Mit tehet Spanyolország, ha Katalónia egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét? – hangzik el egyre gyakrabban a kérdés, mióta vasárnap megtartották a függetlenségi népszavazást Katalóniában az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére.
A katalán kormány eltökélt szándéka, hogy eredeti tervei szerint a katalán parlamentben határozatot fogadtasson el az egyoldalú elszakadásról Spanyolországtól. Elképzelései szerint ezt fél évig tartó tárgyalásos időszak követné, ezalatt a függetlenedés részleteiről kíván megegyezni az anyaországgal. A spanyol kormány szerint Katalónia nem tartott népszavazást, mert a vasárnapi események nem tekinthetők annak, így eredménye nem lehet politikai döntések alapja. Az elszakadási tárgyalásokban tehát nem lesz partner Katalónia számára.
Spanyolország számára fontos ütőkártyát jelent az alkotmány 155-ös cikkelye, amely lehetővé teszi, hogy rendkívüli helyzetben ellenőrzése alá vonja egy autonóm közösség, ebben az esetben Katalónia irányítását. A törvény kimondja: ha az autonóm régió nem teljesíti alkotmányos kötelezettségeit, vagy más törvényeket megsért, illetve ha cselekedetei “súlyosan sértik” a közérdeket, akkor a központi kormány kérvényezheti a cikkely alkalmazását.
A folyamat elején Madridnak fel kell szólítania az autonóm kormányt, hogy hagyjon fel törvénysértő tevékenységével és teljesítse törvényi kötelezettségeit. Ha ezt nem teszi meg, a spanyol törvényhozás felső házához, a szenátushoz fordulhat, kérvényében ki kell fejtenie, hogy pontosan milyen intézkedéseket alkalmazna ahhoz, hogy “kötelezze” a régiót a törvények betartására. A szenátus megvitatja a javaslatot, lehetőséget adva az autonóm elnöknek az érvelésre, majd szavaz, a döntéshez abszolút többség kell. Mivel a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) rendelkezik ezzel a szükséges fölénnyel a felsőházban, ha végül lesz ilyen javaslat, nagy valószínűséggel el is fogadják majd azt.
Az alkotmány nem részletezi, hogy pontosan melyek azok az intézkedések, amelyekkel élhet ezen belül a spanyol kormány Szakértők elvetik, hogy ez a spanyol hadsereg bevetését, vagy katalán intézmények feloszlatását jelentené. A 155-ös cikkelyt a spanyol történelem során még soha nem alkalmazták, ha a spanyol kormány most mégis élne vele, azzal lényegében ismeretlen terepre lépne. Rafael Hernando, a konzervatív Néppárt parlamenti szóvivője szerint pillanatnyilag nincs napirenden a 155-ös cikkely alkalmazása, mivel ahhoz nincs meg a szükséges politikai támogatás. A spanyol parlament pártjai közül csupán a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt támogatja nyíltan ezt a lehetőséget, sőt, ők követelik is az alkalmazását azért, hogy Katalóniában minél előbb új parlamenti választásokat tartsanak.
MTI; Vezető kép: Fair Observer
Sós Iván
2017-10-05 at 17:09
A kataloniai szecesszió nagy csapás volna az EUra nézve. Amellett felbátoritaná a skótok és az irek kiválást az Egyesült Király-ságból,a középeurópai kisebbeségek öntudatosodását és önkormányzati ambicióit.
Kaktusz
2017-10-04 at 23:09
Mindeközben az EU, aki elvileg védi a közösségeket és az egyént le se szarja, hogy mi van Katalóniában, vagy Erdélyben a magyarokkal…
Alex
2017-10-04 at 19:47
Mit tehet, mint tehet? Odaküld egy páncélos hadosztályt. Persze mindenki tiltakozni fog. Na és? A tankok már ott vannak, akinek kedves az élete kussoljon. Mi ezt átéltük 1956-ban.
KARY
2017-10-04 at 19:16
Spanyol nép szembesülhet azzal a most regnáló balliberális kormányával ,amely a mi balosan liberális ellenzékünkkel együtt az EU és Soros Györgyék balosan liberális politikájukra szavaztak. EZ EZ A BAZI NAGY EU ,MIGRÁNS EGYSÉG. CSAK A KATALÁNOK KIVÉTELEK A KIVÁLÁSOKKAL A SPANYOL ÁLLAMBÓL , EU-BÓL IS KIKERÜLNEK.UTÁNA LEHET NÉZNI ,HOGY SOROS ÉS MILLIÁRDOS BANDÁJA ,HOGY PÉNZELTE ÉS TÜZELTE FEL A KATALÁNOKAT.