A bizottsági meghallgatáson ismét azzal szembesült az ellenzék, hogy míg nagyon sokan a soraikból politikai tőkéjüket azzal igyekeznek kovácsolni, hogy ki tud minél fantasztikusabb, a valóságtól elrugaszkodó kijelentéseket tenni a természetvédelem kapcsán, addig mi csendben tettük a dolgunkat – hangsúlyozta portálunknak Nagy István, akit az Országgyűlés Fenntartható Fejlődési Bizottságának keddi ülése kapcsán kérdeztünk. Az agrárminiszter hozzátette: elindult például az országfásítási program, amelyhez hasonló méretű még nem volt Magyarországon, és amellyel például pontosan azokra a kérdésekre adnak választ, amelyeket az ellenzék számon kér a kormányon. Úgy fogalmazott: “annak örültem, hogy a bizottság a realitásokat vette alapul, nem generált meddő politikai vitákat, hanem egyszerűen elismerte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket megteszünk az éghajlatváltozás ellen”. Cikkünkben arra is kitértünk, milyen eredményeket tudott felmutatni az elmúlt évben a Nagy István vezette tárca.
Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődési Bizottságának keddi ülése szokatlanul nyugodt légkörben zajlott, legalábbis annak fényében, hogy különösen a választási kampányban milyen fontos témává vált a természetvédelem ügye és az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Portálunk Nagy Istvánt az ülés után kérdezte a tárca által elért eredményekről, az ellenzéki politikusokkal és civil szervezetekkel való közös munka lehetőségéről, a jövőt illető elképzelésekről.
Parázs viták helyett elismerés
Mint elöljáróban felvetettük, a bizottsági meghallgatáson parázs vitára, kardcsörtetésre, érvek ütköztetésére számított volna az ember, különös tekintettel arra, hogy már a politikai kampány során is többször elhangzott a klímavészhelyzet, klímakatasztrófa kifejezés. Ehhez képest a meghallgatás nyugodt légkörben zajlott, az ellenzéki tagok hozzászólásaikban lényegében elismerték az Agrárminisztérium erőfeszítéseit, az elhangzottakba alapvetően nem kötöttek bele. Nagy István felvetésünkre reagálva elmondta: a meghallatáson az volt a célja, hogy ismertesse, milyen választ ad a tárca az éghajlatváltozás kihívásaira. Az erőfeszítések azt érzékeltetik, hogy a minisztérium és a kormány is felelősen kezeli a kérdést.
Mivel annak a felelősségnek a tudtában kell irányítanunk az agráriumot, hogy közvetve ez az ágazat van leginkább kitéve a környezetváltozási hatásoknak, döntéseinkben azt kell szem előtt tartanunk, miként tudunk napról-napra javtani a környezet állapotán
– hangsúlyozta a miniszter. Nagy István hozzátette: azzal a tudattal ült a bizottság elé, hogy amit egy év alatt meg lehetett tenni, azt természetesen megtette a tárca. Továbbá bemutatta azokat az utakat, amelyek mentén a jövőben haladni fognak.
Annak örültem, hogy a bizottság a realitásokat vette alapul, nem generált meddő politikai vitákat, hanem egyszerűen elismerte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket megteszünk az éghajlatváltozás ellen
– jelentette ki Nagy István.
“A nagy hangzavarban csendben tettük a dolgunkat”
A miniszter úgy vélte, az ellenzéki képviselők ismét csak azzal szembesültek, hogy állításaik ellenére a minisztérium és a kormány számára is valóban fontosak a környezetvédelmi problémák.
Azzal szembesültek, hogy míg nagyon sokan az ellenzék soraiból politikai tőkéjüket azzal igyekeznek kovácsolni, hogy ki tud minél nagyobbat, rémisztőbbet mondani, hogy tudnak minél fantasztikusabb, a valóságtól elrugaszkodó kijelentéseket tenni, addig mi csendben tettük a dolgunkat
– hangsúlyozta. Mint kifejtette, elindult például az országfásítási program, amelyhez hasonló méretű még nem volt Magyarországon, és amellyel például pontosan azokra a kérdésekre adnak választ, amelyeket az ellenzék számonkér a kormányon. Az agrárminiszter hozzátette: arra kérte az ellenzéki pártok képviselőit, hogy dolgozzanak közösen abban a küzdelemben, amely az ország előtt áll.
Jöjjenek a fiatalok, jöjjenek a civil szervezetek, cselekedjünk együtt, hiszen a jövőért közösen vagyunk felelősek. Kevesebb politikai felhangot és több tettet szeretnék e téren látni
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy egy-egy ilyen meghallgatás, közös gondolkodás után sokkal nehezebb ellentétes, valótlan állításokkal tömegeket az utcára szólítani, mintha Magyarországnak nem is lenne klímapolitikája.
Fogódzkodjunk össze
Portálunk kitért arra, hogy nemcsak a politikai pártok képviselői és a parázs viták hiányoztak a meghallgatásról, de a civil szervezetek képviselői is távol maradtak a bizottsági ülésről, holott ezen a fórumon is lett volna lehetőségük elmondani a véleményüket. Nagy István felvetésünkre reagálva elöljáróban megköszönte a civil szervezeteknek azt a munkát, amellyel a társadalom figyelmét ráirányítják a klímaváltozás problémájára. Mint fogalmazott:
azt kérem tőlük, hogy törekedjünk az együttműködésre, erőinket próbáljuk meg összpontosítani, mert ezzel sokkal több eredmény érhető el, mintha folyton azt bizonygatnánk egymásról, hogy a másik munkája mit sem ér. Fogódzkodjunk össze ahelyett, hogy egymás cselekedeteit lekicsinyelnénk.
Néhány fontosabb pont a miniszter beszámolójából:
- A meghallgatáson Nagy István elöljáróban kiemelte: beiktatását követően egy zöldszemléletű minisztérium kialakítására tett ígéretet. Önálló államtitkárságot hozott létre a szakterületnek, ezen belül pedig önálló helyettes államtitkárság alakult mind a természetvédelem, mind a környezetvédelem területeinek. Mint hozzátette: ezeknek az államtitkárságoknak a segítségével a természet védelme iránti megnövekedett társadalmi igényt, érzékenységet napi szintű válaszok megfogalmazásával lesz képes kielégíteni a tárca.
- Fontos előrelépésnek nevezte a miniszter hazánk GMO-mentességét, tekintve, hogy az állat-, és növényfajták védelmét egy közös intézmény alá rendelték. Úgy vélte, óriási kincset jelentenek a felmelegedés elleni küzdelemben hazánk génbankjai, hiszen lehetőség nyílik az éghajlatváltozáshoz jól alkalmazkodó helyi növények nemesítésére, visszatelepítésére a génmódosított növények alkalmazása helyett.
- Nagy István kitért arra, hogy a kormány az Alaptörvényben rögzítette hazánk GMO-mentességét; az agrártárca ezen felül azon dolgozik, hogy a takarmányba se kerüljön génmódosított növényi származék. Mint megjegyezte, ebben a tekintetben a szójaellátás jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen 700-750 ezer tonna, zömében génmódosított szója érkezik Dél-Amerikából, míg a hazai szójaállomány csak a takarmányigény felét képes kielégíteni. Nagy István hozzátette: keresik az elternatív fehérjenövények takarmánycélú felhasználásának további lehetőségeit is. Úgy vélte, Magyarország GMO-mentessége nemcsak az élelemiszerbiztonság tekintetében fontos, de komoly versenyelőnyt is jelenthet.
- A tárcavezető elmondta: az elmúlt időszakban a Natura 2000-es programok keretében mintegy 38 milliárd forintot használtak fel a nemzeti parkok, amelynek eredményeként 100 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota. Hozzátette: az egyik legnagyobb sikere az elmúlt éveknek, hogy míg 2014-ben még csak 117 ezer hektárt, tavaly már 227 ezer hektárt tett ki az ökológiai gazdálkodás mértéke.
- A miniszter arról is beszélt, hogy bár Magyarországon jelenleg 2 millió hektárt tesznek ki a Natura 2000-es területek, a gazdák mégis béklyónak, korlátozónak tekintik, nincsenek tisztában a lehetőségekkel. Hangsúlyozta: olyan modellek kidolgozása zajlik, amelyek ösztönzik a Natura 2000 programokhoz való csatlakozást.
- A 2021-2026 közötti környezevédelmi programok kidolgozása kapcsán Nagy István első helyen említette a levegőterhelés csökkentését. Úgy vélte, az ellenőrzési rendszer hiányában a Fűts okosan! kampányhoz hasonló szemléletváltoztatást ösztönző programok jelenthetnek megoldást, úgy a lakossági lignithasználat, a háztartási hulladékkal történő tüzelés, mint az avarégetés tekintetében.
- Nagy István arról is beszélt, hogy mivel a tendenciák arra utalnak, hogy a lakosság egyre inkább a városok felé orientálódik, ember és természet egyre inkább elszakad, ezért különösen a gyerekek megfosztatnak azoktól az alapvető tapasztalatoktól, amelyeket a természeti környezetben, állatok közelében megszerezhetnének. Úgy vélte, az Iskolakert-fejlesztési program sikerességén is látszik, hogy a pedagógustársadalom is érzékeli ezeket a problémákat, ezért ezt a kezdeményezést a jövőben kiterjeszti majd a tárca.
- Az agrárminiszter külön kiemelte azt a nagyarányú országfásítási programot, amelynek keretében 5 százalékkal tervezik megnövelni hazánk erdőborítottságát, és amely kezdeményezésben a magánerdő-tulajdonosokra is számítanak. Hangsúlyozta: az agrártámogatások árszervezésétől azt várják, hogy a gazdáknak a silányabb minőségű területeken jobban megérje erdőket telepíetni. Hozzátette: a faültetési programot az önkormányzatok felé is kiterjesztik, de nagy lehetőségeket lát az útmenti fasorok telepítésében, ahogyan a barnamezős területek rekultivációjában is.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
zizu
2019-11-03 at 17:39
Nagyra tartom Nagy Istvánt. Régóta ő az első agrárminiszter, akinek erős, konkrét tervei vannak.
A faültetés elsőrendű feladat, látva hogy a privatizált erdőket irtják ahogyan csak lehet, és egy gallyat nem tesznek le a kiirtott fák helyére. A környékünkön van egy halastó, valamikor sűrű, nagy erdő vette körül. Valaki megvásárolta az erdőt, és szinte gyökerestül kiirtotta. A látvány most ijesztő.
A mezőgazdaságból nehéz, igen fáradtságos dolog megélni. És ahogyan a mondás tartja:”Gazdaember műhelyének nincsen fedele”.
Egyetlen nap, egyetlen hét alatt odavaszhet egy egész év, ne adj isten több év munkája. És ezt igen nehéz orvosolni. Vannak persze kárenyhítések, de ez -úgy tapasztalom- néha igencsak sovány vigasz. A jó termés elvesztését aligha kárpótolja.
De biztos vagyok benne, hogy Miniszter úr kezében jó irányt vesznek ezek a gondok.
túródóra
2019-11-03 at 10:32
Nagyon nehezen élünk a mezőgazdaságból Miniszter Úr!Itt az Északi középhegység völgyeiben!Ne higgye,hogy rózsás a helyzetünk!Semmivel nem jobb,mint némethhazugimre idejében!
kerekferke
2019-11-02 at 21:21
Pontosítsunk: ELLENSÉG.
Na, és ha nem ismeri el, akkor?!
mirti
2019-11-02 at 15:02
csak Budapest esett el….rossz érzés fog el ha hallom,hogy magyarázkodunk
ill.örülünk ha az ellenzék valamiben egyet ért velünk….mint ha a választást
vesztettük volna el nincs ez igy jól !?
Gáspár Anette
2019-11-02 at 21:35
Egy országrontó liberálnyilas ne akarjon minket kioktatni.
Főleg jómodorból.
Reális Zöldek
2019-11-02 at 14:25
A megújult klímarealista.hu honlapunk célja tudományosan elemezni a klímaváltozással kapcsolatos tényeket, az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi, energetikai, vízgazdálkodási és egyéb kérdéseket.
Célunk, hogy leleplezzük a hazugságokat, félrevezető álhíreket.
Világszerte tombol ugyanis a tudatosan gerjesztett a klímahisztéria, miközben a média klímapropagandája tisztességtelen módszerekkel vezeti félre az embereket.
Célunk rávilágítani arra, melyek lehetnek a sötét szándékok, amelyek támogatására globális pánik keltéssel igyekeznek megfélemlíteni az embereket.
Állítólag a cél a bolygó és az emberiség megmentése a pusztulástól.
Régi mondás, hogy cél szentesíti az eszközt. Mi ezzel nem értünk egyet. A tisztességtelen eszközök bemocskolják még a nemes célokat is.
A történelem folyamán számos világmegváltó, totális ideológia működött, amelyek azt állították magukról, hogy birtokukban van az egyedül üdvözítő igazság. Az eredmény pedig szinte minden esetben ártatlan emberek tömeges pusztulása és elpusztítása lett.
Ugyanez a sors várhat a klímaideológiára is.
Rá akarunk mutatni arra, hogy az éghajlat (állítólagos) melegedése nem katasztrófa, hanem lehetőség az emberiség boldogulása érdekében.
Az emberiség történelme azt mutatja, hogy a mostaninál 1-2 fokkal melegebb időszakokban az emberiség nagyobb jólétben élt, míg a hidegebb időszakokban, például a középkori kis jégkorszakban éhínség és járványok tizedelték Európa lakosságát.
Ha tényleg bekövetkezik a beígért (de nem garantálható) 2 fokos melegedés, az északi féltekén az éghajlati övek észak felé tolódnak el, és a Kárpát Medence éghajlata mediterrán jellegűvé válhat. Ennek inkább az előnyeit kellene kihasználni pánik keltés helyett.
| Hozzászólók
Susánszky Mátyás
2019-11-02 at 18:09
Juhos úr, lehetőleg ne itt terjessze a fura vallását, hanem esetleg UFO magazinban.
Gáspár Anette
2019-11-02 at 21:23
“Az emberiség történelme azt mutatja, hogy a mostaninál 1-2 fokkal melegebb időszakokban az emberiség nagyobb jólétben élt, míg a hidegebb időszakokban, például a középkori kis jégkorszakban éhínség és járványok tizedelték Európa lakosságát.”
Na, te Isten!
Megint egy fényevő!
:DDDDDDDDDD