Az amerikai választási rendszer engem személy szerint mindig lenyűgözött. Persze, nagyon bonyolult, meglehetősen sajátos, de ha az ember már egy kicsit is kiismeri magát, akkor rendkívül jó szórakozást nyújt a maga egészen egyedi rendszerével. Azért is egyedi, mert hiába demokratikus, hiába volt már akkor is sokkal demokratikusabb az európaiaknál, amikor ezen a kontinensen még nemigen ismerték ezeket a játékszabályokat, mégis meglehetősen idegen a mi elképzeléseinktől, legyünk akár magyarok vagy németek.
Például, azt gondolom tudják a kedves olvasók, hogy amerikai elnöknek csak egy alkalommal választható valaki újra, tehát egy természetes személy maximum 8 évig vezetheti az Egyesült Államokat. Ez a szabály vonatkozik rá akkor is, ha egymás után kétszer választják meg elnöknek, mint ahogy az számos esetben előfordult és akkor is, ha legalább egy ciklus kimaradt a két elnökség között – bár mindeddig ilyen csak egyszer fordult elő.
Hovatovább akkor sem pályázhat valaki újra, ha egy adott ciklusban különféle okokból kifolyólag legalább 2 évet már leszolgált. Sőt, arra is emlékezhetnek, hogy egyedül Franklin D. Roosevelt volt az, akit négy alkalommal is megválasztottak az amerikaik a vezetőjüknek. Rendben, de ha előtte nem fordult elő ilyen – három ciklus sem egy embernek -, utána is hiátus van, akkor neki hogyan lehetett?
Roosevelt 1936-os győzelméhez kötődik a második legnagyobb, elektori támogatottság, később ezt a csúcsot döntötte meg Reagan a második ciklusában, azóta sem sikerült ezt senkinek sem megközelítenie. mitől érdekes ez? ‘36-ban Roosevelt a népi szavazatok nagyjából 61 százalékénak megszerzésével döbbenetesen nagy győzelmet aratott, de a választási rendszer sajátosságai miatt ez az elektori kollégiumban 95 százalék feletti támogatottságot jelentett. a magyar választási rendszer torzít?
Az utána kérdés egyszerűbb, nem sokkal Roosevelt, egyébként negyedik ciklusa elején bekövetkezett halálát követően beiktatták a korábban már részletezett szabályt az alkotmányba. Addig ugyanis csak szokásjog volt. Ez pedig egészen az USA első elnökéhez, George Washingtonig vezethető vissza. Bár különösebben sok demokratikus felhatalmazása az első ciklusakor még nem akadt, de kérdés sem fért hozzá, hogy a nemzet legnagyobb hőse óriási aránnyal nyert volna akkor is, ha minden egyes állampolgár szavazhat. Másodjára, immár tisztázottabb körülmények között sem akadt valódi ellenfele. És bár a környezete nagyon kapacitálta, hogy harmadjára is induljon, ő maga úgy vélekedett, rossz üzenet lenne egy fiatal demokráciának a továbbiakra, ha valaki ciklus közben halna meg – a kor mércéje szerint öreg és beteges volt -, hiszen ezzel olyan szokásjog is keletkezhetne, hogy akit megválasztottak, az haláláig viselheti a tisztséget, mint egyfajta monarcha, ezért elutasította a lehetőséget. Vigyázat! Nem azzal volt gondja, hogy valaki sokáig vezető lehessen egy ország élén! Meghalni nem akart ilyen pozícióban, féltve a még törékenynek gondolt rendszert. Washington intelméhez pedig egészen 1940-ig tartották magukat, amikor megkezdte Roosevelt a harmadik ciklusát.
No, de ennyit a történelemről. Mert mire ez a cikk megjelenik, némileg okosabbak leszünk Amerika legfrissebb választását illetően. Szintén az Egyesült Államok sajátossága, hogy minden ciklus felében is tartanak választásokat, képviselőházit – ez a törvényhozás alsóháza -, szenátusit – ez értelemszerűen a felsőház -, illetve kormányzókról is döntenek. Most elég valószínűnek látszik, hogy a képviselőházat visszaszerzik a republikánusok, ez pedig papíron hiába tűnik kisebb fogásnak, mint a szenátus – erről mindjárt beszélünk -, de mivel az amerikai törvényhozás klasszikus kétkamarás, ezért minden törvénytervezetnek mind a két házon sikerrel át kell futnia. Eddig annyira sok akadályt ez nem jelentett a demokratáknak, hiszen a képviselőházban kényelmes többségük volt, a szenátusban pedig ugyan 50-50 fő a jelenlegi állás, de Kamala Harris alelnöki minőségében plusz egy szavazattal el tudta dönteni a kényes kérdéseket.
Innentől ez, ha minden igaz, megszűnik. A képviselőház immár a ciklus végéig nem lesz a Biden-adminisztráció partnere és ez komoly hatással lehet a kül- és belpolitikára, így a háborús helyzetre, a szankciós alapállásra valamint az inflációs helyzetre is. A szenátusban nem ilyen egyszerű a kérdés, szombatig ráadásul nem is várható eredmény. Az ugyanakkor biztos, hogy a sokak által várt republikánus előretörés itt elmarad és ha végül össze is jön a többség, az persze nagy siker lesz, de nagyon minimális is. Szinte biztos, hogy Nevadára érdemes ez ügyben figyelni, ott talán csak pár száz szavazat dönt majd a két jelölt, így a többség ügyében is. Érdekes különben, hogy Amerika szíve, lelke, gerince szinte mindig piros – tehát republikánus -, értem ezalatt a középnyugati területet és úgyszólván az ország belsejét, míg a szélek és a metropoliszok kékek, azaz demokraták. Ezzel mondjuk pont nem mutatnak újdonságot nekünk sem.
Még egy érdekességet ajánlanék a kedves olvasó figyelmébe, ez pedig a mára szinte biztosan és jólesően eldőlt Florida példája. Ugyanis érdekes megfigyelni, hogy lett Florida csatatérállamból már-már republikánus fellegvár. Ron DeSantis legutóbb 1 százalék körüli eredménykülönbséggel lett kormányzó, most 20 százalékot vert a demokrata aspiránsra. Még 2016-ban is az egyik legkomolyabb csatatérállam volt, amit meglepetésre tudott Trump elhozni, míg 2020-ban már magabiztosan győzött. Sőt, emlékezhetünk, 2000-ben Florida állam szavazatainak újraszámolása körül volt a legtöbb balhé és Bush valószínűleg annak köszönhette elnökségét, hogy a Legfelsőbb Bíróság megtiltotta az újraszámolást, mondván, hogy az eredmények nem érkeznének meg időben.
Az átfordulásnak sok oka lehet, én kettőt emelnék ki. Egyrészt Ron DeSantis megalkuvás nélküli politikáját. Bátran szembemegy az LMBTQ-lobbival, hangsúlyosan woke-ellenes, több témában példának tekinti a magyar kormányt. A választók ezt értékelik, nem a mismásolást. Erős, népszerű vezető, az alsóházi kerületek eredményén is látszik. Másrészt az egyre inkább republikánus szimpatizánssá váló latinók. Eleve jó terep a jövőre nézve a republikánusoknak a dél- és közép-amerikai bevándorlók ügye, hiszen alapvetően vallásos, konzervatív közegről van szó, ráadásul a már beilleszkedett, állampolgárrá vált bevándorlóknak pont érdekük a kemény migrációs politika. Plusz Floridában túlnyomórészt kubai származású latinók élnek. Nekik pláne herótjuk van minden újbalos kísérletből, látták, milyen a megvalósult baloldaliság.
Optimális esetben egy kicsit kiszámíthatóbbá és egyszerűbbé válik a világ helyzete. Aztán már csak kihúzzuk 2024-ig.
Vezető kép: Képernyőfotó, Fox News
Don Kanyar
2022-11-13 at 09:01
Félidős eredménynek, meg persze a túllihegett republikánus várakozásokhoz képest elfogadható eredmény, a demokraták számára.
sanyi05
2022-11-11 at 17:57
Engem meg az nyűgöz le hogy fogalmam sincs, hogy most mi van, és úgy látszik hogy innen nem is tudom meg. Gondolom a demokraták megint csaltak a levélszavazatokkal, de hogy mi lett a végeredmény azt nem tudom, vagy még most sem dőlt el? Mertakkor írják tovább a levélszavazatokat, vagy nyomtatják?
István
2022-11-10 at 15:04
Ez jó levél. A PestiScrácok Facebook oldaláról másoltam ide:
Józsefné Kovács
Na igen lehet tanulni hogy lehet végig vinni egy választást hatalmas csalásokkal.Elromlik a szavazógép, nincs szavazólap, nem kell igazolni ki szavaz ki nem annyiszor szavaz amennyiszer akar.Had ne momdjam ott is müködik a szavazatvásárlás van pénze a nagy Sátánnak miliárdokat nyomott a választásba .Addig amig rontja a levegőt sajnos mint a tornádó ugy pusztit.De megérdemlik akik hagyják.de hiszem kegyetlen vége lesz ennek.
na4
2022-11-10 at 12:59
Számomra az az érthetetlen, és megdöbbentő, hogy azok után, hogy fingos Joe és a komcsilibsigendergreenwoke demokrata csürhe 2 év alatt padlóra vitte az országot, ki az a marha, aki még ezekre szavaz? De hát legyen, egyék meg, amit kifőztek maguknak.
Obi
2022-11-10 at 12:47
Tudományos libsizmus: Rosszul feltételezed, a kék foltok minden államban a városok és városokban majdnem mindenhol demokrata többség van. Például Floridában Jacksonville, Tampa, Orlando, Miami mind massziv demokrata többség, ez már így van 50+ éve.
Bàstya elvtàrs: Persze hogy jönnek fel a demokraták mint a talajvíz. Sokkal kevesebb ideig tart megszámolni egy párezres vidéki körzetben (ahol általában republikánus többség van) a szavazatokat mint egy több százezres városi körzetben (ahol meg általában demokrata többség). Így teljesen triviális, hogy miért változik meg az előny a számlálás során.
moliere
2022-11-10 at 12:25
Tudományos libsizmus
HÁrom másik oka van azoknak a foltoknak.
Egyrészt vannak olyan megrögzött demokraták, akik valószínűleg nagyon öregek, nagyon buták és nagyon jobboldaliak, és még mindig ott tartanak, hogy büdös északi jenki republikánusokra sosem szavaznának, és megcsókolják a konföderációs zászló sarkát.
Döbbenetes módon e fenti hagyomány mellett ott vannak a feketék, akik ugyan kicsit északkeletebbre vannak Texasban, de hagyományos demokrata szavazók. És igen, ez a kettő így ment száz éven át: délen a fehérek AZÉR szavaztak a demokratákra, a négerek meg AZÉR.
A legfontosabb indoka a kék foltoknak McAllen, Brownsville, Corpus Christi, San Antonio, Uvalde, Laredo térségében pedig az (South Texas, El Valle régió), hogy ott már rég kisebbségben vannak az angol anyanyelvűek. Gyakorlatilag Mexikó, és ugyan elég sok mexikói áll át a republikánus oldalra, de nem ELÉG sok. A latin-amerikaiaknál van egy politikai ideológiai fertőzöttség, a SZOCIALIZMUS, ami a vidéki angol-amerikaiaknál nincs meg. És a posztmodern demokrata párt durván rájátszik a szocializmusra, és a latinókra.
Igazából ez a fő oka. Szerintem a kuplerájállamok “menekültjei” nincsenek annyira sokan, és a pártpreferenciájuk vagy erősen megoszlik, tehát nem befolyásol, vagy eleve inkább republikánus szavazók, még ha nem is olyan karakán faszagyerekek, mint a tüke texasiak. 🙂
Tudományos libsizmus
2022-11-10 at 11:46
Felteszem, a texasi demokrata foltok a demokrata kupleráj államokból Texasba menekült libsik szavazatainak jóvoltából láthatóak a térképen.
Nos, ezért nem lenne szabad hazánkba német és egyéb nyugat-európai menekülteket beengedni.
vélemény
2022-11-10 at 11:37
A szavazatok számlálását segítő, világot járt ”okos” számítógépre mindig számíthatnak ott, ahol patikai mérlegen kell előállítani az éppen szükséges ”eredményt”.
Az elnökválasztásnál kitervelt és végrehajtott, a végeredményt befolyásoló akciók ügyészi vizsgálatai még most is folyamatban vannak, Az ottani ”demokráciában” alaposan megrágják tehát a témákat, amit ebben az esetben mindenki belátása szerint értékelhet.
Rolo
2022-11-10 at 11:00
“Az amerikai választási rendszer engem személy szerint mindig lenyűgözött”
Elég szomorú kedves Kristóf…
Az afrikai diktátorokat is lenyűgözi?…tátott szájjal figyelik,hogy kell ezt csinálni,ahogy írta már itt egy kommentelő a PS-en!??
Torockó
2022-11-10 at 10:45
Egy világcsendőrt játszó (valójában a deep state) állam soha nem lesz demokrácia. Ha milliószor mondják, mondatják el sokakkal…
István
2022-11-10 at 10:41
Hálásak lehetünk, hogy a magyar választási törvények nem engedik meg az olyan pofátlan csalást, amit az amerikai republikánusok és szavazóik elszenvednek.
Az alapító atyák és az Alkotmány alkotói nem tudhatták, hogy szenilis Biden kommunista demokratái az amerikai alkotmányos demokráciából kommunista diktatúrát csinálnak.
Voltak vészjelek, de még 2016-ban se gondoltam, hogy mire készülnek Amerika belső ellenségei.
Hányan látták és gondolták, hogy a kommunisták tanácsköztársaságra készülnek? Nem hiszem, hogy sokan.
Ezeknek a gonoszsága nem ismer határt.
Vigyázzatok, nagyon vigyázzatok!
csakafidesz
2022-11-10 at 10:29
Hesslerezredes 2022-11-10 at 09:46
Az új, okos liberális mantrák között van az is, hogy “az Óceán nem elválaszt, hanem összeköt”. A többit ne tölem kérdezze, egy baloldali lapból olvastam, és ezután már félre is raktam az esetleges cipőtisztításhoz.
csakafidesz
2022-11-10 at 10:24
Semmi baj! Jön a temetőkből az utánpótlás és a Hugyos Józsi marad rendíthtetlenül a pártjával.
Hüm-Hüm
2022-11-10 at 10:04
Aki meg akarja érteni, az amerikai választásokat- illetve azokat a játszmákat, amit a jelöltek, illetve az azokat indító lobbi-/pénzcsoportok/ és családi összefonódások folytatnak, annak ajánlom:
” mert övék a hatalom” kétkötetes mű, a sajtó, majd a tv hogyan vált 4.hatalommá- most pedig a z internet alapú közösséginek nem nevezném médiák, és hogyan manipulálják a választókat az utolsó pillanatig. Az átlag amerikai a politikával, és főleg a külpolitikával nem foglalkozik: a választási gyűlésekre elmegy, ahogy elmegy a magyar a falubúcsúba, vagy a cirkuszba, vagy a zenei fesztiválokra.
Azt hiszem, aki elolvassa megváltozik a nézete, az “amerikai választások népakaratot tükröző, demokratikusnak kikiáltott rendszeréről.
Látni fogja az a néhány családot, és összefonódó iparmágnásokat, pénzügyi körüket, akik vívják hatalmi harcukat.
Gyurina
2022-11-10 at 09:58
Az USA soha nem volt, és most sem demokratikus. Csak muszájból, kötelességből mondjuk annak.
túródóra
2022-11-10 at 09:50
Teljesen igazad van Bástya elvtárs ! Ugyanez volt az elnökválasztáskor is, abba is hagytam a cnn nézést.
Hesslerezredes
2022-11-10 at 09:46
Az a szerencsénk, hogy az USA tőlünk cca. 16 ezer km-re van – és elvileg még távolodik is a kontinensek vándorlása miatt, hál’istennek.
Bàstya elvtàrs
2022-11-10 at 09:39
Amerikàt csak az tudja – valamilyen szinten – megérteni, felfogni, aki jàrt màr ott, lehetöleg többször, több helyen.
A vàlasztàsi rendszer, katasztrofàlis. Szerintem a Zulu fejvadàszok hordàjànak fönöke, és a többi banànköztàrsasàg diktàtorai, mind tàtott szàjjal nézik az amerikai vàlasztàsokat, és teszik fel magukban a kérdést, mi miért nem jöttünk Erre rà?
A szavazogépek elromlàsa, ide-oda lehet menni szavazni, stb., stb. csak néhàny példa a sok közül.
Igen Florida egy nagyon jo példa, és Pont arra mutat rà, hogy sok àllamban is hasonlo lehetne, ha a soros birodalom nem avatkozna be.
Pont Floridàn làtszik, soros ott màr nem probàlkozik, tulon tul sokat kellene csalni. Én làttam az eredményeket, hàt 30% (!) felett nem nagyon volt egy demokrata sem!
65-70%-on taroltak a republikànusok.
Ami viszont érdekes, sok “demokrata” àllam szinte mindig éppen hogy “nyer”, vagyis 50,5-52%-os “gyözelmek”vannak, àtütö sikerek nem igazàn!
Ez kisértetiesen hasonlit a magyarorszàgi önkormànyzati vàlasztàsokra:itt is sok helyen” épp hogy” behuztàk a ballibsik a kerületet. Alig pàr szàz, pàr ezer szavazat döntött.
Micsoda véletlenek…. Ahol “billegö” az àllam, ott valahogy szinte mindig a demokrata jelölt Kap a végén (ez fontos) több szavazatot.
Ennek kapcsàn reggel fél hatkor (szerdàn, magyar idö szerint) a republikànusok (màr megint) taroltak. 145-88 körül àlltak az alsohàzban. Pàr oràval késöbb màr 190-150 körül lett, és minden oràban a republikànusok egyre romlottak, a demokratàk meg mint a talajviz ugy jöttek fel.
Sajnos nem véletlenek, és bizony nagyon az az érzésem, hogy 2024-ben sem fogjàk a republikànusokat az elnöki székbe engedni.
Néhàny érdekesség: az amerikai àllampolgàrok kb. 42-47%-a (!) rendelkezik utlevéllel, tehàt az amerikaiak nagy része soha sem hagyja el hazàjàt.
A legtöbbjüknek halvàny göze sincsen hol van Europa, plàne Magyarorszàg, vagy Szlovàkia, stb. (igaz ez valamit javult, de nem sokat)
Az amerikai àtlag elöször is a sajàt környékére (neighborhood) koncentràl, hiszen ott él. Azutàn jön a kerület (County), ami szintén fontos, hiszen itt (is) fizet adot, vàlaszt rendör, tüzoltot, iskolaigazgatot (!), stb.
Ezek utàn jön az àllam (State),és csak legeslegutolsonak, a szövetségi (Washington) intézmények, politika.
Nagyon sokakat nem érdekel màr a Washington politika. Nekik is a legfontosabb, hogy meg tud e élni, ki tudja e fizetni a szàmlàit, törödnek e vele egy hurrikàn, tornàdo pusztitàsa utàn, vigyàznak e rà és az értékeire. Ujabban a “woke”, vagy balliberàlis ideologia is szerepet jàtszik: nagy elvonulàsok, költözködések voltak tapasztalhatok orszàgszerte. Kalifornia, New York, New Jersey netto kivàndorlo àllamokkà vàltak, mig Florida, Texas netto bevàndorlo àllam lettek. (ez làtszik is a vàlasztàsokon).
Uncle Ment
2022-11-10 at 09:36
Engem lenyűgöz, hogy Kristófot az “amerikai választási rendszer mindig lenyűgözi”.
Zolee
2022-11-10 at 09:30
Gullwing: a logikádból kiindulva ezen a bolygón nincsenek demokratikus országok,mert minden választási rendszer magában hordozza a csalás lehetőségét.
túródóra
2022-11-10 at 09:21
Nem értem soha ,hogy előre isznak a medve bőrére.
ViAM
2022-11-10 at 08:53
Az USA áporodott levegőjét DeSantis tudná kiűzni, legalábbis a mostani felállás szerint.
Ungarn über alles
2022-11-10 at 08:53
Firkászok ! szóltam előre hogy a sapka-feldobálással várjatok a végeredmény hírdetésig – mert az tuti nem lesz azonos a vágyálmaitokkal !
…azt hiszitek hogy a demokrákosok két év alatt elfelejtették hogy kell csalni ? amíg a zUsában élni fog a belföldi levélszavazás lehetősége – el is fognak csalni minden választást
Gullwing
2022-11-10 at 08:45
Az amcsi választási rendszer magában hordozza a csalás lehetőségét.
És ezt ki is használják….
Tehát amerika nem demokrácia.