A nizzai terrorcselekményeket követően Emmanuel Macron több fórumon is elismerte és megerősítette, hogy összefüggés van a migráció és a szélsőséges cselekmények között, amely új fordulatot hozhat az Európai Unió szemléletében is – hangzott el az “Iszlamista terrorizmus és Franciaország a Bataclan után öt évvel” című online kerekasztal-beszélgetésen. Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója többek között arról beszélt: a francia nyilvánosság kénytelen elismerni, hogy a tényleges terrorcselekményeket elkövető személyek csak a piramis csúcsát képezik, hiszen a radikalizmust a felmérések szerint a franciaországi iszlám lakosság mintegy egynegyede támogatja valamilyen formában, és ezt a problémát a politikum nem takargathatja tovább.
Az Iszlamista terrorizmus és Franciaország a Bataclan után öt évvel című online kerekasztal-beszélgetésen Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója beszélt arról, hogy a nizzai terrorcselekmény ugyan nagy felháborodást váltott ki Franciaországban, de egyrészről Franciaország a terrorcselekmények tekintetében a leginkább terhelt ország, másrészt Emmanuel Macron elnökségének kezdete óta egy kimutatás szerint gyakorlatilag havonta egy terrortámadást sikerült meghiúsítani a francia titkosszolgálati szerveknek, a háttérben tehát folyamatos a terrorveszély. A kutató kifejtette: a terrorcselekmények fő célpontjai elsősorban a katonai és rendőri szervek, illetve a zsidó vagy keresztény vallású emberek, ugyanakkor 2017-től kezdve a 2015-höz hasonló, jól szervezett, az Iszlám Állam által működtetett komoly infrastrukturális hátteret is kiaknázó támadássorozatokról a terroristák stratégiája elmozdult az úgynevezett “low cost” (alacsony költségvetésű) iszlamista terrorizmus felé, mivel sok esetben olyan személyek követik el ezeket a támadásokat, akik nincsenek rajta a hatóságok radarján. Dr. Fejérdy Gergely megjegyezte: ez a jelenség a migrációval is összefüggésben áll. Elmondta: további problémát jelent, hogy folyamatosan kerülnek szabadlábra olyan, terrorizmussal vagy annak kísérletével elítélt személyek, akiknek a 2015-öt megelőző gyakorlat szerint enyhébb ítéletet szabott ki a francia bíróság; csak az idén 63 ilyen személyt engedtek szabadlábra, és 20 főnek van folyamatban a szabadlábra helyezése.
Megjegyezte: fontos tényező az is, hogy az iszlamista terrorizmus a francia társadalmon belül létrehozott egyfajta radikális ellenreakciót is, egyre többször találkoznak a francia hatóságok az iszlámmal szembemenő támadási kísérletekkel. Az elmúlt egy évben öt ilyen esetre is sor került, amit a sajtó rendszeresen szélsőjobboldali megnyilvánulásként tálal, ugyanakkor ez nem egy jobboldal-specifikus jelenség.
Összefüggés migráció és terrorizmus között…?
Fejérdy Gergely arról is beszélt, hogy Emmanuel Macron politikai retorikájában is bekövetkezett egyfajta változás, amelyen tetten érhető, hogy a francia politika és a társadalom által is elhallgatott párhuzamos társadalomról és annak működéséről egyre nyíltabban beszélnek. Példaként említette, milyen nagy visszhangot vert, hogy a francia tanárt meggyilkoló férfi édesapjának – aki gyakorlatilag együttműködött a terroristával – jogi megsegítésérére egy francia iszlám szervezet 24 óra alatt mintegy 26 ezer eurót gyűjtött össze. A kutató úgy vélte, ez arra is bizonyíték, hogy a radikalizmussal szimpatizáló 750 ezres csoport nagyon összetartó, ugyanakkor ez már a francia társadalomnak is szemet szúr, ezt nyíltan kritizálja. A kutató elmondta: emellett maga Emmanuel Macron is egyre gyakrabban – legutóbb az osztrák kancellárral folytatott keddi megbeszélése alkalmával – hangoztatja azt az álláspontját, hogy nem szabad kizárni, hogy a migrációval iszlamista terroristák is érkeznek az Európai Unió területére, hiszen erre a nizzai terrorcselekmény is bizonyítékul szolgált. Macron ezzel kapcsolatban nemcsak a schengeni övezettel kapcsolatos reformtörekvéseket szorgalmazza, de azt is, hogy a francia társadalomban már az oktatásban meg kell erősíteni a francia identitást, így akadályozva meg az iszlám közösség marginalizálódását és a radikális eszmék felé fordulását.
Vezetőkép: MTI
Tuti
2020-11-14 at 10:30
nincs fordulat!
valasztas lesz es kesz!
minden jelolt kemenykedni fog, es amint megvalasztjak vissza a pluss-macikhoz
Zsike
2020-11-13 at 22:43
Blabla az egész, a napokban írtam egy átékot jPS – cikk kommentjében, emnnyire átlátszó játszik Macron! Jobban kellene követnie a francia belpolitikai helyzetet annak, aki e témában tollat / egeret ragad és a cikk címéhez hasonló gondolatot meg sem pendíteni!
benzoli
2020-11-13 at 19:24
Felismertuk a problemat. Most milyen hasznot kovacsolunk belole ? Zsepkendo gyarat epitunk. A sirankozashoz.
Torockó
2020-11-13 at 18:47
Ez nem “fordulat”, hanem a franciák hülyítése. Ugyanúgy, mint tette a háttréhatalom a választás előtt Micronnal…
Tudományos libsizmus
2020-11-13 at 18:35
A nyugati vezetőknek mindig akkor jut ilyesmi az eszükbe, amikor elkezdenek f.sni a soron következő választások okán. Nincs ez máshogy a franciák Karácsony Gergelye esetében se.
khm
2020-11-13 at 17:22
Talán közeledik valami választás icipici kis mikron?
Naprózsa
2020-11-13 at 17:12
Bla-bla-bla – nem a magyar szakértő, és a cikk íróra gondolok ezzel, hanem a Macronra és tiritarka “népére”. Ez a nagy -“Ó, hát tényleg terroristák az iszlamisták, nahát, sose gondoltuk volna, csak most esett le a tantusz!” – igencsak gyenge celebprodukcióra.
Semmi más nincs emögött csak Macron hatalomban tartása a jövő évi újraválasztásával.
Pedig már nem is kellene a Háttérhatalomnak rettegnie, hogy a franciák esetleg Le Penre voksolnak.
Megvan az emberiség új demokrácia-javító Rubicon-átlépése. Csak átveszik a szavazógépeket az amcsiktól, elmennek Bidenhez továbbképzésre, ahol részletesen kiképzik magukat a “Hogyan csaljuk el a választást világ röhögéses primitív módszerekkel”, és már Macron újraválasztása meg is van oldva.
Ha nem Trumpot, az igazi győztest hozzák ki elnöknek, akkor innentől fölösleges szavazásokat rendezni. Van elég halott a temetőkben, meg jogtalanul Európában tartózkodó muzulmán is, az őseurópaiaknak már nem is kell elmenni voksolni, hisz Ali Hasszán szír agysebész leszavaz Párizsban, majd átmegy Nimesba és ott Mohamed Habib néven tunéziai atomtudósként is leadja voksát, majd pár szavazással arrébb végül Nizzában Abdul Khaleb néven levélszavaz matekprofesszor afgánként.
Királytigris
2020-11-13 at 17:00
Macronnál leesett a tantusz?