Náci aranykincsre bukkantak egy Izland partjainál a második világháború elején elsüllyedt német teherhajó gyomrában brit kincsvadászok – adta hírül a The Sun brit bulvárlap.
Az Advanced Marine Services szakemberei szerint mintegy négy tonnányi értékes fémet, valószínűleg aranyat tartalmazhat az SS Minden postaszobájában talált láda. Az értékes szállítmány dél-amerikai bankokból származó arany lehet, amelyet 1939 őszén szállítottak Brazíliából Németországba. A hajóroncs Izland partjaitól mintegy 200 kilométerre délnyugatra fekszik az Atlanti-óceán mélyén.
A brit cég engedélyt kért az izlandi kormánytól arra, hogy léket vágjon a hajótörzsbe, és kiemelje a ládát. A kincset Nagy-Britanniába akarja vinni, mondván az a megtalálót illeti. Egyes becslések szerint a náci arany értéke százmillió font lehet. Az izlandi kormány közölte, hogy közleményt fognak kiadni arról, kinek a tulajdona a hajóroncs.
MTI
Kaktusz
2017-07-24 at 00:13
Szerintem az arany a mindenkor Németországot illeti, viszont jutalmul a megtalálónak, legalább feléd oda kéne adni. Így lenne a helyes és tisztességes.
Feri Tekeri
2017-07-23 at 21:13
Varga László !
szerintem ortopéd aggyal születtél !
Lacs
2017-07-23 at 22:35
Te hülyegyerek poén!!!/
khm
2017-07-24 at 14:39
Azért röhögtem annyit? Nem is gondoltam volna.
Feri Tekeri
2017-07-23 at 21:03
nem ismerem a szabályokat de 200 km egy kicsit sok állami felségvíznek – legfeljebb halászati privilégium
nna de aki okosabb, majd megmondja
khm
2017-07-24 at 14:37
Van olyan hülye is,amelyik poénnak szánt szövegét félti. Ezek,meg a talált aranyat. Amúgy:
“Legfontosabb fogalmak[szerkesztés]
A felezővonal elv: minden mérés alapja az alapvonal, mely a tenger változása miatt az apályvonal. A parti tenger szélességének mérésére szolgáló szabályszerű alapvonal a parton végighúzódó apályvonal, miként azt a parti állam által hivatalosan elfogadott nagyléptékű tengeri térképek feltüntetik. Kivételek: szaggatott/ csipkézett part, szigetsor és tengeröböl. (Öböl: ha a bejárat nem több mint 24 tengeri mérföld, akkor a parti országhoz tartozik).
Parti tenger: az alapvonal és a nyílt tenger közé eső part menti területsáv. Az 1982-es tengerjogi egyezmény szerint az alapvonaltól 12 tengeri mérföld (kivéve, ha 2×12 mérföldön belül van még egy tengeri állam)
békés áthaladás joga kereskedelmi és hadihajók, valamint tengeralattjárók számára. A békés áthaladás folyamatos, gyors és a felszínen történik, a hajó betartja a parti állam szabályait
nem békés áthaladás: A parti állam elleni fenyegetés vagy erőszak, katonai légi jármű vagy katonai felszerelés indítása/fedélzetre vétele, fegyverhasználattal való gyakorlat, megállás/lehorgonyzás csak annyiban, amennyiben a hajózás biztonságához szükséges, a parti államra káros információszerzési tevékenység kutatási vagy felmérési tevékenység, szándékos és súlyos környezetszennyezés (pl. olajszennyezés -> szankció: pénzfizetési kötelezettség), a parti állam távközlésébe való beavatkozás, bármely az áthaladással nem összefüggő tevékenység.
tengerszorosok: a nyílt tenger vagy a kizárólagos gazdasági övezet egyik és másik része közötti nemzetközi hajózásra szolgál. Fontos a tengeri mozgás a szabadság érdekében.
csatlakozó övezet: (12-24 tengeri mérföld.) Vám, pénzügyi és bevándorlási szabályok betartásának megkönnyítésére jött létre. A parti állam a parti tengeréhez csatlakozó nyílt tengeri övezetben gyakorolhatja a szükséges ellenőrzést avégből, hogy megelőzze saját területén vagy parti tengerén a vám-, adó-, környezetvédelmi-, egészségügyi- vagy bevándorlási szabályok megsértését, így a hajózás és az átrepülés szabadsága érvényesül, de gyakorlása nem mehet a fentiek rovására
kizárólagos gazdasági övezet: (24-200 tengeri mérföld) Célja a tengeri erőforrások védelme, illetve a parti állam számára történő biztosítása. A tengeri élővilág begyűjtésére ad kizárólagos jogot a parti államnak, aki gazdasági tevékenység céljából szabályozást vezethet be és érvényesíthet a vízben és a talapzaton található források kezelésére (pl. halászat, bányászat, kábelfektetés). A mesterséges szigetek is a parti állam joghatósága alá tartoznak.
nyílt tenger: a kizárólagos gazdasági övezet külső határától kifelé eső minden víz. Egyetlen állam sem jogosult a nyílt tengeren szuverén jogokat gyakorolni.
a kontinentális talapzat: a parti állam jogokat gyakorol a természeti erőforrások felkutatására és kiaknázására vonatkozóan.”
Az 1982-es Montego Bay-ben született tengerjogi egyezmény lépett a genfi helyébe. Ez 320 cikket és 9 mellékletet tartalmaz. Az 1982-es egyezményt 166 résztvevő állam ratifikálta. Ebből 163 az ENSZ tagállama, 3 megfigyelő státusú , úgy mint Palesztina, Cook-szigetek és Niue. 14 ENSZ tagállam közöttük az Egyesült Államok ugyan aláírta a szerződést, de mind a mai napig nem ratifikálta.[3]
A fejlett államok kifogásolták a sok engedményt, amelyet az egyezmény tartalmaz a fejlődő államok részére, és a politikai helyzet is sokat változott az elfogadás időpontjától, de végül 1994-ben hatályba lépett.