Ha kivonnánk a statisztikai eredményeket a médiából és a közéletből, csak blogszínvonalú adok-kapok maradna a nyomukban. Már a 2011-es népszámlálás is szolgált meghökkentő eredményekkel, például azzal, hogy hazánkban a nők közötti leggyakoribb szakmák között ott van a takarító és az ápoló, míg férfiak között a biztonsági őr, és az autószerelő. Október elején indult a KSH “kisnépszámlálása”, az úgynevezett mikrocenzus, amelynek célja nemcsak a népszámlálás eredményeinek finomítása, de hogy részletesebb képet kapjunk olyan, a társadalmat foglalkoztató kérdésekről, mint az elvándorlás. Idén először a felmérés teljesen elektronikus formában történik, nagyjából 400 tonna papírt spórolva meg ezzel. Virágh Eszter, a mikrocenzus szóvivője portálunknak többek közt arról beszélt, az emberek alapvetően megértik, milyen fontos a hazai közösség számára, hogy tisztán lássuk társadalmunk állapotát. A mikrocenzus ráadásul lehetőséget teremt arra, hogy megértsük az elvándorlás kiváltó okait, és megtudjuk azt is, miért választja valaki a külföldi munkát, és miért dönt esetleg később úgy, hogy mégis hazatér.
Vasárnaptól egy hétig tölthető ki a „kisnépszámlálás”, azaz a mikrocenzus kérdőíve – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményében. A magyar lakosság tíz százalékát érintő népesség-összeírásra kérdései az interneten válaszolhatók meg a www.mikrocenzus.hu oldalon. A mikrocenzusban résztvevőket levélben értesítették ki, közöttük nyereményeket is kisorsolnak. Akinek nincs lehetősége online válaszadásra, azt az október 10. és november 8. közötti második szakaszban számlálóbiztos keresi fel. Dr. Németh Zsolt, a KSH igazgatóhelyettese egy korábbi sajtótájékoztatón arról beszélt, a mikrocenzus tulajdonképpen egy „társadalmi szelfi”, amelyen 440 ezer háztartás közel egymillió válaszadója fog szerepelni.
A KSH korábbi tájékoztatása szerint népesség-összeírást a tízévenként rendezett népszámlálás félidejében tartják, célja, hogy segítségével felmérjék az elmúlt öt év társadalmi változásait. A mikrocenzussal a KSH adatokat kap a népesség nagyságáról és összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és számos más demográfiai mutató alapján, továbbá képet kap a lakásállomány főbb adatairól is. A hagyományos személyi és lakáskérdőíveken túl kiegészítő kérdéssorok megválaszolására is kérik az adatszolgáltatókat, amelyek a társadalom rétegzettségére, a foglalkozások presztízsére, a társadalom jóllétére, az elvándorlásra és az egészségi állapotból származó akadályozottságra is rákérdeznek.
Mindennapi statisztikánkat…
A statisztika a mindennapjaink része – jelentette ki Virágh Eszter, aki portálunknak arról beszélt, az emberek alapvetően megértik és elfogadják, hogy a népesség-összeírásra szükség van, hiszen hasznos a társadalomra nézve. A mikrocenzus szóvivője hozzátette, ha az újságcikkekből, parlamenti felszólalásokból, híradásokból kiszednénk a statisztikai adatokat, nem igazán maradna tartalmuk, hiszen minden véleményt, javaslatot, döntést adatokkal kell alátámasztani. A szóvivő megjegyezte, csekély azoknak a száma, akiknek teljesen mindegy, miről van szó, mindent alapvetően elutasítanak.
Portálunk arról is érdeklődött, mi történik, ha valaki visszautasítja a válaszadást. Virágh Eszter elmondta, az 5 évvel ezelőtt zajlott népszámlálás idején a részvétel megtagadása szabálysértésnek minősült, ekkor az önkormányzatok indíthattak eljárást. Most a mikrocenzusban való részvétel elutasítása miatt a KSH kezdeményezésére az illetékes kormányhivatal közigazgatási hatósági eljárást indíthat, és magánszemélyek esetén akár 200 ezer forint pénzbírság is kiszabható. Hozzátette, a KSH nem hatóság, és nem is szeretné ezt a szerepet vállalni.
Laptoppal mászkáló idegenek
Virágh Eszter a rendőrség bevonásával kapcsolatban elmondta, szó sincs arról, hogy a gyakori atrocitások miatt lenne erre szükség. Kifejtette, a kérdezők nem feltétlenül ismertek az adott településen, településrészen, ezért sok lakos bizalmatlan lehet az idegenekkel szemben, akik laptoppal mászkálnak és valamilyen adatokat gyűjtenek. A rendőrség fokozottabb odafigyelése megnyugtató lehet számukra. A szóvivő hozzátette, néha az is előfordul persze, hogy a kérdező kellemetlen helyzetbe kerül, ittas vagy arrogáns a válaszadó. Ilyenkor fontos, hogy a rendőrség tudja, a kérdező közfeladatot lát el, és felkészülhessenek, ha be kell avatkozni.
Hegynyi papírt spórolnak az elektronikus adatfelvétellel
A könyvtárak bevonása kapcsán Virágh Eszter felidézte, már a népszámlálásnál felmerült, hogyan lehetne elérni, hogy minél többen az interneten keresztül válaszoljanak a kérdésekre. Akkor a könyvtárak ajánlották fel segítségüket, rendelkezésre bocsátották a számítógépeket, a könyvtárosok pedig külön képzésben is részesültek, hogy segíthessenek az embereknek a kérdőív kitöltésben. Ennek is köszönhető, hogy idén először már egyáltalán nincs papír kérdőív, csak digitális adatgyűjtés zajlik. A papír alapú kérdőívek, amellett, hogy drágábbak, és nem igazán környezetbarátok, nehezebben is feldolgozhatóak, hiszen az egyénileg kitöltött válaszok sokszor nehezen olvashatók.
Virágh Eszter a nagyságrendek érzékeltetése kapcsán felidézte, a 2011-es népszámlálás alkalmával, amely közel 10 millió főt érintett, 62 millió A/4-es lapot használtak fel, amely kiterítve Budapesttől egészen Új-Zélandig ért volna, egymásra fektetve pedig 6.700 méter magasra tornyosult volna, amely a himalájai Kalash-hegy magasságának megfelelő. Az elhasznált papírok tömege 400 tonna volt.
Egyes témák a 80′-as évek óta nem kerültek terítékre
Mint az a korábbi sajtótájékoztatóból kiderült, a felmérésben öt kiegészítő témakörben is tesznek fel kérdéseket – lakcímenként csak egy-egy témában. Virágh Eszter portálunknak ezzel kapcsolatban elmondta, bár a népszámlálás kérdések 10 évenként átfogó statisztikai adatokkal szolgálnak a népesség alapvető jellemzőiről, a kiegészítő témakörök között szerepelnek olyanok is, amelyek a rendszerváltás óta kevéssé kutatott területnek számítanak. Foglalkozási presztízsvizsgálatot például a 80’-as években végzett utoljára a KSH, itt a válaszokon keresztül felállítható a foglalkozások aktuális megbecsültségi rangsora, például aszerint, hogy melyikkel lehet többet keresni, melyik hasznosabb a társadalom számára, mennyit kell tanulni érte, melyik jár nagyobb hatalommal, vagy egyszerűen melyik divatosabb.
Virágh Eszter felidézte, a 2011-es népszámlálás adataiból az is megállapítható volt, melyek a leggyakoribb foglalkozások ma Magyarországon. A nők eszerint leggyakrabban bolti eladóként, takarítóként, általános iskolai adminisztrátorként, tanárként vagy ápolóként helyezkednek el. A férfiak által leggyakrabban űzött foglalkozások a teherautó-vezető, autószerelő, biztonsági őr, bolti eladó, vagy kőműves.
A társadalom rétegződése viszont folyamatosan kutatott terület – mondta Virágh Eszter, amely arra világít rá, milyen társadalmi csoportok különböztethetők meg Magyarországon. Hozzátette, összehasonlításként a szocializmusban még az egyszerű munkás-paraszt-értelmiségi hármas tagolódásban jellemezték a társadalmat, később árnyalódott, finomodott ez a modell. Mára több új modell alkalmazható a társadalmi rétegződés jellemzésére, a KSH által preferált egyik ilyen séma például aszerint csoportosítja az embereket, hogy milyen formában vannak jelen a munkaerőpiacon. Ma ugyanis a társadalmi csoportokat talán az különíti el leginkább, hogy valaki dolgozik-e vagy sem: vállalkozó, alkalmazott, vagy munkanélküli, valamilyen nyugdíjból, járadékból él, vagy tanuló. Ez a felosztás jobban jellemzi korunkat, mint csupán a fizikai és a szellemi munka szétválasztása.
Miért mentek el, miért jönnének haza?
Virágh Eszter hozzátette, az egyik kiegészítő felmérés alkalmas lesz a külföldi munka presztízsének megítélésére is, hiszen a válaszokból kiderül, elvállalnának-e az emberek egy jól fizető külföldi munkát akkor is, ha az nem a végzettségüknek megfelelő. Azt is vizsgálja a nemzetközi vándorlásról szóló kérdőív, hogy szakképzettségüknek megfelelő munkát vállalnak-e külföldön a munkavállalók, vagy annál alacsonyabb beosztásban dolgoznak.
A kutatás arra is rávilágít majd, a hosszabb vagy rövidebb ideig külföldön dolgozók mennyire elégedettek az életükkel, és általában hogyan tekintenek a jövőbe – mondta Virágh Eszter. A felmérés elsődleges célja, hogy megtudja, miért indulnak el Magyarországról, mi indította el ezt a folyamatot, kik mennek el, és szándékukban áll-e visszajönni. Megtudhatjuk ugyanakkor azt is, hogy akik visszaköltöztek Magyarországra, miért tértek haza. Előfordulhat, hogy valaki csak kint tanul, lehetnek a hazatérésnek anyagi, megélhetési okai, de lehet, hogy valaki itthon akarja kamatoztatni kint megszerzett tudását, esetleg nem akart elszakadni a családjától, vagy teljesült a cél, amiért külföldre ment.
Egy elöregedő társadalom problémái
Portálunk arról is érdeklődött, a kiegészítő kérdésekből képet kaphatunk-e az elöregedő társadalom problémáiról, hiszen az egészségi állapot miatti akadályozottság nem csak a mozgásukban korlátozottakat vagy valamilyen fogyatékossággal élőket érinti, hanem az idősebbeket is. Virágh Eszter elmondta, vannak az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban jelentkező fogyatékosságok, mint például a látás vagy a hallás károsodása, illetve inkább korspecifikus tartós betegségek is, mint pl. a magas vérnyomás.
A kérdőív ugyanakkor nem orvosi problémát vizsgál, hanem azt, hogy kik azok, akik akadályoztatva érzik magukat egészségügyi problémáik miatt, miben nyilvánulnak meg ezek a gondok, és hogyan birkóznak meg ezekkel a mindennapokban: kitől kapnak segítséget, mire lenne szükségük. Tehát, aki valamilyen betegségben szenved, de együtt tud vele élni, az nem tartozik ebbe a csoportba. A fő kérdés a társadalmi részvételben, a mindennapi életben, tevékenységekben való akadályozottság.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu
Kezdőkép: KSH
algohun
2016-10-06 at 18:10
Akkor jó ha használható a program különben káros.
Ugyanis a magyar komputerprogramokat pont olyan idióták készitik mint a kanadaiakat
Nyugdijaztattak 72 éves koromban és eljárásokat inditottak ellenem mert az évi orvosi kollégium diját csak az interneten lehetett elintézni a levél kitöltését betiltották.
Tehát bürokrata terroristák. Nem tetszett nekik hogy századik nekiveselkedés után sem tudtam a körbe körbe karikába idiotizmusból kimászni és erről meg is mondtam a véleményemet.
Pont ugyanez a helyzet a magyar állampolgárságom visszaszerzésével kapcsolatban.
Egyszerűen elévült 56 után.
A különféle magyar állami portálokat több mint egy évtizede kutatom hogy visszakapjam állampolgárságomat és útlevelemet ami soha nem volt mert kiskorú voltam.
Egyszerűen lehetetlen használhatatlan a magyar állami portál. Ha én két és fél diplomámmal több nyelv tudásával nem tudom az idióta akadályokat leküzdeni hogyan teszi ezt egy félanalfabéta fogyatékos?
Szerintem ezeknek a komputeres marhaságoknak a célja a bürokraták üresjárata
és minden használhatóság megakadályozása.
Nejem sem újithatta meg magyar útlevelét mert megkövetelték hogy újlenyomatot kell adnia személyesen mint egy bűnözőnek az Ottawai követségen ami ide ezer kilométer.
Épeszűek ezek?
A kanadai útlevelet mindketten egy hét alatt megkaptuk.
Újlenyomat nélkül.
Csak egy új hitelesitett fénykép kellett hozzá.
Egyszerűen nem hiszem el hogy annyi magyar él az utódállamokban és világszerte
mint amennyit mondanak mert feltételezem hogy a nagyrészük képtelenek megtartani vagy visszakapni állampolgárságukat ilyen bürokratikus akadályok legyűrhetetlensége miatt. Lehet öt nyolc esetleg tiz millió magyar is
a korcs országon kívül akiket a gyalázatos magyar bürokrácia kizár.
Jellemző az is hogy ide úgy látszik még tudok irni de az összes többi száz vagy ezer portál nem használható számomra. Akár hu vagy en la fr el de.
Igaz a pirézt és az etruszkot még nem próbáltam.
Sem a rongo rongót sem a Linear At.