Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira – jelentette ki az agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában csütörtökön, Nyíregyházán.
Nagy István elmondta: a szélsőséges időjárási jelenségeket, a minőségi problémákat és az új növény-egészségügyi kockázatok megjelenését már közvetlenül tapasztalni is lehet; ehhez társulnak közvetetten az ingadozó világpiaci árak és gazdálkodói jövedelmek.
Rémisztő az éghajlatváltozás, amely azonban lehetőség is, amellyel élni kell
– fogalmazott a tárcavezető az ágazat modernizációját és technológiai fejlesztésének fontosságát hangsúlyozva. Az agrárminiszter a Magyarország előtt álló főbb feladatokként a termőtalajok minőségének megóvását, az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a levegőszennyezés és az élelmiszerpazarlás csökkentését, a digitalizáció erősítését a mezőgazdasági termelésben, az ágazat korszerűsítésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának pályázati támogatását, valamint az erdőtelepítési program folytatását jelölte meg. Nagy István jelezte: az agrárium egyedül nem tud megoldást találni a kihívásokra; szükséges az együttműködés a pénzügyi szektorral, hogy növekedjen az agrárszektor technológiai fejlettsége és versenyképessége, illetve csökkenjen a klímaváltozás hatása. A miniszter szerint a magyar agráriumban 60 százalékos fejlődési potenciál rejtőzik, és látszik, hogy van igény az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság által előállított termékekre. Az elmúlt időszakban 12 ezer milliárd forint európai uniós forrás állt rendelkezésre agrárpályázatokra, a gazdák a keretet négyszeresen igényelték túl. Ez is jelzi, hogy “van bizalom, munkakedv és befektetési szándék a magyar agráriumban, a gazdák dolgozni akarnak” – hangsúlyozta. Nagy István a “klímaharc” legnagyobb kihívásának a termőtalaj minőségének megóvását nevezte, utalva arra, hogy az elmúlt ötven évben kilencven százalékkal csökkent a talajok tápanyagtartalma és termőképessége. Mint elmondta, nagy hangsúlyt kell fektetni a növénytermesztésben-talajművelésben a technológia helyes megválasztására, a tápanyag-utánpótlásra és a biomassza alapú gazdaság fejlesztésére.
A kabinet tíz éven keresztül évi 10 milliárd forintot biztosít öntözési célú infrastruktúra támogatására. Kitűzött cél további 100 ezer hektár öntözhetővé tétele 2024-ig, ami évi 20 milliárd forint többlettermelési értéket hozhat a mezőgazdaságnak
– mondta. A levegőminőség javítását illetően leszögezte: a mezőgazdaság – azon belül az állattenyésztés és a trágyakezelés – a teljes ammónia-kibocsátás 90 százalékáért felel; cél, hogy az uniós irányelv szerint ez az érték 2020-ig 10 százalékkal, 2030-ig pedig 32 százalékkal csökkenjen. A miniszter szavai szerint ezért az agrártárca 2020 után elsősorban olyan előírásokat, illetve támogatásokat tervez, amelyek segítik az állattartási technológiák, a takarmányozás, a trágyatárolás fejlesztését, hozzájárulnak a szerves trágya környezettudatosabb hasznosításához. A digitális agrármegoldások elterjedésének fontosságáról szólva azt mondta: az Európai Unióban elsőként Magyarország fogadta el a Digitális Agrárstratégiát, amely tartalmazza a mezőgazdaságot érintő modernizáció várható hatásait, és feltárja a digitalizációban rejlő előnyöket. Fejlesztenék a meglévő digitális háttér-infrastruktúrát, megújítanák az agrometeorológiai mérőhálózatot, illetve modernizálnák a növényvédelmi előrejelző szolgáltatásokat. A Vidékfejlesztési Program hangsúlyos célkitűzésének nevezte az épületek és a beépített technológiák energetikai szempontú korszerűsítését, valamint az erdőtelepítések ösztönzését. Elmondta: a telepítések fenntartásához szükséges támogatásokat 80-130 százalékkal emelte, magához a telepítésekhez használható forrásokat pedig megduplázta a tárca.
A kifejezetten magángazdálkodók rendelkezésére álló dotációkkal a lehető legrövidebb idő alatt mintegy 25 ezer hektáron szeretnénk erdőket létrehozni
– tette hozzá.
Forrás: MTI; Fotó: pixabay.com
zord vazul
2019-09-06 at 21:44
Az egyik leg régebbi szakma a földműves állattartó aki a természettel harmóniában végezte tevékenységét. Ha nem lett volna harmoniában a gazdálkodás és a természet kapcsolata annak katasztrófa, rosszabb esetben pusztulás lett a vége.
A mai ember nem hajlandó tudomásul venni, hogy a természet nem járt iskolába és nem érti a szerencsétlen ostoba pénzhajhászok, próféták jajgatását. Konkrétan:
Az ember beavatkozott egyre fokozódó mértékben tudománytalanul és bölcs hagyomány tisztelet nélkül a természetbe, és a tegnapra sem emlékezve próbál valamit javítani azokon a hibákon amelyeket a történelem során elkövetett. Lsd például: tehénfing, trágyakérdés stb. Erről a vakolók bársonyos szalonjaiban lehet szörnyülködni, de a fóldnek erre szüksége van, akár tetszik akár nem.
Nos amit a Miniszter úr programjában felsoroltak egy része ezen elkövetett hibákat próbálja korrigálni, csak az a kérdés mi lesz az eredménye.
Nincs lehetőség a gondolatok teljes kifejtésére, mert a hozzászólások bőven tartalmaznak még igen konkrét gondolatokat.
Záró gondolatként azonban még megjegyzem, hogy óriási hibát követtek el, hogy a rendszerváltáskori – módszerváltáskor – nem történt meg a földek teljes privatizációja. Külföldi nyomásra a parlament ismét ellopta nagyon sok ember tulajdonát amelyet ma az érdemtelen haszonélvetők birtokolnak. Meglátszik hogy az utóbbi időben a pesti aszfalton döntenek el ilyen kérdéseket is.
Namond
2019-09-06 at 12:03
Kiegészítés Namond 2019-09-06 at 11:59- kommentjéhez.
Nem kellene egy újságíró vagy több egy-egy ilyen miniszteri nyilatkozathoz, hogy lefordítsa jelentését nekem, egyszerű, korlátolt szavazógépnek?
Namond
2019-09-06 at 11:59
Nagy István szavai számomra zátonyosak, semmit mondó politikai nyilatkozatnak tűnnek.
Szerinte mi:
-az éghajlat változás
-időjárás változás
-mit ért szélsőséges időjárási jelenségeken.
Igazán érdekelne ezeknek egy-egy szakmai és egy-egy politikai meghatározása.
Továbbá mit ért:
– az élelmiszerpazarláson,
– mezőgazdasági levegőszennyezésen,
– mezőgazdasági digitalizáción,
– mezőgazdasági megújuló energián,
– erdőtelepítési programon?
Ezen szavak sem sokat mondanak nekem:
“Az agrárminiszter a Magyarország előtt álló főbb feladatokként a termőtalajok minőségének megóvását, az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a levegőszennyezés és az élelmiszerpazarlás csökkentését, a digitalizáció erősítését a mezőgazdasági termelésben, az ágazat korszerűsítésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának pályázati támogatását, valamint az erdőtelepítési program folytatását jelölte meg.”
– a termőtalajok minőségének megóvása;
talán a szerves trágyázást, talajok típustól függő pihentetését jelenti?
– az öntözéses gazdálkodás fejlesztése; talán a szocialista időkben épített öntöző csatornák, talajvíz elvezetések, dréncsövezések rekonstrukcióját, a szakmai befektetők által megsemmisítettek közpénzen történő pótlását jelenti?
– a levegőszennyezés csökkentése; talán a tarló égetés helyett a beszántást jelenti?
– az élelmiszerpazarlás csökkentése; talán a moslék – veszélyes hulladékként elégetése helyett – takarmányként felhasználását jelenti?
– a digitalizáció; talán a számítógép vezérelte tojásrakást, fejést vagy a szántó pihentetésre bejelentkezését jelenti?
– a megújuló energiaforrások alkalmazása támogatása;
költözzön mindenki az istálló fölé, fűtsön fával, almozás helyett szalmával esetleg abrak helyett szénával, az üvegházak, fóliasátrak erjedő trágyával fűtésének igényét jelenti?
Vagy
minden tanya közpénzből kap szélkerekes kutat, napkollektort, napelemet, hőszivattyús hűtő fűtő rendszert, biogáz fejlesztő tartályt és berendezést jelenti?
– erdőtelepítési program folytatása; az őshonos tölgy, kocsányos tölgy és bükk, és a ritkává vált fafajták berkenye, som, kőris, hárs, nyár, alma, birs stb telepítését jelenti? Jelenti-e ez az aljnövényzet, bokrok, cserjék, folyondárok, gombatörzsek telepítését is?
Vagy
Csak ipari haszonfák, fenyő, akác telepítését, esetleg dió, gesztenye, barack, szilva gyümölcsfa erdőket jelent?
Igazán közzétehetnék az erdősítés tervezői nyilatkozatát.
Ghandi
2019-09-05 at 23:48
Lehet ehhez hozzászólni? Tudom, kicsit para megközelítés, de biztosan kizárható az éghajlatváltozásban az emberi viselkedés, maga a TUDAT? Nem lehet, hogy egy felzaklatott emberiség mindenre kihat a bolygón?
moliere
2019-09-06 at 01:05
Jogos a megközelítés, de inkább olyan módon okozhat kárt a klímakérdésben az emberi “tudat”, hogy túl buta, egyénileg (döntéshozók) és kollektíven is. Példának hoznám elő az elmúlt hetek erdőtűz-hisztériáját. Kevés emberi akció okozott ekkora kárt a klímaváltozással kapcsolatos kutatásnak, értelmes törekvéseknek, egyáltalán a klímaváltozás kérdésével kapcsolatos politikai “klímának”, mivel a buta, felkészületlen, arrogáns és felelőtlen baloldali politikai vezetők, influencerek, médiamogulok olyan hisztériakampányt indítottak be, amelyről rekord gyorsan derültek ki a súlyos visszásságok. Ezáltal pedig hiteltelenítenek minden – máskülönben komoly és fontos – kérdésfelvetést sokak szemében. Például ezek után egy Donald Trump könnyedén vágja bárki szemébe, hogy “globális felmelegedés… ugyan már! hamis képek, lefizetett aktivisták, balos álhírek, facebookos idióták. Mindent tudunk már róluk.” Pedig azért ez elég komoly kérdés, nem kéne lejáratni Macron-szintű majmoknak, meg ügynökség-vezérelt hollywoodi arculatoknak. A Vatikán is jobban tenné, ha átgondoltabban nyilatkozna. Nehezen hiszem, hogy az elmúlt két hét teljesítménye mennyei sugallatra történtek…
Jó lenne a klímapolitikát valahogy leterelni a 68-as aktivisták és ivadékaik, valamint a benzinbuzi amerikai vidéket kiszolgáló újbunkó dacpolitika terepasztaláról, mert ehhez a kérdéshez mind buták és felelőtlenek.
ed4go
2019-09-06 at 06:37
Moliere ennel jobban nem is foglalhatta volna ossze ezt a temat.
Ha megepult volna a csongradi vizlepcso a parasztok nem szantottak volna be az uzemi ontozo csatornakat a Tisza es mellekfolyoi ellatnak elteto vizzel az egesz alfoldet. A tehenfingon rugozok pedig dugozzak be a segguket, mert ok is pusztitjak a levego minoseget.
Bajszos Jani tanacsadoi kerdezzek meg a valodo hazai szakertoket, pl Andrasfalvi Professzort.
Hesslerezredes
2019-09-06 at 09:32
Én azt javallom, hogy inkább Miskolczi Ferenc professzort kérdezzék meg. Az Alföldet pedig mielőbb vissza kéne adni a Tiszának és a Körösöknek – amíg nem késő, amíg van még víz, ami erre akar lefolyni. A Duna-Tisza csatornát pedig meg kell építeni Kecskemét alatt és feljebb is egy kisebb csatornát. És bizony Nagymarost is meg kell építeni. A Móri-árkot rácsatolni a Dunára (ez korábban a Duna medre volt). És ahol csak lehet, annyi vizet tárolni, amennyit csak bírunk. Az árvizek ellen nem védekezni kell, hanem felfogni a vizeket és megtartani a várhatóan egyre melegebb nyarakra. Én ugyan a NAGY KLÍMAVÁLTOZÁS-ban nem hiszek, de kisebb melegedést el tudok képzelni 1-200 évre.