A 2014-2020-as uniós ciklusban több, mint 20 milliárd forintból – 34 projekt keretében – 40 ezer hektárnyi vizes élőhely rekonstrukcióját végezték a nemzeti park igazgatóságok és az állami természetvédelem Magyarországon – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Ócsán, a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából tartott rendezvényen. Rácz András hozzátette, a tárca célja, hogy a következő 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban 37 milliárdnyi fejlesztés valósulhasson meg, összesen 60 ezer hektár területű vizes élőhelyen.
A világnap idei témája a biodiverzitás, az államtitkár ezzel kapcsolatban kifejtette: az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a biológiai sokszínűség megőrzésére, a klímaváltozás elleni küzdelemre, ezért is indította el a tárca többek között az országfásítási programját, amelynek célja, hogy Magyarország erdőterületeinek arányát 21 százalékról 24 százalékra emelje.
Az államtitkár kiemelte, a légköri szén-dioxid megkötésében az erdők mellett a gyepeknek és a vizes élőhelyeknek is óriási szerepük van. A vizes élőhelyek ellensúlyozzák az árvizek, az aszály és az időjárási szélsőségek okozta problémákat. Rácz András emlékeztetett arra, hogy 2020-ban lejár a nemzetközi, az uniós és a magyar biodiverzitási stratégia is, ezután összegzik az elvégzett munkát és meghatározzák a további célokat.
1971. február 2-án az indiai Ramsar városában írták alá azt az egyezményt, amelyben a kormányok felelősséget vállalnak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény ekkor még csak a vízimadarak védelméről szólt, de mára már nemcsak a fajokat védi, hanem a komplett ökoszisztémát is. Rácz András kiemelte: az egyezményhez 171 ország csatlakozott, Magyarország 1979-ben, és azóta 29 területet jelölt a ramsari listára 243 410 hektár kiterjedésben, amelyben a Kárpát-medence összes jellemző vizes élőhelye megtalálható.
Forrás/fotó: MTI
koren pál
2021-08-29 at 22:22
Azt hiszem, hogy a Duna még meglévő hullámterei is a vizes élőhelyek sorába tartoznak (beleértve a madárvonulási területeket is)Az egyik (talán nem is egyik) legszebb ártéri ligeterdő a Szentendrei-sziget északi csúcsa (a Visegrádi fellegvár páratlan látképével). A nemzeti parki védett területén egy meggondolatlan kormányintézkedés tömegstrand létesítését finanszírozza. E területen évszázadosnak mondható hagyomány szerint békésen megfért a vízi sportolók és természetbarátok “nomád tábora”, a hihetetlen gazdag élővilág közelségében.Ha a több,mint ötezer ember megindokolt petíciója nem állítja meg a polgármester jogszabályokat áthágó, erőből végrehajtani akaró terveit, a környezetpusztító közművesítés végleg megpecsételheti a terület sorsát. A közösségi terület tízéves szerződéssel kapzsi vendéglátók kezébe kerül, a terület garantáltan lepusztul és a falu nyugalma is felborul a szűk főutcán átdübörgő gépkocsiforgalom miatt.
JÓSKA
2020-02-01 at 11:28
A biodiverzitás nagyon fontos.És a tájban élő őslakos,helyben lakó.Aki meg tudja mondani az arra járónak,hogy hol van forrás pl.A nagyvilágban divat “kilakni” a tájból az oda tartozó EMBERt.Aztán lesznek ekkora erdőtüzek.Az európai népek hite,főleg a munkával kapcsolatban tört meg.Ne mondjuk,hogy büdös,koszos,alantas!Akkor talán lesz EMBER,aki nem restell e tájban élve,ébredni, vetni,aratni,és táplálékkal ellátni.Ehhez a bölcsességhez,és
munkához,erőt,egészséget kívánok az agrártárcának!
oshon
2020-01-31 at 20:03
Igy kell ezt csinalni … hajra Magyar Nemzet !
Logikus
2020-01-31 at 17:42
nagyon jó!