Ma van Krisztus keresztre feszítésének napja. Mikor a Megváltó felvállalja emberi mivoltát és ezzel együtt az emberi egzisztenciában rejlő összes bűnt és szenvedést is. Mindannyiunk bűnét és szenvedését. A keresztfán maga a megváltás történik meg. Mikor Krisztus megnyitja a valódi keresztényi utat, amely a feltámadás felé vezet. De mindenkiben van kétely és mindenkiben van ezzel kapcsolatos szorongás is. Mert ez az emberi természetben rejlik. Elkerülhetetlenül. De mit kezdjünk az istenkeresés bizonytalanságával? Mit kezdjünk Jézus szavaival: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”
Először is fogadjuk el metafizikai alapelvként létünk értelmezésére a hegeli logikát, miszerint a tézist mindig antitézis követi, amiből „spirálszerűen” alakul ki a szintézis! És vegyük alapigazságként ugyanezt az elvet a „spirituális utunk” megértésében is.
A hit esetében, így a hit hiánya szükségszerűen meg kell, hogy jelenjen lelkünk legmélyén. A hitet, ha sokat ápoljuk, egyszer bizonytalanság fogja követni. A tézis átcsap antitézisbe. Az istenhitet az Isten létének kételye fogja mardosni…
Most idézzük ide Máté evangéliumát! Jézus a keresztfán imigyen kiált föl: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” „Eli Eli lama sabachthani?” Maté (27:46) A Megváltó szájából, aki az egész életével a hitet képviselte, ezek a szavak törnek elő a szenvedése csúcspontján. Vajon miért?
Térjünk vissza a hegeli metafizika logikájához! A tézist mindig az antitézis követi, amely után mindig és minden majd egy szintézisben formálódik egybe. Jézus, ki az Úr gyermeke, ki egyben a Szentháromság egyik sarokpontja, nemcsak Megváltó, hanem ember is. Sőt! Éppen ez a lényeg, hogy isteni léte helyett felvállalja az emberi létezést is a keresztfán. És felvállalja az emberi létezésben rejlő természetes kételyeket, melyek együtt járnak a bűnnel és a szenvedéssel.
Nos, Jézus, az Istennel való találkozást közvetlenül megelőzve megéli ezt a „kiüresedési szintet”, amikor a bűnök terhe, „isten visszahúzódása” olyan rettegéssel és magánnyal tölti el szívét, hogy az már az ateizmus látszatába csap át. Ez a megtisztulási folyamat része, mely után a hit puszta megélésnél magasabb szintre lép majd és felkészül a találkozásra. Máté evangéliuma pontosan ezzel igyekszik hangsúlyozni Jézus emberi voltát. Mert Jézus Isten fia ugyan, de emberi minőségben jelenik meg közöttünk, így meg kell élnie az emberi létből fakadó szenvedést. Sőt: végül is pontosan az a lényeg, hogy Jézus önként és értünk vállalja fel az emberi egzisztenciában rejlő szenvedést.
Mondhatjuk azt is, hogy
az emberi létben rejlő legnagyobb szenvedés maga a kétely, és az ezzel járó szorongás – nos, Jézus ezt is felvállalja helyettünk a kereszten.
Az antitézist pedig hamarosan a szintézis követi majd. Krisztus egyesül az Istennel, majd harmadnapra feltámad.
Ez a Passió, ez a Nagypéntek lényege – Jézus szenvedéstörténetének csúcspontja. Minden más pedig az emberre, azaz miránk tartozik. Vajon élni tudunk-e a megváltás lehetőségével?
(Vezető kép: részlet Mel Gibson, A passió című filmjéből)
Szente Pál
2018-03-31 at 11:28
Hasonlóan értelmeztem jómagam is Jézus – állítólagos – kérdését, hiszen az „„Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” – kérdésben az ember a hangsúlyt akarva-akaratlanul az elhagyásra helyezi, s mögötte mintha szemrehányás bújna meg.
Tévedtem azonban.
Jézus nem a múltra, valamiféle rejtett vétekre utal (okra és annak következményére), hanem a holnapra, a jövőre, az Atya (bocsánat) motivációjára kíváncsi.
Ld. részletesebben:
Jézus a hitében megingott?
Félrevezető bibliafordítás – mégsem javítják ki
http://mennyeivarazslat.blogspot.hu/2017/10/jezus-hiteben-megingott.html
pampafu
2018-03-30 at 18:58
Még szükségünk lesz, sok ilyen Nagy Ervinre. Igazi példamutató irás.
Köszönjük.
MISZTÓTFALUSI
2018-03-30 at 16:59
Köszönjük, Nagy Ervin!
Renge Gézáné
2018-03-30 at 16:24
Köszönjük Ervin. Jó lenne, ha sokan olvasnák. Talán nem lennének üresek a templomok.
Békés boldog ünnepet mindenkinek
Szodoray László
2018-03-30 at 15:23
Nagyon tetszik Nagy Ervin írása .Nekem a mai nap ,mint keresztyénnek azt jelzi , hogy a déli 12-15 ig terjedő időszakban beállt sötétség Krisztus Vajúdása ,és az emberi bűnök felvétele ez az idő ,mikor kimondja hogy ” Elvégeztetett .!” , és meghal a keresztfán akkorra megtörténik a megváltás mint cselekedet .Tehát csak egy ideig tart a kétely de a beteljesedés bekövetkezik .Isten nem hagyta el egyszülött fiát ,már csak azért sem ,mert Húsvét Hétfőre bekövetkezik a feltámadás .Amit Jézus előre megjövendölt a tanítványinak. Vagyis ha hiszünk Jézus Krisztusban és ő mi bennünk van ,mi meg ő benne akkor számunkra is bekövetkezik nemcsak a megváltás ,hanem a halál utáni feltámadás is .
Marosi Nagy Lajos
2018-03-31 at 13:24
Szodoray László: A Biblia szerint a feltámadás húsvét vasárnap hajnalban következett be.
tomika
2018-03-30 at 15:18
Remek írás, Nagy Ervintől mindig!!!!
Dobó Ottó Ferenc
2018-03-30 at 15:04
Istenem, bárcsak ilyen sorokat (gondolatokat) olvashatnánk a neten!
A legkevésbé tanult ember is tud egyszerűen, trágárság, bántás nélkül beszélni, írni, ha van gondolata. Ha nincs, akkor csak olvasson.