Nem ufó-leszállópálya, de zöld szárnyaival a “nagy gondolatok” befogadására utal, ösztönöz – mondta el Ferencz Marcel, az új Néprajzi Múzeum vezető tervezője az épület közelgő átadása kapcsán. A múzeum tárgyi anyagának beköltözésével maga az épület háttérbe lép, elsőbbséget adva a funkciónak, az átadást megelőzően azonban érdemes kitérni a múzeum homlokzatának speciális kódnyelvére, népi ornamentikájának jelentésére vagy a tetőn berendezett hajlított park nyújtotta új perspektívákra.
Célegyenesbe fordult a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezése, homlokzatán a közel félmillió pixelből álló fémrácshálóval, amely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg. Befejezéséhez közelítenek a múzeum tetőkertjének munkálatai is, amelyen változatos növényfajokkal gazdagon beültetett, több mint 7000 négyzetméteres zöldfelületet alakítanak ki. A Napur Architect által tervezett épületről – amelyet az International Property Awardson 2018-ban tervei alapján a világ legjobb középületének választott, egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntetett – Ferencz Marcel vezető tervezővel beszélgettünk.
Új perspektívákat nyitott meg az Néprajzi Múzeum épülete a Városligetben
Ferencz Marcel elmondta, az épület a Városliget eredeti, közösségi szórakoztató funkciójába illeszkedve olyan egyedülálló élményeket is közvetít, olyan városi látványosságokra hívja fel a figyelmet, amelyek csak ebből a magasságból, a tetőn berendezett hajlított park perspektívájából értelmezhetőek.
Egy másik dimenzióból lehet látni a Hősök tere angyalát, a városliget “zöld testét, “a Műcsarnok tetejét, a budai hegyek vonulatát, a Parlament kupoláját vagy magát az ’56-os emlékművet
– hangsúlyozta.
A múzeum tervezésével kapcsolatban Ferencz Marcel arról beszélt, alapvetően minden múzeum teljesen már, hiszen más gyűjteményeket fogadnak be, másféle kutatómunka zajlik a falaik között és másmilyen a bemutatás tematikája is. Mint hozzátette, a Néprajzi Múzeum esetében az volt egy speciális szempont, hogy maga a néprajz, a néprajzi gyűjtemény közel áll a természethez. Mint kiemelte, az épület ezért emlékhely, amely egyben városszerkezeti összhangot is próbál teremteni zöld és épített környezet között.
Kódnyelv a néplélekhez
Ferencz Marcel tréfásan fogalmazva arra is kitért, valóban, akár az ufók is inspirálhatták volna az épületet, hiszen adja magát az ötlet, hogy az 512 méteres sugarú kör egy ufó-leszállópálya. Mint ugyanakkor kiemelte, annyiban releváns ez az észrevétel, hogy az épület valóban kifejezi: várja a nagy gondolatok megérkezését, amelyek aztán szétáradnak az emberekben. Mint a vezető tervező kiemelte,
ennek egyfajta kódolt nyelvezete, átírása megjelenik a homlokzaton is.
Mint Ferencz Marcel kifejtette, a Néprajzi Múzeumból kapott 150 külföldi és hazai mintából 20-at 20-at válogatott le kilenc hónap tervezés során, ez az ornamentikai génállomány, ez a kódnyelvezet határozza meg az épület és a belső tartalom karakterét, jellegét.
Bárki is érkezzen ide a világ valamely kontinenséről, biztos, hogy talál egy olyan mintasort, kódnyelvet, amely saját “néplelkéhez” kötődik, ahhoz a lelki tartományhoz, amelybe született
– hangsúlyozta, kiemelve, az új Néprajzi Múzeum magyar múzeum, de annak homlokzata a világ számára is megfejthető üzeneteket tárol.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
(X)
LÉGRÁDI Zoli
2021-12-12 at 15:46
NEM LÁTOM AZ ÉPÜLETET…
EZ OLYAN MINT EGY FÉLKÉSZ METRO MEGÁLLÓ…
SAJNOS
Lebuj 1996
2021-12-06 at 16:50
Mindenkit megnyugtatok , hogy a tervező mélyen és elkötelezetten magyar múzeumot tervezett , mely
egyben a ” világnak is szól “. Ismerem őt és ezért bátorkodom mindezt kijelenteni.Nyilvánvalóan a Megrendelő kívánságlistáját nem lehet egyetlen épület tervezése során figyelmen kívül hagyni.
A Néprajzi Múzeum világnak szóló üzenetét a falak között kell majd keresni.Ezen magyar üzenet megfogalmazása pedig az épület leendő gazdájának a feladata. A hamis üzenet küldőinek felelősségre vonása pedig a kormányzaté.
Orientál
2021-12-06 at 16:41
Gyurcsányékat Bigééket Bajnaiékat ….. ilyen elvtársaikkal együtt kérjétek meg hogy már ők adják össze a milliárdokat egy Magyar Néprajzi Múzeumra.
Orientál
2021-12-06 at 16:38
Azért nem mert a néprajzi kultúrák művészetek nagy részük kölcsönhatásúak ,nem kell betojni mert lesznek magyar vonatkozású kiállítások. A nemzeti néprajzok is részben egymástól vesznek át és kölcsönösen egymást is inspirálják.
Lali
2021-12-06 at 16:06
Lehet majd építeni valamikor egy Magyar Néprajzi Múzeumot is!! …ez csak az internacionalista borzalmat mutatja a komcsilibsi világkép alapján.
Történész
2021-12-06 at 15:37
Nagyon kellett már, hogy a néprajzi múzeumi gyűjtemények helyet kapjanak, a kiállító és egyéb – manapság divatosan hangoztatott “közösségi tér” – is rendelkezésre álljon. De! Milyen “subát” akasztottak népünk nyakába Baán Lászlóék?
A szociban hangoztatták, hogy “haladni kell a korral”, az építészet építőiparrá vált, a hagyományok, építészeti örökségünk a sutba kerültek. Kár, hogy ez a folyamat nem szűnt meg, pedig Makovetz Imre iskolát teremtett. .
gyozo2018
2021-12-06 at 14:49
Theo
2021-12-06 at 13:12
Már az elődei is, Pröhle (evangélikus világi vezető, ultraliberális), Szőcs, L. Simon és Fekete.
Theo
2021-12-06 at 13:12
Na, errol beszel Szakacs Arpad.
A mi penzunkbol nemzetkozi neprajzi muzeum? A turista sem azert jon ide meszirol, hogy a sajat kulturajat nezegesse, hanem hogy a mienket.
Ebbe a koncepcioba ki egyezett bele a miniszterium reszerol? Csak nem megint Fekete Peter?
Nonvideor
2021-12-06 at 12:58
Miért nem lehet megcsinálni egy néprajzi múzeumot a mi pénzünkből úgy, hogy az csak rólunk szól, csak a miénk.
Mint a Nemzeti Múzeumot. Az más kérdés, hogy tematikailag lehet külföldi
anyagból is kiállítást rendezni. DE milyen alapon jelennek meg más népek
jelképei is a mi néprajzi jelképrendszerünkben?
Döbbenetes.
Gáspár Anette
2021-12-06 at 12:53
A tervező-kivitelező jelképrendszerről beszél áhítattal.
És ott hagyták a kommunista fasiszták vaskeféjét, ahogy belehatol
a magyarországi Néprajzi Múzeum kellős közepébe?!
Gáspár Anette
2021-12-06 at 12:51
Csak becsempészték a “világzene” nevű katyvasz mellé a “világnéprajzot” is?