Miközben a modern ember egyre szívesebben választja a kényelmes városi életet, a társadalomban erősen munkál a teremtett világ megóvásának vágya is – jelentette ki Nagy István hétfői sajtótájékoztatóján, Leányfalun. Az agrárminiszter az Országos Iskolakert-fejlesztési Program kapcsán arról beszélt, a kezdeményezés célja éppen az, hogy közelebb hozzák a gyerekekhez a valóságot, “hogy megismerhessék, hogyan készül az élelmiszer, hogyan nő egy növény, hogyan kell vetni, hogyan kell különbséget tenni a gyom és a vetemény között, és hogy lehet élvezni a kétkezi munkát”.
Nagy István köszöntőjében arról beszélt, a modern ember életformájának változásával egyre többen választják a városi életet, az urbanizált életmód miatt azonban egyre távolabb kerülnek a vidéktől és a természettől is. Az agrárminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, emellett azonban erős és jogos elvárás is munkál a társadalomban a teremtett világ megóvásáért. Úgy vélte, miközben a világban zajló folyamatok élesen rávilágítanak arra, mennyire fontos egy ország önellátó képessége, az ember és a környezet, az ember és az élelmiszer előállításának módja és helyszíne egyre inkább eltávolodnak egymástól.
Az a célunk az iskolakert programmal, hogy közelebb hozzuk a gyerekekhez a valóságot. Hogy megismerhessék, hogyan készül az élelmiszer, hogyan nő egy növény, hogyan kell vetni, hogyan kell különbséget tenni a gyom, a gaz és a vetemény között, és hogyan lehet élvezni a kétkezi munkát
– fogalmazott. Mint hozzátette, a most mintaként szolgáló iskolakert révén a gyerekek felelősebben gondolkodó, a teremtett világra tudatosabban odafigyelő felnőtteké válhatnak.
Nagy István a sajtótájékoztatón arról is beszélt, az Agrárminisztérium 2018 őszén karolta fel az iskolakert-mozgalmat, amelyet addig elkötelezett, lelkes pedagógusok tartottak életben. Az Iskolakertekért Alapítvánnyal folytatott egyeztetéseket követően alakították ki a pályázati rendszert, majd 2019-ben az Agrárminisztérium, az Iskolakertekért Alapítvány, a Váci Egyházmegyei Karitász és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közösen hirdette meg az Országos Iskolakert-fejlesztési Programot, amelyet a kezdetektől nagy érdeklődés kísért, nyolcszoros volt a túljelentkezés a 334 pályázóval. Az agrárminiszter elmondta, az idén folytatódó programban összesen már 100 kertet támogat a minisztérium, mintegy 74 millió forinttal, ráadásul az idei évben már óvoda-kertekre is lehetett pályázni. Nagy István úgy fogalmazott,
bízom benne, hogy a gyerekek újra felfedezik a kertészkedés örömét, és egyre többször lesz egészséges, ízletes, saját termesztésű zöldség, gyümölcs a családok asztalán.
Vezetőkép: Pelsőczy Csaba
ViAM
2020-09-15 at 06:11
Nagyon jó és hasznos ötlet, nemcsak a testnek a léleknek is. Különösen akkor, amikor a gyerekek rájönnek, micsoda öröm a maguk által vagy akár madarak, szél által ültetett növényke kikel, növekszik és még hasznukra is válik. A felelősségteljes magatartást játékosan tudják elsajátítani, ami később önfenntartó életmóddá is válhat.
Logikus
2020-09-15 at 02:43
Ehhez előbb azt kell megtanítani, hogy tegyék le a mobil telefont meg a tabletet, mert van élet a kütyükön kívűl is.
bl
2020-09-14 at 22:38
A kommunizmus után még rosszabb lett a gyerekeknek. Persze ez leginkább a kommunistáknak köszönhető, a kommunizmus ideje alatti maradék normalitás pedig a korábbi kornak. Ez nyilvánvaló.
Kristófnak ez az erdősítsünk mert vonzza az esőt, ez jó gondolat.
triacus
2020-09-14 at 21:52
bl (2020-09-14 at 20:12):
Azért mindezek – a háztáji, a kétkezi munka, a táboroztatás – nem a kommunizmus “erényei” voltak – ezek megtalálhatóak voltak a “hanyatló” nyugaton is (lásd például a cserkészetet). Inkább a (még maegmaradt) vidéki létnek.
Foton (2020-09-14 at 20:50):
Azért a “szent” technológia nem mindenható – ennek mostanság isszuk a levét (lásd: környezeti károk, klímaváltozás) – éppen ezért fel kell készíteni a jövő nemzedékét az elkövetkezendő kihívásokra.
Foton
2020-09-14 at 20:50
INKÁBB A TECHNOLÓGIÁT KELL FEJLESZTENI.-NEM KÖZÉPKORI VISZONYOKAT FENNTARTANI.
Kristóf
2020-09-14 at 20:50
A múltkori fatelepítős cikk alá írtam az alábbit, ott már a kutya sem olvasta. Talán itt majd. Bár nem valószínű, mert ez nem pártpolitika:
Nem az a baj, hogy a fa “kiszívja” a vizet a talajból! Az a dolga. Amit “kiszív”, abból pára, felhő és eső lesz. Mindegyik a tájat hűti, élteti. Olyan mértékben hűt, amennyire a természeti rendszer megkívánja. Vagyis szabályoz. Ez a rendszer szabályozta a táj és a Föld hőháztartását, amíg tönkre nem tették. Ez az “éghajlatváltozás” elsődleges oka.
A víz pedig nem vész el, hanem éppen hogy oda megy, ahol élet van. A párolgás lecsökkenti a légnyomást az alacsony légkörben, és légmozgást indít el az erdő felé. Oda megy a többi felhő és előáll a harmatpont is. Erre mondja a megfigyelés, hogy az erdő lehúzza az esőt.
Nyáron jártam egy alföldi tanyán. Kérdeztem a tulajt, hogy arrébb a kerítésen túl az ugye vizes hely? Azt mondja már nem. Sajnos a nyárfa lesüllyesztette a talajvizet. Kérdem, hogy mikor tűnt el a laposról a tavaszi víz. Azt mondja: gyerekkorában még megvolt, a ‘60-as évek végéig. Azóta nincs. És a nyárfa mikor került oda? Hát az kb. 20 éve.
Vagyis a víz akkor tűnt el, amikor a Vízügy akkor még 70 év szívós munkával elvezette a tájból, megváltoztatva az éghajlatot nedves kontinentálisról száraz kontinentálisra. Azóta félsivataggá pusztította, és egyre kapja a milliárdokat a folytatáshoz. Ahol ma a Kiskunságon a csikorgó homokot kergeti a szél, ott a mai öregek gyerekkorában nyáron még délutánonként menetrendszerűen esett.
A víz a táj vére. Az OVF és az iparosított mezőgazdaság felvágta a táj ereit és kivéreztette azt. A fa pedig a szív. A fák ellen beszélni annyit tesz, hogy állítsuk meg a szívet, nehogy elvérezzen a beteg. Remek terápia mondhatom!
A másik kiváló javaslat az öntözés. Ezzel az a gond, hogy a tragédiáig hátralévő időt megfelezi. Egyrészt elpusztítja a humuszt. Másrészt a haszonnövény körül ugyanúgy sivatag lesz. Aztán a légköri aszálytól nem véd, vagyis megdöglik a vetés is. Továbbá nem akkor jön a víz a folyón, amikor öntözni kéne. Na nem baj. Ha Nagy István ellocsolgatja az erre beígért 220 milliárd Ft-ot, az remekül pörgeti majd a GDP-t. Mondjuk nem fog 25 millió embert élelmezni, hanem hiány lesz, és importra fogunk szorulni. Ez már csak azért kellemetlen, mert a világ 5 legnagyobb gabonaexportőre idén lesz, hogy negyedik éve nem tud majd exportálni a globális természetpusztítás mellékhatásaként. Ez javulni nem fog. Számomra nem ez tűnik a siker receptjének. Kár, hogy a fentiekről egyetlen illetékesnek sincs fogalma, sőt megérteni is képtelennek tűnnek.
Kristóf
2020-09-14 at 20:31
A háztáji nem a kommunizmus erénye, hanem a múlt öröksége volt.
A kommunizmus “erénye” az építőtábor volt, ahol pl. “mocsarat” csapoltak le.
bl
2020-09-14 at 20:12
A kommunizmus egyik legnagyobb erénye volt, hogy még volt háztáji, ahol a gyerekek sok mindent megtanultak, de városon is volt munka, kellett menni boltba, piacra, otthon is volt bőven teendő, hogy ősszel mindenkit elvittek szüretelni, hogy nyáron azért a legtöbb gyerek eljutott valamilyen táborba, vagy ha nem felfedezte saját környezetéta groundon élt, hogy a fiatal férfiak önfegyelmet tanultak a katonaságnál, hogy a tenniakarás és munka még teljesen természetesen volt jelen. Akkor tanulni azért kellett, hogy ne kelljen kapálni. Ma pedig azért kell tanulni, hogy ne kelljen otthon semmittevéssel tölteni az időt? Vicces..
Naprózsa
2020-09-14 at 16:55
El kellene vinni őket tehenészetbe is, főleg szabadon legelőkhöz. Hátha megtudják, hogy a tehén nem is lila.