Százötvenszer elektrosokkolták Pákh Tibort, aki társaival helyettünk is bátor volt, helyettünk is tartást mutatott, hogy most azt nézze, az újjáalakult Munkásőrség “ellenforradalomnak” nevezheti ötvenhatot. Mi történt? Meddig főzték a gulyás-kondérban ezt a társadalmat, amíg ilyen puha lett? Miért hagytuk, hogy a radikális rendszerváltók eltűnjenek, meghaljanak, mint az egymás után eleső Krassó György és Csengey Dénes? Miért néztük, hogy Hornék a pofánkba röhögjenek? Hogy egy részeges kommunista vezesse az országot? Mikor ébredünk fel?
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára.
1.
Százötven. Közel százötven elektrosokk-kezelést kapott Pákh Tibor a börtönben, különböző orvosoktól, éber állapotban, fájdalmat, áramot ájulásig. Politikai fogolyként, azért mert nem engedett az igazságból, nem engedett ötvenhatból, éhség-sztrájkolt, lázadt, beszélt, szembesített, leleplezte a kommunista diktatúrák aljasságát, szánalmasságát. Túlélte. Sokan nem élték túl.
Pákh Tibor közel száz éves, de még mindig kristálytisztán beszél. Egyedül él egy otthonban, saját lakásában, de magányosan. Nevét nem viszi tovább senki, imádott felesége akkor szülte meg gyermeküket, amikor őt letartóztatták, kegyetlenül bántak vele az orvosok, nyomkodták, préselték az asszony hasát, az újszülött csak néhány napot élt. Amikor 1971-ben Pákh Tibor kiszabadult, hitvese már túl idős volt a gyermekáldáshoz. Nem próbálkoztak többé. Már ahhoz is végtelen szeretet és szerelem kellett, hogy az asszony ne hagyja el, ügyvédek és állambiztonságiak, a rezsim különféle csatornalényei zaklatták, hogy végre váljon el. Nem tette. Nagyon sokan engedtek a zsarolásnak.
A lakás egyik falán polcok állnak, rajtuk babák ülnek, rengeteg baba, Pákh Tibor felesége gyűjtötte őket, néhány éve elhunyt, az idős jogász természetesen meghagyta emlékül a gyűjteményt. Párás volt a tekintete, amikor az interjú közben a babákra nézett és róla beszélt, alig várja, hogy találkozzanak odaát. Mélyen vallásos ember, tudja, hogy így lesz.
2.
Most menjünk lejjebb, jóval lejjebb. Ha van Pokol, és Kádár János ott van a helyén, akkor néha biztos meg-megáll, szünetet tart az önsajnálatban, talán elmosolyodik. Felfelé néz, véres kötényébe törli krumplilevestől sárgás ujjait, kevélyen bólogat az Ég felé. „Nyertem, kutyák, nyertünk!”. Bármilyen tragikus, ennek az árulónak, ennek a hamisgulyással kereskedő hamisjudásnak valahol igaza van.
Még mindig ellenforradalomnak nevezhetik ötvenhatot. A Munkásőrség civil szervezetként újjáalakult, és nyilvánosan vallja: szó sem volt forradalomról. Ezek a fiatal és öreg elvtársak munkásőr-zubbonyban pózolnak, vörös csillaggal a sapkájukon. Legalább lenne a homlokukba vésve, de nem, még az sem, ahhoz nem elég kommunisták. Állítólag nem lehet őket perelni, ki tudja, ha nem tetszik nekik ez a cikk, bejönnek a szerkesztőségbe, aztán Pogány Józsefékhez hasonlóan verekednek, hőzöngenek egy sort. Vagy oszlatnak.
Sokan ismerik Kádár János utolsó szónoklatát, amikor a vén diktátor beleremegett az öncsalásba, az egész társadalomra ráerőltetett nagy hazugságba, és zavartan hebegni kezdett, demens, leépült öregemberként emlegette „azt az embert”, Nagy Imrét, akinek még akkor sem tudta kimondani a nevét, hiszen saját elvtársa, cinkostársa volt, de elárulta. Az a beszéd volt a magyarországi kommunizmus sírfelirata, nem olyan zseniális mint a King Crimson Epitaphja, de az övék. Kádár meghalt, agymosott báránykái elbúcsúztak tőle, jött a rendszerváltás, a nagy remények, és az ébresztő pofon. Stílszerűen: csicskalángos. Gusztustalan kifejezés egy menthetetlen korszakra.
Az elszámoltatásból semmi sem lett. A diktatúra irányítóinak a haja szála sem görbült, a pufajkásból lett ügynök Horn Gyulából már 1994-ben miniszterelnök lehetett, hogy 2002-ben már egy egykori szigorúan titkos munkatárs kövesse. Szánalmas – mosolyoghatnánk, ha nem életünk lett volna a tét. Ha nem ennek köszönhetnénk mindent, ami most van. Ennek a közös gyávaságnak. Közös tétovaságnak. Közös árulásnak.
Mi történt? Meddig főzték a gulyás-kondérban ezt a társadalmat, amíg ilyen puha lett? Miért hagytuk, hogy a radikális rendszerváltók eltűnjenek, meghaljanak, mint az egymás után eleső Krassó György és Csengey Dénes? Miért néztük, hogy Hornék a pofánkba röhögjenek? Hogy egy részeges kommunista vezesse az országot? Egy olyan alak, akinek egy valódi rendszerváltás után Lenke néni kisboltjában lett volna a helye a posztkommunista Szomszédokban. „Gyuszi bácsi, a pityókás sarki bolsi” – erre a szerepre volt predesztinálva az öreg Horn, ehelyett most saját terme van az Európai Parlamentben. Saját terme – egy újabb köpés a magyar forradalom ismeretlen hőseinek a holttesteire. Reformkommunistákat kotyvasztottunk a reformkonyhán és mi kozmáltunk oda.
3.
Pákh Tibor testébe számtalanszor vezettek magasfeszültségű áramot azért, mert követelte a politikai rendőrség kiebrudálását a börtönből. Nem volt hajlandó enni. Ellenállt, pedig tudta, hogy simán megölhetik, eltüntethetik, kitörölhetik mint egy problémát. Mi közben otthon ültünk, néztük a tévét, a Táncdalfesztivált, hallgattuk Hofi Géza patikamérlegen kimért poénjait, amit egy volt állambiztonsági szemétláda, Komlós János írt nekünk, és tapsoltunk, röhögtünk, hát ez a Hofi ez megmondja, hát ez nagyon megmondja, amíg ott bent egy jogászt hibernál-injekcióval kezeltek, máskor meg inzulinsokkot kapott, de kitartott, helyettünk is kitartott, nem lehetett megvenni egy Trabanttal, egy balatoni nyaralással vagy néhány Kőbányaival, józanul nézett szembe a sötétséggel, amíg mi próbáltuk túlélni a tegnapot. Örökké másnaposan – akinek nem bírta a lelke.
4.
Elképzelem Pákh Tibi bácsit, ahogyan otthon előveszi az újságot, nézi a két munkásőr fejét a fotón. Bár elméje még mindig világos, egy pillanatra eltűnődik, megnézi a dátumot. A lap friss. „Ellenforradalom” – mondják. Eszébe jutnak a halottak. A sikeres pályafutást bejárt börtönspiclik. Az ügynökök. A bordáit eltörő állambiztonságiak. A lengyel Szolidaritás, amikor 1981-ben egy lengyelországi templomban virrasztott lázadó testvéreinkkel, hogy cserébe itthon ismét kényszergyógykezelésre vigyék. Eszébe jutnak azok a csodálatos napok, amikor egy pillanatra azzá vált Magyarország, amit megálmodtunk. Csak egy pillanatra, de sikerült. Bebizonyították, hogy nem sorsszerű az árulás, a széthúzás, a megalkuvás, a gyávaság.
És akkor visszanéz a cikkre. A háttérben ott ülnek a néma babák. És egy fel nem cseperedett gyermek. Magyarország.
5.
„Ellenforradalom”. Lejár a munkaszünet, Kádár a Pokolban becsukja az újságot, a munkagéphez biceg, elővesz a zsebéből egy selyemcukorkát. Jóízűen szopogatja. Idáig érzem a bűzét…
Ezt az interjút négy évvel ezelőtt, a Kommunizmus áldozatainak emléknapjára készítette a most 94 éves Pákh Tibor forradalmárral, egykori kisgazda politikussal Szarvas Szilveszter a PS-nek:
Vezető fotó: Fortepan.hu
apro_marosan_petergabor
2019-02-26 at 08:30
Jó a cikk, s valóban örök kérdés, miért nem történt meg a kommunisták elszámoltatása. Tényleg úgy néz ki, hogy a nemlétező “rózsadombi paktum” működik…
Tegyük hozzá, ebben “mi” is benne vagyunk, hiszen mi választottuk meg Hornékat…
Olyan emberek, akik hazajöttek 5 év szovjet fogságból, kárpótlási jegyekért visszakapták eredeti földjeiket (ilyen értelemben a parasztoknak több eszük volt, mint a városiaknak…) – azután szavaztak a maszopra…
A városiak meg beválasztották a szadeszt – teli ávós, vérkomcsi gyerekekkel…
Mondjuk kimutatható a fejlődés a magyar egyének(választók) gondolkodásában, mert ma már egyiket se tennék, s nem is tették.
POROSZLAI RÓBERT
2019-02-25 at 22:12
Ez egy kitűnő ország és tökmindegy ,hogy minek nevezek ötvenhatot, mert FORRADALOM VOLT.
Namely
2019-02-25 at 21:27
“Milyen az az ország, ahol most is ellenforradalomnak lehet nevezni ötvenhatot?”
Már a kérdésfeltevésből jól látszik, hogy komoly bajok vannak a szólásszabadság fogalmával az emberek fejében.
Milyen az az ország? Rákérdezhetek? Szabad.
Olyan, ahol mindenki szabadon elmondhatja a véleményét, és azért nem lehet baja. Mert ha nem, akkor nincs szólásszabadság (amúgy tényleg nincs, mivel pl van törvény a holokauszt tagadása ellen).
De jó, ne legyen. De mégis ki dönti el, hogy mit szabad mondani, és mit nem? Pl a politika? És nem ez volt 1990-ig? Vagy nem ez van most Nyugaton, ahol ha valaki niggernek nevez valakit, az már “gyűlöletbűncselekmény”?
Most kaptuk a szólás szabadságát, hát éljünk vele, ne dobjuk el. Legyen itthon is “Speaker’s corner”, legyen vita, legyen az, amit anyáink akartak, és nekünk megadatott.
Mert ebben erő van, ez tudja megmutatni, és az emberekkel megértetni a világ folyamatait. És akkor nem kell tiltani semmit. A bolondra úgyis legyinteni fognak, mint arra, aki gyíkembereket látott az amerikai kormányban.
Narancs
2019-02-25 at 12:12
Csodálatos írás.
Pákh Úrat pedig az isten áldja örökkön!Nem lehet méltóan kifejezni: Köszönjük neki!!!!
G. Gábor
2019-02-25 at 11:57
Talált, süllyedt?
Janos Szabo
2019-02-25 at 11:39
Mit olvasok a hírekben ! Dobrev Klára hátartásbeli fogja képviselni hazánkat az európai parlamentben ! Megáll az ész, és csak ácsorog ! Hát már mindenki mehet ahová akar gyakorlat nélkül ? Tisztelt kormány ! Visszárionovicsék már a spájzban vannak ! TESSENEK MÁR ODAFIGYELNI ÉS HA KELL CSELEKEDNI IS ! KISZ VEZÉR NE HOGY VISSZAHOZZA MÁR KUN BÉLÁT !
G. Gábor
2019-02-25 at 11:24
Hesslerezredes! Kicsit csalódást okozott. Egy szocdem miért választ ilyen nevet magának? Szerintem a szocdem mindig a komcsik trójai falova volt. Most ön akkor mi? Nem felejtettük el a böhmök és marosánok viselkedését. Kéthly Anna volt a nagy kivétel
Karácsony Márta
2019-02-25 at 11:35
G Gábor… szálljon le Hesslerezrdesről..
Hesslerezredes
2019-02-25 at 12:10
Akkor – mondom: AKKOR – akik szocdemkedtünk, ezt abszolút hazafias alapon képzeltük el piacgazdasági viszonyok között, de moderált piacgazdaság közepette, nem a kommunistákkal lepaktáló árulók szerint. Legkésőbb 90 tavaszára – elismerem: lassan – nekem is lejött, hogy ez hatalmas illúzió… és leszálltam a ‘sárkeféről’ …:)))) Úgyhogy akkor úgy döntöttem, hogy a politikából kiszállok. Azóta csak kívülről ugatok, annyit is ér a véleményem. Én legalább belátom. Nem mellesleg némi megnyugvással konstatálom, hogy a FideszKdnp maradéktalanul megvalósította a patrióta szocdem politikát a kereszténység erkölcsiségére is alapozva, nagyon helyesen.
Hesslerezredes
2019-02-25 at 12:16
Ugyanis a FideszKdnp vegytiszta patrióta baloldali párt – az ellenzék pedig a szélsőséges libertárius, internacionalista-kozmopolita pénzhatalmi-háttérhatalmi társadalom és nép/nemzet ellenes jobboldal (helyesen (hejesen???:)))/: rosszoldal).
G. Gábor
2019-02-25 at 12:48
Elfogadpm a választ.
br. Beverneky
2019-02-25 at 11:10
Milyen visszalopakodó bolsevizmus???
Vorosilov jött be, Silov ment ki… A “Voro” itt kísért mindmáig…
Benedek Károly
2019-02-25 at 10:03
Milyen “nemzeti” televízió az, ahonnan a tisztességes magyar újságírókat egy újnyilas orcátlan rágalmai alapján kirúgják?!
kex&sex
2019-02-25 at 10:02
Visszalopakodó bolsevizmus?
Tényleg Fidesz, mire való a 2/3. Óriási felhatalmazást kaptatok tőlünk, tessék helytállni és végre nem amögé bújni, hogy dehát a bíróságok függetlensége stb. Most már végre tessék rendet vágni és nem eltűrni, hogy rendőreinket szarházi idegen ügynökök fáklyával dobálják, vagy festékkel öntsék le.
Benedek Károly
2019-02-25 at 10:33
Trócsányi magasztalta őket, miszerint nálunk független az ügyészség és bíróság.
Az. Az Alakotmánytól, a Btk-tól, hiszen bejegyezték a kommunista erőszakszervezetet mint egyesületet. És nem volt, aki fellebbezzen a Fidesz-től, KDNP-től?! Úgy van. Nem volt.
G. Gábor
2019-02-25 at 09:45
Magyarázza el Zsanett, hogy mit ért alatta!
Karácsony Márta
2019-02-25 at 11:32
G Gábor… ne provokáljon itt. Van éppen elég média, ahol szivesen látják.
G. Gábor
2019-02-25 at 12:27
Nem ingem. Nem vettem magamra. És ön?
Dumbaridisz Imre
2019-02-25 at 09:32
Van igazság abban amit Hessler ír, de valami mellék íze mégis van a népfelkelésnek. Amúgy a szovjet beavatkozástól kezdődően -szerintem-már háborúról kell beszélni, hoszen a magyarság egy másik állam hadserege ellen harcolt.
Hesslerezredes
2019-02-25 at 09:51
Kedves Barátom! Pozsgai miatt van mellékíze egyedül. Sajnos mára már alig szétválaszthatóan összekötődött a nevével a népfelkelés kifejezés, de 30 év után el lehetne/el kellene választani végre. Én iszonyodom a forradalom szótól: nekem a korlátoltsággal azonos értelme van abban az értelemben, hogy – csúnya kifejezéssel élve – ‘le’korlátozza a gondolkodást. 56-ban még a normálisabb kommunisták – igaz, hogy ilyenek nagyon kevesen voltak – is a rákosi-gerő banda eltakarítását akarták. Hogy mi lett volna, ha győz 56? Nehéz kérdés, valószínűleg egy szociális demokrata polgári demokrácia.
Benedek Károly
2019-02-25 at 10:20
Mit “Pozsgaiztok”?!
Nem tudtok a váltás előtti és utáni időről semmit. Pozsgai a népi bal, Csoórival együtt. Ha valóban nem tart “ernyőt” a rendszert váltani készülő nemzetiek fölé, akkor 1990-ben valóban az SZDSZ nyer, és még annál is nagyobb pusztítást végez, mint amit végrehajtott. Legalább is azonnal és közvetlenül.
Nem véletlen, hogy az első dolguk volt megakadályozni, hogy Pozsgai legyen a köztársasági elnök.
Kádárék alatt csak párton és kiszen belülről lehetett politizálni, feszegetni a határokat, diplomáciai kapcsolatokhoz jutni, azokat építeni.
Pozsgai “ernyőszervezete” kellett ahhoz is, hogy a határon túli magyarsággal illegálisan is, amennyire mód volt rá, nyíltan is tudjuk tartani a kapcsolatot. Elévülhetetetlen érdemei vannak. A népi bal nem így képzelte a “rendszerváltást”.
Legutóbb szerencsétlen Trombitás Kristóf írt Pozsgairól akkora baromságokat, hogy megállt benne a kanál. Mit tudnak ezek a gyerekek
a Rákosi és Kádár éráról, a mindennapjairól?! Semmit. Összeolvasnak ezt-azt, és általánosítanak. Sokkal több rétege, árnyalata, mélysége volt
annak a korszaknak és a politizálási, túlélési lehetőségeknek, mint hogy Pozsgait bele lehetne tuszkolni valamiféle sztereotípiába.
Több frontos harc volt. Brezsnyev halála előtt is volt küzdelem, de utána erősödött a népi nemzeti és a “szamizdatos” alja horda közötti
háború. Azt is egy hétig nem jelentették be, hogy meghalt Brezsnyev, mert még erőseb ben felturbózták a gépezetet. A titkosz szolgál úgynevezett “suttogó propagandával” terjesztették, hogy “meghalt Brezsnyev”. Ezzel az első sokkot is levezették, no meg attól féltek, hogy robbanás lesz és nem tudják kezelni, s akkor nem úgy alakul
a “rend-szar” váltás, ahogy ők eltervezték. Úgy alakult…
Hesslerezredes
2019-02-25 at 11:02
Karcsikám, én résztvettem 88-89-ben az ellenzéki kerekasztal tárgyalásokon az akkor még jobb sorsra érdemesnek látszó Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviseletében természetesen az ellenzéki oldalon a gazdaság átalakítását gátló tényezők lebontására létrehozott szekcióban. Végig az az érzésem volt, hogy itt már minden le van játszva és vannak beavatottak és be nem avatottak. Én egyértelműen ez utóbbiak közé tartoztam. Akkor egy srác – kolléga – aki az SZDSZ képviseletében volt jelen, egy tárgyalás után a villamoson rezignáltan csak annyit mondott, hogy itt már minden le van osztva, semmi értelme tárgyalgatnunk, létre fog jönni a politikai-politikusi elit és ők fognak egymás között játszmázni – én ezt vitattam – de ő nem vitatkozott velem (nyilván ő már valamennyire be volt avatva, de többet nem mondhatott). Úgyhogy Pozsgai is beavatott volt, e felől ne legyen kétségünk. Reykjavikban Reagan és Gorbacsov mindenben megállapodott, a Szovjetunió gyakorlatilag kapitulált és erről Gorbi az eftársakat – mármint a fő-eftársakat – a VSZ-en belül szépen tájékoztatta, Pozsgait is. Ez persze még lecsorgott valahogy valameddig – de hozzám, mint sima kis civilhez már nem. Én is sokáig felnéztem Pozsgaira, ma már nem – hajnal nem a kakaskukorékolástól lesz, az okot és okozatot nem szabad összekeverni.
Hesslerezredes
2019-02-25 at 11:24
Ja és még annyit: visszaemlékezve 88-89-90 időszakára nekem végig az volt az érzésem, hogy drága népünk: sunyít. Igen, nincs jobb kifejezés erre: a nép egy jó része – félek, a többsége – akkor úgy érezte, hogy vége lesz a kádári cucilizmusnak: a biztos – bár rosszul fizető – munkahelynek, az ingyen lakásnak, meleg sörnek-hideg virslinek, trabinak, hétvégi kertnek leszuperált autóbusz-lak-kal. És hogy ez így lehetett, azt szerintem a 94-es választások maszopos elsöprő sikere bizonyította. Mint ahogy 56-ban is a nép jelentős része kivárt, a hadsereg meg egy puskalövés nélkül szétszaladt a szovjetek elől – nem voltak hülyék, pontosan tudták, hogy esélyünk sincs az ellenállásra (hát ezért is nincs értelme fegyverkeznünk – gondolja bárki komolyan, hogy egy magyar katona ellen fog állni egy amerikainak vagy egy orosznak, ha olyan helyzet lesz, hogy ezek bármelyike tömegesen – hadászati léptékben – megindul ellenünk???…). Bizony, bizony ideje lenne 56 legfőbb követelését végre valóra váltani és deklarálni a semlegességünket!
Kétes
2019-02-25 at 09:21
A szégyen az, hogy 89-ig, Pákh Tibort, Krassót és néhány igazi ellenzékit együtt emlegették, Demszkyvel, Harasztival, Kőszeggel, Kenedivel. 90 után viszont már szó sem esett Pákhról, Inconnu csoportról, Demszkyék hatalomra is mentek Hornnal, megmutatva, hogy hol lakik őfelsége ellenzéke. Tudták, merték, tették!
Benedek Károly
2019-02-25 at 09:44
A maiak meg odavetnek egy emléknapot, az ultraliberális Schmidt Mária őrzi a TerrorHázaMúzeumot. No meg azt is, nehogy már a nemzeti/konzervatí alkotók tehetségesnek képzeljék magukat. A tehetség világnézet függvénye, vegyük tudomásul, mert ő mondja. Meg LSimon. Meg Prőhle.
Az Alkotmány és a vonatkozó törvény tiltja a bolsevik katonai szervezet alapítását, de a bíróságnak mit számít törvény, Alkotmány?! És nincs, aki fellebbezne, ügyészségen, bíróságon, parlamentben protestálna.
Száz év magány vége. De itt a 100 év karám?!
Kerítésen belül újhonfoglalás?!
G. Gábor
2019-02-25 at 08:42
ELŐRE LESZÖGEZEM FÉLREÉRTÉSEK ELKERÜLÉSE VÉGET: EGYETÉRTEK 1956-TAL. A KOMMUNIZMUST A VILÁG LEGOCSMÁNYABB RENDSZERÉNEK TARTOM. EZEK UTÁN MEGKÉRDEZEM, HOGY MIT SZÁMÍT AZ ELNEVEZÉS: FORRADALOM VAGY ELLENFORRADALOM? MINDEN POLITIKAI FELFORGATÁS, AMI EURÓPÁBAN FELÜTÖTTE A FEJÉT, FORRADALOMNAK NEVEZTE MAGÁT. AKIK EZ ELLEN TETTEK NEM ELLENFORRADALMÁROK VOLTAK? AZ ELLENFORRADALMÁROK NEM EGY RÉGI FEUDÁLIS ÁLLAMBERENDEZKEDÉST AKARTAK VISSZAHOZNI, HANEM MEGAKARTÁK ÁLLÍTANI A FORRADALMÁROK ÁLTAL ELKÖVETETT TERRORIZMUST. AZ ELSŐ LÖVÉST MINDIG A VÖRÖS TERRORISTÁK (FORRADALMÁROK) ADTÁK LE, NEM CSAK FIZIKAI ÉRTELEMBEN. EZEK UTÁN ÚGY GONDOLOM NYUGODTAN FELVÁLLALHATÓ AZ ELLENFORRADALOM ELNEVEZÉS.
Hesslerezredes
2019-02-25 at 09:07
1956 helyes megnevezése: népfelkelés. Egy népfelkelés erkölcsileg sokkal több, mint egy forradalom, és szerencsére ott kevesebb, ahol kell: nincs ideológiához kötve, mint minden forradalom. Nekem egyáltalán nem tetszik, hogy mi el vagyunk könyvelve, és főleg magunk által, egyfajta ‘forradalmas’ népnek, kezdve 1848-cal. 1956-ban a nép 99 %-éka egyetértett azzal, hogy a sztálinista-rákosista-gerőista bandának és berendezkedésnek takarodnia kell. Ezért 1956 egy kollektív, tiszta, igazi NÉPFELKELÉS volt (függetlenül attól, hogy ez a fogalom azért járatódott le kissé, mert egy volt kommunista, Pozsgay Imre mondta ki először, merő politikai taktikából és nem minden haszonszerzési cél nélkül). Ez a megnevezés egyébként mentesít minket attól a végtelenül értelmetlen vitától, hogy ‘forradalom-ellenforradalom’, és hogy ki és melyik oldalon áll, vagy kell, hogy álljon. Ellen-népfölkelésről nem lehet ugyanis beszélni.
Kata Erdélyiné
2019-02-26 at 15:15
Hesslerezredes,teljesen egyetértek a véleményeddel,kicsit Fölöslegesen”okoskodtam”.
Kata Erdélyiné
2019-02-25 at 09:09
Érdekes az okfejtésed, mégis van benne banánhéj. Az 56-ot Magyarországon nem “csőcselék forradalmárok” robbantották ki”Az igazságérzetükben mélyen megalázott emberek, akik a terrort már nem tudták tovább viselni.Poláris világban élünk, és fogunk élni mindörökké, és semmit nem tekinthetünk csak egyoldalúnak
Hesslerezredes
2019-02-25 at 09:23
Bocsáss meg, de én semmiféle ‘csőcselék forradalmárok’-ról nem beszéltem és szerintem még csak nem is utaltam erre. A Te – helyes – érvelésed szerintem pontosan az én érvelésemet támasztja alá, hogy 56 nem forradalom volt, hanem attól nagyságrendekkel több és különb.
bali
2019-03-10 at 19:21
Tisztelt Kata Erdélyiné!Csak megrendezték az 56.-ot.Az események után születtem.Nem vagyok érintett,de megnéztem.Nem a “csőcselék forradalma volt”Ezért volt szükség az eseményekhez behozott,magyarul jól beszélő,jól kiképzett ügynökökre..Ők vitték a felvonulókat,vagy tüntetőket a fegyverek elé..A határőr laktanyánál,vagy a téren történt események után megnéztem a képeket..Nagyon sajnálom az ártatlan embereket,akikre a rendezők a halott katona,vagy a halott ÁVH-s szerepet osztották.Furcsa egyenruha félében voltak öltöztetve a halottak..Talán Beszkárt egyenruha köpeny? (A Budapesti szállítási vállalat ruhája lehetett?)A képeket a KB.-nek küldték..(Szelfi)Olyan kép ami hatásosan jeleníti meg a helyzetet..Azért kellett mert a felkelők nem akartak ok nélkül tömegesen gyilkolászni..Úgy írja a szerző,hogy lőni sem..A beépített idegen ügynököknek kellett tüzet nyitni a karhatalmistákra,vagy a rendfenntartókra,határőrökre,vagy katonákra..A bizonyítékokat,később is kivették a tárgyalási anyagokból..A pártháznál a páncélautót,vagy a Dudás ügynök dolgot..stb.A pártház ügynél a 90-es években a rehab,Bíró tiltakozott..Nem volt ott páncélautó..De látni a képeken.Véletlenül Bp.-i halott hozzátartozóját egy furcsa katonai köpenyben adták vissza..Gondolom rajta felejtették a szelfizés után..A részleteket még a joutubon tudja megnézni..Kun Miklós A Hruscsov kutatásnál aprólékosan beszél róla..Sajnálom nagyon,hogy csúnyán becsapták az embereket..De ott a szoc.megtartása mellett,egy másik emberarcúbb szoc.frakciót akartak az emberek..Tehát a szoc.elvetéséről szó nem volt..Ez így nem lehetett ellenforradalom..
Kétes
2019-02-25 at 09:10
Ostoba vagy. Neked nem kell felvállalnod semmit. Véleményed persze lehet, de engedd meg azoknak, hogy elnevezzék azt amit ők csináltak! Nem önképzőköri egyrészt, másrészt szintjén, hanem életükkel, vérükkel!
Kétes
2019-02-25 at 09:12
Ez Hesslertizedesnek szólt!
Hesslerezredes
2019-02-25 at 09:20
Én nem minősítem a szellemi képességeidet. Valóban leírtam a véleményemet. Akik résztvettek benne természetesen úgy minősítik, ahogy szeretnék, vagy ahogy akarják. Nekem a forradalom fogalmával van gondom, mert az valahogy mindig csinálva van/volt. 1848 mögött is az akkori pénzhatalom állt – ettől még a résztvevők – erről semmit nem tudván – teljesen jóhiszeműen tarthatták forradalomnak és a hősiességüket senki normális ember nem kérdőjelezheti meg, mint ahogy az 56-os hősökét sem. Ismétlem: a népfölkelés szerintem erkölcsileg sokkal magasabbrendű, mint egy forradalom és az 56-os hősök tiszteletének szerintem sokkal jobban meg is felel/ne. Sajnálom, hogy Téged elragadott az indulat.
László Nagy
2019-02-25 at 09:35
Ennek a megitélését valóban azokra kéne hagyni akik ezt áttélték.
Magyar Ádám
2019-02-25 at 10:10
Te tiszta hülye vagy… És valószínűleg maximum 30 éves… Kérlek olvass utána az 1956-os eseményeknek, majd lapozz bele az 1990 előtt kiadott történelem könyvekbe …. És azután írj kommentet… Talán nem lesz akkora baromság mint amit most idegépeltel