A Becsület napja elnevezéssel, azokra a katonákra és civilekre emlékeztek szélsőjobboldali szervezetek szombaton a budai Várban, akik Budapest 1945-ös ostroma során február 11-én megkíséreltek kitörni a szovjet csapatok által körülzárt várból.
A megemlékezést a Magyar Nemzeti Arcvonal, a Pax Hungarica Mozgalom és a Hungária Skins szervezte. A felszólalók, Retkes Tamás író, történész, a Magyar Nemzeti Arcvonal és a Pax Hungarica Mozgalom, valamint a szlovák Slovenská Pospolitos (Szlovák Testvériség) képviselői a kitörésben részt vett német és magyar katonák hősiességét éltették. A rendezvény több száz résztvevőjének többsége valamilyen második világháborús magyar vagy német, illetve ezekre emlékeztető egyenruhát öltött, illetve korabeli katonadalok szóltak a hangszórókból.
A kifeszített transzparensek között a Fehér Magyar Egység molinóján a „Szabad nemzeti és szociális Magyarországot” felirat szerepelt, illetve az egy másik transzparensen a „Blood C18 Honour Hungary” felirat szerepelt. Többen a Magyar Nemzeti Arcvonal lobogóit, illetve nyilaskeresztes zászlókra emlékeztető lobogókat emeltek a magasba.
A rendezvény a magyar, illetve a német himnusszal vette kezdetét, utóbbit az 1945 előtt érvényes szöveggel szólaltatták meg. A demonstráció végén a résztvevő szervezetek megkoszorúzták a kitörésben elhunytak, erre az alkalomra felállított ideiglenes emlékművét, egy keresztre helyezett rohamsisakot.
A megemlékezést antifasiszta ellentüntetők egy mintegy 100 fős csoportjának ellendemonstrációja kísérte. Ők dobolással, dudálással, a többi között a “nácik haza” és a “mocskos nácik” rigmus skandálásával zavarták a beszédeket. A két felet vaskordon és rendőrsorfal is elválasztotta.
A demonstráció befejezését követően „emléktúrára” indultak a résztvevők. Az emléktúra két részből áll. Egy rövidebb 12 kilométeres emlékmenetből, amely során 5 katonasírt, egykori légvédelmi állásokat, berobbantott bunker bejáratokat érintenek. Ugyanakkor a nagy, közel 50 kilométeres emléktúra a Mány határában álló Kitörés emlékműnél ér véget, ahol a túlélők 1945-ben elérték a német vonalakat.
1945 február 11-én, mintegy 19 ezer többségében német katona, valamint magyar katonák, nyilasok, csendőrok, illetve civilek kíséreltek meg kitörni a szovjet csapatopk által körülzárt budai Várból, a német arcvonalak felé. Kevesebben, mint 800-an érték el a céljukat, a többiek többsége a szovjet fegyverek áldozatává vált.
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Tamás/MTI
Alienexperiment
2016-02-13 at 23:05
Aztaqurva, a mocskos kommunista horda több, mint 18ezer embert mészárolt le, mert dzsugasvili azt parancsolta nekik….. Kár, hogy nem tudtak megegyezni, mint Róma esetében, akkor nem lőtték volna szét a magyar fővárost. (ehhez “csak” annyi kellett volna, hogy a másik fél is arisztokrataként viselkedik, nem úgy , mint egy sötét grúz hegyi rabló, és betartja az adott szavát) Kár Budapestért, meg az utána következő sötét és degenerált rákosi korszak miatt elpazarolt évekért. (dzsugasvili legjobb tanítványa volt)
K.J.
2016-02-13 at 18:58
Ja. Hitlerke! Téged az miért zavar. Nem Magyarországon élsz.
K.J.
2016-02-13 at 18:55
Ezt most nem értem. A szövegben az áll: “A rendezvény a magyar, illetve a német himnusszal vette kezdetét…”
hitlerke
2016-02-13 at 18:27
Na ez Magyarország szégyene……