Harmadával nőhet a kidobott élelmiszer mennyisége 2030-ig, amikor minden másodpercben nagyjából 66 tonna étel fog veszendőbe menni egy új jelentés alapján. A fejlett országokban főként a kiskereskedelemben és a fogyasztóknál jelentkezik a probléma, akik gyakran túl sokat szereznek be, ezért ki kell dobniuk az ételt, vagy meg sem vásárolják, mert “nem felel meg az esztétikai követelményeknek”, ezért kerül a kukába.
“2030-ra az évente kidobott élelmiszer mennyisége elérheti a 2,1 milliárd tonnát” – olvasható a Boston Consulting Group (BCG) amerikai üzleti tanácsadó cég friss tanulmányában. A jelentés szerzői szerint a probléma “aggasztó ütemben nő”, a hatékony megoldásokat még nem találta meg a világ.
A kidobott élelmiszer mennyisége évente 1,9 százalékkal fog emelkedni 2015-től 2030-ig, a veszendőbe ment élelem dollárban kifejezett értéke pedig 1,8 százalékkal
– írja a jelentés. A fejlődő országokban a veszteség leginkább a feldolgozás alatt jelentkezik, a fejlett országokban főként a kiskereskedelemben és a fogyasztóknál, akik gyakran túl sokat szereznek be, ezért ki kell dobniuk az ételt, vagy meg sem vásárolják, mert “nem felel meg az esztétikai követelményeknek”, ezért kerül a kukába.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései alapján az élelmiszer-veszteség és kidobás számlájára írható a kibocsátott üvegházhatású gázok 8 százaléka a világon. Az ENSZ a probléma megoldására azt a célt tűzte ki, hogy a kiskereskedelmi és fogyasztói élelemkidobás csökkenjen a felére, a termelés, a szállítás és a raktározás közben pedig mérséklődjön a veszteség 2030-ig. A jelentés szerint azonban kicsi az esély a célok elérésére, ha a kormányok, a cégek és a fogyasztók “nem cselekednek sürgősen”. A szerzők szerint a jó megoldások egyike az élelmiszerek környezetvédelmi címkéje, mely arról tanúskodik, hogy a gyártó elkötelezte magát a veszteség csökkentése mellett, de más eszközökre, állami rendeletekre is szükség van.
Forrás: MTI; Fotó: treehugger.com
levegö
2018-08-22 at 21:04
Nem nålam minden nap 4 csoka ul az ekelyemen es ha nem kapnak kajåt akkor az eggyik leul konyhaablak PÅRKÅNYÅRA ES CSUNYÅN BESZOL, ezt mindaddig csinålja amig el nem indulok a tålukkal az erkely fele. aztån veszekszenek a szarkåkkal utåna csönd van a legközelebbi forduloig. Meg a krumplihejåt is megfözöm nekei.
Kulönben szar lehet szarkånak lenni.
Hesslerezredes
2018-08-22 at 12:55
Ez már az őskorban is így volt, persze kisebb tételben. Az üvegházhatású gázokat meg könyörgöm hagyjuk már békén: ha nem lennének, akkor “hógolyó”-Földön kellene élnünk, valahol az Egyenlítő környékén vegetálnánk pár százezeren. Szegény jó széndioxid: az egész atmoszférában mindössze 0,032 %-ot képvisel. Tehát az EGY százaléknak a 32 százada!!! Ez azt jelenti, hogyha az atmoszférát 10000, azaz tízezer milliméternek vesszük, akkor ebből mindössze 3,2 milliméter a CO2. És a sok nagyeszű azt akarja elhitetni velünk, hogy ennyi – elenyésző – mennyiség képes üvegházhatást okozni?!?! És mantrázzák és sokkolják az emberiséget és jönnek a tébolyultabbnál tébolyultabb ötleteikkel, hogy hova kéne eldugdosni szegény CO2-t. Jól jegyezzétek meg: AZ EMBERISÉGNEK SEMMI KÖZE SINCS AHHOZ A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSHEZ, AMI EGYÁLTALÁN NINCS MÉG BIZONYÍTVA SEM!!!!
Peinlich János
2018-08-22 at 13:06
Idézet:
Sokan nem tudják vagy nem kellő mértékben ismerik azt a tényt, hogy a mezőgazdasági tevékenység révén milyen óriási mennyiségben kerülnek a légtérbe üvegházhatású gázok.
Mindenekelőtt a kérődző állatok tartásával kerül szén-dioxid és metán a légtérbe. Az említett két gáz közül mennyiségileg a szén-dioxid a jelentősebb, viszont a metán a légkörben 23-szor hatékonyabban fogja fel a hőt, azaz ennyiszer erősebb üvegházhatással bír a szén-dioxidhoz képest.
Több megtalálható:
https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/mennyiben-felelosok-a-szarvasmarhak-a-klimavaltozasert-16230
http://valasz.hu/vilag/a-tehenek-szetkerodzik-legkorunket-105729
És csak ez után jön az autó és az ipar.
levegö
2018-08-22 at 21:22
Hulyesegg!
Az emberek akik kinyomjåk a legtöbb gåzt. Csak erröl nem mernek beszelni. Ez tabu de en mår többször irtan több szajton erröl. Tudnåtok hogy mit kaptam erte fasisztånak hivtak meg minden.
De en igen En beszelek rola. Egy tul benepesitett földön minden ember lelegzik es szendioxidot lehel ki.
Csak szåmitsd ki hånyszor lelegzel egy perc alatt håny liter levegöt szivsz be es håny liter szendioxidot eresztesz ki.
Ha idåig eljutottål es ez a szåm megvan akkor szorozd meg 60 nal es azt 24 oråval es azt 356 nappal es azt szorozd me 7 milliårdal vagy hånyan vagyunk.
Amiert en kaptam az az hogy kiejtettem azt a szot hogy a selejt embereket ki kell nyirni meg meg többet hogy ne legyen nehåny millionål több akkor nincs problema. egyböl minden kevesebb lessz drasztikussan csökken a szendioxid szennyezödes.
levegö
2018-08-22 at 21:33
Ugye ehhez meg az is hozzåtartozik hogy az ipari termeles zuhanni fog az ällattartås is a villanyfogyasztås es az olajfogyasztås is ha csak egy mareknyi ember marad a földön.
En ezert nem felek egy atomhåborutol sem. A szemettöl meg kell tisztitani a földet. Ugye azt szoktåk mondani hogy a regit el kell tuntetni hogy az uj jöjjön kulönben nics hely. egy ållapot fog beållni ahol az erdöknek ideje lessz hogy visszanöjenek a vadållatok megsokszorodnak a patakok folyamok kitisztulnak Minden måsfelekeppen fog muködni ami minden szennyezödest drasztikussan csökkent.
Klara
2018-08-22 at 14:19
Egyetértek!