“Az aszálykár nem ismeretlen a magyar gazdatársadalom számára sem, ugyanakkor arra emberemlékezet óta nem volt példa, hogy egyáltalán ne legyen termés” – fogalmazott portálunk érdeklődésére Nagy István, aki hozzátette: ez az a körülmény, “ami nagyon mellbevágó és meghökkentő a gazdatársaim számára és számomra is, mert én sem láttam ehhez hasonlót”. Az aszálykár kapcsán tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján a miniszter ismertette: a búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén megsemmisült; az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. Mint fogalmazott, “az idei, történelminek is nevezhető aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföld húsz százaléka”. Nagy István ugyankkor hangsúlyozta, hogy a gazdák számíthatnak a Kormány segítségére, majd ismertette a rendkívüli helyzetre való tekintettel létrehozott Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs elmúlt időszakban meghozott legfontosabb döntéseit.
Az emberek olvassák, hallgatják a médiából, hogy hazánk szomszédságában háború zajlik, hogy a különböző szankciók hatására energiaválság alakult ki Európában, energia-veszélyhelyzet van, de nem látják át ennek tényleges negatív hatásait
– fogalmazott portálunk érdeklődésére Nagy István, aki kiemelte:
továbbra is nagyon sokan azt gondolják, hogy az élet változatlan formában halad majd tovább.
Az agrárminiszter kiemelte: hasonló a helyzet az aszállyal kapcsolatban is, amelynek szintén súlyos következményei vannak és lesznek; ennek nyomai már most láthatóak, ha az ember csak a bolti árak emelkedését figyeli. Megjegyezte: az aszálynak olyan következményei is lehetnek, amelyekre még annyira sem vagyunk jelenleg felkészülve, jelesül, hogy azokból az országokból, ahová nem jut elegendő gabona és élelmiszer, komoly, beláthatatlan következményű migrációs hullám indulhat meg.
Komolyan kell venni a híreket, komolyan kell venni a jeleket, és a történéseket, amelyek a világban végbemennek, mert a mindennapi életünket határozzák meg
– nyomatékosította Nagy István. Az agrárminiszter a hazai állapotokra térve arról is beszélt: a gazdatársadalom, különösen a dél-alföldi régióban nagyon nehéz időszakot él át, a Kormány feladata pedig az, hogy biztosítsa számukra a gazdasági túlélés lehetőségét a károk mérséklésével. Mint hozzátette, a tárcának ezen felül azon is dolgoznia kell, hogy a hazai termelés biztonságát hosszú távon is fenn tudja tartani.
Arra nem volt eddig példa, hogy egyáltalán ne legyen termés
Nagy István arról is szólt, hogy aszály eddig is volt, és ezután is lesz; az aszály mértéke az, amely sokkolta a gazdatársadalmat. Mint kiemelte, Európa termőterületeinek közel fele, 46 százaléka érintett az aszálykárban; kiszáradt többek között a különben bő vizű, a Pó-síkságot tápláló Pó folyó, és ez az, amire senki nem volt felkészülve, senki sem gondolta, hogy ez egyáltalán bekövetkezhet. Az agrárminiszter megjegyezte: a korábbi években megszoktuk, hogy az aszályos években bizonyos területeken terméscsökkenés volt bizonyos százalékos arányokban, de olyanra nem volt példa, hogy egyáltalán ne legyen termés.
Ez az, ami nagyon mellbevágó és meghökkentő a gazdatársaim számára és számomra is, mert én sem láttam ehhez hasonlót
– emelte ki.
A kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén megsemmisült
Nagy István az aszálykárral kapcsolatban tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján kiemelte: az elmúlt évtizedekben egész Európában trendszerűen csökkent a talajnedvesség, ami a mezőgazdasági termelést, de különösen a növénytermesztést érzékenyen érinti; tanulmányok mutatták ki, hogy Európában 2015 óta folyamatosan jelen van az aszály. A magyarországi állapotokat elemezve kiemelte: 2022-ben az ország termőterületeinek jelentős része szinte egyáltalán nem jutott csapadékhoz, vagy ha mégis, akkor az időzítés, illetve a területi eloszlás nem volt megfelelő a gazdálkodók számára.
A búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén megsemmisült, és most már a Dunántúl termését fenyegeti a szárazság. Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. Az idei, történelminek is nevezhető aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföld húsz százaléka
– összegzett. Az agrárminiszter kiemelte: ebben a helyzetben a gazdák joggal számítanak hatékony beavatkozásra a kormány részéről, és ezt a célt szolgálta az agrárium gyors megsegítése érdekében az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs létrehozása. Nagy István megjegyezte:
a kormánynak erkölcsi kötelessége is az agráriumból élők támogatása, a gazdák ugyanis minden nehézség – a már említett világjárvány és az orosz–ukrán háború következményei mellett a munkaerőhiány, valamint a rendkívül magas inputárak, dráguló energiahordozók, állatbetegségek – ellenére munkájukkal biztosítják a folyamatos termelést és a minőségi élelmiszerellátást, amiért mindannyiunk elismerését megérdemlik.
A miniszter elmondta: az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs öt pontból álló, azonnali intézkedéscsomag bevezetését javasolta. Ezek közül kiemelte a hitelmoratórium lehetőségének biztosítását az arra rászoruló mezőgazdasági vállalkozások számára (2023. december 31-ig), illetve a rugalmasabbá és gyorsabbá tett biztosítói kártérítési folyamatot aszálybiztosítások esetén (a kárbejelentést október 31-ig elektronikus formában lehet megtenni a biztosítótársaság felé). Emellett a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keretet biztosít a tárca a tömegtakarmányokhoz kapcsolódóan. Továbbá a mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatás jut, valamint a termelők újból benyújthatják a rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket.
Vezetőkép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
balfék
2022-08-12 at 11:45
Hát, Atlasz például elbírta az egész bolygót. Kár volt cancelezni…. Meg van az eredménye… Nincs még egy akkora ember, aki megtehetné ezt a billentgetést. Egyébként meg ki csinálna ilyet szándékosan, ha a következményei beláthatatlanok? Namind1
Orientál
2022-08-12 at 11:22
balfék Elég hogyha kicsit a földünk szögét megváltoztatják ,na akkor a légkőr rendszert és keringését változtatni tudják.
balfék
2022-08-12 at 10:51
Galamb
2022-08-12 at 10:37
Nyilván, az okokat az egyes ember nem képes megfejteni. Ráadásul az “élettartamunk” is túl rövid, hogy megfelelő következtetéseket vonhassunk le, de abból, amit írtál, látszik, hogy nem csak nekem tűt fel ’94-’95 környékén, hogy megváltozott valami. Tehát nem ma kezdődött, és nem is az volt a kezdőpont. Csak egy változás. A Föld keringési pályája, a többi bolygó gravitációs hatása, esetleges Naprendszerbe érkező objektumok hatása, a Föld tömegének változása, a rá ható minden parányi űreszköz gravitációs hatása, ezek mind, mind összeadódnak. Nem egy zárt rendszerben vagyunk, így fogalmunk sincs, hogy éppen mi okozhat eltérést. Plusz ugye, a Nap, a bolygóival együtt egy olyan pályán mozog, amit lehetne úgy jellemezni, mint amikor egy mellúszó lebukik a víz alá, majd felemelkedik, ismét le, fel, miközben “megkerüli” a galaxis középpontját. Ezalatt elhalad sűrűbb és kevésbé sűrű anyagú területeken. Nem kell ide gépeket építeni, hogy kiirtsuk magunkat, az egész univerzum erre törekszik minden pillanatban…
Galamb
2022-08-12 at 10:37
balfék
2009-ben jelent meg először Magyarországon a nyáreleji 1-1,5 hónapos “esősévszak”. Ez 10 év alatt csúszott a nyár vége felé. Ugyanakkor megfigyeltem, korábban száraz helyeken megjelent a moha.
Az évszakok “elfordulása” is érzékelhető, tavaly már csak december elején kellett befűtenem a 10 évvel ezelőtti október közepi időpont helyett. Az emberben felmerül a kérdés, nem csillagászati deformáció áll a változások hátterében, amit nem reklámoznak az illetékes szervek, világszerte.
balfék
2022-08-12 at 10:18
Éghajlatra esetleg befolyással lévő dolgok.:
– kontinensvándorlás,
– a Föld dőlés szögének változása (állítólag egyes földrengések hatására kibillent),
– nagyobb tömegű sz.art lőttek az űrbe, mint amennyi anyag leesett az űrből (így a Föld tömege mérhetetlenül kicsi mértékben, de csökkent),
– a sok sz.ar keringése hatással lehet a Föld pályájára is, gravitációs erővel bírnak, kölcsönös vonzás törvénye életben van ott is,
– hegyek elbontása, ez okozhat változást a légáramlásban… satöbbisatöbbi.
De ezek nem a tudatos éghajlatváltoztatás szándékával történtek. Illetve, voltak már nagyobb tragédiák is, amik az élővilágot érték.
balfék
2022-08-12 at 10:05
Stirlitz
2022-08-12 at 09:58
Teljesen más dolog, ha felhőből, vagy légköri állapotból esőt csiholnak ki, mintha az éghajlatot akarnák befolyásolni. A légkör mozgását képtelenség befolyásolni. Esőt csinálni meg az említett módon lehetséges, de nálunk meg inkább az a jellemző, hogy nehogymárjégkárlegyenlőjünkfeljódrakettákat… Ami nem jó, mert elmarad a csapadék a felhőoszlatástól. De régen is megvoltak a módszerek, haragoztak, ha nagyobb vihar jött, amitől a felhők eloszlottak. De ezek helyi időjárásbefolyásolók, nem éghajlatmódosítók. A kettő ég és föld.
balfék
2022-08-12 at 10:01
Ha valakit nagyon érdekel, mikor kezdett ilyenné válni, vagy erre tolódni az időjárás, annak javaslom, nézegesse az 1990-es évek közepéről származó adatokat, és hasonlítsa össze az azt megelőző 10-15 év adataival. Akkor lett a július először olyan, mintha már augusztus lenne. Majd egy hóappal elcsúsztak az évszaki jellemzők. Lehet, ha a szántóvetők nem a dátumot figyelnék, hanem az időjárást, akkor már le is arathattak volna mindent. Korábban kellett volna vetni, mint azt a régiek időpontokban rögzítették. Vagy később kellene majd vetni, ha a szárazabb időszaknak vége. Nincs rugalmasság, nem figyelnek az időjárásra, csak arra, hogy hanyadikavan.
Stirlitz
2022-08-12 at 09:58
Királytigris! DE!!!!! Lehet! Már a vietnami háborúban is alkalmazta az amerikai hadsereg! Szárazjeget szórtak ki repülőről nagy magasságban. Magyarul, esőt csináltak. Hetekig tartót! Ezáltal a vietkongok a sáros utakon nem tudták tologatni ágyúikat. Más. Minden év május 9. A győzelem napja,dísszemle,Vörös tér,Moszkva.Mindig jó idő van soha nem esik az eső!!! Érdekes???!!! Igen! Lehet esőt létrehozni,és lehet szárazságot is! Aki ezt birtokolja,az a világ ura. Országokat lehet vele tönkretenni! Más. Nézz fel az égre! Repülők szállnak,csíkot/kondenz/,húznak,van olyan csík ami gyorsan eltűnik ahogy a repcsi húzza,de van amelyik megmarad! Egy óra elteltével mondjuk 4-5 csíkból a szél által fehér felhőlepel képződik. Na,ez mi a búbánat? Érdekes?!
balfék
2022-08-12 at 09:53
Ha mesterségesen lehetne befolyásolni, misztikus sugarak segítségével, a légkört, akkor nem oldották volna már meg a Vénusz légkörproblémáit? Vagy nem kezdték volna el legalább, hogy lakhatóvá – de minimum bányászhatóvá tegyék? Mert ugye a pénz a minden, ott meg csak le kell hajolni az ásványokért… Vagy, lehetséges a szappanbuborék felszínén kavargó színes foltok mozgását befolyásolni? Nagyjából ahhoz hasonlónak kell lennie egy ilyen hárpszupergépnek, ha eredményeket akarnak elérni vele (mert a légkört nem lehet irányítani, túl nagy, túl összetett a mozgása). Azért ne mindig egy gyuribácsit keressünk minden mögött. Oké, hogy vannak gazemberek, de nem kell feltétlenül hibást, meg felelőst keresni, ha valami nem úgy alakul, ahogy azt mi szeretnénk. Jelentéktelenek vagyunk, semmi ráhatásunk. Tavaly több vulkanikus gáz került a légkörbe, mint, amit az ember termelt például.
Igen, tehetünk azért, hogy élhetőbb legyen a környezet, de arról meg senki sem akar lemondani, amije van. Mert autókázni, uszikálgatni, fagyizgatni, kávézgatni kényelmes, meg jó dolog, nehogymáregycigitneszívhassakelmá, ugye… De mi magunk nem vagyunk hibásak, csak az a g.eci ott kanadában, meg a világ több pontján, aki működteti a hárpot. Az ő hibája, nem az enyém. Én rendes ember vagyok, miattam nem koszolódik a levegő, meg a föld. Ez a baj, mindig másra kell mutogatni. Mint a középkorban. Kell egy felelős, egy hibás (boszorkány, varázsló), aki miatt van az egészmindenrosszis. De az nem mi vagyunk… Talán el kellene engedni az összeesküvéseket, és inkább rendben tartani a magunk környezetét. És minél kevesebb csomagolóanyagot használni, minél kevesebb felesleges holmit venni, lehetőleg a közelből származó terméket vásárolni, nem a brazilgörögdinnyét… meg lemondani azokról a dolgokról, amikre igazából nincs is szükségünk, csak azért vesszük, mert a Jaózska is megvette, azt milyen bódoglettűle… Pazarlunk, mindannyian. Közben meg mutogatunk a láthatatlan semmire, ami nincs, de valaki azt mondta, hogy az ami nincs, az igazából egy gonosz mágus, aki mindenkit el akar pusztítani, hogy aztán teljesen egymaga legyen, amitől majd jól éhenhal…..
ervin
2022-08-12 at 09:29
Királytigris; attól hogy te nem hiszel benne, még lehet. Pont
khm
2022-08-12 at 09:24
Zoleee
A Negev sivatag öntözése a beltenger (Holt tenger) intenzív apadásával járt.
Mindig van ok és okozat.
khm
2022-08-12 at 09:21
Zoleee
Egy példa a belvízről.
Akinek belvizes a területe,igen hangosan követeli,hogy vezessék le róla a vizet.
Akinek nem belvizes,az abban érdekelt,hogy ne csökkentsék a talajvíz szintjét.
Cassandro
2022-08-12 at 09:20
Újra elő kell venni a csongrádi vízlépcső ügyét! (Minden további kommentár és poltikai felhang nélkül szakmai szempontok alapján végig kell gondolni az előnyeit és hátrányait!)
Zolee
2022-08-12 at 09:13
Laikusként nem értem, hogy miért nem kezdték már el régen az egyre hosszabb és tartósabb aszályos időszakra vonatkozó felkészülést mert ez a helyzet csak rosszabb lesz (pl. amikor belvíz van akkor nem visszavezetni ezt a folyókba, hanem tárolni ezt). Érdemes kitekinteni Izraelre, ahol egy olyan területet (Negev sivatag), ahol évszázadok óta nem vagy csak alig esik eső sikerült termőterületté varázsolniuk néhány évtized alatt. Nálunk ehhez képest még még mindig ezerszer jobb a helyzet, és sokkal jobbak az adottságaink is.
Királytigris
2022-08-12 at 09:04
Napróza, Ervin!
Az időjárást nem lehet befolyásolni. Pont.
Királytigris
2022-08-12 at 09:02
triacus2022-08-11 at 22:42!
Kutatakat kell fúrni!
Láttál már olyan kör-körös öntöző berendezést? Na, ott kút van fúrva, és öntöznek és van termés!
De ne aggódj, lesz még itt árvíz meg belvíz, ahogy az lenni szokott. Nálunk az időjárás szélsőséges. Ez van, ezzel kell élni, és csökkenteni a hatását. Segíts magadon, majd az Isten is megsegít!
ervin
2022-08-12 at 08:55
Természetesen van köze kedves Naprózsa; régebben olvastam egy tanulmányt az időjárás megváltoztatásáról. Az USAF (és a ruszkik is) egy egész kis légierőt tart fenn ebből a célból. Természetesen azt mondják hogy ezt csakis a mi érdekünkbe. Hiszi a piszi. Léteznek rakéták amik megakadájozzák az esőt például, és fordítva…..
Naprózsa
2022-08-12 at 08:06
A mezőgazdasághoz nem értek, csak mint laikus írnám a tapasztalatokat: Itt ahol nyaralunk tavaly is napraforgót vetettek és én panaszkodtam ezen a fórumon, hogy miért hagyták elrohadni. Idén valóban alacsonyak a növények, kisebbek is, viszont legalább remélhetőleg learatják. Tavaly egyébként remek májusi esős idő volt, emlékszünk? Két éve és három éve meg belvizesek voltak a földek egész júniusig, nagyon magas volt a talajvíz. Tehát azért a magyar ember évszázadok óta megszokhatta, hogy egyszer hopp, máskor kopp.
De az, hogy ez a háború mellett milyen feltűnően jól jött a kiéheztetésünkhöz, az azt a “konteót” erősíti, miszerint a HAARP-pal lehet tologatni az esőfelhőket…
Anno mikor elkezdtünk felfigyelni az egyszem alaszkai HAARP támaszpontra, az ebben érdekeltek veszettül cáfolták, hogy ez egyben időjárás módosító technológia… Pedig feltalálója TESLA pont azért nem adta az emberiség kezébe ezt a találmányát, mert pusztítani lehet vele…
…Szóval a HAARP csak egy szende technológia, semmi köze holmi felhőterelgetéshez…csak akkor nem értem, hogy a Föld szárazföldi részeit körbehálózva miért van az alaszkai bezárása óta újabb kéttucatnyi HAARP támaszpont???
Talán mégis van köze Európa esőfelhőinek eltereléséhez?
hivő
2022-08-12 at 07:29
Amit a haladár nyugat
beigér azt kb.már
tudja hogy meg tudja
valositani.Ki kezdett
el éhinségről beszélni
és mikor??
Viva
2022-08-12 at 07:05
Senki nem gondolta..tobb eve mondjak ezzel foglalkozok..ki se merem mondani, tudosok. Le kene mondani a miniszter urnak ha ezzel sincs tisztaban.
Viva
2022-08-12 at 07:01
Kormany..nagybetuvel..:D
kamcsatka
2022-08-12 at 06:47
kata
jav
hanem azokrol akiket pl. az exTszelnok miniszterhelyettes kepvisel, a parasztok helyett.
kamcsatka
2022-08-12 at 06:46
kata
kár magadra venni amit irok, aki bemunkat vesz igenybe az nem = szantobányasz vagy tszbáró. azok akik tobb szaz, vagy akar ezres hektaros nagyagysagrendben művelik a szantot, csak egy ket gépsor 2 gepkezelo, vetomag, mutragya… ennyit tudnak. nem rolad beszelek.hanem azokrol akiket pl. az exTszelnok miniszterhelyettes (fideszes tsz elnok minoszterhelyettes? bizony). vag, akinek az udvaran most mutatkozik a miniszter ebben a cikkben is…
A Nagy Testvér figyel téged
2022-08-12 at 04:00
Öntözés támogatás! Mire vár a kormány?
Orientál
2022-08-12 at 00:36
Dél- ás Nyugat-Európában is nagy a szárazság ,nem meglepő az hogy Sorosék mára a lusta migránsok millióival árasztották el az EU-t.
Gyurcsev Klárenc
2022-08-11 at 23:53
A HAARP-ot is a krízisteremtés szolgálatába állították.
Lajos 2
2022-08-11 at 23:21
Most olvastam, hogy a Csendes Óceán hőmérséklete kb. 2 éve 4-5 fokkal alacsonyabb a szokottnál, ennek következménye ez a szárazság mely már többször előfordult. Ez is a mester terv részévé vált, akik szítják a háborút azoknak ez is jól jött, ezt is bekalkulálták, hogy lehet ezen jól keresni.
Most kellene kiegyezni a béke érdekében. Mindenki kezdje a fáit locsolni mert kiszáradnak, vagy a városiak is egy kiválasztott fát kezdjenek öntözni azért, hogy túléljék ezt a szárazságot. Jövőre fügefát ültetek.
Bukohill
2022-08-11 at 23:12
kamcsatka 2022-08-11 at 20:01
Az érdem Kristóf kollégáé, akit fájdalmasan hiányolok, tőle idéztem.
János bácsi
2022-08-11 at 22:48
Majdcsak rájön az emberiség hogy a pénzt nem lehet megenni
triacus
2022-08-11 at 22:42
@Királytigris 2022-08-11 22:13:
Elmagyaráztam már: szépen hangzik az öntözés, de ha nincs kellő mennyiségű víztároló/árterület, ha a folyók kvázi “átrohannak” az országon, ha a talajvíz szintje alacsonyabban van (vagy el van szennyezve), ha nem esik elegendő eső, ami a folyóba kerül, akkor nincs miből öntözni.
kata
2022-08-11 at 22:42
kamcsatka!
A terület alapú támogatás szerződés szerint jár minden európai gazdának.Sokszor csak annyi marad nekünk, mert rajtunk kívül álló okok miatt nem vagyunk nyereségesek.Aszálykár:minden gazda köteles kárenyhítési hozzájárulást fizetni minden évben, attól függetlenül, volt-e aszálykára, vagy sem. Az aszálykár megállapításakor, amikor milliószor átvizsgáltak bennünket, tényleg volt-e aszályos idő a területen, öt év átlagtermését veszik alapul, annak töredékét fizetik. A termény ára hosszú évek óta nincs arányban a bekerülési költséggel, és nem mi kaszálunk, hanem a gabona nagykereskedők. Nem csak az állattartók néznek halkan a sarokban, hanem a növénytermesztők is! Még csak annyit, hogy évtizedek óta hallgatjuk a terület alapú támogatás miatti fanyalgást. Aki ez ügyben kinyitja a száját, azt kívánom neki csak egy szezont vigyen végig megbolondulás nélkül! Mindegy milyen az idő, mindent kiszámláznak ránk azonnal, ha nincs termés, mint most, senkit nem érdekel, akkor is ki kell fizetni, még haladék sincs. Nem banki hitelről beszélek, hanem vetőmag, vegyszer,műtrágya, esetleg bérmunka, stb. Szóval, aki irigyel bennünket, mint ahogy Valika írta, lehet csinálni! Csak egy szezont! Kíváncsi lennék utána a véleményére.
triacus
2022-08-11 at 22:37
@Girolámo 2022-08-11 22:09:
” Ugye az emlékek,meg az adatok időközben változhatnak,ha elég öreg az ember.”
Ezért idéztem a méréseket.
“Az országos átlagtól való eltérés pl nálunk(mindegy,hogy hol)ritka esős medárd volt.Ritka esős.Az Alföld meg látjuk.”
De 1952-1953-ban nem súlyosan kevés az eső, mint most.
Viszont 1953-ban sok volt az egymást követő száraz napok maximuma országos átlagban:
https://bit.ly/3QlooKn
Namond
2022-08-11 at 22:27
Pojáca.
A Vízügy sikeres ár és belvíz levezetése meghozta gyümölcsét, a talajvízszint elsüllyedt.
Miért nem mennek ezek tengerésznek?
Nagy István meg lehet beszerzésért felelős és helyettes hajószakács.
kamcsatka
2022-08-11 at 22:23
@PG megcsak az kéne, hogy az agrarbárok, meg a téeszagro szántobányászok ingyen kapjak a vizet! tanuljanak mar meg technologiat, a 19.szazadban ontoznek gabonat, szantofoldet. ontozni gyumolcsot, zoldseget, ertekes kulturat ontozunk, es egyaltalam nem.ingyen vizzel, a viz a tarsadalome, nem az agrarnagyvallakozoke, és nem a azok foldjet kell allami penznol öntözni, akiknek 19.szazadi.modszereik nagyban hozzájárulnak a helyzethez.
a nagygazda döbrogik fujjak a habot, nem kell rajuk hallgatni.
az allattartokkal amugy mi lesz? kifizetik a halalba dotalt szantosoknak a 4x es takarmanyarat?
Valika
2022-08-11 at 22:18
Tavalyelőtt 3 lovat, 7-8 hízóbikát, pár disznót és sok aprójószágot tartottunk. Szerencsére erre az évre csak csirke maradt, hála Istennek. Nem tudnánk a jószágot etetni. A szénát csak jó indulattal lehet annak nevezni, inkább csak száraz kóró, sarjú nem lesz, kiszáradt. Most még tengeri sincs, soha nem gondoltam volna, hogy gond lesz a tyúkokat etetni. Az alma felejtős, annyi lehet lesz, hogy megegyük. Az egyik hozzászóló írt a mg-i támogatásokról. Ja van. Üzenem neki nagy-nagy tisztelettel, hogy sok-sok állami és uniós támogatást kívánok neki. Jöjjön próbálja.
Királytigris
2022-08-11 at 22:13
Ott ahol öntöztek, ott van termés!
Girolámo
2022-08-11 at 22:09
triacus,
Ugye az emlékek,meg az adatok időközben változhatnak,ha elég öreg az ember.
Az országos átlag az egy dolog csupán.
Az országos átlagtól való eltérés pl nálunk(mindegy,hogy hol)ritka esős medárd volt.Ritka esős.Az Alföld meg látjuk.
halacska
2022-08-11 at 21:48
A mindenáron a másik fölé kerekedés vágya olyan pályára terelt minket, hogy robotok és rabszolgák millióinak évtizedes munkája kellene pár évtizedet visszaforgatni a természet óráján.
A rövidtávú és látható haszon áll szembe a hosszútávú és néha láthatatlan, elodázott kárenyhítésre váró következményekkel.
Egyébként: a folyók szabályozása a több termőföldért és kevesebb szúnyogért lassan megbosszúlja magát…
triacus
2022-08-11 at 21:25
@Girolámo: Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 1901 és 2021 között az éves csapadékösszeg átlaga Budapesten (de kis hazánk többi városában is hasonló volt a helyzet) 554,1091 mm volt.
1952-ben 735,5 mm volt, tehát jóval több volt, mint a sokéves átlag.
1953-ban viszont 511,4 mm – az már kissé kevesebb.
Jelenleg az első 7 hónap átlaga 188 mm, miközben ugyanerre az időtartamra a 120 éves átlag 322,7049 mm – na ez már gáz (és ez nemcsak kis hazánkban van így, hanem Európa nagy részén).
balfék
2022-08-11 at 20:43
Majdnem nagyon radikálisba megyek át. De szerintem a két legkártékonyabb ember által használt dolog az a pénz és az olaj. Az élethez mi kell? Legyen mit enni/inni, legyen hol élni, és legyen mivel mosakodni. Alapvetések. Ezen felül szinte minden felesleges. És ha már ilyen fejlettek vagyunk technológiailag, miért tartunk még mindig ott, hogy a legprimitívebb módon romboljuk a természetet magunk körül? És minek? Hogy még több felesleges dolog vegyen minket körül. Az állatok között is “emberségesebb” a viszony, ha fajtársaikról van szó. Az oroszlánoknál a nőstény levadássza, a hím megeszi, ami kell neki, a maradékot a többiek elosztják. És senki nem panaszkodik, nem éhezik. Nem kell fizetni, hogy ehessenek, vagy a fa alatt hűsöljenek, vagy a pocsolyából ihassanak. Csak az ember tiltja meg, hogy a másik ember egyen, ha nincs nála egy darab papírfecni, vagy egy plasztik kártya, esetleg egy fémkorong. De ezt megváltoztatni? És csak szaporodik a nyomorban élő, és ellepi a többit, és terjeszti közöttük a nyavalyákat.
balfék
2022-08-11 at 20:34
– Rossz a levegő. – panaszolták a falubeliek.
– Adjátok e cserébe az autótokat?
– Már ugyan miért adnánk?
– Kiszáradnak a földjeink.
– Ártérre építkeztetek. Elbontjátok e házaitokat onnan?
– Már ugyan miért bontanánk?
– Télen, ha esik is valamelyecske hó, azonnal elolvad. – sajnálkoztak a városban lakók.
– Lemondotok e arról, hogy túlfűtitek a lakásaitokat, és vele a város levegőjét?
– Már ugyan miért mondanánk?
– A füstös erőművektől koszos lesz az erkélyünk.
– Tudtok e kevesebb villanyáram nélkül élni?
– Már ugyan miért tudnánk?
– Egyre több élelmiszert termelünk, de annyival többet dobunk ki.
– Bírnátok e a földművelést, hogy önmagatoknak ti magatok termeljetek?
– Már ugyan miért bírnánk?
– Egyre több, és egyre fertőzőbb járvány tör ki az emberek között.
– Elviselnétek e, ha nem utaznátok szerte-széjjel, amikor kedvetek úgy hozza?
– Már ugyan miért viselnénk?
Mert az emberek, ha le kell mondani valamiről, inkább nem szeretnének változtatni semmin. Pedig, ha minden ember évente csak egyel kevesebbszer mozdulna ki otthonról, hogy valami luxusban részesítse magát, már sokkal jobb lenne. A pazarlásnak is van ára. Nem kell önmegtartóztatásra térni. Ha valami felesleges, azonban, azt nem kell csinálni. Példának okáért vannak olyan emberek, akik arról készítenek videót, hogy otthon ülnek, és minden nap/második nap rendelnek valamit, amire semmi szükségük, és kibontják, meg elmondják róla a véleményüket. Haszontalan, de ártalmas. A csomagolás, szállítás, mind környezetszennyező. Aztán a felvétel elkészülte után kidobja a kukába. Ez egy kiragadott példa, de bizony sok hasonló van. A semmittevéssel is képesek környezetet szennyezni.
hupa
2022-08-11 at 20:33
Lesz sok homok, chipet kell gyártani. Fő úr! Hozzon egy chipes makarónit, egy szelet jól átsütött akkumulátorral.
TS
2022-08-11 at 20:16
Csak az őszi vetés lehet még egy ideig eredményes. Kukoricát, napraforgót, tehát főleg: biodízelt elfelejteni! Csak a földet zsarolják ki a végletekig.
balfék
2022-08-11 at 20:10
Legújabb kori példabeszéd a bajok kezelésének nehézségéről.
– Baj lesz ebből. – vetette oda komoran az öreg. Egy szavára elhalkult a tömeg. A hangzavar alábbhagyott, mindenki rá figyelt.
– Igaza van! Ezt nem folytathatjuk így tovább. – vágta oda egy józan hang. Majd mindenki elkezdett töprengeni, hogy vajon mivel előzhetnék meg azt a bizonyos bajt. Először csak magukban pusmogtak. Aztán elkezdtek egymással véleményt cserélni. Voltak egyetértések, és voltak kisebb viták. Ahogy az idő telt, egyre nagyobb lett a hangzavar. Már nem lehetett megállapítani, ki mond, és mit. És az emberek között sokan felugráltak, hogy az ötletüket elmondhassák. Mind többen, és mind nagyobb butaságot hordtak össze. Már kiabáltak, üvöltöttek. Ami épp eszükbe jutott. Ha valaki egyetértett, akkor egyből az ellenkezőjét ordították. Végül nagy óbégatásból verekedés lett. Számosan meghaltak, egyesek vérben fetrengve jajveszékeltek, a hangadók meg szűköltek. Majd egymásra mutogattak, mindenki a másikat hibáztatta, csak a bajokra nem sikerült megoldást találni, mert a leginkább támogatott elképzelés a leghülyébbtől származott, így, gazdájához méltón, egekbe kiáltóan nagy badarság volt.
PG
2022-08-11 at 20:09
Van némi igazság a “Bukohill” néven beíró véleményében, főleg ami a vízgazdálkodást illeti. Már régen meg kellett volna építeni a víztározókat, no meg nem árkedvezményt kell adni az öntözéshez, hanem ingyenessé tenni az öntözésre kiemelt vizeket a folyókból és a patakokból, víztározókból. Az árterületek beépítését pedig meg kell tiltani. Ezért is hiányzik egy Építésügyi Minisztérium, ahol mondjuk a települések fejlesztési terveit is ellenőrizni tudnák. (Sok helyen nincs is ilyen) Nem azon kell dolgozni, hogy a vizeket minél hamarabb elvezessük, hanem éppen fordítva. A vizeket vissza kell tartani csapadékos időkben. No meg persze a vizes árkokat nem betemetni kell, hanem kitisztítani. Persze a mezőgazdaságban a gyomirtózás helyett mondjuk szántani is kellene, hogy fellazítsák a talajt, s akkor az jobban megtartja a csapadékvizeket is.
Szerintem ennél az “operatív” törzsnél többet tud egy paraszt arról, hogy ilyen aszályos időben mit kell csinálni.
kamcsatka
2022-08-11 at 20:01
Bukohill
komoly hozzászólás… ámulok.
kamcsatka
2022-08-11 at 19:56
boldogok a szantóbányászok, mert övék a támogatás (földalapú, aszalykartamogatas), a viz, a maradek termény is, amit majd 4xes aron eladnak.
az állattartók meg néznek halkan a sarokban.
Botond
2022-08-11 at 19:54
HAARP!!!
Bukohill
2022-08-11 at 19:49
“Az élelmiszerárak speciel a tévesen “éghajlatváltozásnak” nevezett jelenségnek köszönhetők. Mert helyesebb lenne a természeti rendszerek mesterséges összezúzásáról beszélni. Ez nem holmi távoli misztikum amit a bűvös CO2 okoz. Erről a tájszerkezet átalakítása és biológiai elszegényítése valamint a táj mesterséges kiszárítása tehet, amiért első helyen a vízügy és az agrárium a felelős az elmúlt 150 éves tevékenységével. Ha tavaly több mint 10 kisebb folyó tűnt el itthon, tavalyelőtt hivatalosan félsivatag lett az ország közepe, akkor a jelenlegi talajnedvesség adatok még nagyobb bajt jeleznek előre. Konkrétan ha áprilistól októberig beüt 5-6 hét aszály, akkor komplett tájegységek növényzete fog kiszáradni és leégni. A helyén meg könnyedén sivatag keletkezik. Az “éghajlatváltozás” persze hasonlóan pusztít külföldön is, így a jövőben az élelmiszerimport sem kecsegtet sok jóval az áruhiányon kívül. Konkrétan a következő években az éhezés a kérdés.
Ez persze mind nem gond, mivel Nagy István biztosan tudja: az élelmiszer-áremelkedés okai egyedül a mohó kereskedők. (Akik valószínűleg nem most változtak meg.) És azt is tudja jól, hogy nekünk versenyeznünk kell a vastag Eurókötegekét, tovább folytatva az ide vezető utat.
Őt és az Országos Vízügyi Felügyelőség komplett vezetését még tavasz előtt kéne kirúgni, hogy ha a kárenyhítés már el is késett, akkor is legalább politikai menekülőút legyen ebből a bukást jelentő csapdából. Ja és azonnal betiltani minden csepp “belvíz” elvezetését. Akinek a pincécskéje vagy pár ezer hektáros földecskéje pedig egykori tó medrében van, az majd az este 8-as takarodóhoz hasonlóan megpróbálhat megbarátkozni a vízzel is. Csak így van esély a pusztítás visszafordítására és az éhínség elkerülésére.Kristóf 2021. március”
Semmi se történt, az OVF vezetésével együtt az erkélyméhész azóta is a helyén, és az összes tudása annyi, hogy azt mondja: Jé!
Girolámo
2022-08-11 at 19:39
Csak szemérmesen hallgatták róla az ősök.
Nagyanyám mondotta,ölég sokszor vala:
“Sztálin halála előtti évben,1952-ben akkora volt az aszály,hogy Öregapátok a kukoricát augusztusban lesarlózta.
Csöve nem volt,kévébe kötöttük,azt ette a jószág azon a télen.”