzel kifejezésre juttatta, hogy hiába a világégés, benne a doni katasztrófával, hiába az akkori viszonyok között gőzerővel folyó bolsevik/kommunista propaganda, hiába a moszkoviták hazatérése és erőteljes szervezkedése, nem kér a kommunistákból, nem vevő arra, amit a baloldal kínálni akar.
Az 1945-ös nemzetgyűlési választásokon elsöprő többséggel nyert a keresztény, nemzeti oldalt képviselő Független Kisgazdapárt, amely a közel 60 százalékos országos eredményénél lényegesen nagyobb arányú győzelmet aratott vidéken. Rákosiék bosszúja nem is maradt el… Forrás: Wikipedia – Az 1945-ös nemzetgyűlési választások oldala.
A kommunisták bosszút álltak az elutasításért
A kommunisták ezt sosem bocsátották meg a magyar paraszti társadalomnak, a vidék magyarságának és amint módjuk nyílt erre, véres bosszút is álltak a vidéki Magyarországon!
Részben ennek lett a következménye a legsötétebb sztálini időket – az 1930-as évek, főleg az ukrán muzsikokat sújtó fékevesztett terrorját – idéző kuláküldözés, amelynek mértéke az összes, akkortájt szovjetizálódó ország között is kimagaslóan nagy volt. Pedig általános jelenség volt mindenütt a “kollektívba” kényszerítés és a paraszti rétegek vegzálása, de olyan mérvű terrort talán sehol sem szenvedett el ez a társadalmi réteg, mint hazánkban. A teljes mértékben idegen szellemiségű kommunista hatalomgyakorlók a végletekig gyűlölték a paraszti társadalmat. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy mindez egyébként saját, személyes múltjuk totális szemközt köpése is volt, hiszen legtöbben maguk is vidékről származtak. Rákosi apja terménykereskedő volt a Délvidéken, Péter Gábor Újfehértón született és nőtt fel, Szabolcsban, de maga Kádár is vidéki környezetben gyerekeskedett. Mégis: szívük minden gyűlöletével üldözték a vidéken élők tömegeit. Ennek hátteréről külön pszichológiai okfejtést lehetne írni.)
A forradalom leverése utáni megtorlás csakhamar ismét elérte a magyar vidéket, újabb kollektivizálás, erőszakos téeszesítés formájában. A padláslesöpréssel, kulákká nyilvánítással, életellenes bűncselekményekkel együtt járó, Rákosi-féle nyílt terrort a Kádár-korszakban felváltotta a parasztság másfajta felszámolása. A forradalom után újból fellángoló erőltetett kollektivizálás, valamint a nagyvárosokban felépített lakótelepek és az iparvidékeken kialakuló munkalehetőség tömegesen késztette ősei életvitelének feladására a paraszti társadalom tagjait. A munkásszállókon élők, a híres-hírhedt fekete vonaton és a többi munkásjáraton ingázók döntő hányada városlakó lett, amellyel egyben bizonyos értelemben légüres térbe is került, hiszen a vidéki léttől szép lassan eltávolodtak, miközben a városok világa mindig idegen maradt ezeknek az embereknek.
Ezzel a folyamattal nemcsak személy szerint az egyes emberek veszítettek sokat, de a magyar társadalom is óriási veszteséget szenvedett, hiszen lényegében eltűnt, de legalábbis radikális mértékben felhígult a korábban a nemzet tartópillérét képező parasztság. Márpedig szilárd fundamentum, erős tartópillér nélkül egyetlen nemzet sem lehet hosszú távon életképes. Ezért szemernyi túlzás sincs abban, ha kimondjuk, hogy a paraszti réteg tudatos kivéreztetése és elsorvasztása, az egyik legsúlyosabb bűne a kommunistáknak. Méghozzá tudatos és előre megfontoltan véghez vitt bűne.
Kádár János 1949-ből származó véleménye szerint a fejlődés irányát dokumentálja, ha az ÁVH – akkortájt rendszeresített új egyenruhájában – megveri a kuláknak nyilvánított parasztembereket. A szerző felvétele (Terror Háza Múzeum – Budapest)
Ez volt ugyanis a magyarságnak az a társadalmi rétege, amely ezeréves távlatban is a fundamentumát adta a nemzetnek. Lélekszámát tekintve is a parasztság képezte a magyarság túlnyomó többségét, így demográfiai szempontból is ők voltak a nemzet fennmaradásának kulcsfontosságú rétege, de emellett ők testesítették meg a magyar morált, a magyar erkölcsöt is, és nem véletlen a köznyelvben máig élő kifejezés a józan paraszti észről, amely egyszerre tükrözi, hogy a parasztság két lábbal áll a földön, miközben igenis életre való és megvan a szükséges értelme is ahhoz, hogy sikerrel vívja meg mindennapos harcát a fennmaradásért. Ez az évszázadok alatt meggyökeresedett szemlélet okozta, hogy ez a réteg sosem lett a kommunizmus híve, csak kényszerből lépett be a termelőszövetkezetekbe, kényszerből jegyzett békekölcsönt. Ezzel viszont halálra ítélte magát a gyökértelen, internacionalista, a magyar néplélektől eleve rettegő és idegenkedő kommunista rendszerben.
Az Orbán-kormány egyik legnagyszerűbb felismerése, egyben a magyar jövő szempontjából legfontosabb cselekedete az, amit a vidéki Magyarország feltámasztásáért eddig megtett és remélhetően meg tud tenni majd a továbbiakban is. A vidéki Magyarország feltámasztására és újjáélesztésére 2010 óta meglévő, tudatos és érzékelhető törekvés ugyanakkor a fentiek miatt nem csupán a jelen helyzetből és Magyarország meglévő természeti adottságaiból fakadó gazdasági szükségszerűség, hanem egy évszázados mulasztás pótlása is egyben.
Ez a vidékpolitika, amely ráadásul új dimenzióba lép majd a kormány kiemelt támogatása jóvoltából, egyfajta igazságszolgáltatás is. Igazságszolgáltatás, amely, ha megkésve jött is, s amelyet, ha legtöbb esetben nem is ugyanazok leszármazottai kaphatnak meg és vehetnek majd igénybe, akiknek őseit az idegenszívű kommunisták tönkretették, vagy meg is gyilkolták, de amely igazságszolgáltatás mégis jár a paraszti társadalom még meglévő maradékának és szórványainak. Ez a vidékpolitika egyben mutatja a jelenlegi magyar kormány talán legnagyobb erényét: a víziót, a jövőképet, azt, hogy van elképzelése arról, mit kellene megcsinálnia, és van is elég bátorsága ezekbe belekezdeni.
(Mivel az életpárti és az életellenes erők között a jövőkép kérdésében is rendkívül komoly, lényegében áthidalhatatlan különbségek vannak, ezért sorozatomban a későbbiekben erre külön is visszatérek majd!)
Nem lesz azonban zökkenőmentes a magyar vidék feltámasztására tett kormányzati próbálkozás.
Látható ugyanis, hogy a hazai közéletben most is jelen van, sőt, erősödő tendenciát mutat a vidéki Magyarország lenézése, mély megvetése. Erre a rendszerváltozás idején is akadtak példák, amikor a belpesti, liberális értelmiség egyes hangadói mélymagyarnak, mucsainak meg lábszagúnak gúnyolták a vidékieket, ám az utóbbi években ezek a lenéző vélemények megsokasodtak, állandósultak.
Emlékezhetünk a korábbi SZDSZ-es, később MSZP-s Mécs Imre fiának, a momentumos Mécs Jánosnak az elképesztő kirohanására a vidékiekről. Hogy pontosan miket írt a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű Soros-szervezet emlőin nevelkedett momentumos, azt itt elolvashatja, akit érdekel. Érdemes rászánni az időt a tisztánlátás érdekében, noha a lényeg elsősorban nem az, hogy pontosan mit írt, hanem az, hogy ez a szedett-vedett, helyesírási hibáktól is hemzsegő iromány nem pusztán csak a szerző gondolatvilágát mutatja be, de annál jóval többet is megmutat számunkra. Felvillantja az életellenes oldal ma is meglévő mélységes vidék- és nemzetgyűlöletét is, amelyre számos további példa is akadt az elmúlt években. (Szemezgetésként itt és itt találnak még a fentihez hasonló liberális véleményeket.)
Ezek a hangok természetesen mindig a jelenlegi ellenzék oldaláról hallatszanak. Ennek oka részben a múltban gyökeredzik, részben pedig ugyanaz az oka, mint akár 1919-ben, akár az 1940-es évek második felében.
Mivel a bolsevik/kommunista hatalomgyakorlók és a jelenlegi ellenzék között szervezeti (lásd: az MSZMP-jogutód MSZP-t) és sok esetben egyenes ági leszármazotti kapcsolat (Apró Antal és unokája, Dobrev Klára, Bauer Miklós és fia Bauer Tamás, Donáth Ferenc és unokája, Donáth Anna, Fekete-Győr Endre és fia, Fekete-Győr András, Mécs Imre és fia, Mécs János stb.) is van, és ezen politikusok éppen ugyanazt a nemzetellenes „vonalat” viszik, mint felmenőik, így kijelenthető, hogy a mostani vidékellenesség egy tőről fakad a korábbiakkal.
A felmenői kapcsolaton kívül van más ok is a vidékellenességükre, ez pedig éppen ugyanaz, mint akár 1919-ben, akár 1945 után: a vidék magyarsága nem vevő arra, amit ők kínálnak. Miután a magyar vidék láthatóan és egyértelműen támogatja a nemzeti kormány politikáját, a közvélemény-kutatóktól a szélsőségesen liberális, nemzetellenes megmondóemberekig, mindenütt a megvetés, a lenézés hangja hallatszik a magyar vidék és az ott élő honfitársaink felé.
1945-höz képest 2018-ban sem volt új a Nap alatt. Amíg a főváros “színes”, addig a magyar vidék elképesztő többséggel keresztény, nemzeti utat választotta. Napjainkban is a vidéki Magyarország az életpárti, magyar jövő letéteményese. Forrás: valasztas.hu
A magyar vidék a megmaradásunk záloga a XXI. században is
Összegezve: több mint 100 év alatt semmi nem változott. Más a harcoló alakulatok neve, mások a módszerek, de a lövészárkok most is ugyanott vannak. Az életpártiak és az életellenesek harca továbbra is zajlik és az idegenszívű, idegen lelkületű erők a mai napig lenézik, megvetik a vidéki Magyarországot. A vidék talpra állása, a vidéki létforma újjászületése éppen ezért a magyar megmaradás szempontjából is kulcsfontosságú. Ennek sikere vagy kudarca a nemzet sorsát, jövőjét is alapvetően fogja majd befolyásolni.
Vezető kép: Búzatábla aratás előtt Baranyában. (Fotó: MTI/Sóki Tamás)
túródóra
2021-02-23 at 16:04
Az fáj a büdös komonistáknak ,hogy én nem nézem őket semmibe. Parazitának ,ingyenélőnek, éhenkórásznak, szarházinak, becstelennek ,dögevő hiénának nézem őket ,mint az ősapáim. Mi a dolgos ,szorgalmas embereket szeretjük.
Szegedi szurkoló
2021-02-23 at 10:55
A szembenállás mélyebb okait… keresve, ezt írja a szerzö Kovács Attila: “a vidék magyarsága” stb.,stb. Ezzel azt is állítja mindenki
elött, hogy budapesti magyarság is létezik. Így hát máris ott tar-tunk, hogy szkizoid, önmagunknak ártó módon megosztjuk magunkat!! A helyes gondolkozás így néz ki: magyar föváros és magyar vidék. Ami azért is helyes, mert így EGYSÉG-ben gondolunk és beszélünk mi magyarok saját magunkról és népünkröl! S hogy ennek az önmagunknak ártó mentális zavarnak mi képezi a legmélyebb okát, azt leírtam már >mint Szegedi szurkoló> lásd: 2021-02-21 at 14:12-kor, és az
a második Commentben 2021-02-22 at 13:02-kor.
bl
2021-02-23 at 02:43
Az életellenes erők azért gyűlölik az életpártiakat, mert életellenesek. Az életellenesség pedig mint “gondolat” akkor jelenik meg, amikor lehetségessé válik a szolidaritás (amikor megépül a vasút), a szolidaritásnak(az emberi együttműködésnek) a parazitája. A paraszti társadalom önmagára támaszkodó struktúrája alapból ellenséges minden parazitasággal szemben. Sajnos már csak az emléke él ennek a valamikori világnak vidéken is, ennek feltámasztása óriási változás lehetne az életünkben.
félszemű
2021-02-22 at 20:53
Rákattintottam a cikkben lévő linkre, és elolvastam Mécs János elképesztő hozzászólását. Véleményem szerint egy büdös tahó, nem pedig büszke budapesti! Magamról annyit, nem mintha mérvadó lennék, akár büszke budapesti is lehetnék, mert én itt születtem Budapesten, de a családom, az vidéki eredetű. Én viszont törekszem arra, hogy büszke vidékiként ápoljam a családom vidéki gyökereit, amelyre büszke vagyok. Ja, és a párom is vidéki, pedig 30 éve él Budapesten. Én Győrt, Pápát, Debrecent. Szolnokot ugyanúgy ismerem, mint Budapestet, és ugyanúgy otthon is vagyok ott. Ez a Mécs meg minősíthetetlen. Igazából nem is vesztegetném rá a szót. Igazából egy szánandó, szánalmas, nihilista gyökértelen ember, nem pedig kozmopolita, büszke világpolgár, mint ahogyan hiszi magáról. És az is elgondolkoztató, ahogyan a melegekről, cigányokról, hajléktalanokról ír. Ez a véleményem szerint szemét ember igazából nekik sem a szövetségesük, hanem csak ugródeszkaként akarja használni őket a hatalomhoz és a pénzhez, mint jó néhány un. ballib politikus, tanácsadó, stb.
Ázja
2021-02-22 at 14:37
Az “ember”,aki süketet és vakot tettetett,most nem érez ízeket és illatokat.
Szegedi szurkoló
2021-02-22 at 13:02
Felsötagéskirályerdö 2021-02-21
Én is köszönöm kérésed, hogy mondjam el mit gondolok a respublika szóról…Elöbb Bragyova András szavait idézem: “…hogy a respublika eszméjének van-e helye az új alkotmányban”.
Az etimológiai nagy szótár szerint – respublika: …a respublica latin eredetü; vö. lat. Res-publica “államszervezet, államhatalom, állam” tulajdonképpen (szó szerint:) nyilvános dolog, ügy … Meg-felelö szó más nyelven is él; vö. ném. Republika fr. république.
Hogy akadémiai szótáraink miért nem a republika/république szó-ra intenek, hanem a reSpublikára utasítanak minket, azt Németh László tömören leírta már: “A magyar felvilágosodás fejét leütötte
a hóhér” – Vérmezö 1795.május 20 (Kisebbségben 104.oldal).
Ellentétben az Akadémiával, a magyar állam hivatalos álláspontját
lásd, korábbi útlevelünk 1.oldalán: Republic of Hungary.
Ebböl is látszik, hogy az MTA álláspontja emberi jogot, a véle-ményalkotás- és információ szabadságát sérti. Más szóval, vaskala-
pos Akadémiánk a régi feudális rendszert, a rendi államot akarja
fenntartani hazánkban. Azt, amit 1792.szept.25-én megszüntetett a francia forradalom a République kikiáltásával!
Mindezekböl következik,hogy az 1918-as Magyar Népköztársaság, mint
államnév és köztársasági fogalomrendszer az alkotmányban, az MTA bünös politikájának az eredménye. Ámde mégis elötérbe került 1949-ben. Így a sztálini alkotmányban is, majd pedig 1989 és az utáni években, amikor az AB-elnök Sólyom László azt nyilatkozta: “Az al-
kotmány … tartalma,… az emberek magatartásában életre kel” – lásd: Népszabadság 1993. december 24.
Tehát az 1989.okt.23-tól hatályos ideiglenes alkotmányról be-
szél itt Sólyom-elnök, amin a késöbbi 1996/97-es emeszpés alkotmá-nyozás semmit nem változtatott! Csakhogy ennek ténye nem más, mint emberiesség elleni büncselekmény: A szabad és önálló állam >repub- likai< fogalomRendszerének bevezetése helyett fenntartotta az 1918
elötti dualista állam, a "közös" rendi állam alkotmányi jogfogal-mait!!! Miáltal megosztottságba,kiszolgáltatottságba, végzetes ve-szélybe sodorta a magyar népet és társadalmi életét.
Az ügyészség azonban, e (soha el nem évülö) büncselekményt üldözi és a közérdeket védelmezi – Alaptörvény 29.cikk(1)-(2) bekezdése.
S. embere
2021-02-21 at 20:27
Mi közben a kőkemény valóság:
– A falvak, kisebb városok rohamosan néptelenednek, ok a nagyvárosok vonzásában lévőkre ez nem igaz
– Falvakon, kisebb városokban a mezőgazdaságból élők aránya folyamatosan csökken, egyrészt a gépesítés, másrészt nincs fiatal aki csinálná éhbérért
– Nagyvárosokba vagy mellé költöznek az emberek, és a városi életmódot folytatnak
Ez a valóság, a cikk és a legtöbb hozzászólás csak romantikus maszlag, amely 2021-ben már nem igaz!
Valika
2021-02-21 at 20:24
Akik falunk élnek, azok szeretnek ott élni. Senki nem tiltja meg, hogy ne költözzünk városba. Csak úgy vagyunk vele, hogy idegenben egy utolsó senkik lennénk, egy a sok közül, itt meg vagyunk valakik. Mindenki ismer mindenkit, tudjuk ki hány pénzt ér. Viszont mindenkire szükség van a képességei szerint. Valóban nincs szabadnap. A jószágnak a gyomra a legjobb ébresztő óra. A legmelegebb nyári napokon, amikor már mindennel kész vagyunk, akkor kell a jószágnak a takarmányt gyűjteni, meg hazahordani. Tehát csúszott a nyaralás. Magyarul rendes marhák vagyunk, mert ezt csináljuk. Mire valaki nyugdíjba megy mindjárt kap 60 ezer kemény forintot. Jó, nem??? Pedig úgy elszaggatta magát, mint 100 városi. Megérdemli!! Pár hónapig nem lenne áram, a városi éhen halna, vagy megfagyna télen. Mi meg valahogy csak kibírnánk. A kormány mindent elkövet, hogy megtörténjen a generáció váltás a mg-ban. Nem biztos, hogy nem-e késő. Viktorunk meg lépje már meg végre, hogy ne legyen ilyen gyalázatos nyögdíj falun. Ha ez meglenne, akkor 4/5 lesz. Hajrá Magyarország!!!
Hazaszeretet
2021-02-21 at 19:19
Azt hiszem egy országban egymásra utaltság van a két terület között.Az egyik az ipari,a másik a mezőgazdasági részt képviseli.Habár már a vidék iparosodása szembeötlő.Bár a fővárosi lét több lehetőséget tartogat,de ma már vidéken is minden biztosított.A fővárosi “felsőbbrendűséget” le lehet vetkőzni,mert főleg azok utálják a vidéket,akik éppen onnét jöttek a fővárosba./pl.Karácsony/Azért azt sem szabad elfelejteni,hogy a háború után,ha nincs a vidék,akkor a fővárosiak éhen haltak volna.Sőt a lebombázott házak lakói közül sokan vidéken találtak menedéket.A főváros pedig az egész országé.
TalEle
2021-02-21 at 19:13
A budapestiek többsége – számomra mindig is érthetetlen módon – már a kezdetektől fogva, zsigerből utálta a „vidéki fiúkat”! Ezért is hibás az a politika, ami nyakló nélkül ezer milliárd számra önti a „Budapest” fedőnevű, feneketlen pénzeszsákba a vidékiek adóforintjait (is). A Fidesz most se számítson a budapestiek szavazatára, inkább a „billegő” vidéki körzetekre összpontosítson 2022-ben! 2018-ban is, amikor jóval „acélosabb” volt mint manapság, akkor is bukta a fővárost 2/3 arányban, illetve; ehhez jött még a 2019-es önkormányzati választási „zakó” is! A választási statisztika szerint az 5 ezer fő alatti településeken a kormánypárt támogatottsága 60%-os, ez kb. 50 ezer fős kisvárosoknál fordul egálba, majd innen felfelé, a lakosság számának növekedésével csökken 40% alá a nagyvárosokban! (Egyébként, ezen adatok korrelációban vannak a lakosság település-lélekszám szerinti „korfájával”, illetve; közösségi média használatának szokásaival. A harmat gyenge jobboldali közösségi média nem tudja a ballib techcégek( (Facebook, Twitter, Google, stb) által az emberekre kényszerített vélemény buborékot kipukkasztani (aminek az van a középpontjában, hogy Orbán lop…) Ismervén az egyes egyéni választási körzetek adottságait, innentől kezdve „tiszta matek”, a jobboldal részére, hogy mire és hová kell összpontosítania az erőit!
Frank János
2021-02-21 at 18:14
Abban azért lehetne beleszólása az államnak,hogy a nő nyíltan vállalhatja-e a gyermek gyílkolást büntetlenül,amikor szükség volna a lakosság létszámának növelésére?A magzat megsemmisítése gyilkosság,ergó büntetendő. Nem férfi migránsokkal kellene pótolni a lakósság mennyiségét,hanem az őshonos lakóság létszámának növelésével.Ezzel tudnánk biztosítani a magyarok megmaradását.
Hesslerezredes
2021-02-21 at 18:03
Amikor 1974-ben besoroztak előfelvételis katonának Kalocsára és már túl voltunk az időnk 2/3-án, akkor már nem tudtunk mit kezdeni magunkkal, és egy délután az őrszolgálathoz kapott maradék kenyerekkel fociztunk a körlet folyosóján. Az egyik katonatársunk, aki jóval idősebb volt, mint mi, sokadjára vették fel a jogra, keményen letolt minket ezért a viselkedésünkért, hogy hogy képzeljük, hogy a KENYÉRREL játszunk, pláne rugdossuk??!!?? Zsidó származású fiú volt, habár inkább látszott németnek. Nagyon elszégyelltük magunkat. Igaza volt. Neki volt igaza! Most is, ebben a pillanatban is ég a bőr pofámon, és ha lenne időutazás és visszamehetnék, hát az akkori énemnek lekevernék egy irtózatos nagy ‘átszállót’. Hülye kis takony városi ficsúrok voltunk.
en
2021-02-21 at 17:08
Sokkal egyszerubb a kep: videken a Keresztenyek, a varosokban az idegenek marxista hordai.
SZERINTEM (Isten nyugasztalja Kerenyi Urat!)
Mutant Pig
2021-02-21 at 16:56
Ezek nem csak a vidéki Magyarországot gyűlölik, hanem az egész országot.
apro_marosan_petergabor
2021-02-21 at 16:16
Miért?
Mert a paraszt teremt, kézzelfogható dolgokat. Józan gondolkodású, megáll a saját lábán, nem hagyja magát hülyeségekkel etetni. Tudja, mi a valódi érték, s nem hagyja, hogy azt elvegyék tőle.
Kicsit az én házam, az én földem a váram, abból megél nehéz zsarolni.
Közösségben még erősebb, de megválogatja, kikkel vállal közösséget. Többnyire istenhívő, keresztény, s elkötelezett magyar érzelmű – és egyenes beszédű.
Ez csupa olyan dolog, amit az SZDSZ-es típusú vagy bolsevik széltolók nem szeretnek.
K
2021-02-21 at 16:09
A “vidék” alvó falvakban él, vagyis a lakosság a városban dolgozik mint munkás, és aludni megy haza.
A “vidék” áll voltkommunista párttitkárból és volt kommunista TSZ elnökökből, akiknek tulajdonában van a föld, és a “környéken” elrejtett külföldi vendégmunkásból, akik az új földbirtokos rabszolgája.
::::::::::
A város áll külföldi tulajdonban lévő multikból és gyárakból, ahol a vidéki lakosság mint rabszolgamunkás dolgozik.
És a város lakosainak egy része külföldön dolgozik, és a kisebbik része a helyi hivatalokban és infrastrukturális ellátó vállalatoknál, közszolgáltatásban, szolgáltatói iparban dilgozik.
A városi lakosság egy része liberális, és a vidéki lakosság egy része jobboldali,FIDESZ tag.
:::::::::::
Ezek a különböző népcsoportok időnként egymás ellen hergelődnek, a politikusok által megfizetett célok szerint.
Na ez
2021-02-21 at 16:04
Azért is mert szerintük lila a tehén.
Felsőtagéskirályerdő
2021-02-21 at 14:55
Szegedi szurkoló2021-02-21 at 14:12
“1995-ben Bragyova András, Az új alkotmány egy koncepciója címü ta-
nulmánya 36. oldalán írja: “a puszta kijelentése annak, hogy a ma-
gyar állam Köztársaság, nem mond semmit.(…) meggondolandó, hogy
a respublika eszméjének van-e helye az új alkotmányban.””
Nos….
Hidegen fújnak a szelek……
Respublika….ízlelgessük a szót…
Mondjátok (mondják) el a gondolatokat ez irányban.
Köszönöm……
Szegedi szurkoló
2021-02-21 at 14:12
A “kultúra területén meglévö és a társadalom kettéosztottságáról” ésvidéki Magyarországról beszél a szerzö, a cikk legelején. De a kormány sem kivétel, az is vidéki Magyarországot mond. Holott mint tudjuk, budapesti és vidéki Magyarország a valóságban nem létezik.
Nekünk magyaroknak így kéne beszélnünk,gondolkoznunk már 1918 óta:
Hazánk Magyarország, mint állam és ország, egy és oszthatatlan.
Lásd:ORSZÁGHATÁR = ÁLLAMHATÁR
Ha így beszélünk: a magyar föváros és a magyar vidék, úgy helyesen
vagyis (Magyar)országban és annak egységében gondolkozunk!
A tényleges megosztottság ezt jelentené: budapesti Köztársaság és
vidéki Köztársaság. Marad a kérdés:
Megosztottságban (azaz két rendszerben) vagy pedig egységben azaz
>egy< rendszerben akarunk-e gondolkozni hazánkat illetöen!!!!
1995-ben Bragyova András, Az új alkotmány egy koncepciója címü ta-
nulmánya 36. oldalán írja: "a puszta kijelentése annak, hogy a ma-
gyar állam Köztársaság, nem mond semmit.(…) meggondolandó, hogy
a respublika eszméjének van-e helye az új alkotmányban."
Két év múlva, miután tisztáztam a respublik fogalmát az alábbi
javaslattal fordultam az Alkotmánybírósághoz, és kértem az akkori
Alkotmány 1.§-ának ("Magyarország: köztársaság") felülvizsgálatát,
mivel Magyarországy nemzetközi jogi kötelezettségvállalásaira te-
kintettel, a "Magyarország egy szabad, önálló és függeteln Respub-
lika" megfogalmazást kellene felvenni.
A vonatkozú 1261/B/1997/5. számú AB Határozat (www.alkotmanybiro-sag.hu/ugykereso – lásd, a döntés keltének évszáma: 1999),szerint
a beadványt az AB nem vizsgálhatta.
Azóta sajnos egyszer sem történt ilyen vizsgálat, az Országgyülés
elött sem – annak dacára, hogy az egységben való állampolgári gon-
dolkodásra, beszédre és tettekre, egy év múlva már késö lesz!!!!!
Ha van rá igyény a kormány és bárki részéröl, én szívesen segítek.
ViAM
2021-02-21 at 14:04
Ég és Föld a (fő)városi és vidéki élet. Milliószor hallottam már, “nem tudnék városban élni”, “nem tudnék vidéken élni”. Ne is! Mindenki éljen ott, ahol ki tud teljesedni, megbecsülik, jól érzi magát. Azok, akik a hasznos időtöltést tartják szem előtt, lakjanak bárhol, eszükbe sem jut a gyűlölködés, mert saját maguk, a családjuk, vagy a köz javára végeznek áldásos tevékenységet.
Ahogy a főváros után vidéken látom, valóban a közösség összefogásán kellene javítani, mert lenne mit.
szerintem
2021-02-21 at 14:01
Egyszer tavasszal Rákosi és Gerő elindultak vidékre, hogy megszemléljék hogyan dolgoznak a parasztok a földeken.
Láttak egy öreg embert, aki a kötényéből kézzel szórta a vetőmagot.
Rákosi odaszólt a parasztnak: “mit vét öregem ?”
A paraszt nem szólt semmit.
Rákosi újra megszólította. Erre sem jött válasz.
Gerő azt mondta Rákosinak: “Haggyad Matyikám, úgyis a miénk lesz amit vét!”
Erre megszólalt az öreg paraszt: “kendert vetek kötélnek!!!”
Írysz
2021-02-21 at 13:37
Mármint a földesúr, a gróf, stb.
Írysz
2021-02-21 at 13:35
hivő
2021-02-21 at 13:25
FÖLD – ÉRTÉKREND EGYMÁST FELTÉTELEZI, ELVÁLASZTHATATLANOK.
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/F%C3%B6ldm%C5%B1ves_eml%C3%A9km%C5%B1_Melocco_1986.JPG/800px-F%C3%B6ldm%C5%B1ves_eml%C3%A9km%C5%B1_Melocco_1986.JPG
Melocco – Földműves
De nemcsak a földműves a vidéki, hanem a vidéki polgár is. Nagyapám mesélt arról, hogy ahol ő született, ott a földesúr a tehetséges, értelmes parasztgyerekeket kiemelte, taníttatta, lett belőlük mérnök, pap, orvos, tanító, gazdatiszt, stb. Afféle első generációs értelmiségi, vidéki polgár. 🙂
A fővárosban sok első generációs értelmiséginek meg kellett küzdenie azzal, hogy felvállalja-e a gyökereit, vagy a felszínen, kényszerűen alkalmazkodjék, ne beszéljen róla, ne védje meg, mert a nálánál sokkal tehetségtelenebbek kirekesztik, ellehetetlenítik. Nem egy ilyen ismerősöm van, akik csak bizonyos közegekben mernek önmaguk lenni. Sajnálom őket.
K
2021-02-21 at 13:31
A vidéki magyarok elsősorban vallásosabbak, és a liberális ellenzék pedig ateista mint a kommunisták.
Nem lehet elfelejtkezni az 1990 utáni „kárpótlási” hullámról, mely során a vidéki kommunista párttitkárok, és kommunista „tanács”- elnökök ( oroszul szovjetek ) kerültek földtulajdonba Magyarországon, és a vidéki parasztságról sem, akiket a városi munkásokkal együtt a munkanélküliség által kergettek a leszázalékolásba.
1990 után volt egy hitvány orvosi réteg, akik ezt a lakosságot a “munkanélküliség elől a leszázalékolásba kergetést” támogatták.
A világon sehol sem volt annyi leszázalékolt mint Magyarországon 1990 és 2010 között.
Ezen az elfogadhatatlan helyzeten segített 2010 után a FIDESZ kormány a munkaalapú társadalom meghirdetésével, és ezért nemcsak a vidéki lakosságnak hanem az egész országnak létalapja a FIDESZ, amely létalapot a liberális -ateista ellenzék ki akar húzni a lakosság alól.
hivő
2021-02-21 at 13:25
A népet el kellett
távolitani a termőföldről,
a egyetlen maradando értéktől.
Aki megtermeli a saját élelmét
az fügét tud mutatni bármilyen
haladonak kinevezett eszmének.
Ma már a vidék is lépést akar
tartani a pestiekkel a haszontalan vackok
vásárlásában és elfogadja a hamis
értékeket.Nem csak a földet sikerült
kihuzni alola de az értékrendjét
is aláásták a haladár reklámok.
Hesslerezredes
2021-02-21 at 13:17
Írysz! Egyetértek Önnel. Egy érdekesség: a világháborúban sok magyar katona esett hadifogságba, vitték őket munkatáborokba, bányákba borzasztó körülmények közé. Nos, ott nem az előtte jóltápláltságban élő – elkényelmesedett – városi/hivatalnokias életformát élők élték túl, hanem azok a vékony, szíjjas izmú, egy gramm zsírfölösleggel nem rendelkező parasztemberek, akik hozzá voltak szokva a kutyakemény munkához, nem túl bőséges (inkább ínséges) étkezés mellett. Utóbbiak jöttek haza, a többi elhullott.
Én diákként nyaranta dolgoztam téglagyárban.
Na, ott is ilyen emberek (nők is!!!) dolgoztak a szalag mellett és vették le hármasával a B30-as téglákat, mármint az akkor még nedves-agyag téglákat – egy ilyen trió 15 kiló volt – és tették a kocsira, hogy majd vigyék kiégetni. MIndössze (???) egy 90 fokos mozdulat volt – de ez egész nap több ezerszer!!!
És ebédnek ettek két zsírosdeszkét kis paprikával meg paradicsommal, vagy egy kis szalonnát kenyérrel hagymával (soha azóta sem esett olyan jól az az étel, mert mi is azt ettük a diáktársammal).
Akkor és ott megtanultam becsülni a kétkezi munkát.
Ehhez képest én most egy semmi-senki vagyok, hogy üldögélek itt az íróasztalom mögött és semmi értelmeset nem csinálok, csak írom a marhaságaimat.
Hesslerezredes
2021-02-21 at 13:06
Királytigris: igen, a mezőgazdaság nagyon el tud ‘hajolni’ vmilyen irányban, aminek a társadalmi kihatásai is nagyon durvák tudnak lenni. A nagybirtokrendszer – amit a háború előtt még a britek is kifogásoltak, pedig ők aztán abszolút a magántulajdon szentségének talaján áll/t/n/ak – egy alapvetően mezőgazdasági országban a vidéki társadalmat radikalizálta. Tragikus, hogy a “földosztó” kommunisták azokat kezdték kuláknak minősíteni, akiknek korábban pont ők adtak pár hold földet.
Tragikus az is, hogy a szövetkezés eszméjét máig ható módon járatta le a kolhozosítás.
Holott volt olyan ország – Bulgária -, amelyik mindenféle kommunizmus nélkül eredményesen működtetett ilyen rendszert a háború előtt is.
Én a szakdolgozatomat a termelési rendszerekből a mezőgazdaságban témakörben írtam.
És bizony az ipari/nagyüzemi rendszerek abszolút létjogosultak a nagy tömegű – tömegáru – termelésében (nem úgy a nagyon munkaigényes ágazatokban).
A Kádár-rendszer nagy truvája és eredménye volt a Fehér Lajos – Kállay Gyula – Péter János hajdúsági (református, kis és szegényparaszti eredetű) trió és Nyers Rezső által támogatott TSZ-háztáji rendszer kiépítése.
Nem lett volna szabad szétverni a rendszerváltáskor ezt a rendszert – de hát magán hordta születése ‘vörös’-bélyegét, valószínűleg nem is történhetett másként.
Írysz
2021-02-21 at 13:02
Hesslerezredes
2021-02-21 at 12:43
Nem csupán életforma. A több évezredes múltban gyökerező CSELEKVŐ TUDÁS, mentalitás.
A liberális szerint a város magasabb rendű, mint a vidék, következésképpen a városi ember is magasabb rendű, mint a vidéki. Virtigli rasszizmus.
A földhöz, természethez kötődő fizikai munka maga az ÉLET. A földtől elszakadt, városi életformának nincs gyökere, a vidék nélkül ÉLETKÉPTELEN úgy biológiailag, fizikailag mint szellemileg.
Az elsatnyult fizikumú s következményeképpen elsatnyult lelkű és szellemű városi ember legfeljebb erőgépekkel tudja az izmait fejleszteni.
A természet harmóniájában élő vidéki ember fizikai munkálkodása is harmóniában telik: a természet törvényeivel. Kimunkált, harmonikusan kifejlett izmai, testi-lelki szívóssága az egészséges, az életért végzett MUNKA EREDMÉNYE.
Az ebben gyökerező művészet maradandó, mert AZ EMBERRŐL, AZ ÉLETRŐL, A TERMÉSZET TÖRVÉNYEIRŐL, az EMBERI LÉLEKRŐL stb. VAN MONDANIVALÓJA.
A “modern” művészetnek nincs más mondanivalója, mint MAGA A FORMA MARASZTALÓ, MEGTARTÓ TARTALOM NÉLKÜL. A lelki-szellemi üresség csak rombolni képes.
Lásd az összes művészeti ágat, de legközelebbi a színház, mely nem elgondolkodtat, nem szolgál katarzissal (a lelket-szellemet-érzelmeket megrengető és megtisztító a felismeréssel, megismeréssel, ráismeréssel).
A színész már csak színpadi szereplő, kellék, bútordarab, díszlet, alárendelve valamely “önmegvalósító” szellemi és szakmai szélhámos
kísérleteinek, melynek egyetlen “kisülése”, hogy: mindent, ami érték, le kell rombolni.
Galamb
2021-02-21 at 12:45
Röviden:
A kommunizmus fedőnevű akció fő célja a kijelölt réteg, csoport leválasztása az eszközökről, akkoriban az arisztokrácia és az egyház volt a kiszemelt célpont. Illetve, ennek az állapotnak a konzerválása, amíg az új “tulajdonosok” elérkezettnek, a társadalmi amnézia beálltakkor, látják az időt a birtokba kerüléshez. A parasztság azzal húzta ki a gyufát, hogy az egyház támogatottsága szinte 100%-os volt a soraiban.
Hesslerezredes
2021-02-21 at 12:43
A két életforma – vidéki és a városi – gyökeres ellentéte egymásnak.
Vidéken – falun – sok mindenért még manapság is a szó szoros értelmében fizikailag meg kell dolgozni.
Kezdve azzal, hogy fát kell hasogatni, begyújtani, tüzelés után salakozni, meg kell etetni-itatni az állatokat – már ahol még vannak -, ki kell ganézni alóluk, szóval egy klasszikus falusi háznál – sajnos ott is fogynak az ilyen háztartások – egész nap MUNKA, FIZIKAI MUNKA (!!!) van.
Ha kenyeret akarsz – és nem akarod az ehetetlen bolti vacakot – akkor dagasztanod kell, és aki akár csak egy nokedlire valót megpróbált készíteni, az el tudja képzelni, hogy a kenyértésztához mennyivel több – ezerszer több – energiára van szükség.
Én is városi, fővárosi, ráadásul panel-patkány vagyok, de voltak vidéki rokonaim, és pontosan tudom, hogy ott élni ezerszer keményebb feladat, mint nekem reggel átmenni a Tecsóba a mű-tepertőspogiért, meg az újságért, aztán leülni a notebook elé és előadni a hülyeségeimet a távfűtött szobában.
Sem nem gyűlölöm, sem nem vagyok irigy a vidéki emberekre – simán felnézek rájuk!
Királytigris
2021-02-21 at 12:29
Valóban a török hódítás tette tulajdonképpen Magyarországot kényszerpályára.
A török kiűzése 1699 után a Habsburgok, mint kizsákmányolandó gyarmatra tekintettek Magyarországra. Nem véletlen a Rákóczi szabadságharc kirobbanása 1703, ami éppen a “felszabadítók” ellen tört ki, a török kűzése után 4 évvel.
A szabadságharc leverése után, megkezdődött az elnéptelenedett országba a migránsok, akiket ma nemzetiségeknek nevezünk, betelepítése, aminek folyamatát földterületek tulajdonba adásával, és egyébb kedvezményekkel is gyorsítottak, hogy elegendő munkáskéz legyen az országban.
Ez a művelet eredményezte, hogy Magyarországban a magyar lakosság kisebbségbe szorult, ami majd a nacionalizmus megjelenésével aztán 200 év múlva Trianont eredményezte. A migránsok között volt, és mai is van egy olyan réteg ami nem jeleníti magát meg mint nemzetiség, tehát “magyarnak” valja megát, de igazából nem magyar. Ennek a rétegnek az ateista változata adta aztán 1918-19-ben a patkányforradalmak municíóját, majd 1945 után a szovjet megszállás helytartói, karhatalmi erejét, természetesen a Szovjet Hadsereg magyarországi jelenlétének megtámogatásával. De még ez sem volt elég, ahhoz, hogy ne törjön ki az 1956-os Forradalom és Szabadságharc.
A kádári akasztások soha nem felejthető utálatot váltott ki a magyarság többségéből, aminek kitalálói, és végrehajtói is ezen körökből kerültek ki. Ezen körök leszármazottai, és az általuk a médián keresztül megtévesztettek adják a mai Magyarország nemzetrothasztói ellenzékét.
A kolhozítás sztálini parancsra történt, és ennek a folyamatnak nyílván azok voltak a legnagyobb ellenzői, akik a földjükből meg tudtak élni, ahhoz meg legalább 30-40 hold földterület szükséges. Na ezeket nevezték kulákoknak.
Egyébbként a földosztás azért nem megoldás (Ez egyébbként egy komcsi trükk volt, hogy a földnélkülieket a választások érdekében megnyerjék.), mert nincs annyi földterület, hogy minden földművelőnek annyit tudtak volna adni, hogy abból megéljen. Ezért is kellett visszavenni a földeket, a tulajdonosokat meg a felépített gyárakba terelni. Tehát a kolhozosításnak azért voltak racionális alapjai is, mert ezzel a felszabaduló volt földműves réteggel nem is tudtak volna mit kezdeni.
Ezt támasztja alá az a folyamat ami 1990 után a földterületek privatizációjánál lejátszódott, hogy aki vissza is kapott 1-5 hektár földet, eladta, mert abból megélni nem tudott, azt meg senki ne várja el, hogy min. 8 órai napi munka után még bárki is kimenjen a földjére kapálni. Persze arra nem tudom a választ, hogy miért nem hagyták a földeket a közösben, és akkor a haszonból is közösen osztoztak volna. Ugyanis a mostani helyzet is inkább a nagybirtokok felé tendál, mert az így gazdaságos.
Másként fogalmazva, a földkérdés amit az MKP 1945 után mint vesszőparipát hangsúlyozott, megoldhatatlan!
Hogy a mai vidéki lakosság többsége miért gondolkodik ma is hazafiként, arra az a válasz, hogy a főleg a fővárosban letelepdett korábban emlegetett réteg nemzetellenes média propagandájának kevésbé ül fel, mert ott vidéken ennek a nemzetrothsztó rétegnek szerencsére kicsi, vagy nincs lényeges befolyása.
Írysz
2021-02-21 at 12:17
Azért gyűlölik a vidékieket, mert ott többsgében magyarok élnek, szimbiózisban a természettel, mélyen gyökerező az identitásuk, műveltségük szélesebb.
A főváros belpesti, belterjes külvárosi régi proli és belvárosi újproli söpredéke komplexusos gyűlölettel viselkedik mindennel szemben, ami érték és mindenkivel szemben, aki a hagyományos értékeket, Isten, Haza, Család képviseli.
A rombolni vágyásuk útjában áll a vidék.
A Vidék nemcsak a trianoni határokon belül létezik, kiterjed az egész Kárpát-medencére.
A “nem vidék” a koronázó fővárosaink : Székesfehérvár, Buda, Pozsony, és a kereszténység központjai: Pannonhalma, Eger, Esztergom, Pécs, Nagyvárad, stb.
A magyar képzőművész, iparművész,
mozgásművész, építőművész, zeneművész, író-
költő zsenik többsége nem pesti, hanem “vidéki”= délvidéki, felvidéki, kárpátaljai, főleg erdélyi. Erdélyben szinte nem találsz olyan családot, melyben ne lenne iró, költő, színész, képzőművész, zeneművész, stb.
Ady írta egy világos pillanatában, amikor a liberális, belpesti nihilistákat ostorozta, s azt mondta, hogy ha nem tudunk mást, csak antikulturálisat, akkor forduljunk vissza meríteni Erdélyhez, amíg lehet.
Amíg lehet, mert Székelyföld fővárosában, pl. a nagy multú Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat már megszállta egy nihilista “társulat”.
Erről is beszélniük kellene a színháztörténészeinknek. Mielőbb és minél többet!
Tudományos libsizmus
2021-02-21 at 12:01
A vidéki Magyarországból egészen kilóg Pol Pot megye, ami számomra teljességgel érthetetlen. Ennyire hosszú lenne Komócsin árnyéka?
Girolamo
2021-02-21 at 11:50
Nem szabad ennyit hazudozni.Körbelőni a céltàblát,és azt mondani,hogy egész jó lövés volt.
Miféle feltámadás lenne az,ha azért vállalna gyermeket,mert kedvezményeket kap?
Pár év és kezdődik a városivá gyúró oktatásnak nevezett átverés.
Innen lop a város magának parasztot,akit tovább szivathat.
Szėtraboljátok a vidéket,a városból jöttök ki a kombájn nagyságú terepjárókon.
Minden vetés beérik egyszer.Most beérett a város vetėse.
Kalkutta duó,trió,meg amit akarsz.
Pokahontasz,az erdősarkon integet.
Lehet menni,fölvilágosítani,alig várja,hogy Villon ėletéről előadást szenvedhessen!
Greg
2021-02-21 at 11:49
Ha ma egy nő a döntés módjaként a megelőzés és védekezés helyett inkább a létrejött emberi lény széttrancsírozását akarja választani, abba igenis kell, hogy beleszólása legyen nem csak az államnak, hanem az egész társadalomnak.
A felelőtlenség és ostobaság miatt elvégzett abortusz nem a női szabadságjogok érvényesítése, hanem kutyaközönséges GYILKOSSÁG. És ez akkor is így van és így marad, ha az egész “haladó” világ a feje tetejére áll.
Nincs egyetlen másik élőlény a Földön, amelyik ilyen mocskos és aljas módon irtja a saját fajtáját, mint a Homo sapiens. És egyesek még büszkék is erre a vívmányra…
Tudományos libsizmus
2021-02-21 at 11:48
Jönnek elő ismét, mint a kísértetek. Jakobinusok, kommunisták, nácik. Ezek a minden társadalommérnökösködésükbe eddig belebukott, holtukból feltámadt zombik nevezik magukat “haladóknak”. Ez ember eszem megáll, de komolyan.
Nagyiellenszélben
2021-02-21 at 11:42
Kiváló munka, remek írás. Csak a gyűlölet motiválja, és egyre agresszívabban a libsi bőrbe bújtatott kommunistákat. És ez nem fog változni, csak rosszabb lesz. Azt hiszem, hogy már nem elég ellenük a megengedő, elnéző viselkedés. Máris félelmet, rettegést sugároznak. Ennyire mély gyűlölködés, gonoszság láttán, meg kell erősíteni a jobboldalt, mert nem akarunk többé soha a kommunista diktatúrában élni. Sajnos ez várható, teljes és totális diktatúra. Mindenki jól gondolja meg, hogy kire szavaz.
Tuti
2021-02-21 at 11:39
sajnos nem lehet róla sokat tudni, de volt valami,h kunbéláék kiadták a fehér bankót, de a vidék magyarsága nem fogadta el mint fizetőeszköz, nem adták el a portékát, élelmiszert, ami nagyban hozzájárult, h a rémélom “hamar” kimúlt
Felsőtagéskirályerdő
2021-02-21 at 11:35
“A KOZMOPOLITA, IDEGEN SZELLEMISÉG A KEZDETEKTŐL LENÉZI A PARASZTI TÁRSADALMAT”
Veszélyes kijelentés, nem PC.
Gondolom, hogy ez csak merő véletlenségből íródhatott le.
Gunman
2021-02-21 at 11:32
Senki nem szol bele, hogy ki vallal gyereket es ki nem. De ha valaki vallal, azt az allam tamogatja – amugy nagyon helyesen.