A fiatalok körében széleskörű egyetértés van az éghajlatváltozás elleni fellépés szükségességéről. Az ő energiájuk, tenni akarásuk adhat újabb lökést hazánk történetének legnagyobb fásítási programjának is – jelentette ki Nagy István egy szakújságíróknak tartott háttér-beszélgetésen. Az agrárminiszter hozzátette: “nekik, értük ültetjük a fákat, joguk van arra, hogy ott lehessenek az első kapavágásnál”, ezért várhatóan jövő tavasztól a fiatalok is részt vehetnek az ország fásításában.
A fiatalok között konszenzus van a klímavédelem fontosságának kérdésében, és ez további lökést adhat a nagyszabású fásítási programnak is, amelynek keretében 5 százalékkal növekedhet hazánk erdőborítottsága – mondta Nagy István egy szakmai háttér-beszélgetésen, hozzátéve: a fiatalok tele vannak energiával és tenni akarással, amely újabb lökést adhat az országfásításnak, amelyben jövő tavasztól ők is részt vehetnek. Az agrárminiszter fontosnak nevezte, hogy a fiatalok lehetőséget kaphassanak saját jövőjük védelmére és bekapcsolódhassanak az országos munkába.
Nekik, értük ültetjük a fákat, joguk van arra, hogy ott lehessenek az első kapavágásnál
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a természet védelme a generációk közös felelőssége, együtt kell dolgozniuk érte. Ugyanakkor megjegyezte: fontos, hogy a politikai játéktérből kikerüljön a klímavédelem kérdése.
A magánerdők telepítésében nagy lehetőség van
Az agrárminiszter négy nagy területcsoportot nevezett meg, ahol a klímavédelmi cselekvések jelenleg is zajlanak: ezek a magánszektor, az állam, az önkormányzatok és a civil kezdeményezések. Mint kifejtette: mivel az állami erdők területe nem növelhető, ezért indították azt a nagyszabású támogatási programot, amely a magánerdők létesítését segíti elő, és amelyről korábban portálunk is részletesen beszámolt. Az állami lehetőségekre térve a barnamezős területek erdőtelepítési célú hasznosítását említette. Mint elmondta, jelenleg az alkalmas területek felmérése zajlik, de az már most látszik, hogy több tízezer hektárról van szó. Az önkormányzatok bevonása kapcsán a parkok és az útszéli területek fásítását nevezte meg fontos feladatként.
Aki fát ültet, gondol a jövőre
Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a beszélgetésen arról beszélt: úgy mondják, aki erdőt telepít, az gondol a jövőre. Hozzátette: aki ma erdőt telepít, kétszeresen kell gondolnia a jövőre, hiszen olyan fafajtákat kell ültetnie, amelyek képesek lesznek megbirkózni a felmelegedés kihívásaival; ezért is jelenthető ki, hogy paradigmaváltás előtt áll az ágazat. Az államtitkár három olyan pillérről beszélt, amely a szemléletváltást erősítheti. Elmondta: fontos, hogy a már meglévő 2 millió hektárnyi erdő fenntartásával és egészségének megóvásával tartható legyen a jelenlegi közel 5 millió tonna/éves szénmegkötő képesség. Hozzátette: a magánerdők telepítése szintén jelentős a felmelegedés elleni cselekvésben, hiszen a rendszerváltás óta 200 ezer hektár erdőterületet telepített a magánszektor, amely a hazai erdőállomány 10 százalékát jelenti, ám szénmegkötő kapacitásának nagysága tekintetében ez 25 százalékot jelent. Úgy vélte, ha ez a tendencia folytatódik, akkor az erdőtelepítések révén hihetetlen előrelépéseket lehet tenni a klímavédelem területén. A harmadik pillér Zambó Péter szerint a környezeti nevelés szempontja, a fiatalok erdőkkel kapcsolatos ismereteinek bővítése. Mint elmondta, 2010-2019 között 40 ezerről 90 ezerre nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik évente erdei iskolába látogattak, továbbá idén négyezer gyerek és ezer pedagógus vett részt az erdészeti vándortáborokban. Az államtitkár úgy vélte: ha ezen fiataloknak csak egy részét sikerült a környezetvédelem ügyének megnyerni, az már jelentős sikert jelent.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI (a kép illusztráció – diákok fát ültetnek az Ipoly Erdő Zrt. területén, a Nógrád megyei Diósjenő közelében)
odu
2019-10-07 at 10:08
Víz nélkül semmit nem ér az egész. Víztárolást.A füves puszta nem azért van mert nem ültetnek fát, nincs víz az erdőhöz.
kerekferke
2019-10-07 at 12:59
Erdőben nem lehet gulyát, birkanyájat, ménest legeltetni, futtatni.
Mindennek oka van. A puszta kialakulásának is. Ahol, amúgy mindig is voltak
kutak, melyek az állatok ellátásához elegendő vizet adtak.
Kristóf
2019-10-07 at 23:22
Így is van. Megvan az oka. Mert aztán puszta nélkül ugyan hová lehetne tenni azt a sok jó autópályát, autógyárat, atomerőművet vagy “zöld” napelemtelepet, irodanegyedet, agglomerációt, wellness szállót?! Hová települhetne az élet forrása: a szupermarket és a cukorgyár?! Belegondolni is szörnyű. Annyira, hogy a többségnek nem is sikerülne.
Kristóf
2019-10-06 at 23:24
10000 évnél is régebb óta használta e föld népe e táj folyóit az élet gazdagabbá tételére. Fokokon lentről vezette a zöldár vizét a laposokra a kanyargó folyó övzátonyai mögé. A lalaposokat és az ártéri erdőket a folyó termékennyé tette, feltöltötte élettel. Megsokszorozódott a halak bolcsője a védett, sekély, hamar felmelegedő vizekben. Majd az ár visszavoultával a fokon az ember faráccsal lehalászta a nagy halakat és engedte vissza az óriási szaporulatot. Minden évben. A víz helyén dús legelő, makkoltató erdő, tápláló erdőkert és tavacskák maradtak a mozaikos tájban. Fa, nád, gyékény, len, ami csak kell számlálatlanul. A magasabb pontokon meg ott volt a falu és kevés szántó. Az erdő többet párologtat a nyílt víznél, így lényegesen több volt a csapadék is a helyi esők révén, de a víz és a párolgás nagyban kiegyenlítette a hőmérsékleti szélsőségeket is.
Ez volt az a tündéri táj, ahová a csodaszarvas vezette Hunort és Magort, ahol harcos falkájuk e földnek népébe házasodott be. Tessék elolvasni pl. Benedek Eleknél. De még Faludy is az ’50-es évekből ennek a tájnak és életformának a maradékáról ad megkapó leírást, megjegyezve, hogy ez Magyarország ősi arca, az eredeti, a kőkori. Ez sajnos csak “A pokolbéli víg napjaim” angol változatában van ott,van magyarból valamiért hiányzik…
Aztán jött a nyugatosodás. Először birtokok piszkítottak bele a tájba, és síkvidéki vízimalmok miatt lett itt-ott pangó fekete víz.
A török után pedig Mária Terézia eltömette a fokokat, hogy alföldi búzát lóvontatású hajókkal vitessen a hadseregének. Olyan aljas törvényt is hozott, hogy a vizes élőhelyet beszántó úr megkapta azt a falu tulajdonából. Ebből lett az a beteg mocsárvilág, melyet Széchenyi és Vásárhelyi “kijavított”. Nem volt már helye a víznek a tájban és az árnak a szűk gátak között. Elvitte a víz Pestet és Szegedet is. Aztán jöttek az erőgépek, és megfogták az árvizeket. Rendületlenül szárítják a tájat. Lehúzódott a talajvíz, eltűnt 100mm-nyi helyi eső, elpusztították a vizes élőhelyek 98%-át, légköri aszály pusztítja a termést és az erdőt is, az ország közepén a föld eltartó képessége legfeljebb tizede a réginek!
Az ország közepe száz év vízelvezetés “gyümölcseként” nedves kontinentális éghajlatból mára félsivatag lett. Talán kb. 2030 körül lesz sivatag, ha ezt folytatják. Ott lesz vége az Orbán kormánynak, és az egész magyarságnak is.
–0–
Sem szegény Nagy István, sem a tudomány pspjai nem értik, hogy a Föld hő- és vízháztartásáért az erdők felelnek. Azok pusztítása hozta el a természeti rendszerek azon megbillenését, amit ők “éghajlatváltozásnak” hívnak, és a CO2 számlájára írnak. Míg az elmúlt két évtizedben az erdőségek nem bírnak eleget párologtatni és hűteni, azóta szűntek meg a megszokott “adottságok”. Aki legalább 35 éves, az emlékezhet is, hogy milyen volt “régen”. Közben a Nobel-díjas IPCC-jelentés CO2-ra alapozott modelljei meg szerény 80 évet tévedtek. Mert alapjaiban hibás az egész!!!
Szóval hajrá! Ültessenek sok fát. Mindegy mit, a szukcesszió révén egyszer tölgyes lesz belőle. De zárják el az összes árkot és zsilipet, mert ha nem, akkor viszont gyújtós lesz belőle, mégpedig nyáron és talpon. Végülis ha a fulladás jobb az éhhalálnál, akkor már fél siker.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-10-07 at 08:11
Kristóf meg majd eszik sulymot meg gyékény gyöktörzset. Illetve nem egészen, mert Kristóf és utódai megkapják a kevés megmaradt termőterületről származó értékes élelmiszereket, mert az nekik jár, a plebsz meg zabáljon sulymot és gyékény gyöktörzset. Azoknak az is jó. Üzenem a csőlátású prófétáknak, hogy saját magukon kezdjék el az általuk prédikált gazdálkodási mód következményeinek az élvezését.
Kristóf
2019-10-07 at 23:07
Ha fogalmad sincs Magyarországról, akkor itt az ideje szerénynek lenni. Eleink ugyanis jól éltek, megvolt mindenük. Pl.:
https://m.youtube.com/watch?v=heGdtJHpeUA
És pl. “élelmiszeripari terméket” biztosan nem fogyasztottak.
Persze lehet, hogy a te őseid sulyomot és gyékényt ettek, azért tartasz itt. Vagy esetleg a sivataggá pusztított édenkert Közel-keleti homokját ropogtatták, azért nem ismered a magyart.
Mindenesetre ha nem látunk ki a mai leromlott világ hamis illúziójából, akkor itt hamar csak homok marad. Azt fogja fújdogálni a szél a felhagyott Tesco polcain is. Ehhez kíván Nagy István egy nagy adag gyújtóst szolgáltatni, hogy ne legyen olyan hűvös a nyár a homokon.
Mert nézzük magát a dolgot: míg Bács-Kiskunban száz éve pár holdon elélt egy család, ma ehhez akár csupán száz hektár is elegendő. Óriási a haladás, és koránt sincs vége 🙁
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-10-08 at 13:06
Kedves Kristóf! Tegezze a büszke turáni felmenőit, de ne egy tisztességes magyar embert. Háborodott én-kics-pónim-szintű gazdasági álmodozásait valósítsa meg gyakorlatban, kezdje saját magán.
Kristóf
2019-10-08 at 21:59
Elképesztő az a lángoló düh és harag ami e kéretlen támadásba sűrűsödött. Mindez nem ellenem, de e föld népének szelleme és öröksége ellen irányult, melyről szóltam. Lényünk ellen, ami különbséget tesz a magyar és Európa számos rablóbandája közt. Egyben lesjanálva Andrásfalvy Bertalan idézett filmjét is. Mindezt hamis és manipulatív magázással cukrozva. Ez minden, csak nem tisztességes és nem magyar.
– Volt az ember természeti valósága, mely az őskor óta fenntartható volt, sőt, errefelé az ember maga folytatta általa a Teremtést.
– És van a teljes világot eluraló HALADÓ társadalmi valóság, melynek szentsége a mindent elpusztító világgazdaság. Melyről már látszik, hogy úgyis elbukik, és nem azért mert én mondom.
Vajon melyik a “reális”?!
A választásnál az a kérdés, hogy ki milyen istent tisztel: a világ Teremtőjét, vagy annak utánzóját a Sátánt, aki ezt a mai ámokfutást és pusztítást rendezi?!
Élni akarunk, vagy pusztulásunk árán is szolgálni a Mammont és gépszövevényét?! Nem a pillanatnyi lehetőség számít, hanem a szándék.
(Megjegyzem, a magyarok ősei leginkább innen, a Kárpát-medencéből származnak. Aki genetikailag nem, szellemileg az is.)
bl
2019-10-06 at 19:08
A balliberális hisztinek a normalitás unalmas. Őket ez nem fogja érdekelni.
Ennek ellenére az erdei iskolákban egyre több diáknak egyre több időt kellene eltöltenie. A globalizmus egyik legnagyobb kihívása, hogy hisztis hülyegyerekek gyülekezetévé válik az egész világ. Ennek ellensúlyozása lehetne a mindenkit elérő mindenre kiterjedő “erdei nevelés”. Az “indián táborba” való beletanulás. Csak sajnos ez rengeteg pénzbe és időbe, humánerőforrásba kerül. A hatékonyságot akár ipari tapasztalatok alapján is el lehetne kezdeni építeni.
bl
2019-10-06 at 19:56
Sose értettem miért nincs imitt-amott gyümölcsfa is az erdőkben. Dió, alma, szilva, cseresznye stb. Valamikor volt, csak a földesurak kiirtották, hogy a paraszt ne járogasson az erdőbe. Legalábbis így olvastam. Ezt is vissza lehetne telepíteni.
Gáspár Anette
2019-10-07 at 12:56
Évente két hetet töltenek Erdei Iskolában, és a kormány támogatja a költségeket.
Biológia-kémia-földrajz, s van, ahol a testnevelés tárgyak óraszámában is beszámítják.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-10-06 at 18:23
Egyébként hajmeresztő hülyeségekkel jönnek a magukat hozzáértőknek mondók is, és az ilyen alakok befolyásolják az amatőröket, akik bedőlnek a hangzatos szólamoknak, és lusták számolni. Persze könnyebb mindent elhinni. A napokban volt az országos könnyhullatás, hogy valamelyik vasútállomáson ki akartak vágni egy platánt, amely lehet, hogy 100 éves is megvan. Hozzáértőnek álcázott hülye a következőket írta: ez a fa évente 2 tonna oxigént termel, és ennél valamivel több szén-dioxidot köt le, továbbá évente 10 tonna port szűr ki. Jó hangzik! Számoljunk. Szén-dioxidot nyilván annyit köt meg, amennyivel a fatest évente gyarapodik, hiszen a lombozat ősszel lehull, és lebomláskor visszaadja a légkörnek a széndioxidot. “Valamivel több, mint 2 tonna” széndioxidból képződik majdem 4 tonna faanyag. Ez a 4 tonna vízmentes cellulóz, lignin, keményítő, oligoszacharid. stb kb. 8 tonna élő faanyagban van, hiszen az élő fa legalább 50%-a víz. No tehát, ha egy ilyen csodaplatán eléri a 100 éves kort, addigra 800 tonnát ér el a nyers tömege. Nem semmi! Ha kivágják, 80 db szabvány tehervagonból álló vonatkígyó fogja elszállítani, ez már döfi! Az már csak hab a tortán, hogy 100 év alatt kiszűr ezer tonna port, csak azt nem tudom, mit csinál vele. Hova tünteti el ez a csodafa a port? Csak nem visszahull róla a földre?
Logikus
2019-10-06 at 17:07
Főleg az alföldön kell fásítani, ahol a homokot felkapja a szél és viszi…
khm
2019-10-06 at 18:01
Már Mária Terézia idejében kötelező volt a homokot akácfákkal telepíttetni.
Szóval egy két VÉDETT terület kivételével,már nem hordja a homokot a szél.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-10-06 at 18:30
Mária Terézia lehet, hogy jól gondolkodott, de a rendeletet hozó császári tanács biztos, hogy alkalmatlan volt. A vízigényes fűzfával írták elő a homoksivatagos részek, pl. a Deliblát fásítását. Szerencsére őseink okosabbak voltak, mint a valószínűleg isiászos császári tanácsnokok, és csakazértis a homokon is megélő akácfát telepítettk a homokos részekre, mer az való oda. Analógia: ma az isiászos vezetők által kormányzott EU előírná a fekete és muszlim telepítést, de reméljük, a magyar ugarra nem ezek, hanem legfeljebb az elnyomatás alatt élő külhoni nemzettestvéreink fognak betelepülni.
Kristóf
2019-10-06 at 23:34
Egy mozaikos tájszerkezetben van helye a homokdombnak is. A gond ott kezdődött, hogy valaki úgy gondolta, hogy míg a szomszédban tó, legelő, erdő, szántó van, nála miért maradjon homokdomb? Szépen elszántotta, a szomszéd meg megkapta ajándékba a széltől. Ennyi. A táj egyáltalán nem volt sivatagos.
Kristóf
2019-10-06 at 23:35
Egy mozaikos tájszerkezetben van helye a homokdombnak is. A gond ott kezdődött, hogy valaki úgy gondolta, hogy míg a szomszédban tó, legelő, erdő, szántó van, nála miért maradjon homokdomb? Szépen elszántotta, a szomszéd meg megkapta ajándékba a széltől. Ennyi. A táj egyáltalán nem volt sivatagos..
Benedek Károly
2019-10-07 at 12:53
” az elnyomatás alatt élő külhoni nemzettestvéreink fognak betelepülni.”
Nem. Ők otthon akarnak maradni, ahol az őseik több évezrede éltek, a szülőföldjükön.
Nem kell ide betelepítés.
Naprózsa
2019-10-06 at 14:09
Szuper kezdeményezés. Egyrészről kihúzzák a “klímavédelem” szőnyegét a hazugzöldek kormánybuktatási módszere alól, másrészt itt megmutathatják a gyerekek, hogy mennyire komolyan gondolják.
Sőt példát is mutathatunk abból, hogy a Te tüdődet az a fa látja el oxigénnel, amit a magad háza körül és az országodban ültetsz, nem a brazil erdők.
Persze gondozni is kell, és ez is ad felelősséget a gyereknek.
Honosítsuk általánossá azt a szép szokást, hogy minden ültetett fára az ültető nevét billogozzuk, ezáltal jelet ad a jövőnek és a felelőssége, hogy fejlődjön a növénye.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-10-06 at 15:59
Nem húzzuk ki a görögdinnye-zöldek és más libsibolsik alól a kissámlit, mert hiába jelennek meg ilyen hírek a jobboldali sajtóban. Ezeket csak mi olvassuk és értékeljük. Hiányolom az óriásplakátokat, ahol azt tüntetnénk fel, hogy az ország erdőterülete hogyan nőtt meg 100év alatt, és mi várható mondjuk 30 éven belül. Milyen megújuló kapacitások lépnek be az energiatermelésbe, és hogyan viszonyul ez a libsibolsi időszakhoz képest. Milyen vállalásaink vannak 2030-ra, és ebben hol állunk a környező országokhoz képest? Miért varázslat és cinikus vakítás a 2050-re történő felelőtlen és fedezetlen ígérgetés? Ilyeneket hiába mond el az Elnök New Yorkban a konferencián, ezt a nép egyszerű gyermeke nem olvassa, nem érdekli. Úgy kell az arcukba tolni az igazságot, ahogy a belső ellenség az ilyen témákban az arcukba tolja rágalmait a kormányzat közömbösségéről, sőt kártékonyságáról. Ébresztő, FIDESz! Még talán nem késő!
bl
2019-10-06 at 19:12
Erre valóban érdemes elkölteni 1 sorosnyi pénzt. Kohézióteremtő ereje is van.
Benedek Károly
2019-10-07 at 12:51
1000/1000 %
Gáspár Anette
2019-10-06 at 13:54
30 éve benne van a pedagógiai programokban az Erdei Iskola” program, és nagyon jól működik.
gyozo2018
2019-10-06 at 13:53
Helyes.
Jobb az ilyen fásítás, mint a suliban, pl. matekból.
😀