Borzasztó látni, bántó hallani az unió közéletének kultúráját. Ami a politikusok szájából néhanap „kiömlik”; ahogy egyik-másik viselkedik; amiképp a közösség színe előtt megjelenik – az mindennek nevezhető, csak éppen az egymást tisztelő, az emberi méltóságot figyelembe vévő viselkedésnek nem. A nemzeti szuverenitás megsértéséről nem is szólva. Amint a tömegtársadalom fogyasztói igényeit kielégítő médiumok kulturáltsága; az agyonnézett kereskedelmi televíziók és gyűröttre hajtogatott pletykalapok igénytelen tartalmatlansága – úgy a politikai közbeszéd is szép lassan a „csúnya zöld, varangyos béka” feneke alá került… Láthattuk, hallhattuk nem is oly régen a LIBE Bizottság ülésén, az uniós parlamentben, ahol igyekeztek egyesek, gőgös hölgyek és urak megalázni minket, magyarokat. Csak mert mást gondolunk.
De ki lehet ezért a felelős? Kik azok, akik egyre lejjebb húzták és húzzák a színvonalat, akik egyre inkább kitolják a „vulgaritás” ingerküszöbét? Még akkor is, ha vitának lennie kell.
De ilyennek? – kérdem én. Mert más a stílus és más a tartalom. Szerintem.
(Nem nevezem meg őket – “Tudjukkikők”!)
Európa-szerte, így a magyarság nemzettestében is, vadhajtásként nőtt ki egyfajta liberális értelmiségi alapállás. A „nem tetszik semmi”, a „mindenki hülye”, a „minden teremtő cselekvés ócska” attitűdje. Leginkább az internetes média ütőerein érezni ezt. De sajnos, mint minden fogyasztói, haszonelvű és manipulatív anyagi érdekekkel átszőtt társadalomban erre a magatartásra is vannak vevők. Sokszor az egyébként transzcendens normák nélkül sodródó, útkereső fiatalok. (És ma már egyre inkább minden más generáció.) Így az uniós politikusok – eltévesztve a közösség szolgálatának kötelességét, félreértve a helyzetükből eredő példaértékű szerepüket – beállnak az igénytelenné válás egyre hosszabb sorába.
Pedig a történelem nem erre tanítja őket! A görög városállamokban azt az állampolgárt, aki nem tisztességgel foglalkozott a közügyekkel; a hazával és a családdal (nem törődött az Oikosz-szal), nos őt, „nemes egyszerűséggel” csak „idiotosz”-nak hívták kortársai. És ez a jelző, már akkor is igencsak pejoratív volt.
Ha ma az uniós parlamentet nézzük, akkor káromkodó liberális vezetőket, agresszívan gesztikuláló, kétes magatartású és előéletű közszereplőket láthatunk.
A liberális politikus prototípusa ő, aki egykor lázadó marxista, majd idősödő gyermekmolesztáló ficsúr lett, s aki ma is oly büszke szabados életvitelére. Most pedig a „bölcsek kövének” kizárólagos birtokosaként, stigmákat süt emberekre. Ki nem liberális, vagy nem ért egyet saját zavaros elveivel az „fasiszta”, de legalábbis „antidemokrata”. Vagy “putyinista”.
És ez történik Magyarországon is. A liberális értelmiség és a politikusi garnitúra – a magaslóról ítélkezik élők és holtak felett. Ki a demokrata, s ki a kirekesztő? Ki az emberi jogok védelmezője, s ki az eltiprója? E kérdések járnak körbe, nem pedig a bevándorlás problémája.
De miközben jogtalanul ítélkezik a gőgös uniós politikus, talán maga sem veszi észre, hogy mérhetetlenül igénytelen stílusban teszi, néha lealacsonyító, az emberi tiszteletet és méltóságot bántó módon. Mert teheti. Hisz övé (legalábbis úgy hiszi) a nyilvános közbeszéd territóriuma.
(Mi dolog maradt még, mely arra késztetne egy hagyománytisztelő, haladó-konzervatív polgárt, hogy a közéletben tisztességes vitát folytasson? – tehetjük fel hát a kérdést.)
Nem tudjuk, hogy mikor történt, de
a mai liberális oldal és az értelmiségi holdudvar átlépett egy politikai „kultúrhatárt”. Így mára elvesztették vitaképességüket.
Régiesen szólva: nem párbajképesek. Valószínűleg az évek hosszú tipródása, a beteg lelkük folytonos frusztrációja, az irigység, a hatalom- és a pénzéhség kellett ehhez; s már ki is írták magukat a nemzet (bármelyik nemzet) szellemi közösségéből. Voltaképp senki nem közösítette ki őket (bármennyire is ezt akarják sugallni); inkább támadtak ők maguk a közösség ellen.
A stílus és a nemzetellenes stigmák „kiosztása” mellett, még egy olyan jól látható alapállás jellemzi őket, amellyel a klasszikus (kétszáz éve élő) liberálisok gondolatait csúfolják meg. Szerintük ugyanis, mindenki más, aki nem a liberális, mára inkább nem a „szabados” elveket követi, az nem része az európaiságnak. Aki konzervatív, vagy éppen vallásos, az szerintük a liberalizmus ellen van – tehát Európa-ellenes.
Nos, akinek nem inge, ne vegye magára!
De, akinek a nemzethez való viszonya kimerül a provokációban, a sértegetésben, a magyar emberek „lebirkázásában”, esetleg a többi európai néphez való lealázásában, pusztán mert más értékeket vall – az kérem ne csodálkozzon azon, ha nem szívesen látják ebben a közösségben! Az voltaképp szabad akaratából döntött úgy, hogy nem akar ehhez a közösséghez tartozni. Szíve joga. Nincs röghöz kötve; a kozmopolitizmus és az internacionalizmus létező gyakorlat.
Érdemes lenne azonban egyszer, az említett hölgyeknek és uraknak a tükörbe nézniük és mélyen azon is elgondolkozniuk, hogy milyen jogon is állítják azt, hogy a jobboldali (értsd. konzervatív, hagyománytisztelő, patrióta és a többi) alapállás Európa-ellenes lenne? (Megjegyzem: számtalan esetben “csúsztatják össze” az Európai Unió egyes jogszabályait az európai hagyományokkal!)
Egyáltalán, honnan veszik azt a bátorságot, hogy a magyar jobboldali gondolkodókat, vagy a szavazókat kirekesszétek az európai kultúrkörből?
Tehát jogos a kérdés: ki rekeszt ki kit?
„A stílus mögött egy ember van, az ember mögött egy élet van.”
Forrás: PolgárPortál
(Vezető kép: Guy Verhofstadt az EP liberális frakcióvezetője. MTI/EPA Fotó)
amarna
2018-05-25 at 05:33
Ezzel a ritkaszépfogú egyeddel kellene valamit kezdeni,mert ez egy fertő—púp az emberiség hátán !!!!!!
idirablo
2018-05-12 at 16:50
“Nem tudjuk, hogy mikor történt, de … mára elvesztették vitaképességüket”
De, tudjuk. Az új Lenin-fiúk, a “merjük, tesszük” korában történt.
A komcsik – akik nem hungarista nyilasok – akkor alakultak át liberális bibsi bolsiból libsivé. Landeszmann főrabbi bőgatyázásakor, a Szent Jobb tetemcafatozásakor, a Szent korona kisjánosi micisapkázásakor.
cojudo
2018-05-12 at 08:30
Ennek a György magosnak ki a rosseb kéne,hogy vezesse az országot?Retteg-é mán györgymagos?Lehet el kéne kezdeni.Átmehet firkálni a népszava c.izéhez!!!
Ferenc
2018-05-12 at 08:11
Ahogy az anarcholiburnyák közegben szokás!
Sebaj Tóbiás
2018-05-11 at 14:34
Milo! Fordítva csücsülsz a pacin! Rakovszky úrnak van igaza!
Sebaj Tóbiás
2018-05-11 at 14:33
Milo! Fordít a csücsülsz a pacin! Rakovszky úrnak van igaza!
robot
2018-05-11 at 14:23
Te bolond vagy fiam!!!!
robot
2018-05-11 at 14:26
Elnézést én a legelsőre értettem, annak Milo -nak!!!!
Rakovszky István
2018-05-11 at 13:05
https://ec.europa.eu/consultation/runner/Future-of-Europe?surveylanguage=hu
fontos kitölteni‼
Ne engedjük meg, hogy Junkerék mindent a saját ízlésük szerint csináljanak!
Ugyanis ahogy az amerikai Fox News fogalmazta, az EB/EP elve:
“Ha nem úgy csinálsz, ahogy mi parancsoljuk, akkor nem vagy demokrata‼”
idirablo
2018-05-12 at 16:59
Csak vigyázzunk az “EU-konzultáció” kitöltésekor, mert sunyi kérdések vannak a 12 között, pl. (x=saját válaszaim):
Q6. Melyek kellene legyenek az EU prioritásai, hogy polgárai életét biztonságosabbá tegye?
legfeljebb 2 válasz
– Jobb együttműködés az országok között a védelmi politika terén
x Terrorizmus és radikalizálódás elleni küzdelem
– Külső határok jobb ellenőrzése
x Számítógépes bűnözés elleni küzdelem
A Q6 kérdés pl. sunyin elrejti, hogy az EU – mint központból irányított SZERVEZET – akarná “polgárai életét biztonságosabbá tenni”:
– a védelmi politika terén ott a NATO, mi más jelentene jobb együttműködést az országok között
– a külső határok jobb “ellenőrzése” nem “határvédelem”
Rakovszky István
2018-05-11 at 13:04
Annyi eszed van mint a márvány miloi vénusznak, vagyis semmi.
Nem a magyar kormány megy szembe az általunk elfogadott joggal hanem az EB/EP. Ugyanis ők fittyet hánynak az aláírt szerződésekre, és önfejűleg új jogellenes “jogokat” akarnak bevezetni a saját előnyükre.