A magyar uniós biztos exkluzív interjút adott a Zoom.hu-nak a kvótaperről, a Juncker-Orbán vitáról, a hetes cikkely alkalmazásáról és arról is, mit gondol a közigazgatási és igazságügyi miniszterként végrehajtott reformjairól.
Orbán Viktor és Junker között kialakult ún. szolidaritás-vitáról, ill. az európai, uniód szolidaritás eltérő értelmezésekről megjegyezete:
Én ezt egy érdekes politikai vitának tartom, már csak azért is, mert a szolidaritás olyan fogalom, amire a vitában résztvevő mindkét oldal két és fél éve előszeretettel hivatkozik, ugyanakkor mindenki máshogy értelmezi. Viszont pont a fogalmak definíciója miatt lassan közeledünk a migrációs válság miatt kirobbant európai vita gyökeréhez.”
Hozzátette, hogy a közép-európai országok érzik, hogy “mások hozták nyakukra a bajt”, és azzal, hogy “drasztikus és határozott” lépésekkel igyekeztek véget vetni a beáramlásnak, eleget tettek az uniós szolidaritásnak. A kétsebeséges Európa koncepciója által kedvezményezett, nyugati gazdasági oriásai szerint a krízist a háborús helyzet idézte elő, éppen ezért a szolidaritás jegyében most mindenkinek össze kell “kapaszkodni” és segíteni a válság által sújtott országok gondjainak enyhítésében.
Arról, hogy az európai parlamenti választásokon miért alacsony a részvételi arány. az ebből fakadó folyamatosan megkérdőjelezhető legitimáció a következőket mondta Navracsics:
Az európai parlamenti választásokat sokszor érte kritika az alacsony részvétel miatt, ami annak is a következménye, hogy nincsenek közös európai témák.”
Elmondta a migrációs válság könnyen meghozhatja az első páneurópai témát, amely a 2019-es választáson közös ügye lehet a parlamenti pártoknak. Az uniós biztos meggyőzödése, hogy
az a kampány már tartalmazni fogja azt is, hogy a különböző európai pártszövetségek milyen választ adnának a migrációs válságra. Tehát igen, én ezt fájdalmas, de hasznos vitának tartom”.
Arra a kérdésre, hogy jogosnak tartja-e a magyar kormány követelését, miszerint az Európai Unió fizesse ki a határvédelemre költött összeg felét azt felelte:
Erről személy szerint azért nem nyilatkozhatok, mert köt az Európai Bizottság álláspontja, de tudunk olyan példákat mondani, hogy a bizottság hozzájárul ilyen kiadások fedezéséhez. Az Európai Bizottság korábban is többször jelezte már a segítségét, de hogy ennek pénzben vagy technikai támogatásban kell-e megvalósulnia, az csak konkrét egyeztetések után dőlhet el. Én mindenképpen támogatnám a tárgyalásokat erről, hiszen a schengeni határok külső védelméről van szó.
Jean-Claude Juncker levelében felsorolt segítség nagyjából 15 milliárd eurós összeget tesz ki, miközben a magyar kormány csaknem 140 milliárdra tart igényt – az anyagi segítség kétirányú mértékéről, az ebből kialakuló feszültségekre a következőket nyilatkozta:
Itt inkább egy jókora kulturális szakadékról van szó. Miközben a kelet-európaiak ezt tartják álságosnak, addig a nyugat-európaiaknak az is a szolidaritás fogalmába tartozik, hogy a nettó befizető országok pénze hogyan hasznosul. Amikor viszont arról lenne szó, hogy a bajban álljanak ki a közép-európaiak a nyugat-európaiakért, ők úgy érzik, hogy Közép-Európának csak a pénz kell, a gesztust már nem hajlandók megtenni. Ez nemcsak politikusok közötti vita, nekem ismerőseim is azt mondják, hogy sok tagállamban, akár Hollandiában, Svédországban vagy Finnországban is ez a közhangulat. Úgy látják, az ő pénzükön élnek jól ezek az országok, amikor pedig segíteni kellene, nem teszik.
Navracsics Tibor hozzátette, hogy a “magyar diplomáciának alaposan fel kell arra készülni“, hogy kevésbé a bizottsággal kell majd a vitákat megvívnia, hanem más országok képviselőivel a tanácsban. A hetes cikkely alkalmazása, Juncker felől érkező “nyomás” kapcsán kijelentette:
Nem pontosan így volt, mivel nem volt presszió. Egy kérés volt a biztosok felé, hogy szondázzák az otthoni közvéleményt és a kormányt, mi lenne az álláspont, ha a lengyel helyzetben tovább kellene lépni. (…) Azt fontos tudni, hogy amikor mi a hetes cikkelyről beszélünk, mindig a kizárásról beszélünk, pedig az csak a folyamat vége.
Elmondta, hogy az eljárás megkezdéséhez a tagállamok négyötödének támogató szavazataira lenne szükség. Majd hozzátette:
Magyarországon gyakran elhangzik, hogy Lengyelországot nem lehet kizárni, hiszen úgyis megvétóznánk. Ez így is van, ugyanakkor a hetes cikkely alapján elinduló strukturális párbeszéd elindításához csak körülbelül 22 tagállam szavazata szükséges.
A második Orbán-kormány minisztereként Navracsic Tibor részt vett abban a kétharmados törvényalkotási folyamatban, amely az ellenzék szerint a “fékek és egyensúlyok” rendszerének lebontásához vezetett. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e az elhangzó kritikákkal a következőket felelte:
Nem. 2010 és 2014 között egy olyan államigazgatási reformot hajtottunk végre, melyet ma már senki nem kérdőjelez meg, sem a járásokat, sem a kormányhivatalok létét. Az igazságszolgáltatási reformot politikailag sokkal többen vitatták, mégis az eredményeként az Európai Bizottság által évente elkészített, az igazságszolgáltatás függetlenségéről és hatékonyságáról szóló jelentésben Magyarország sokat javított a reform előtti helyzethez képest.
A korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter megjegyezte:
Úgy gondolom, hogy az én területemhez tartozó szakpolitikai törvényhozási tevékenység nem rontott a magyar jogállamiság állapotán, sőt olyan lépéseket tudtunk megtenni, amik évtizedek óta adósságai voltak a magyar politikai elitnek. Úgyhogy tiszta a lelkiismeretem.
Arra kérdésre, hogy “mennyit árt egy tagországnak, ha annak kormánya folyamatosan harcról beszél és meg akarja állítani Brüsszelt(?)” a magyar politikai élet érzelmi túlfűtöttségére hivatkozva reagált, amely az uniós biztos szerint: “mindig durva nyelvezetként csapódik le külföldön“.
A kvótaper-ügyben, arra kérdésre, hogy végül milyen következményekkel járna az, ha a magyar kormány végül nem tartja be rá szabott kötelezettségeit a következőket válazolta:
(…) nem tudunk arra példát, hogy egy tagállam ne hajtott volna végre bírósági határozatot. Nem utolsósorban azért, mert egy olyan brutális pénzbüntetést vonna maga után, amelyet a nálunk sokkal gazdagabb országok sem kockáztattak meg eddig.”
Arra, a kérdésre hogy egyetért-e a kvótaper megindításával, egyértelműen kijelentette:
Az európai politikai konfliktuskezelésnek bevett módja, hogy a bírósághoz fordulnak a felek, ha nem értenek egyet valamiben. Én ezt a szokásos eszköznek tartom, ilyen értelemben egyetérthetek vele, de a bizottság álláspontját kell képviselnem. Releváns érveket hozott fel a magyar és a szlovák fél, a bíróság máshogy döntött, ez előfordul.”
Navracsics Tibor azt is hangsúlyozta, hogy
Magyarország rettenetesen hiányzik, Veszprém különösen. Ez a magyar belpolitika viszont nyelvileg és strukturálisan is nagyon más már, mint amiben én korábban részt vettem. Hiányoznak a barátok, az események, még a viták is, de a ma uralkodó hang kicsit más, mint amikor még én lubickoltam benne.
zoom.hu; Vezető kép: MTI
Névtelen
2017-11-15 at 22:23
jöjjön haza ilyen jellemtelen ember képviseletéből nem kérünk kiváncsi lennék mennyi judás pénzt kapott
Kiss Imre
2017-09-14 at 13:38
A pénz határozza meg a legtöbb embert. Itt többet kap és a nyilatkozatai is erről árulkodnak. Ha már nem Mo.-ot képviseli, reméli, hogy kap jó szaftos állást utána is.
Helga
2017-09-13 at 17:29
Navracsics saját magáról mondta évekkel ezelőtt a Heti Válasznak adott interjúban, hogy “ő egy óvatos duhaj”, de akkor meg is indokolta, hogy miért tér ki a várt válaszadás alól. Ő nem akar szembekerülni Junkerrel. Hiába a pénz nagy úr!
A végén még az is kiderülhet róla, hogy Soros embere?
Ferenc
2017-09-13 at 10:42
Nem áll szemben, józsi! Olvasd el figyelmesebben! És mi lenne a “termékeny migrációs politika”? Ha magunkra rántaná a migráncsól ajtaját? Várd meg, mig valamelyik efftársad kerül hatalomra (remélem soha)! Akkor majd “élvezheted”!
Ferenc
2017-09-13 at 08:54
Akinek “hivatalból” be van fogva a szája, az miért nyilatkozik?
Ellenzsox
2017-09-13 at 09:25
Mi az, hogy hivatalból? Neki nem Brüsszelt kell képviselni. Tudtommal Magyarország küldte oda a jól kereső helyre. Rá is illik, ne szólj szám, nem fáj fejem.
Ferenc
2017-09-13 at 10:37
Bizonyos kérdésekben “köt az Európai Bizottság álláspontja”, tehát nem nyilatkozhat! A cikket nem szoktad elolvasni? Úgy “könnyű”!
waltergabor
2017-09-13 at 08:46
Nem ezért szavaztam rád.
Brüsszelben megváltoztál.
Tanulj a magyar közmondásból:
A szék határozza meg a tudatot. (A puha brüsszeli bársonyszék. Kávézás a libsi haverokkal, bulik, szabadság, egyenlőség, testvériesség és egyéb maszlagok). A nyilatkozataidban nagyon látszik, hogy átmosták az agyad, de nem veszed észre, mint a tálban ülő béka, mikor melegítik alatta a vizet és szép lassan megfőzik.
olszal
2017-09-13 at 08:06
Navracsics egy jellemtelen fasz.Bullshit.
De amikor interjút ad, legalább akkor ne rúgna a kiküldő nemzetébe.
Mintha egy síkon mozogna a Niedermüller nevű nemzetszomorítóval és annak társaival.
Zoolee
2017-09-13 at 07:34
Navracsics Úr uniós biztos, nem EU parlamenti képviselő. Őt az EU fizeti, nem Magyarország delegált képviselője. Sajnos így már nem magyar érdekeket képvisel.
Hogy ez morálisan hogyan értékelhető, az már más tészta….
Varga Gabi
2017-09-12 at 23:22
Navracsics nem tényező már !
Gáspár Anett
2017-09-12 at 22:56
“, ők úgy érzik, hogy Közép-Európának csak a pénz kell, a gesztust már nem hajlandók megtenni.”
Navracsics úrnak az a dolga, hogy magyarázza meg: ők élnek belőlünk, mi tartjuk el őket.
Ide hordják a szemetüket. Az eu-s támogatás nem támogatás, hanem nekünk jár a vámszabadságért. Na meg azt is ők döntik el, hogy a nekünk visszajáró pénzeket mire költhetjük és megkötés, hogy az ő vállalkozásaik kapják a megbízásokat, nem itt adóznak, hanem otthon. Talicskán tolják ki a pénzt.
Ráadásul mi védjük az EU-s határt is.
Ha Navracsics csak az EU véleményét képes képviselni, akkor hazaáruló!
Gáspár Anett
2017-09-12 at 22:47
Navracsics kinek szurkol?
Neki a magyar álláspontot kell képviselnie, azért küldtük oda!!!
Vagy mégsem?!
Akkor Orbán hívja vissza ezt a puha gerincű valakit.
Kaktusz
2017-09-12 at 21:32
Érdekes.