Meg kell becsülni az agrárszakemberek innovatív és értékteremtő munkáját, ők a magyar társadalom valódi fundamentumai, akik hozzájárulnak a mezőgazdaság fejlődéséhez – mondta Nagy István agrárminiszter szerdán Az év agrárembere díj kiírását bejelentő sajtótájékoztatón, Budapesten.
A miniszter, a díj fővédnöke kiemelte, hogy a kitüntetéssel a mezőgazdaságban tevékenykedők közéleti munkáját, valamint társadalmi felelősségvállalását szeretnék elismerni. A cím nem egy-egy cselekedetet, hanem egy egész életművet értékel. A tárcavezető közölte, a díj célja hosszú távon az, hogy azzal vonzóvá tegyék a magyar vidéket, a szakembereken túl mindenki megszólítva érezze magát és mindenki közös ügynek érezze a vidék sorsának alakulását. Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország sikerének záloga a vidék felemelkedése, megmaradásának záloga pedig a vidék megmaradása. Mátrai Zoltán, az Agrotrend Csoport ügyvezető igazgatója, a díj főszervezője ismertette: a 2014-ben alapított díjra idén is tíz kategóriában lehet jelöltséget szerezni. Az elismerésre bármely ágazati szereplő jelölhető, de magát is jelölheti bárki október 15-től november 11-ig szakmai bemutatkozás és fotó feltöltésével a www.azevagrarembere.hu oldalra. Elmondta, hogy a jelölést követően egy hetven agrárszakemberből álló bizottság novemberben választja ki a kategóriák döntőseit, akikre a közönség januárban szavazhat majd.
A nyerteseket egy gálaesten február 2-án tüntetik ki, ahol életműdíjakat is átadnak – tette hozzá. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója szerint a mezőgazdaság sikere és jövője azon is múlik, hogyan tudnak az ágazatnak olyan fiatalokat megnyerni, akik az egyre erősödő versenyben helytállnak, akik segítségével fenntartható és megőrizhető a vidéki életforma és megtermelhetők az élelmiszerek. Ennek elérése érdekében szükség van példaképekre, akik a mezőgazdaságot büszkén vállalható célként testesítik meg. Kitért arra is, hogy Magyarországon a gazdálkodók harmada hatvanöt év feletti, a harmincöt év alatti gazdálkodók aránya hat százalék. Emellett alacsony a szakmai végzettségűek aránya is, a magyar mezőgazdaságban munkálkodók három százaléka rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel, a szakmai középfokú végzettségűek aránya is csak tíz százalék és az agrár-felsőoktatásba is csak a fiatalok kevesebb, mint hat százaléka jelentkezik.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Valika
2018-10-17 at 21:26
Nem a szakképzettség hiánya a legnagyobb baj. Mire egy paraszt gyerek felnő, észrevétlenül megtanul egy szakmát. A mg-nak azt a szegmensét, amit a szülei csinálnak. Na ezt egy egyetemen sem tanítják. A városi puja aki agrárra jár, mire végez sem fog annyit tudni, mint aki belenő. Viszont nagyon szép grafinokat fog majd rajzolni. Elrendezi itt a kormány a fejünkalját a meggyárával, meg az almaárával. Ilyen árak mellett ki az a hülye fiatal, aki paraszt akar lenni? /az én fiaim/ -ja agrár végzettsége van- szerencse, hogy nem nyert az ifjúgazdában, mert most belediliznénk. Jó lenne, ha a miniszter úr nem a mézet kóstolgatná, hanem az almások támogatásán dolgozna. Viktorunk végre találhatna már egy olyan agrárminisztert, aki a parasztokért dolgozik. Mindent jól csinál, de ezt az ágazatot elb@szta. -de nagyon.