Wittner Mária a saját szenvedésein, az 1956-ban tett tanúságtételén, harcán keresztül, majd a rendszerváltás utáni tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarország független ország legyen – mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára hétfőn, Budapesten, az 1956-os halálraítéltről készített film beharangozóján, Wittner Mária jelenlétében.
Németh Szilárd a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, a Kortanúk – ’56 lángjának őrzője: Wittner Mária című filmet ajánlva úgy fogalmazott: 1956-ban idegen hadsereg érkezett az országba, hogy eltapossa a forradalmat, de nem tudták eltaposni “a szabadságszerető magyar nép lángját”.
Ennek a szabadságszerető magyar népnek az egyik legkiemelkedőbb, legszebb, legtisztább példája Wittner Mária, 1956 hőse
– tette hozzá az államtitkár. Azt mondta, ezzel “zárójelbe lehet tenni” azt a 46 évet, amikor “nem mi döntöttünk a magunk sorsáról, hanem Berlinből vagy Moszkvából diktáltak”.
Wittner Mária az egyéni szabadság, az emberi szabadság, a nemzeti szabadság és a keresztény szabadság megtestesítője mindannyiunk számára
– közölte Németh Szilárd. A politikus idézett a Wittner Mária 80. születésnapjára írt leveléből, amelyben úgy fogalmazott: Wittner Mária élete példa arra, hogy egy magára hagyott, édesanyját kereső árva gyermeklányból hogyan lesz szabadságharcos forradalmár, akit mindezért meg akarnak semmisíteni, alázni, de mindez nem sikerül, “pedig a kommunisták mindent bevetettek”. Németh Szilárd közölte: Wittner Mária fegyverrel, tollal harcolt, és tettel és szóval harcol Magyarország függetlenségéért, a magyar emberek szabadságáért, jólétéért.
Te vagy számunkra az erkölcsi mérce, az előttünk járó példakép
– jelentette ki. A HM parlamenti államtitkára a filmet azoknak ajánlja, “akik szeretettel, tisztelettel tudnak Wittner Mária életműve, személye felé fordulni, és azoknak is, akik 1956 példájából úgy szeretnének tanulni, töltekezni, hogy a jelenben egy magyar és keresztény jövőt építsünk a gyermekeinknek”.
Wittner Mária az eseményen arról beszélt: a szabadságszerető magyar népet “mindig valaki függősége alá tolták be”.
Most szabadok vagyunk, de a hiénacsapat működik
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy az ellenzékiek tulajdonképpen “a szabadság ellenségei”. Azt mondta, a kommunisták a “rózsadombi paktum miatt védelmet kaptak”, megúszták a számonkérést, de “még mindig törekednek vissza a hatalomba”. Felvetette, hogy a kommunisták által elkövetett bűnökről sok film készült 1990 után, ám ezek egy jelentős részét nem mutatták be. Wittner Mária szorgalmazta e filmek bemutatását, hogy a kommunisták “szembesüljenek bűneikkel”.
A bűnösök még mindig köztünk vannak
– tette hozzá.
Az 56 perces portréfilmet hétfőn mutatják be a Duna World csatornán, 22.35-kor. A filmben Wittner Mária mesél gyermekkoráról, a forradalom előtti évekről, az októberi eseményekről, a siralomházban eltöltött 8 hónapról, majd az életfogytiglanra változtatott ítélettel börtönben töltött évekről, egészen az amnesztiával szabadulásig. Beszél Nagy Imre egykori miniszterelnök újratemetéséről és a parlamenti munkájáról is.
Wittner Mária 1937-ben született, az 1956-os forradalom eseményeiben az első naptól részt vett, a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1958-ban első fokon halálra ítélték, a másodfokú bíróság 1959-ben életfogytiglanra változtatta az ítéletet, a börtönből 1970-ben szabadult.
Ma Wittner Mária és Varga János szabadságharcosok, illetve Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára beszédével, Varga-Bíró Tamás koncertjével, filmvetítéssel és a Magyar Tartalékosok Szövetsége ’56-os Hagyományőrző Tagozatának díszlövésével tiszteleg a PestiSrácok.hu szerkesztősége a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével szemben fegyvert fogó forradalmárok, a pesti srácok előtt november 4-én, hétfőn, a II. kerületi Bem József téren és a közeli Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőben.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Komka Péter
D. László
2019-11-04 at 14:52
Sajnos 56 alapvetően egy proletárforradalom volt, főleg Budapesten. Ezt Kádárék nagyon is jól tudták, és ezért volt olyan irgalmatlanul kegyetlen a megtorlás is. Hiszen Kádárék szerint a proletárdiktatúra ellen pont annak kedvencei, a proletárok lázadtak fel. És ahogy anno az egyház az eretnekek ellen, hát a kommunisták is a saját elhajlóik ellen léptek fel a legkeményebben a népfelkelés leverése után. Egyébként Budapestnek ez a proli mentalitása a mai napig nem változott (lásd: a legutóbbi önkormányzati választásokat). 89-ből nem a 301-es parcella áldozatainak az újratemetése a legfontosabb esemény, hanem paradox módon: Kádár temetéséé. Ledöbbentő volt akkor látni, hogy mennyien mentek el Kádár ravatalához és főleg az, hogy mennyi ún. egyszerű ember rótta le a kegyeletét – minden kényszer nélkül!!! Túl sokan voltak. És ez már előrevetítette, hogy az átmenet a kommunizmusból a demokráciába nagyon nehéz és nagyon hosszú út lesz. Be is igazolódott 1994-ben, 2002-ben, 2006-ban és most 2019-ben is. Még mindig nagyon sok a proli mentalitású ember és félek, hogy ezt még tovább is adja/adta a leszármazottainak is. Mózesnek 40 év kellett a pusztában, hogy az egyiptomi rabsághoz szokott nemzedékek kipusztuljanak – nekünk 80-100 év is kevés lesz, hogy ez a proli mentalitás marginalizálódjék.