Az 1956-os forradalommal és szabadságharccal sokszor, sokan és sokat foglalkoztak már. Az október 23. és november 4. közötti időszakot többféleképpen magyarázták már; vannak tények, amelyekkel nem lehet vitatkozni, ezen kívül vannak teóriák és vannak összeesküvés-elméletek is, valamint még mindig rengeteg kutatnivaló anyag rejlik a fiókok és a levéltárak mélyén. A PestiSrácok.hu M. Kiss Sándor történész professzorral beszélgetett a sokszor méltatlanul feledésbe merült november 4. utáni időszakról, a sztrájkokról, a kommunista hatalom megtorlásairól, és szóba került a sokféleképpen megítélt Nagy Imre-kép is, amit a történész részletesen lefestett portálunk kérésére. M. Kiss Sándor az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legelismertebb és legfelkészültebb kutatója, tizennégy könyv és több, mint nyolcvan tanulmány szerzője. Az interjú végén összeállítást közlünk az ellenállás november 4. utáni történetéről.
Ahhoz, hogy megértsük 1956 történéseit, valamint a forradalom leverését követő időszakot, a megtorlásokat, szükségünk van egy hiteles Nagy Imre-képre is. Manapság rengeteg gondolat szökken szárba Nagy Imréről, több összeesküvés-elmélet lát napvilágot a szerepéről. Ön szerint valójában ki volt Nagy Imre és milyen szerepet játszott a forradalomban? Valóban olyan kommunista volt, aki csupán színleg állt a forradalom élére és végig Moszkva parancsait hajtotta végre, ahogy sokan hangoztatják, vagy egészen más személyiség volt?
Nem látom értelmét annak, hogy mondákat kerekítsünk, ebben én nem vagyok partner. Egyet szögezzünk le: Nagy Imre kommunista volt és kommunistaként halt meg, belülről vezérelt egyenes életútja volt, mellyel természetesen nem kell egyetérteni. Külön kell választanunk, hogy egy rendszeren belül ítéljük meg az ő életútját, hiszen egészen más a saját szemszögünkből megnézni ugyanazt. Az egész történet kulcsa, hogy a szimbólum hogy takarja el a politikumot. Nagy Imréről tudni kell, hogy az első világháborúban került orosz hadifogságba, ahol mindenki valamilyen kiutat próbált találni a rettenetes helyzetből. Arról a háborúról beszélünk, mely a világpolitika csődje volt, és igazságosságot egyik oldalon se lehetett találni. Ebben a borzasztó helyzetben érkezett Lenin, aki világmegváltó eszmét hirdetett, elmondott egy teóriát, mely önmagában szép, és megvoltak az eszme terjesztéséhez az agitátorai is. Ha az ember nyakig merül a mocsárba, akkor akár hihet egy ilyen boldog jövőben, amit felvázoltak előtte a kommunisták. Ebből a helyzetből indult ki Nagy Imre.
Tűzön-vízen át a bolsevizmus útján
Mi volt a következő lépcső?
A Magyar Tanácsköztársaság, de Trianont sem hagyhatjuk ki. A háború láthatóan nem oldotta meg a kisebbségek helyzetet, Magyarországot megcsonkították, ezt rendkívül nehéz volt feldolgozni. Lenin kijelentette, hogy az I. világháborút lezáró béke egy imperialista béke, ellenben megígérte, hogy a nemzetközi munkásmozgalom összefogása megoldja a kisebbségi kérdést. Ha vízióként tekintünk erre a gondolatra, az adott pillanatban ennek még hihetett is Nagy Imre, figyelembe véve saját személyes hátterét is. A kérdés akkor kezd komollyá válni, amikor elkezdenek realizálódni ezek a víziók. Nézzük meg, mi történik Magyarországon 1919-ben, amikor a Tanácsköztársaság időszakát élik az emberek. Érdekes kérdés, hogy a magyar értelmiség egy töredék része miért bízott ebben a rendszerben, de ugyanazon az alapon, mint Nagy Imre, akár hihettek is benne, hogy jót hozhat számukra. Az események következtében azonban a reménykedők nagy része 1919. március végétől júniusig már kiábrándult. Nagy Imre azonban nem ábrándult ki, elkötelezte magát 1919 után a bolsevizmus mellett, ezért a boldog víziókban való reménykedés innentől kezdve nem védhető. A szovjetizált kommunizmust nevezzük bolsevizmusnak, mely a gyakorlatban több fokkal kegyetlenebb a kommunizmus eszmeáramlatának többi megvalósult formájánál is. Nagy Imre az 1919-es „lelepleződés” után sem szakít velük, végigment a munkásmozgalmi úton a második világháborúig és azon túl is.
Mi történt a második világháború végén és azt követően Nagy Imrével?
1944 végén hazajöttek a kommunisták Moszkvából, 1945-47 között, a „fenyegetett demokrácia” időszaka következett, a kommunista pártban pedig Nagy Imrének komoly funkciója volt, jelentős személyiség, aki kiveszi a részét a magyar demokrácia felszámolásából. Ne feledjük el, hogy a kommunisták abszolút kisebbségben voltak a demokratikus pártokat támogató mintegy 80 százalékos többséggel szemben; az ország politikai arculatát mutatta meg az 1945. novemberi választási eredmény, mely ezt tükrözi. A kommunisták azonban azért jöttek „haza”, hogy megszerezzék a hatalmat; ezt kapták ukázként Sztálintól. A kommunista hatalomátvételt követően Nagy Imre nem volt kis ember. Tökéletesen beilleszkedett a párt politikájába. Elég elolvasni a beszédeit, például amikor a „klerikális reakcióról” szónokolt. Beosztástól függetlenül együtt harcolt elvtársaival, a közösen hirdetett ideológia alapján. Az 1940-es évek végén a kommunista pártok válságba kerülnek, ennek a keleti blokkban több jele van, így hazánkban is sztrájkok kezdődnek, Nagy Imre pedig, mint mezőgazdasági szakember, még Sztálin halála előtt, 1952 végén megkapja a miniszterelnök-helyettesi posztot és a földművelésügyért is ő lesz a felelős.
Kríziskezelés kompromisszumokkal
Eddig tehát nem lépett ki a szerepéből, megvan a kontinuitás?
Megvolt a kontinuitás, de néhány kérdésben ütközött Rákosiékkal. Ez az időszak azonban még kutatás tárgya, meg kell vizsgálni alaposabban. Egy dolog biztos és nem kérdéses: Nagy Imre nem mozdult ki a tömbből. 1953. júliusától Moszkva intenciói alapján válságkezelésbe kezd. Politikájának a lényege az volt, hogy krízist kellett megoldania kompromisszumokkal. Ezt ne feledjük el, hiszen az 1956-os szerepénél is ugyanez a politikai megoldás kerül előtérbe. Nagy Imre 1953-55 közötti szerepe különösen kérdéses, sok félreértésre ad okot. A legfontosabb, hogy olvassunk a sorok mögött. Nagy 1953-ban meghirdette az internáló táborok feloszlatását. Nagyon fontosnak tartom és szeretném külön hangsúlyozni, hogy Nagy Imre nem kér elnézést a fogvatartottaktól és a magyar néptől. Azt se felejtsük el, hogy a baloldali internáltak kaptak felmentő ítéletet, őket megkövették, azonban a jobboldalhoz sorolható emberekkel nem így történt, őket nem mentik fel. Bármi is történt, Nagy Imre kommunista politikus volt, még ha a rendszerben egy kivételes életpálya is az övé, hiszen gesztusokat tett, kompromisszumokat kötött, azonban nem szabad elfelejteni, hogy akár Rákosiról, akár Nagy Imréről beszélünk, ami Magyarországon történt, az a moszkvai politika lecsapódása volt hazánkban.
Ez azt jelenti, hogy a szovjet pártviszályok leképeződését láthatjuk a magyar belpolitikában?
A Nagy Imre-féle kríziskezelésnek a szovjet politikában feltehetően volt támogatottsága, azonban az ottani viszonyok változásával Magyarországon végül elbukott. Ekkor jött vissza Rákosi és köre. Az ő visszatérésükkel felvetődött a Nagy Imre előtti diktatúra lehetőségének visszatérése. Ezért Nagy bukása egyfajta felszabadultságérzetnek vetett véget és egy új fenyegetésnek a meglétét hozta el, hiszen az a baloldal is fenyegetve érezhette magát joggal, aki szembefordult Rákosiékkal és Nagy Imrében látta a kibontakozást. Ennek hatására létrejött egyfajta egység. Természetesen nem szellemi és ideológiai alapon, de elindultak különböző mozgások 1955-56-ban, és így jutunk el 1956. október 23-ig.
Eltérő kommunista megoldási tervek a forradalom ideje alatt
Ha már a forradalomnál tartunk, mennyire tartja elképzelhetőnek azt a mostanában többször előkerülő gondolatot, miszerint a szovjetek és a magyar kommunisták próbálták kiprovokálni az összetűzést?
Akinek ez a meggyőződése, az gondolja így nyugodtan – célzott erre Nagy Imre is –, de tegyünk fel egy fontos kérdést: ha a magyar népnek nincs „tele a hócipője”, akkor ki lehet vezényelni az utcára? Mik ’56 október legfontosabb jelszavai? Ruszkik haza, vesszen az ÁVÓ. Ennél szebben nem lehet kifejezni, hogy mit akartak az emberek: legyen vége a diktatúrának és legyünk végre szabadok. Nem ezért vonultak ki az emberek? Vitatkozhatunk arról, hogy mikor kezdődött 1956 – én azt gondolom, hogy 1945. április 4-én. Nem kellett ezt kiprovokálni. Németh László 1956. november 2-án írt egy cikket, amelyben „a vezér nélküli felkelés csodálatos látványáról” beszél. Ebben a megállapításban benne van a tömeg tisztelete, ereje és a forradalom jellege.
Nagy Imre hogyan illeszkedik be az eseményekbe?
Nagy Imre október 23-24-én kapta meg a miniszterelnöki megbízatást, de előtte létrejött a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Katonai Bizottsága Apró Antal elnökletével. Ez lett a legmagasabb pártszerv. A bizottság feladata volt az, hogy számolja fel a forradalmat, vegye fel a kapcsolatot a szovjetekkel, fegyverezze fel a Munkásőrséget, hozza mozgásba a hadsereget. A katonai bizottság tagjai a problémakör szakminiszterei, a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter is, ami ugyancsak nagyon fontos tényező. Ezt a helyzetet örökli Nagy Imre.
„Miniszterelnök volt a forradalom alatt, de nem lett a forradalom miniszterelnöke”
Ebben Nagy Imrének nem volt része?
Nem, ezt ő megkapta. Most pedig visszautalhatunk a krízist kompromisszumokkal kezelő politikusra. Miből indult ki Nagy Imre? Ha a miniszterelnöki poszton akar maradni, akkor a szovjetekkel való viszonyt folyamatosan rendezett állapotban kell tartania. Nem hiszem, hogy Nagy Imre mögött ne állt volna a szovjet politika egy része, mint támogató ebben a kríziskezelésben. Másrészt, vissza kellett szereznie annak a népnek a bizalmát, akinek október 23-án este még azt mondta, hogy „elvtársak”. Meg kellett szabadulnia a szélsőbaloldaltól – mint például Gerő és Hegedűs, akik a katonai bizottságnak és a szovjet ellencsapásnak a szervezői voltak. Az október 26-27-i napok erről szóltak. Elérkeztünk egy rendkívül fontos kérdéshez. A fegyvertelen vidéken október 23. és 29. között több, mint hatvan sortűz dördült el. A forradalom miniszterelnöke ezt miért nem akadályozta meg? Hogy tesszük egymás mellé ezt a két dolgot? Erre mondtam korábban, hogy Nagy Imre miniszterelnök volt a forradalom alatt, de sosem lett a forradalom miniszterelnöke.
Nagy Imre parancsot adott a sortüzekre vagy nem akadályozta meg azokat?
Sortüzekre nem adott ki parancsot, ezt a katonai bizottság tette meg, ezért fontos az ő szerepük. E mögött ott állt Gerő Ernő, aki ekkor az MDP első titkára volt, Ivan Szerov, Mihail Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB titkára, Anasztaz Mikojan, szovjet miniszterelnök-helyettes. Volt tehát egy stáb, akik fegyveresen akartak leszámolni a magyar forradalommal. Ezzel szemben Nagy Imre nem azt mondta, hogy menjen át az ország polgári demokráciába, hanem, hogy kössenek kompromisszumokat. Október 26-27-én kétnapos pártvita zajlott a központi vezetőségben. A felkelés fegyveres leverése helyett a politikai kibontakozás került előtérbe, mert az előbbi koncepció nem vezetett eredményre. Nem lehet nem látni, hogy Nagy Imre tényleg megpróbált megbékélni a saját elvei alapján, és végül politikai győzelmet aratott a pártban. Október 28-án pedig azt mondta, hogy „minden kívánságotok teljesül. Tegyétek le a fegyvert!” Ennek a másik üzenete. hogy aki nem teszi le a fegyvert, az ellenforradalmár. Ezzel előreutalok a november 4-i utáni ellenállásra, hiszen akkor sem a hadsereg harcolt, hanem a forradalmárok maradtak csak a gáton, akikről Nagy Imre a snagovi naplójában nem mond túl sok jót. Ezt a fegyverletételt és a meghirdetett irányt nagyon sokan nem fogadták el a forradalmárok közül, így Nagy Imre tovább folytatta a kríziskezelést.
Egy közös cél: „ruszkik haza!”
Mennyire lehet tudni, hogy milyen arányban fogadták el és mennyien utasították el Nagy Imre terveit?
Nehéz ezt megmondani, hiszen reggelente nem ültek össze az emberek, hogy megbeszéljék a politikai állásfoglalásukat, nem voltak „Szabad Nép-félórák” sem. Egy dolgot újból le kell azonban szögeznünk: szovjetellenes és diktatúraellenes emberekről beszélünk. Nincs értelme teljes politikai egységet keresni, a döntő többség két dologban értett egyet: menjenek ki az oroszok, vesszen az ÁVO.
Ez tartott össze mindenkit?
Igen. De a forradalmárok között sem volt mindenben teljes egyetértés.
Szabadságot igen, kommunizmust nem
Az Ön által említett katonai bizottság és Nagy Imre párhuzamosan gyakorolja a hatalmat? Hogy működött ez a valóságban?
A katonai bizottság október 30-ra elveszítette a „meccset” és feloszlott. Mikojan és Szuszlov eltávoztak, de előtte egyeztettek Nagy Imrével. Kizárt, hogy Nagy Imre ne egyeztetett volna a szovjet vezetéssel. Nem arról van szó, hogy Nagy Imre egyik pillanatról a másikra átment polgári forradalmárba és szembefordul a sajátjaival. Nem, ez az ember kommunista volt, nem hitt a Nyugatnak, ő a kommunizmus megreformálásban hitt. Meg kell érteni, hogy a saját bolsevik rendszerén belül, az adott körülmények között a legmesszebb ment el, de ez nem azt jelenti, hogy ebben a pillanatban a magyar nemzeti egységet képviselte. Mert akkor arról kéne beszélnünk, hogy október 23-a után a magyar nép azért ment ki az utcára, mert egy megreformált szocializmust akart. Hát nem; biztos, hogy nem azt akart. Szabadságot mindenképpen akart, kommunizmust nem.
Mennyire lepte meg Nagy Imrét a november 4-i szovjet invázió?
Donáth Ferencre hivatkozva mondta el Vásárhelyi Miklós, hogy november 4-én hajnalban Nagy Imre ott ült a rádióban kétségbeesve, és nem akarta elhinni, hogy a szovjetek megtámadták az országot. Abban a tudatban lehetett, hogy vannak ugyan viták, de ott van mögötte a szovjet vezetés, nem hagyják cserben. Nem Budapesten kell keresni az okokat, minden Moszkvában dőlt el. A Szovjetunió nagyhatalom volt, ezért a lépései is ehhez a státuszhoz igazodtak. Feltételezhető egy olyan forgatókönyv is, hogy ha Magyarországot nem tudják – akár kompromisszumok árán is – táboron belül tartani, esetleg a dominóelv érvényesül és borul a teljes keleti blokk. Ezek a kérdések még nyitottak, kutatásra váró feladatok.
Harcok november 4. után
Meddig tartottak a harcok november 4-e után, mi a jelentősége a sztrájkoknak?
Nem mindegy, hogy meddig tartott a fegyveres harc és meddig a fegyvertelen ellenállás. Megmaradtak csoportok, akik tovább harcoltak, amíg fel nem számolták őket. Érdekes kérdés, hogy a szovjetek november 4-ig miért nem bírtak Budapesttel, hiszen ötezer embernél több nem harcolt a forradalmi időszak alatt. A Nagy Imre-kormány is megpróbálta létrehozni a Nemzetőrséget, mint a saját haderejét, egyesítve ebben a hadsereget, a rendőrséget és a forradalmi erőket, és az ÁVÓ-t megszüntetni, de erre már nem maradt idő. Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy a harcoló csoportok közül megmaradt egy baloldali szerveződés, Angyal Istvánék. Ők voltak a Tűzoltó utcai csoport, akik november 7-én még kirakták a vörös zászlót a piros-fehér-zöld mellé. Beszélnünk kell Nickelsburgékról a Baross téren, a Corvin köziekről, voltak Óbudán is, több kisebb csoport harcolt még szerte a városban, akik váltogatták a pozíciójukat, míg fel nem számolták őket november második feléig.
Az ellenálló csoportok kapcsolatban voltak egymással?
Hol kapcsolatban voltak, hol nem. Esetleges volt, hogy milyen lehetőségek adódtak, központi irányítás nem létezett. November 4. előtt lehetőség volt arra – mint említettem –, hogy egységes Nemzetőrséget alakítsanak ki, melyet Maléter Pál és Király Béla vezetett volna; ebbe a harcoló civilek, a hadsereg és a rendőrség is betagozódott volna, azonban végül ezt nem sikerült létrehozni. Az, hogy ki harcolt a beözönlő oroszok ellen, megint csak fontos kérdés. Idézzük fel Nagy Imre november 4-i, hajnali rádiós beszédét: „Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.” Figyeljük meg a szöveget. Vita folyt arról, hogy ezzel Nagy Imre kiadta-e a parancsot az ellenállásra. A katonák szerint egy ilyen szöveg nem elegendő a harchoz, tudták, hogy ez nem parancs, a civilek azonban nem ismerték a katonai terminológiát, ezért parancsnak is vehették. Harcuk azonban öntörvényű volt és nem parancsra cselekedtek.
Nagy Imre a snagovi naplóban azt írja, hogy ez egy helyzetjelentés volt, a befutott információk alapján mondta be a rádióba. Látnunk kell, hogy a magyar forradalom nem a fegyverek harca volt, nem tudtunk volna ellenállni a szovjeteknek egy teljes mozgósítást követően sem. De a magyar nép mutatott valamit a szovjet hatalomnak, amely meghatározta a politikájukat.
Ellenállás egészen 1957 második feléig
Hadsereg nélkül azonban még gyorsabban elbuktak a harcoló sejtek. Az ellenállás hogyan folytatódott?
A harcok vége nem azt jelentette, hogy minden ellenállás megszűnt – gondoljunk csak a december 4-i nőtüntetésre, hiszen az hihetetlen erőt mutatott fel. A forradalom erői nem pusztultak el, arról sem beszélhetünk, hogy nem vállalták volna tovább a küzdelmet. A kórházakról el szoktunk felejtkezni: a Péterfy Sándor utcai kórházban például újraszerveződő csoportok még megpróbálkoztak a szabadság eszméinek terjesztésével, röplapakciókról is tudunk. De beszélhetünk több vidéki városról is, például Pécsett sem adták fel az ellenállást.
Mikorra fojtották el ezeket az ellenálló sejteket?
1957 nyár elejéig erősen tartották magukat az ellenállók, attól kezdve aztán folyamatosan felszámolták őket. Meg kell említeni a MUK (Márciusban Újra Kezdjük) mozgalmat, azonban erről megoszlanak a vélemények, túl sokat nem is tudunk róluk. A perek viszont már 1956 végén megkezdődtek, gondoljunk csak a Dudás Józsefék perére. A megtorlás folyamatos, és onnantól kezdve nem volt megállás.
Meddig volt szükség a szovjet erőkre a helyzet kézben tartására?
Ez nehéz kérdés, akár 1989-ig elvezethet a történet. Nagyon sok a fikció; az biztos, hogy itt maradtak 1991 nyaráig. Beszélhetünk az 1956-os gondolatok folytonosságáról, a szabadság hiányáról, a szabadság iránti vágyról. Egy újabb forradalom, netán fegyveres felkelés lehetősége azonban irrealitás. Nem tudjuk, hogy mi történt volna, ha akkor kivonják a szovjet csapatokat. Viszont tudjuk, hogy milyen változások következtek be a szovjet csapatok kivonása után.
A diktatúra visszatér
Mekkora tömegeket tudtak megmozgatni a november 4-ét követő sztrájkok?
1957 február közepe után egyre kevesebbet. A Munkástanácsoknak azonban 1956 novemberétől még egy ideig komoly szerepe volt. Kádárék vegytiszta diktatúrát valósítottak meg, ott volt mögöttük a szovjet hatalmi erő. A társadalom részéről nem volt szervezett erő, a történelem menetét Kádárék diktálták. Nézzük meg a pereket, ilyen törvénytelenségeket és visszaéléseket, amiket Kádárék elkövettek, a magyar történelemben nagyon ritkán láthatunk. Kádár a szovjetek segítségével leverte a fegyveres felkelést, de tudta azt is, hogy a társadalmi ellenállást is le kell törnie. Nem véletlenül beszélt kettős hatalomról. Ez a Munkástanácsok végét jelentette, amelyeket ugyancsak megsemmisített. A folyamat 1957 második felére lezajlott, fokról fokra, azt tehát le kell szögeznünk, hogy az ellenállás nem tört meg 1956 novemberében, közel egy évig tartott Kádárék „rendteremtése”.
A sztrájkok során mennyire lépett fel erőszakosan a karhatalom?
Abszolút erőszakosan, nem teketóriáztak.
Halálesetekről is tudunk?
Igen. Több helyen használtak fegyvert. Utoljára Csepelen, „a munkásság fellegvárában”, 1957. január 11.-én adtak le sortüzet a tüntető munkásokra. A sortűznek halálos áldozata is volt.
Dr. Veres Péter
2021-03-19 at 16:33
Macera! Persze neked a szovjet titkos rendőség vezetőjének hazudozása szentírás!!!!!! Sajnos megint egy “magyar” okoskodó, aki mindent jobban tud. A teljesen elfogult áltörténészünk M.Kiss Sándor bevezetése nemcsak félrevezető, ha nem egyenes hazugság, akárcsak szinte az egész mocskolódó cikke. Azt veti inkorrekt módon és logikailag teljesen értelmetlenül Nagy Imre szemére, hogy a Kun Béla budapesti bukása után miért nem lett antikommunista. Látszik, egyszerűen nem tudja, hogy NAGY IMRE akkora még szibériai “cári” orosz fogolytáborban senyvedett és egészen 1922-ig a Szovjetunióban tartózkodott. Vagyis semmi köze nem volt Kun Béla budapesti KOMMUNIZMUSÁHOZ! M. Kiss volt “párttitkár” szerint, (ez utóbbi Eörsi László történész lapokban közölt véleménye, amit a nevezett professzor mindeddig elfelejtett megcáfolni vagy bírósági jóvátételt követelni — „a szovjetizált kommunizmust nevezzük bolsevizmusnak, mely a gyakorlatban több fokkal kegyetlenebb a kommunizmus eszmeáramlatának többi megvalósult formájánál is. EZ SEM IGAZ, amint az KINA-KAMBODZSA-KUBA tragikus esetei jól bizonyítják. M. Kiss Sándor nagy tévedése, hiszen Nyugati vezető értelmiség nagy része kommunista szimpatizáns volt egészen a második világháborúig és azután, sőt még most is az (Wels, SHOW stb). Egy neves magyar emigráns egy egész könyvet írt erről. Jellemző az is, hogy Száharov bolsevik atomtudós, aki tömegpusztító fegyvert, azaz hidrogénbombát adott a szovjetvezetők kezébe, mégis Nyugaton béke Nobel-díjat kapott — későbbi jogvédő tevékenységért. Ha objektíven összehasonlítjuk Nagy Imrével – akkor egyértelműen kiderül, hogy Száharov akadémikus csupán egy szószátyár orosz értelmiségi volt, aki még az életét sem veszélyeztette üres fecsegésével Moszkvában. Mégis érdemtelenül világhír övezi. Itt pedig most magyar (ál)hazafiak szidják a sokkal nagyobb történelmi jelentőségű Nagy Imrét, ahogy csak tudják.Gratulálok!
Veres Péter tört. tud. doktora MTA
2019-12-03 at 16:27
A magyar történelemtudomány, sőt az itt írogató magyar jobboldaliak erkölcsi szégyene ez az 1956-os magyar forradalmat és benne kiemelten Nagy Imrét mocskoló becstelen újságcikk a PS-ban. Mi az a teljesen félrevezető, provokatív álkérdés, hogy NI kommunista volt. Hiszen Gorbacsov, Dubcsek, vagy Milován Dilasz illetve Tito stb., stb. — szintén kommunistaként kezdték politikai pályafutásukat. Ennek ellenére — Nagy Imréhez teljesen hasonlóan — ezek a neves politikusok kétségtelenül aktívan hozzájárultak a kommunizmus végleges bukásához. Tényleg, mit is várjunk attól a naiv magyar történésztől, aki azt találta írni a koncepciós “perben” kivégzett Tóth Ilonkáról részletes, együttérző monografikus munkájában,miszerint Kádár voltaképpen nagyon szerette volna megmenteni az ártatlan orvosnőt,csakhogy ez valamiért nem sikerült neki. (Vagyis a tömeggyilkos hazaárulónak, a Szovjetunió hősének, aki akkor, egykori vérszomjas ávéhásai élén, az élet és halál önkényura volt hazánkban. Mégpedig Hruscsovnak, a másik tömeggyilkos megbízásából,aki személyesen 168 ezer, szintén ártatlan ember, halálos ítéletét írta alá). Végül kritikailag megjegyzem: (1) a budapesti szemtanú Mikoján, egészen az utolsó pillanatig ellenezte szovjet katonai beavatkozást Magyarországon, (2) Nagy Imre nem volt NKVD ügynöke. Ez a kitaláció a KGB 1991 augusztusában megbukott vezetőjének utólagos rágalma a mártírhalált halt magyar miniszerelnök rehabilitációjának meghiúsítása érdekében 1988-ban.(3) Nem felel meg a valóságnak az a népszerű mítosz sem, miszerint Nagy Imre az orosz cár és családjának gyilkosa lett volna Jekatyeringburg-ban 1918 juniúsában. Ekkor ugyanis Nagy burját-földön az Ulen-Ude melletti fogolytáborban sínylődött.
Dr. Veres Péter
2019-11-23 at 13:55
Teljesen félrevezető itt Nagy Imre szerepéről kontrapoduktív ál-vitát nyitni, hiszen az olvasók többsége nem szakember. Ugyanis Eden brit miniszterelnök, Eisenhower amerikai elnök, vagy Dulles testvérpáros,bár nem voltak kommunisták, sőt megtévesztő módon nagy hangon “antikommunistáknak” is hirdették magukat.Mindazonáltal személy szerint éppenséggel ők voltak azok a nyugati politikusok, akiket óriási felelősség terhel a szovjet hadsereg 1956 november 4. Magyarország elleni támadásáért – (természetesen Hruscsovék mellett). Hiszen a fentebb felsorolt tehetségtelen nyugati “államférfiak” egyértelműen konkrét módon tevőlegesen intenzíven elősegítették, sőt lehetővé tették végtelenül ostoba politikájukkal –a szuezi háborúval — a magyar forradalom győzelem idején — a szovjet agresszió kibontakozását hazánk ellen. Jellemző módon akkor, amikor a sarokba szorított Kreml – hajlandó lett volna hazánk “finnlandizációjára” – Nagy Imre — a magyar Gorbacsov vezetésével. Itt kommunistának és igaztalanul szovjet ügynöknek titulált Nagy Imre viszont nem lemondott, hanem maximálisan, mindent megtett a szovjet beavatkozás, katinai támadás elhárítására: országunk semlegességének kihirdetésével, Warsói Szerződésből való kilépéssel, ENSZ-nek szóló felhívással, amikor hírt kapott november elsején a szovjet csapatok titkos beözönléséről. Nagy Imrét nem végezték volna ki a hírhedt titkos perben, ha lemondott volna Kádár javára és bábkormányának tagjaként elítélte volna forradalmat, ahogyan többször is kérlelték. Nagy Imre azonban igaz magyarként viselkedett. Nem tagadta meg a magyar forradalmat,inkább vállalta érte a mártír halált. Ezért került be a magyar hősök Panteonjába. Bármit is ugatnak itt egyes buta magyarok Nagy Imre ellen. Nagy Imre nemzetünk egyik kiemelkedő igazi hősévé vált. Sajnos egyesek itt bizony rosszul ismerik saját hazájuk 1956-ra vonatkozó történelmét, bele értve ebbe a cikk hivatásos történész szerzőjét is. Vagy pedig arra a szomorú következtetésre kell jutnunk, hogy…………………… Megjegyzem: a kommunizmust végleges megbuktató Gorbacsov is kommunistaként kezdte politikai pályafutását, akárcsak Gyilasz, vagy Dubcsek, illetve az antisztálinista Titó, akinek kedvéért Hruscsov leváltotta Rákosit. 1956-os forradalom azért tört ki mert AVH pribékjei belelőttek a békésen tüntető tömegbe, akiket azóta sem bűntettek meg.Vajon miért? Ki a hibás? Valószínűleg igaza van az IRA egyik vezetőjének, aki szerint forradalmakat nem a forradalmárok robbantják ki, hanem a rendkívül kegyetlen és nagyon buta kormányok.Ez volt a magyar októberi forradalom legfontosabb konkrét közvetlen kiváltó oka 1956-ban.Jól hangzó,de megalapozatlan nyugati történelmi mítosz az is, hogy állítólag Raegen amerikai elnök buktatta volna meg a kommunizmust, mégpedig “csillagháborús” tervével. Ez nem fel meg a valóságnak, azaz kitaláció — mese a naiv tudatlanok számára. Hiszen elnöksége idején a CIA még minimális 15-18% becsülte a Szovjetunió hadi-kiadásokra fordított GDP arányát, amikor az már évtizedek óta elérte 60% is.
Dr. Veres Péter
2019-11-09 at 19:19
Ismétlem: 1917-es bolsevik államcsínyt követő száz év folyamán Ivan Szolonyevics orosz történészen és közirón kívül senki nem vetette észre a kommunizmussal foglalkozó nyugati történészek között a következő érdekes történlemi összefüggést. Pedig a magyaron kívül szonte minden európai nyelvre lefordították híres művét. Ebben először hangzott el a tragikusan vészjósló terminológia: GULÁG – amit később csaknem 800 000 magyar ismert meg személyesen. I.L Szolonyevics egyedülállóan zseniális meglátása szerint a XX. században a kommunizmus, bolsevik-szocializmus, vagyis a marxizmus-leninizmus-sztálinizmus = „osztályharc / osztályháború / “proletárdiktatúra”/ osztály-nélküli társadalom /világforradalom elnevezésű, (az európai értelmiségi körökben is népszerű vált) hírhedt dogmája azonos az ókori asszírok hódításukkor használt agyafúrt taktikájával. Han Marx jól ismerte az ókor legkegyetlenebb katona népének hatásos gyarmatosítási módszerét, amit az általuk meghódított népek elitjének megfékezésére találtak ki.Voltaképpen Marx és Engels tudatosan erre építette fel a XX. század leghatásosabb politológiai és szociológia elméletét. Erre alapozott neokolonista bolsevik rasszizmust a marxizmusból Lenin szó szerint átvette. Tovább fejlesztve a gyakorlatban kipróbálta Oroszországban,Sztálin pedig a szomszédos országokban, így nálunk is. Mindenütt kifogástalanul működött, mint tömeggyilkosság, szociális irányultságú genocídium, a népirtás hathatósan alkalmazott sikeres módszere. Mindezt azonban sajnos I. L. Szolonyevics már nem vette észre, mert nem ismerte sem a marxizmus történetét, sem a Bibliát, ahol részletesen le van írva az ókori asszír módszer lényege. Figyelembe kell venni azonban, hogy sem az ókori asszírok, de még a világhódító mongolok, mandzsuk vagy TIMUR LENK sem törekedtek az általuk meghódított népek elitjének teljes fizikai megsemmisítésére. Magyarán: egyedül csak a bolsevik Oroszországban, illetve a vele szomszédos szatellit államokban történt meg a végletesen tökéletesített asszír módszer véres alkalmazása 1918-1953 között. Vagyis egyes népek hagyományos elitjéhez, tradicionális értelmiséghez, sőt középosztályba tartozó emberek szabályos kiirtása. Ezért Churchill, illetve a nyugati nagyhatalmak vezetői történelmi felelőssége rendívül nagy, amikor teljes egészében átengedték a Kelet-Európai országokat, beleértve a kis létszámú baltikumi népeket is a világ legnagyobb tömeggyilkosának Sztálinnak, aki vérfürdőnek megfelelő genocídiumot rendezett ott. Egyes külföldi történészek szerint, akik az adott problémával foglalkoznak a legborzasztóbb genocídium azonban Ukrajnában történt, ahol nemcsak az ukrán értelmiség nagy részét írták ki a kommunisták, de az ukrán parasztság jelentés hányadát is megtizedelték Sztálin utasítására mesterségesen megrendezett éhínség, a HOLODOMOR segítségével. Az eddig tudatosan elhallgatott óriási ukrán tragédia 3,5 millió, illetve a legújabb demográfiai számítások alapján feltehetően még ennél is több ártatlan ukrán paraszt életébe került. A modern vizsgálatok szerint sztálini ukrán holokoszt áldozatainak száma több volt, mint a német hadsereg keleti fronton elszenvedett embervesztesége.
Veres Péter tört. tud. doktora MTA
2019-11-09 at 15:15
A további félreértések és belemagyarázások elkerülése végett megjegyezzük: miszerint a legfontosabb történelmi lényeg az, hogy 1956-os magyar forradalom spontán módon, mindenekelőtt azért robbant ki október 23-án, mert az AVH pribékjei ostoba módon belelőttek a békésen tüntető tömegekbe mind Budapesten, mind pedig vidéken, elsőnek azonban Debrecenben. Ugyanis egyetlen normális nép sem tűri el, hogy a nyílt utcán tömegesen legyilkolják. A forradalmakat ugyanis nem a forradalmárok robbantják ki, hanem a nagyon buta és rendkívül kegyetlen kormányok.Voltképpen ez történt 1956-ban Magyarországon.
Veres Péter
2019-11-08 at 09:38
Érdekes módon az ókori asszíroktól függetlenül, némileg hasonló módszer alkalmazását javasolta, az Kr.e. 6. században Szun-cse (544–496) neves kínai filozófus és tábornok. „A hadviselés törvényei” című világhírű munkájában, amelyet jól ismertek a bolsevik kommunisták, külön felhívta a figyelmet arra, hogy bár a háborús harctéren – a közvetlen cselekvés, a hadicsel az irányadó, de ez önmagában mégsem elegendő a végső győzelem kivívásához. A közvetett, álcázott (= „pszichológiai”) hadviselés elengedhetetlen feltétele a teljes győzelem megszilárdításának. Ezért az ellenséges országban minden értéket alá kell aknázni. A katonailag meghódítottak hagyományait érdemes porig rombolni. Minden értéket szükséges semmisíteni új istenek propagálásával, valamint titkos ügynökök hadainak bevetésével. A helyi hatalom minden fontosabb képviselőjét bűntettel érdemes megvádolni. Abból a célból, hogy aláássuk a tisztességüket és a becsületüket, aminek következtében a helyi lakosság majd megveti őket. A kitűzött cél elérése érdekében a legelvetemültebb emberek segítségét sem szabad visszautasítanunk. Ezért rendkívül hasznos bőséges ígéretekkel és jutalmazásokkal támogatók toborozása, amelyre nem kell sajnálni a pénz, mivel ez később majd igencsak bőségesen megtérül”. —
Veres Péter
2019-11-08 at 09:30
A lényeg az, hogy a 1917-es bolsevik államcsínyt követő száz év folyamán Ivan L. Szolonyevics orosz emigráns irón kívül senki nem vetette észre a kommunizmussal foglalkozó nyugati történészek között a következőt. Pedig a magyaron kívül minden európai nyelvre lefordították híres művét: “Oroszország – egy koncentrációs tábor”, amelyben először hangzott el a tragikusan vészjósló terminológia GULÁG – amit később csaknem 800 000 magyar ismert meg szemályesen. Szolonyevics zseniális meglátása szerint a kommunizmus, bolsevik-szocializmus, vagyis a marxizmus-leninizmus-sztálinizmus-maoizmus, „osztályharc / osztály háború / proletárdiktatúra” / “osztály-nélküli társadalom” = világforradalom elnevezésű, (az európai értelmiségi körökben népszerű vált) hírhedt dogmája, nemcsak azonos az ókori asszírok hódításukkor használt agyafúrt taktikájával. Sőt annak módosított formában tovább fejlesztett, végletekig tökélesített változata. Marx jól ismerte az ókor legkegyetlenebb katona népének hatásos gyarmatosítási módszerét, amit az általuk meghódított népek elitjének megfékezésére találtak ki.Voltaképpen Marx és Engels tudatosan erre építette fel a XX. század leghatásosabb politológiai és szociológia elméletét. Erre alapozott neokolonista bolsevik rasszizmust a marxizmusból Lenin szó szerint átvette, és tovább fejlesztve a gyakorlatban kipróbálta Oroszországban,Sztálin pedig a szomszédos országokban. Mindenütt az kifogástalanul működött, mint tömeggyilkosság, szociális irányultságú genocídium, a népirtás hathatósan alkalmazott sikeres módszere. Mindezt azonban sajnos Szolonyevics már nem vette észre, mert nem ismerte sem a marxizmus történetét, sem a Bibliát. Figyelembe kell venni azonban az adott esetben, hogy sem az ókori asszírok, de még a világhódító mongolok, mandzsuk vagy TIMUR LENK sem törekedtek az általuk meghódított népek elitjének a fizikai kiirtás útján való teljes megsemmisítésére. Magyarán egyedül csak a bolsevik Oroszországban, illetve a vele szomszédos szatellit államokban történt meg a végletesen tökéletesített asszír módszer véres alkalmazása. Vagyis egyes népek hagyományos elit és a tradicionális etnikus értelmiséghez, sőt középosztályba tartozó emberek szabályos kiirtása. Ezért Churchill, illetve a nyugati nagyhatalmak vezetői történelmi felelőssége rendívül nagy, amikor teljes egészében átengedték a Kelet-Európai országokat, beleértve a kis létszámú baltikumi népeket is a világ legnagyobb tömeggyilkosának Sztálinnak, aki vérfürdőnek megfelelő genocídiumot rendezett ott. Egyes külföldi történészek szerint, akik az adott problémával foglalkoznak a legborzasztóbb genocídium azonban mégis Ukrajnában történt, ahol nemcsak az ukrán értelmiség nagy részét írták ki a kommunisták, hanem az ukrán parasztság jelentés hányadát is megtizedelték a Kremlbeli pártutasítására mesterségesen megrendezett éhínség, a HOLODOMOR segítségével. Az eddig tudatosan elhallgatott óriási ukrán tragédia 3,5 millió, illetve a legújabb modern számítások alapján feltehetően még ennél is több ártatlan ukrán paraszt életébe került. Vizsgálataik szerint sztálini ukrán holokoszt több mint a német hadsereg keleti fronton történt ember vesztesége.
Veres Péter
2019-11-08 at 08:38
Miközben itt nem korrekt módon Nagy Imre történelmi jelentőségét egyesek nagyon csökkenteni szeretnék mindenfele ócska hazudozások és trükkök segítségével- direkt elhallgatják Antall személyes levelét Kádárhoz. Ebben teljesen alaptalanul Antall megdicsérte a tömeggyilkos hazaárulót,a Szovjetunió hősét, hogy állítólag ellenáll Moszkvának. Antall ugyanis úgy halt meg, hogy egyszerűen nem tudta, miszerint az 1962 után bekövetkezett politikai és gazdasági könnyítések Magyarországon bizonyított módon a moszkvai, vagyis a Kremlben történt fontos változásokkal álltak szoros ok-okozati összefüggésben. Akkor, amikor Sztálin bebalzsamozott testét eltávolították a Mauzóleumból 1961-ben októberében. Ezzel párhuzamosan az SZKP XX. Kongresszusán a finn Otto Kuusinen javaslatára megszüntették a hírhedt “proletárdiktatúrát”,aminek logikus bekövetkezését Nagy Imre már zseniálisan előre jól látta 1956-ban. Arról van szó, hogy akkor már Kádár, Biszku felügyelete alatti sorozatos akasztások Budapesten és vidéken – akkor már erősen zavarták az enyhülésre játszó szovjet külpolitikai taktikát. Később, 1964-ben pedig Hruscsov csúfos bukása után Koszigin, az új szovjet miniszterelnök rögtön további fontos reformintézkedést vezetett be. Jellemző módon, mindezt teljesen tévesen most Kádár “bölcs személyének” tulajdonítják a rosszul informálódott naiv fiatal történészeink, még a jobboldalon is. Ezzel pedig bizony akarva-akaratlanul félrevezetik a magyar közvéleményt. Magyrán: “aki nincs ellenünk – az velünk van” elnevezésű elvet éppenséggel Moszkvában, a szovjet kommunisták találták ki, amikor megszüntették a 1917 óta funkcionáló “proletárdiktatúrát”. Ezzel rákényszerítették a tömeggyilkos Kádárra a szovjet kommunista pért enyhülési politikáját, többek között az ENSZ amnesztia elfogadásét is.Csakhogy Koszigin gazdasági reformjait halála után azonnal felszámolta vetélytársa, Brezsnyev Moszkvában. Ezzel párhuzamosan Budapesten is ez történt. Kádár soha, semmiben nem tért el a moszkvai irányvonaltól.
Veres Péter tört. tud. doktora MTA
2019-11-08 at 07:00
Teljesen félrevezető és felesleges itt Nagy Imre kommunista voltáról vitát nyitni, hiszen az olvasók nem szakemberek. Ugyanis Eden brit miniszterelnök, Eisenhower amerikai elnök, vagy Dulles testvérpáros,ugyan nem voltak kommunisták, sőt megtévesztő módon nagy hangon “antikommunistáknak” is hirdették magukat.Mindazonáltal személy szerint éppen ők voltak azok a nyugati politikusok, akiket óriási felelősség terhel a kommunizmus megmentésért, a szovjet hadsereg 1956 november 4. Magyarország elleni támadásáért – természetesen Hruscsovék mellett. Hiszen a fentebb felsorolt nyugati “államférfiak” egyértelműen konkrét módon tevőlegesen intenziven elősegítették, sőt lehetővé tették végtelenül ostoba politikájukkala szuezi kháborőval a magyar forradalom győzelem idején a szovjet agresszió kibontakozását hazánk ellne. Éppenséggel akkor, amikor a sarokba szorított Kreml – hajlandó lett volna hazánk finnesítésére, azaz “finnlandizációjára” – Nagy Imre, a “magyar Gorbacsov” vezetésével. Itt kommunistának és igaztalnul szovjet ügyönek titulált Nagy Imre viszont nem lemondott, hanem maximálisan, mindent megtett a szovjet katonai beavatkozás, támadás elhárítására: országunk semlegességének kihirdetésével, Warsói Szerződésből való kilépéssel, ENSZ-nek szóló felhívással, amikor hírt kapott november elsején a szovjet csapatok titkos beözönléséről. Nagy Imrét nem végezték volna ki a hírhedt titkos perben, ha lemondott volna Kádár javára és bábkormányának tagjaként elítélte volna forradalmat, ahogyan többször is kérlelték. Nagy Imre azonban igaz magyarként viselkedett. Nem tagadta meg a magyar forradalmat,inkább vállalta érte a mártír halált. Ezért került be a magyar hősök Panteonjába. Bármit is ugatnak itt egyes (ál)magyarok Nagy Imre ellen. Nagy Imre nemzetünk egyik kiemelkedő igazi hősévé vált. Sajnos egyesek itt bizony nem, vagy rosszul ismerik saját hazájuk 1956-ra vonatkozó történelmét, bele értve ebbe a cikk hivatásos történész szerzőjét is. Vagy pedig arra a sajnálatos következtetésre kell jutnunk, hogy bizony……Megjegyzem: a kommunizmust végleges megbuktató Gorbacsov is kommunistaként kezdte politikai pályafutását, akárcsak Gyilasz, vagy Dubcsek, illetve az antisztálinista Titó, akinek kedvéért Hruscsov leváltotta Rákosit. Jól hangzó,de megalapozatlan nyugati történelmi mítosz az is, hogy állítólag Reagen amerikai elnök buktatta volna meg a kommunizmust, mégpedig csillagháborús tervével. Ez nem fel meg a valóságnak, azaz kitalált mese a naiv tudatlanok számára. Hiszen elnöksége idején a CIA még minimális 15-18% becsülte a Szovjetunió hadikiadásokra fordított GDP-t, amikor az már évtizedek óta elérte 60-80%-t. 1956-os forradalom azért tört ki mert AVH pribékjei belelőttek a békésen tüntető tömegbe, akiket azóta sem bűntettek meg.Vajon miért? Ki a hibás? Valószínűleg igaza van az IRA egyik vezetőjének, aki szerint forradalmat nem a forradalmárok robbantják ki, hanem a kegyetlen és buta kormányok.Ez volt a magyar októberi forradalom legfontosabb konkrét közvetlen kiváltó oka 1956-ban.
Veres Péter tört. tud. doktora MTA
2019-11-07 at 20:53
Sajnálatos módon nem szól a fáma arról, hogy miért hallgatnak mélyen mostanáig a magyar kamion-gépkocsivezetők rokonainak egykori híres bírósági pereiről. Hozzátartozóik élelmiszert és vizet szállítottak CSERNOBILi óriási nukleáris katasztrófa környékére 1986 áprilisában és májusában. Ezután, a felrobbant atomerőműnél kapott radioaktív sugárzás következtében sorban elhunytak, vagy hirtelen komoly betegség támadta meg őket. A budapesti lelkiismeretlen bíróságok azonban kategorikusan mind elutasították ezeket az igencsak megalapozott jogi kereseteket. Mint ahogy később – felettébb különös módon – nem vonták felelősségre az AVH-s tömeggyilkosokat sem. Mégpedig Györgyi Kálmán elvtárs elvtelen, karrierista főügyész közreműködésével, aki az ELTE jogi karán egykoron párttitkárként tevékenykedett – “Árpi bácsi” hathatós segítségével. Mindez óriási szégyene a pénzéhes elvtelen hazai jogászi karnak. Akárcsak később, 2006 októberében történt rendőrségi és bírósági túlkapások tudatos elmismásolása. Nem beszélve a magyar forradalom után 1957-1963 közötti véres kommunista terrorról – Kádár vezetésével, amiben bizony számos hazai jogász aktívan közreműködött. Sőt akár 100 forintért díjazásért önként jelentkezett asszisztálni az akasztásos kivégzéseknél. Beleértve egyes szégyentelen női jogászokat is. Az utóbbiak ezzel szerették volna bizonyítani a női egyenjogúságot, amit naivan, de hányingert-keltő módon később bevallották könyveikben. Kollégáik pedig 1989-90 után egészen a mai napig aktívan, teljesen lelkiismeretlenül falaznak a terrorban önként közreműködő lelkiismeretlen, aljas jellemű egyes hazai jogászoknak. Jellemző:szintén 100 forintot kaptak a kivégzést közvetlen segítő hóhér-segédek a Kádár idejében Minderről persze Romsics történész-akadémikusunk hallgat a kompromittálódott MTA keretében. MTA jelenlegi elnöke saját bevallása szerint – Aczél megbízható embere volt. A Budapesten publikált interjúban naivan bevallja: voltaképpen azért menekült közvetlenül a rendszerváltás után 12 évre az USA-ba, mert egyszerűen nem bírta elviselni a beköszöntő szólásszabadságot. Ez ugyanis egyes érzékeny lelke számára kényes kérdéseket, bizony durván feszegetett.
Dr. Veres Péter
2019-11-07 at 20:45
A történelmi igazság az, hogy a Kremlnek vagy Gerőéknek úgy kellett a magyar forradalom, „mint az halaknak a bicikli”. Valójában a magyar forradalom győzött 1956. október 28-án. Sohasem történt volna meg a második szovjet intervenció hazánk ellen, sőt elmaradt volna a szuezi háború is (kezdete: 1956 október 29 délután 16 órakor), ha Eden brit miniszterelnök, akit neves elődje, Churchill „tehetségtelen szépfiúnak” nevezett, nem szed nyakló nélkül amfetamin tablettákat elfuserált epeoperációja után, aminek következtében elvesztette józan ítélőképességét és Nasszert Hitlernek hitte. Ezt azonban közvetlen munkatársai nem vették észre. Továbbá, ha a korlátolt katona, Eisenhower elnök, Zsukov kebelbarátja, nem olyan buta és felelőtlen, mint amilyen valójában volt. Valamint a Dulles testvérpáros, akiknek kommunistaellenes üres propagandája, a CIA-val egyetemben nem lett volna mérhetetlenül cinikus és impotens. Nyugati nagyhatalmak a szerencsétlen szuezi háborúval sajnálatos módon – megosztották világ közvéleményét. Ezt az óriási politikai és történelmi hibát a félig analfabéta primitiv Hruscsov azonnal kihasználta. Tévesen ugyanis azt hitte Kreml, hogy elveztették az általuk addig intenzíven támogatott Egyiptomot.
Veres Péter tört. tud. doktora MTA
2019-11-07 at 20:23
A magyar etnikum, a többi etnikai közösségekhez hasonlóan, úgynevezett önszervező (adaptív, integrált emergens) rendszer. Következésképpen, amikor AVH pribékjei provokatív módon belelőttek elsőként 1956 október 23-án Debrecenben fél hatkor, majd később Budapesten a Rádió előtt és az utcákon, vagy éppenséggel a Parlament előtt,de vidéken is számos helyen a békésen tüntető tömegbe, az törvényszerűen felháborodottan, sőt jogosan reagált. Ezt az elfogulatlan bíróság feltétlenül figyelembe is vett volna, ha lett volna ilyen 1956 után. Helyette Kádár és Münnich, valamint a spanyolos Tömpe által felállított véres bosszúállásra törekevő elfogult, új kommunista fegyveres terrort megvalósító, pénzsóvár karrieristákkal teli rögtönítélő álbíróságok számolatlanul osztogatták a halálos és börtön ítéleteket. Ehhez a „bizonyító anyagot” az egykori AVH hóhérai, mint kihallgatók szállították a letartóztattak középkori inkvizíciós jellegű brutális pszichológiai és fizikai kínzásával.
Dr. Veres Péter
2019-11-07 at 20:16
Mint szemtanú történész megjegyzem: érdemes lenne 1956 történetére széleskörűen alkalmazni az úgynevezett “emergens” jelenséget. Ez azt jelenti, hogy “az egész több mint összetevőinek összessége”. Vagyis 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nem csak a „pesti srácok”, illetve a munkástanácsok vagy Nagy Imre körül tömörülő reformerek ügye volt csupán, ahogy egyes töténészek empirikusan kimutatták. Hanem együttesen bizony az egész magyar etnikumé / magyar nemzeté, amelyből minden egyes említett kisebb csoport, az adott történelmi helyzetnek megfelelően – aktívan kivette a részét. Magyarán ezek a spontán módon szerveződő autonóm közösségek a kiemelkedő emocionális töltést mobilizáló nemzeti tragédia idején egymástól nem elszigetelten tevékenykedtek, hanem bizonyos összhangban. Minthogy az etnikai közösségre épülő makroszociális szervezet — a nemzet, tudatosult kommunikációs önszervező rendszer, amely adekvátan reagál a közvetlen környzetében végbemenő változásokra és kihívásokra.
Dr. Veres Péter
2019-11-07 at 19:50
A szerző szerint “az első világháború borzasztó helyzetben érkezett Lenin, aki világmegváltó eszmét hirdetett, elmondott egy teóriát, mely önmagában szép”. Jellemző, hogy neves történelemprofesszorunk véleménye szerint a marxizmus-leninizmus önmagában szép eszme. Az pedig sajnálatos módon azt jelenti, hogy egyszerűen nem tudja mit is papol. Ezzel szemben a valós történelmi igazság az, hogy a kommunista bolsevik vezetők 1918-1953 között nyíltan hangoztatott és megvalósított „proletárdiktatúrának” nevezett szervezett népirtás teljes mértékben fedi a rasszista jellegű genocídium modern fogalmát, amelyet régebben tömegterrornak hívtak. Ez nem volt más, mint a marxizmus elméletében az osztályharc / „osztály-nélküli társadalom”/ világforradalom, „proletárdiktatúra” utópikus, demagóg fogalmának mindenáron való embertelen realizálása. Mindez a meghódított népek vezető rétegnek, a politikai elitjének, sőt az értelmiségének, valamint a középosztálynak szinte teljes fizikai likvidálását jelentette. Vagyis a 2500 éves, Bibliában is leírt, ókori asszír gyarmatosítási módszer végletesen tökéletesített, XX. századi véres alkalmazása Kelet-Európában, így hazánkban is, amikor a szovjetek az általuk katonailag leigázott nemzetek társadalmi elitjét, vezető értelmiségi rétegének színe-javát tudatosan megsemmisítették. Több, mint különös, hogy ennek a marxizmus elméletéből és a leninizmus-sztálinizmus barbár gyakorlatából logikusan következő óriási tragédiát nemcsak a nyugati, hanem a hazai történészek mind máig 100 év alatt sem tudták helyesen értelmezni. Minthogy sokszor tévesen a világ legnagyobb tömeggyilkosai,Lenin és Sztálin elborult eleméje őrültségének tulajdonították. Jóllehet az említett kelet-európai népek elitjeinek, értelmiségének és középosztálynak kiirtása Marx, Lenin Trockij és Parvusz nyomán a bolsevik világforradalom régóta tervbe vett (részleges) realizálását jelentette. Az egyetlen magyar, aki helyesen látta, hogy a “proletárdiktatúrának” álcázott párt-diktatúrát fel kell számolni éppen a “nemzeti kommunista” Nagy Imre volt. Nagy Imre beírta nevét a magyar- és világtörténelembe, bármennyire is fanyalognak egyes jobboldaliak, akik bután átengedték Nagy Imre nimbuszát a ravasz baloldalnak. Az hogy, Nagy Imre Szovjetunió élt, hasznos volt, ugyanis testközelről látta, akárcsak Dubcsek vagy Titó, illetve Gorbacsov és Szolzsenicin, milyen is valójában a szovjet kommunista párt-diktatúra.
Kbandi1
2019-11-05 at 08:17
Most a 2019. esztendő idején, már 30 éve annak, hogy az egyenlőbb kommunisták megbuktatták a világmegváltó eszmét. Eszme híján kommunistákról beszélni blődség, nyista kommunista, hiszen ők nem akartak tovább azok maradni. Meg is történt aztán a gazdaváltás, szorosan besoroltak a globalisták mögé, most onnét várják a kiváltságokat, mert bebizonyították, hogy nem minden ember egyenlő.
Ahogy ’45-ben a tahókat, most a migránsokat importálják szavazóbázisnak, míg egy felvilágosult le nem csapja valamelyik haladárnak a buksiját.
Rizikó
2019-11-04 at 22:01
Ahogy mutatta félprofilból Bayer arcélet a kamera megértettem miért szeret trágárkodni és ocsmányul beszélni, mint a libsik.Akkor sváb ő amikor a Wittinghoff!!!HA bukik a fidesz legfeljebb visszamegy a Népszabadságna Magyar narancsba..Mert ott ez a sikk.Nem értem miert kell a 19es patkánylázadast a mai nappal parhuzambavenni és a Komcsik fő ellenségét a akit meggyilkoltak odalökni a Fletók a vadaik az Aprók közé! Masodszor is megölik Nagy Imrét.Ott van Szentesi Zöldi László aki felkészúlt becsületes ember,miert nem szól rájuk.Miért kell vivnom itt nekem 56 ert /Nemcsak Nagy Imréért /büdös komcsi taho kommentelőkkel?
Rizikó
2019-11-05 at 00:12
KÉT emlékezõ műsort láttam közben mig itt kommentháborut vállatam 56 Forradalom és szabadságharcának szándékos vagy tudatlan megosztóival!Az egyik az M5ön ment *būntetlen bűnõk *cimen Biszku 56
eltipró hóhérról .Tanulságos volt a komcsi pribék mimikája hazugságai alatt és végtelen aljas gonoszsága.De az itteni Nagy Imrére rontókhoz méltó volt a kommunista megtorlashoz fűzött véleménye amikor a riporter NI felakasztasáról kérdezte.Na Ő megérdemelte! Orditott fel a hóhér biszku és gyülölete 95 éve rovarlényén átsütõtt! VELE vagytok egy platformon az szdszes momentumos dks libsi komcsik nagy örömére.!! A Duna Worldön Wittner Mária élete harca es 56 áldozatainak egységes megitélése igazolás és elégtétel nekem!
csakafidesz
2019-11-05 at 03:21
Húzzál el innen Rizikó a bánatos anyád … Sajnos megszült téged, azóta sem bocsájtotta meg magának.
Namond
2019-11-05 at 13:39
Rizibizi
Nem kell vívnia.
Az 56-os felkelést kirobbantó, individualista lázadók és főként az őket segítő és ellátó ápolók, orvosok, étel és italhordók hősiességét mindenki elismeri, értük harcolnia szükségtelen.
A megvetendő és méltatlan Nagy Imréért pedig felesleges.
Megjegyzem:
Szerintem nem a barikádok individualista harcosai, hanem az őket segítő és ellátó polgárok az igazi hősök, személyes felelősségvállalásukon keresztül a szubszidiaritás és a szolidaritás 56 hősei.
Rizikó
2019-11-04 at 21:41
Most nézem a Hirtvben Bayerék műsorát
AKKOR mikor élt nem álltak Pongrácz Gergely mellé a fideszesek sem mikor kezét töték Kuncze rebiszes kutyái Wittnerre is szórták az szdsszel a hamis fasiszta es egyéb vádakat hogy nem akarom emliteni mert tisztelem őket!
Egyenkent akarják levadászni 56 ikonjait előbb a Nagy Imret mert Ö volt a kádáristak elsőszámu ellensége.Aztán majd jönnek a többiek.
Namond
2019-11-05 at 13:03
Nagy Imre egy darab … habkő volt a forradalmi hullám sodrában, nem annak meghirdetője, szónoka, irányítója.
Gabi
2019-11-04 at 20:36
Nagy Imre/Vologya/ a Kossuth téri sortűz idején a parlamentben tartózkodott,mint miniszterelnök!Ma már bebizonyosodott,hogy a tömegre nemcsak az FM tetejéről,és a szovjet tankokból lőttek,hanem a parlament épületéből is! Fölvetődik a kérdés, vajon Vologyának milyen köze volt az aljas tömeggyilkossághoz?
Rizikó
2019-11-04 at 21:28
Nagy Imre lőtt a tüntető tömegbe te rohadt libsi ugye?
NEM a vérszomjas Partizán Földesék! Ugy volt hogy Nagy Imre pontosan azért állt a Forradalom mellé nyiltan mert látta ezt a verengzést a magyarok ellen.HAZUGSÁGBAN eltek Gyurcsánnyal Momentummal Lmpevel Szdszszel együtt .
Nemzetör
2019-11-05 at 00:54
Miert libsi az, aki Nagy Imret kritizalja? Eszebe sem jut, hogy ök becsületes magyar hazafiak, ugy mint azok, akiket Nagy elhiresült utolso beszedeben becsapott es cserben hagyott? Ezek szerint Kadar büne nem a nepfelkeles leverese es a nemzet megnyomoritasa, hanem csak az, hogy Szovjet utasitasra eltette az utbol parton belüli bukott ellenlabasat. Ez zavaros elmere, posztkomcsi elfogultsagra es szüklatokörüsegre vall, bizonyitva ezzel hol is all maga valojaban. Javasolom, kedves Riziko, ne közöljön több logikatlan hozzaszolast a PS honlapjan, a 444 pl. erre jobban megfelel.
Logikus
2019-11-04 at 19:46
Horthy Miklós sokkal jobb államfő volt és többet tett az országért, mint Nagy Imre. Ugyanis az ő nevéhez köthető a határok kiigazítása, a gazdaság fellendítése egy olyan korszakban, amikor a szomszédos országok ellenségesek voltak velünk. De szintén Horthyhoz köthető a pl a nyugdíjjak bevezetése, stb. Nagy Imréhez maximum az hogy minden ember padlását lesöpörte.
csakafidesz
2019-11-05 at 03:18
Horthy Miklós különb volt, mint a XX. században utána következők. (Sajnos a gyengekezű Antall Józsefet is beleértve.) Horthy után az egyetlen komolyan magyar vezető Orbán Viktor, és sajnálatos, hogy Horthytól-Orbánig nem volt egyetlen rátermett és magyar vezetőnk. Noha Horthy és Orbán szögesen ellentétesek, de mégis mind a kettő vezetésre termett ember.
dr. k kehrer
2019-11-04 at 16:28
A komunistak 100millio embert gyilkoltak meg. E bunszovetkezet az emberiseg szegyene, ezert egyszer s mindenkorra minden eszkozzel meg kell akadalyozni a politikai reszveteluk minden formajat s a Moses Mordecai Marx Levy a marxi szornyeteg feleledeset!
TS
2019-11-04 at 16:25
Nagy Imre szerepe minimum vitatható. 1956-ban. De annak előtte, 1953-ig aligha. Idézem az egyik hozzászólót: “azzal foglalkozott, hogy szülőhazájába importálja azt a rendszert, amiről tudhatta, hogy fenomenális gyilkológép.” Na, ez így van!
Persze, hogy vannak kutatható iratok! Csak jól elzárva a moszkvai orosz-szovjet levéltárakban. Érdekes lenne megtudni, hogyan is volt, hogy a harmincas években páran megúszták Moszkvában a nagy leszámolást, pl. Nagy Imre, amellyel Kun Béláékat eltették láb alól.
Biztos vannak ott feljegyzések Szuszlovtól, Mikojántól, Andropovtól, Szerovtól. Amíg ezeket meg nem ismerjük, Nagy Imre 1956-os szerepét megítélni nem lehet, csak találgatások vannak. Addig sok megoldás szóba jöhet (Moszkva bábja; gyenge kezű vezető, aki sodródott az eseményekkel; megvilágosult kommunista…na ennek az esélye csekély, de lehető).
Persze, értjük, miért fontos egyes köröknek “Imre bácsi”… Utólag legitimálni látszik a magyar komcsi mozgalmakat, hogy lám-lám, nálunk ilyen komcsik is voltak. Na de nem azért, mert olyan becsületes emberek voltak köztük, hanem azért, mert a magyar nép 1956-ban fellázadt a rendszer és a Szovjetunió ellen! Na, ezért nincsenek cseh, román, bolgár “Imre bácsik”.
TS
2019-11-04 at 16:15
István Pálffy, te meg vagy dilinyózva? Idézlek: “Azokat az embereket akik most Orbán Viktor uralkodásának ideje alatt rabolnak, gyilkolnak, fosztogatnak felelősségre vonják.” Te kikről beszélsz? Mire is gondolsz?
csakafidesz
2019-11-04 at 14:43
Pont ezért való a Duna fenekére a Nagy Imre szobor.
Box Hill
2019-11-04 at 14:02
Nagy Imre azzal foglalkozott, hogy szülőhazájába importálja azt a rendszert, amiről tudhatta, hogy fenomenális gyilkológép.
Mire a Szovjetunióból Magyarországra visszatért, a szovjet kommunisták már 39,426,000 ember erőszakos időelőtti haláláért voltak felelősek. Otttartózkodása alatt mezőgazdasági szakemberré nőtte ki magát – mondják róla – de nem átallotta importálni a kolhozosítás ötletét, mely a Szovjetunióban 11,440,000 ember erőszakos, időelőtti halálához vezetett, némi éhinséggel párosulva. (Rummel adatai)
Nagy Imre és moszkovita társai nem egyebet tettek, mint a gonosz birodalmának kiterjesztését, hatalomvágyból, Magyarországra. Nincs magyar, aki ezzel a galádsággal versenyezhetne.
TS
2019-11-04 at 16:31
Hát ezzel vitatkozni nehéz. Méray és köreik, a “reformkommunisták” persze a Rákosi-korszak marha nagy ellenállóját varázsolták Nagy Imréből. Hogyan is? Ugyan kizárták a PB-ből (egy évre), de nemsokára a KV osztályvezetője lesz, a fegyveres testületekben folyó pártmunkát felügyeli, fubax, pl. az ÁVH-t? Na, ez egy nagy ellenálló! Nem véletlen, hogy Méray nemigen részletezi ezt a munkát az életrajzában! Ez és sok más minden is benne van az életrajzban.
Namond
2019-11-04 at 20:35
?
Dobos Róbert
2019-11-04 at 13:56
Nagy Imre egy padláslesöprő komcsi gyilkos volt,nem mellesleg az NKVD tagja. Semmi köze a forradalomhoz!
Rizikó
2019-11-04 at 21:40
Most nézem a Hirtvben Bayerék műsorát
AKKOR mikor élt nem álltak Pongrácz Gergely mellé a fideszesek sem mikor kezét töték Kuncze rebiszes kutyái Wittnerre is szórták az szdsszel a hamis fasiszta es egyéb vádakat hogy nem akarom emliteni mert tisztelem őket!
Egyenkent akarják levadászni 56 ikonjait előbb a Nagy Imret mert Ö volt a kádáristak elsőszámu ellensége.Aztán majd jönnek a többiek.
csakafidesz
2019-11-05 at 03:12
Tulajdonkép nem volt forradalom, mert nem volt irányítás. Nem volt vezére a “forradalomnak” vagyis csak felkelés volt. Nagy Imrét vezérnek kinevezték utólag, hogy kivégezzék. De mindenki tudta róla, hogy az első keményebb szóra behúzza a fülét-farkát.
Rizikó
2019-11-04 at 12:58
Még valami.A Soros fele poszt szovjet Nyilt Társadalom gépezetenek 2 fø célja van a Nemzetek es a kereszténység felszámolása.A nemzetünk alapköve a szuverenitas 1956 forradalma és szabadsagharca.
Na halozatuk első feladata ennek lejáratasa megosztasa kitörlés a nemzeti tudatból .Talán 1ső számu célpontjuk Nagy Imre volt.Azert kezdtek volt sirjanál elároi gyilkosai Mécs I Fletó képmutato Lendvai Gusztustalan vonaglása. HOGY LEVÁLASSZAK meggyalázzák farizeus jelenletükkel
Ezert kezdtek a hiperlibsi történeszek, mint Rainer M, Gerő és a Mancs Kenedijei gyalázni Vologyázni! MÉG A cári csalad gyilkosáva is kutattak.VÉGüL már majdhogy ő mozgatta
Sztalint és a szut!
SOROS TERV.
MA aki nem a Gyilkos Kadárról ès pufajkas ávosairól beszél őket elátkozva hanem NI.t gyalázza az utolso ember akit befogott Soros Hál0zata.
D. László
2019-11-04 at 12:23
A helyes elnevezés: népfelkelés. Forradalom akkor lett volna, ha egy ideológia mentén harcolnak. Ideológia nem volt, egy dologban értett egyet mindenki: a sztálinista-rákosista bandának mennie kellett. A hadsereg nem vett részt benne: kaptak annyi kiképzést, hogy tudták: a szovjet hadsereggel szemben nincs semmi esély sem. Akik harcoltak – minden tisztelet mellett – legfeljebb ‘szent’ őrültek voltak. És ez nagy baj – mi magyarok lehet, hogy nem vagyunk normálisak: teljesen nyilvánvaló volt – kellett volna, hogy legyen -, hogy a VSZ-ből, azaz a szovjet blokkból akkor nem lehet/ett kilépni. Mi mégis harcoltunk. Kész agyrém. Kádárék pedig a saját logikájuk szerint teljesen érthető módon jártak el: a fellázadt prolikat – tehát az övéiket, azokat, akikre folyton hivatkoztak – irgalmatlanul megbüntették. Ahogy azt az egyház is tette évszázadokon át az eretnekekkel szemben. A lengyelek észnél voltak, még a csehek is 68-ban. Csak mi mentünk fejjel a betonfalnak.
Királytigris
2019-11-04 at 17:22
Nem érted a helyzetet. Az akkor élők helyzetébe próbáld beleélni magadat. Akkora gyűlölet volt a Rákosi rezsim ellen, hogy nem lehetett már mérlegelni, meg kellett próbálni lerázni az igát. Nagyon sok korábban az ÁVH által megkínzott embert az ÁVH elleni bosszú is vezette.
Konzulens
2019-11-04 at 12:19
Nagy Imre egesz eletutja 1919-töl 1956-ig gerinctelen gyavasagat bizonyitja. Mindig a legerösebb hatalmi sejt tamogatasat kereste, ez tette lehetöve a tuleleset. Az orosz hatalmi oldal is felismerte eme tulajdonsagat es keszseget, ilyen alakokra van ui. szüksege, ez tetemtette meg SZU-beli tamogatottsaganak alapjat. 1956-ban nem a magyar nep tamogatasat kereste, hanem hattertamogatoi vedelmet. Korlatozott inteligenciaja következteben elvesztette orientaciojat, ezt bizonyitjak ide oda csapodo nyilatkozatai. Ezt korabbi tamogatoi es vedöi is eszrevettek, ezert ejtettek. Ezert tudta/merte Kadar atverni es elveszejteni Nagyot ( amiert öszinten szolva nem kar). Egyszoval Nagy Imre “megvilagosodasat” beleertelmezni 56 s os tetteibe teljesen alaptalan, tetteinek sokkal egyszerübb es alantasabb okai voltak.
Rizikó
2019-11-04 at 12:37
Feri te vagy az ?Szóval kádár arulása rendben van az ilyen ingatag kommunizmust elarulo senkikért nem kar? Ezt tanultad a kiszben! Te parazita.Mond anyádnak egy lófaxt mama.
Konzulens
2019-11-04 at 18:07
Fölösleges elragadtatnia magat, kedves Riziko! Ha figyelmesen elolvassa a hozzaszolasomat -habar lehet, hogy kirohanasabol itelve ez tulzott követelmeny- ra kell jönnie, hogy egy szoval sem mentegetem Kadart. Csupan arrol van szo, hogy a sok szazezer artatlan aldozat mellett egy magafajtat is elintezett, aki megerdemelte. Ugyhogy alaposan felrertett valamit. Vagy megsem? Talan maga is egy atvedlett komcsi Nagy Imre imado? Honnan kerül elö az ilyen?
csakafidesz
2019-11-05 at 03:07
Dühös vagyok, de Kádár férfiasabb volt, mint a pipogya Nagy Imre. Persze csak karakterben, határozottságban de a bolseviki mentalitásában nem.
Namond
2019-11-04 at 13:13
Egyetértek.
Gyáva, törleszkedő túlélő, aki kompetenciái magasan meghaladó hatalmi pozícióba és politikai helyzetbe manőverezte magát és az országot is, amelyet utasítás híján, saját maga megoldani nem tudott.
Bizonyos, hogy élete során mindenki találkozott már ilyen emberrel.
baszompierre
2019-11-04 at 20:46
Ki “manöverez” kit ??? MINDENKI elfelejteni làtszik, hogy mindez a ROTHSCHIDE’K manöverezési munkàja….màr évszàzadok o’ta….Mint pl. az ÖSSZES forradalom 1789-töl kezdödöen…Minden “goy” meg van vezetve…Shalom !
Rizikó
2019-11-04 at 21:13
A Le Monde jelenti Namond.Undorodom aljas libsi fajtádtól .Soros pénzen kommentelsz.
Namond
2019-11-05 at 12:52
Rizibizi,
Már megint elgurult a borsója.
Talán említettem, már ismerőseim közül sem mindenkivel tegeződöm.
Tájékoztatna, mi okozza olthatatlan vágyát a csendőrpertura?
Van valami nagyobbsági érzése, vagy így kompenzálja kicsinységét?
Benedek Károly
2019-11-04 at 12:13
“még mindig rengeteg kutatnivaló anyag rejlik a fiókok és a levéltárak mélyén. ”
Van ott még valami érdemleges?!
Vagy Kenedi János kikurkászott mindent, ami “fontos” lehet?
https://badog.blogstar.hu/2019/11/02/peter-gabor/85409/
Fonzibá
2019-11-04 at 11:44
Utólag könnyen ítélhető meg egy ember!
Szükségtelen most pálcát törni a Kádári megtorlás áldozatai felett.
Ő is, mint sokan mások, nevesített és névtelen áldozatok a forradalom miatt adták az életüket!
A bitófa alatt már nem volt választás!
Dicsőség az emléküknek!
Boldog, boldogtalan
2019-11-04 at 12:15
Ön szerint nem kell, mások szerint viszont tisztázni kell!! Az, hogy beáldozták az elvrársai, úgy járt mind a többi!!(Rajk Lászlót is szépen újratemették)
Kegyelmet nem kért,…. mert ismerte az elvtársait,… nem kapott volna!!
Nyugodjon békében!!
varga eszter
2019-11-04 at 12:17
szerintem az igazságot valamikor mégis csak meg kell tudnia mindenkinek, azoknak is akik akkoriban nem éltünk, és
egymásnak ellentmondó információkon nőttünk fel.
Senki nem tör pálcát senki felett, és a tárgyszerűségre való törekvés nem lehet ellenére annak aki ismerni szeretné a múltját, és ha ismeri akkor talán tisztelni is tudja.
csakafidesz
2019-11-05 at 03:00
Tárgyszerűen és konkrétan, mert én éltem akkor. A rádióban félóránként mást mondtak be, Nagy Imre szószerint elbújt valahol, ami annyiból érthető, hogy folyton keresték különféle ügyekkel és ő képtelen volt bármiféle intézkedéshez. Nemcsak a helyzet miatt, hanem alkatilag is távol állt tőle a saját gondolatai alapján végzett szervezés és munka. Csak az eszmetársak útmutatása szerint tudott “dolgozni”. Kádár önállóbb egyéniség volt.
Namond
2019-11-05 at 12:43
varga eszter
?
“aki ismerni szeretné a múltját, és ha ismeri akkor talán tisztelni is tudja” vagy megérti méltatlan a tiszteletre, de feledni nem szabad.
Rizikó
2019-11-04 at 12:32
Ami itt történik ma 1956 november 4ikén ennek az irásnak apropóján a komcsilibsik fülének szemének muzsika Szarvasúr mindig tartogat valami felháboritot .Ma nála és szerkesztőinél nem a hazaáruló szovjeteket behivó Kádár és Apró aljasságarol és a megszállo szovjetekről es vérfúrdöikröl sz0l a Ps hanem az egyetlen akz internacional
Izmust megtagadó és mártirhalàl vallaló Nagy Imréről.
Na Soros szdszes pribékei és aposzkomcsik lumpentróger utódai csak egy kávét kérnek.
Szarvasúr gratulálok.Ez már nemszarvashiba hanem bűn.
csakafidesz
2019-11-05 at 03:04
Nagy Imre éppen úgy nem “vállalta” a mártirhalált, mint pl Rajk. Megfogták, csináltak egy kirakatpert, ahol előre megírt papírról felolvasták neki az ítéletet, és felkötötték. Rendesen,alaposan, ahogyan a kommunista felköti a kommunistát.
Gallicus
2019-11-04 at 11:42
Nagy Imre ebbe a sorba tartozik:
gróf Tisza István – gróf Teleki Pál – Nagy Imre
gyozo2018
2019-11-04 at 12:14
A te troll agyad. Megint ide evett a fene.
Királytigris
2019-11-04 at 17:06
Gróf Tisza Istvánt, meg gróf Teleki Pált demokratikus választásokon lettek megválasztva. Nagy Imre meg komcsi módra ki lett nevezve. Választásról szó sem volt.
Tudod, Gizike meg a gőzeke…..
Logikus
2019-11-04 at 19:41
Tisza István és Teleki Pál igazi államférfiak voltak, de Nagy Imre NEM! Ő egy senki volt…! Mit te mondasz kb olyan hülyeség, mintha egy román azt mondaná, hogy Ceasusescu a román nép kedvelt és elismert államférfia volt, holott ez nem igaz.
Rizikó
2019-11-04 at 21:09
Román szakember vagy köszönjük szekus….
Namond
2019-11-04 at 20:31
Nem stimmel.
A felsorolásból az utolsó nem volt gróf, hanem a KGB ügynöke volt.
Az első kettő keresztényszocialista, a marxizmus ellensége, míg az utolsó egy bolsevik volt.
Zrinyi Ilona
2019-11-04 at 21:15
Egyetértek és kiegészítem a sort:
gróf Tisza István – gróf Teleki Pál – Nagy Imre – Antall József – Orbán Viktor
Ők azok, akik teljes mértékben vállalták a magyar sorsot és mindig megmaradnak a magyarok szívében és emlékezetében.
csakafidesz
2019-11-05 at 02:54
Nagy Imrét vedd ki a felsorolt becsületes emberek sorából.
Namond
2019-11-05 at 12:28
Antall Józsefet is vegye ki a sorból legyen kedves.
Soha annyi kár nem érte oly rövid idő alatt a nemzetet és nem alapozódott meg annyi további kártétel, mint kormányzása idején.
Királytigris
2019-11-04 at 11:27
A forradalmat a szovjet titkosszolgálat kiprovokálta, mert az 1955-ös ausztriai kivonulásuk után Magyarországról is ki kellett volna vonulniuk a békeszerződés értelmében. Viszont ha kivonulnak akkor az egész magyarországi kommunista rezsim összeomlik. A provokáció közös érdeke volt a szovjet és a magyar kommunistáknak. Nyilván a provokáció csak úgy lehetett sikeres, ha nagy az elégedetlenség az országban. Pontosan ez volt a helyzet, mert a Rákosi rezsimet az ország döntő többsége a pokolba kívánta.
Nagy Imre végig kommunista volt, ő a Rákosi rezsimet akarta megreformálni. Ahogy forradalmi események zajlottak, ő mindig futott az események után, próbált a folyamatok élére állni. Valószínűleg szovjet utasításra tette, kezdetben szinte biztos. Utána a szovjet elvtársai cserben hagyták, Kádáréknak meg kellett egy balek, akire rá lehetett verni a balhét. Így jutott el Nagy Imre a bitófáig. Ismét kommunista akasztott kommunistát, mert ők különleges anyagból(sz…ból) vannak gyúrva! Ilyenek ezek. Akasztanak, amikor meg ki kellene állni felelőséget vállalni, akkor meg elbújnak, a törvényeket úgy alakítgatják, hogy megússzák. Lásd: Rendszerváltozás utáni
elmaradt felelősségrevonást!
Rizikó
2019-11-04 at 21:00
MICSODA Soros logika .A Forradalmat a szovjet titkosszolgalat kiprovokálta *** Ez a Soros Köd! OCSMÁNY és hazug.Belerúgni a magyar nép felkeléséb.Ezt csak ávós utód szemita írhatta!
NAGY Imre magyar volt ez a bűne mert A Bito árnyekában is a Nemzetetet választotta szemben Vásárhelyivel Méccsel Gönczel és őszinte volt!
UGYAN úgy ahogy Pongrácz Gergely Wittner Mária é a kevésbe ismert hősök.Undoritó ez ma 4én nem tankok hanem Soros bérencei és akomcsi utódok igy támadnak az arcal leforditott mártirokra.SOROS gonosz sátánarca vigyorog.
csakafidesz
2019-11-05 at 02:51
Bameg, dehogy. Azért nem kért kegyelmet, mert előre tudta, hogy ez fölösleges lenne, úgysem kap. Ennyi. Sohasem választotta a magyar népet, soha nem volt bátor, sőt nagyon gyáva kis senki volt. De hiába futott a jugókhoz, ők is kiadták. (A közelebb lévő amcsikhoz nem tudott futni, mert bezárták előttük a követség ajtaját. Egyetlen nyugati ország sem akarta őket befogadni, és ezt ők is tudták.)
Namond
2019-11-05 at 12:24
Nagy Imre egy darab … habkő volt a forradalmi hullám sodrában.
Gallicus
2019-11-04 at 11:24
Szégyellje magát a Pestisrácok, amiért beszennyezi Nagy Imre emlékét !
Királytigris
2019-11-04 at 11:30
Nagy Imre kemény rákosista volt, csekkista, szovjet NKDV-s beépített ügynök, stb….
Na és persze a fő padláslesöprő!
Királytigris
2019-11-04 at 11:35
“Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”
Aha, ez már felvételről ment, mert ő, és a sleppje már Jugoszláv Nagykövetségen dekkolt.
Hát mit mondjak… Nem volt egy Zrínyi Miklós, vagy egy Szondi György az biztos.
Számomra akkor lenne hős, ha kezében fegyverrel a parlament lépcsőjén hal hősi halált… de így, hogy felakasztva…. ez bizony smafu!
Benedek Károly
2019-11-04 at 12:17
Azok ünneplik, akik felakasztották. Aztán a leszármazottak meg ünneplik a felmenőiket felakasztókat.
Így került egy alomba Körmös Bauer fia és Rajk László fia.
Micsoda söpredéke ezek az emberi nemnek.
Poppy
2019-11-04 at 13:28
?
Namond
2019-11-04 at 12:52
Már, hogy lehetne beszennyezi Nagy Imre emlékét?
Katonai esküje és hazája árulója, bolsevik hatalom feltétlen kiszolgálója, saját kormánya – elvtársai – elleni állandó intrika, árulkodás a megszállóknak, a gazdák padlásai lesöprője, részvétel a koncepciós perekben, az 56-os harcosok áltatása és mögülük kihátrálás.
Mit is lehet ezen beszennyezni?
Az, hogy elvtársai kivégezték a legitim miniszterelnököt a szoci-náci elvekkel teljesen összefér?
Az, hogy elvtársai kivégezése után, hőssé promotálták kiváló agitprop munkával, családja vérpénzt, különleges elbánást kapott, mialatt 56 harcosait kivégezték.
A hőssé promotálás csak és kizárólag Kádár és rendszerének, a nép és külvilág számára, elfogadhatóvá tételét szolgálta és lehetővé tett egy kis belső leszámolást.
Utóbb elég lehetett egy kérdés; Hős akarsz-e lenni, mint Nagy Imre?
Rizikó
2019-11-04 at 20:45
Namond Le monde.A 444 szeret téged meg a Zsindex.
csakafidesz
2019-11-05 at 02:46
Abban semmi különös nincsen, hogy a kommunisták kommunistákat akasztgattak. Ezt csinálták kezdettől fogva az SZU-ban is. Az emberek pedig boldogan mondogatták egymásnak, hogy: képzeld, ezek egymást akasztják..
ambrus jó
2019-11-04 at 15:47
Akkor te sem a Szabad Európából ejtőernyőztél hozzánk. Gall = barbár.
Maradj a kaptafánál,ne akarj okos lenni-nem megy
Logikus
2019-11-04 at 19:39
Nagy Imre emléke nem áll másból mint ÁRULÁSBÓL. Ő ugyanis elárulta a magyar nemzetet, de még a saját komcsi fajtáját is.
Rizikó
2019-11-04 at 21:07
Elárulta a Jó Kádárt a Szovjetuniót a az Ávót a és a forradalmat választotta? LOGIKUS.Egy Sorostetünek persze.Az szdsz benned él.
Cser Borbála
2019-11-04 at 10:54
Kommunista volt, és a saját fajtája árulója. Úgy is végezték ki, mint aki elárulta a saját fajtáját. Ne csináljanak már ebből mártírt és ne gyártsanak ezt igazoló elméleteket. Ha az oroszok oldaláról nézzük, megérdemelte a sorsát.
Poppy
2019-11-04 at 12:23
A primitív kommunisták tudatlansága, nem megfelelő válságkezelése, hatalmi arroganciája, félelme vezetett a borzalmakhoz. Magyarországnak akkor sem segített senki, mint most sem, ezétt magunkat kell megvédeni. Settenkednek vissza a leszármazottak. Nem volt elszámoltatád. Ma is bígan hatalmas nyugdíjakkal élnek a gyilkosok és röhögnek a markukba,hogy jönnek az új utódok, antifa képében.
Rizikó
2019-11-04 at 09:56
Igen sok forrást olvastam elemeztem 56 Forradalmáról Nagy Imre és a harcolók szereperől .Meg a diktatura alatt szamizdatban megismertem NI életutját a Corvin köziek hőseit a Széna tér harcosait Pongrácz testvérek a Szabo bácsi és balliberalis előzmenyeket Petőfikör mára renegattá lett alakjait.
A Nagy Imre beszéd eszmélésem ideje volt .Nem egy kommunista hangját hanem egy nemzetét féltő ember egy Vezető hangját hallottam.
Ez nem volt egyeztetve a Szovjetekkel szakitás volt az internacionalistákkal!Ezert valóban nem a Forradalom miniszterelnöke volt hanem az ellenállás ikonja lett.A krombolja az ádaizmus alatt tőle nevétøl rettegett a bolsilibsihatalom.Persze a harcoló Pesti srácok a Corvinköziek Szénatériek,Wittner Mária Pongrácz Gergely is ugyanolyan ikonok.A Forradalom sokszinüségét és egységét jelentettek igy együtt lettek a kommunistak halalos ellensegei.Aki a Forradalom egységét bontja az akaratlanul is használ a mai internáciknak Soros SzovjetEuropájának.A rendszerváltás hajnalán ott álltam egy kb 500 fős tőmegben ès okt 23án beszédet monhattam és azt mertem mondani hogy 56ban ahogy ma is a barikád ket oldalán nem ugyanazok álltak han a forradalom hivei és eláruloi.Akkor 20 -30 különvonultak és elhagyrak a teret.Aztán 4 év mulva visszatertek a hatalomba.
Bogár Gyula
2020-05-07 at 09:59
Összegezzük a tényeket:
Október 25.: Ha elfogadjuk Nagy József vallomását, aki Gergely Corvin közbe érkezését október 26-ra (Orbán Éva, Üzenet a barikádokról 1, 223 oldal) és Bocskai József vallomását, (aki segítette a könyv kiadását és jóbarátja volt Gergelynek) október 26-27-re állapította meg Gergely érkezését a Corvin közbe, (Orbán Éva, Üzenet a barikádokról 1, 249 oldal) tehát nem lőhetett senkit a Körúti ház ablakából október 25-én. A tankokat nem kísérte gyalogság, 25-én, orosz katonák nem szökdöstek fától fáig és kaputól-kapuig. Minden kapualjban fegyveresek voltak, ott nem volt oroszfej, aki az utat nézte. Gergely nem volt a körúti házban, nem volt mauser-ja, nem lőtt senkit. Hazugság az egész, ami rontja a forradalom valóságát.
Október 26: Fodrászüzletbe ment 6 fegyveres fiúval, hogy onnan 2 sebesültet kihozzanak. Egyik fiú bement. Gergely írja; tele tárral és kibiztosított puskával, amit a kitört ablakú kirakatba helyezve letérdeltem és vártam. Amikor a fiú belépett az ajtón, vagy három méterre tőlem egy rövid géppisztoly sorozatot adott le valaki. A srác elvágódott s én a torkolattűz irányába lőttem. Amikor a következő ment be, a másik irányból jött egy lövés. Megint a torkolattűz irányába tüzeltem. A harmadik is kapott egy rövid sorozatot, amire megint lövéssel válaszoltam. A negyedik, ötödik és a hatodik bajtársam is elvágódott. Hihetetlen és felháborító, Pongrátz Gergely hat fiú halálát okozta. Ezért hadbíróság elítélte volna. Nem e az lett volna az ésszerű, ha az első lövéskor megmondja az 5 fiúnak, hogy ne jöjjenek a közelbe, ő feláll és megfogja a 3 méterre levő lövöldöző grabancát, vagy belelő, amiért lelőtte az első fiút. No, erre nem volt ész, engedte, hogy az öt fiú bemenjen az üzletbe, hogy lelőjék őket s ő a torkolat tűzek irányába lövöldözött. Majd Gergely írj; sírógörccsel kórházba szállították.
Október 27: Részlet a könyvéből: Már közel jártunk a Corvinhoz, amikor az egyik házból sebesült orosz katonát hoztak ki hordágyon a várakozó mentőautóba. Odamentem, hogy megmotozzam, mert arra gondoltam, hogy a prokróc alatt esetleg találok valami fegyvert. Még hozzá sem értem, amikor mintha egy árnyék közeledését láttam volna bal oldalról, de ösztönösen elfordítottam a fejem. Valaki boxerrel a kezén, halántékon akart ütni. Az ütés lecsúszott, de a halántékomon és a szemem között a bőrt jó két centiméteres darabon felszakította. Ez volt háryjánosunknak a sebesülése a forradalomban. Méltán tehetjük fel a kérdést; mi joga volt Gergelynek a hordágyon lévő beteget megmotozni? Mi lett volna, ha a boxer nem csúszik el s ő meghal? Lehetséges, hogy barátai hősihalottnak neveznék és szobrot emelnének neki valamelyik zugba, vagy zuglóba a forradalom megcsúfolására. E napon Gergely nem ír semmiféle harcról a Corvin köz környékén, A Kossuth rádió okt. 28-án reggel 6-kor közölte: Budapesten az éjszaka folyamán nyugalom volt. fegyveres összeütközésre nem került sor
Október 28: fegyverszünet volt nem volt lövöldözés. Márton Andrással találkozott és megegyeztek. A részletek fent leírva.
Október 29: Nem volt semmiféle harc Budapest területén.
Október 30: Bizonyítottan nem vett részt a Pátház ostromában. Gergely a Deák térre ment Ödön bátya és Iván Kovács László kséretében, tárgyalni Király Bélával.
Október 31: Nem volt sehol harc.
November 1: Nem volt harc sehol. Márton András kommunista ezredes hamis módon parancsnoknak választotta meg Gergelyt egy kis létszámú csoporttal, hogy ő átrendezze a Corvin közi harcosok vezetését. Gergely kezdetben szabadkozott ellene, de Márton a honvédelmiminiszter állást ajánlotta neki, tisztjeivel elkezdték az átrendezést, a 20 éven aluliaktól elvették a fegyvert, emiatt sok fiatal otthagyta a Corvin közt. A fegyvereket raktárba tették, ez sok felkelőnek nem tetszett, szétszéledt a felkelők csapata.
November 2 és 3: Nem voltak harcok. E napokon börtönökből szabadon engedték a rabokat, akik egyrésze a Corvin közbe ment segíteni a felkelőknek. A két csoport között ellentétek keletkeztek, tisztek, és Gergely tehetetlen volt, a régiek egy része eltávozott.
November 4. A ruszkik hajnalban ágyúkkal lőtték a várost, tudni lehetett, hogy nincs ellenük védelem. Corvin kőzből a tisztek mind elmentek a sötétség alatt, majd követte őket Gergely, aki a Rákóczi tér egyik házába költözött kb. 23 társával. Szégyen, hogy több helyen azt a valótlanságot írja, hogy 9-ig védték a Corvin közt, holott az ágyúzástól a mozi égett védők a pincébe menekültek, ott vízömlött a szétlőtt csőből, a védők egy része a környező utcákba ment, de a kevés lőszer hiányában nem tudták a ruuszki gyalogság támadását visszaverni és szétoszlottak.
Túl fiatalok nem tudják az igazságot. Pongrátz Gergely a forradalom háryjánosa
Macera
2019-11-04 at 09:47
Nagy Imre (aki nsgy valószínűséggel részt vett a cári család lemèszárlásában is) egy igazi vèreskezű vérkomcsi volt. Szerintem szovjet parancsra mímelt némi engedékenységet 56-ban időnyerès céljából, amíg bejöttek a szovjet csapatok leverni a forradalmat. Hiszen a rádióbeszède is hazugság volt. Azt mondta “Csapataink harcban állnak!” Milyen csapataink és kikkel? Ugyanmà… Parancsra cselekedett és szokás szerint beàldoztàk. Ennyi.
Julinna Jónás
2019-11-04 at 09:28
Érési ideje van az élővilágnak is, és a történelmi változásoknak is.