Riasztóan gyorsan és nagy mértékben melegedik Németország éghajlata: a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta 1,5 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet – mondta a szövetségi kormány környezet- és természetvédelmi minisztere kedden, Berlinben, a klímaváltozás hatásait monitorozó új jelentés bemutatóján.
A folyamat gyorsaságát mutatja, hogy csak az utóbbi öt évben 0,3 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet
– emelte ki Svenja Schulze. Mint mondta, az adatok azt jelzik, hogy “a jövő megérkezett, Németország a globális felmelegedés kellős közepén van”, és a változás mélyreható környezeti, egészségi, társadalmi és gazdasági hatásokkal jár. A rendkívül meleg – 30 Celsius-foknál magasabb középhőmérsékletű – napok átlagos évenkénti száma például elérte a tízet, ami több, mint háromszoros növekedés a huszadik század ötvenes éveit jellemző háromhoz képest, a 2005 óta érkezett hőséghullámokban pedig csaknem 20 ezer ember halt meg.
Az éghajlatváltozás sokhelyütt aszállyal jár, ami sújtja a mezőgazdaságot; a károk enyhítésére csak 2018-ban 340 millió euró (114 milliárd forint) gyorssegélyt kellett kiutalni a szövetségi költségvetésből a bajba került termelőknek. Azonban a tartós csapadékhiány társadalmi, gazdasági hatásai ennél jóval sokrétűbbek: a folyók alacsony vízszintje például korlátozza a folyami teherszállítást, veszélyezteti a hűtővizet a folyókból merítő erőművek folyamatos termelését, és fenyegeti a lakosság vízellátásának biztonságát. Másutt az özönvízszerű esőzés és a heves viharok válnak egyre gyakoribbá, ami ugyancsak súlyos károkat okoz. Ezt jelzi, hogy a biztosítótársaságok 2018-ban 3,1 milliárd eurót fizettek ki viharok és más szélsőséges időjárási jelenségek okozta károk enyhítésére, ami az egyik legnagyobb összeg az utóbbi húsz évben. Az éghajlat átalakulása Németország természeti környezetében is egyre erőteljesebben érezhető változásokat okoz. Így például a növények vegetációs periódusa – az az időszak, amelyben növekednek, aktív anyagcserét folytatnak és hajtást, termést hoznak – az 1951-1981-es időszakban regisztrált évi átlag 222 napról 232 napra emelkedett az 1998-2017-es időszakban, az erdőkben, mezőkön és településeken megjelent az ázsiai tigrisszúnyog, és az Északi-tengerben pedig a Földközi-tengerből ismert halfélék terjednek, köztük a szardella.
A felmelegedés hatásait monitorozó jelentést 28 szövetségi hivatal közreműködésével állították össze. A szövetségi környezetvédelmi hivatal (UBA) irányításával végzett kutatásban a 2014 és 2018 közötti időszakot tekintették át, és 15 területet – például biológiai sokféleség, erdőgazdálkodás, part- és tengervédelem, turizmus, közlekedés, egészségügy – vizsgáltak meg részletesen. A csaknem 300 oldalas összeállítás a további kormányzati klímavédelmi intézkedések alapjául, valamint a gazdasági és társadalmi szervezetek és az állampolgárok tájékoztatására szolgál.
Forrás: MTI
Lajos
2019-11-26 at 20:44
Ja, hogy a Németisztán éghajlata melegszik!?
Remélem is!
egon samu
2019-11-26 at 19:41
A felmelegedés fö oka a politszínészek által kibocsájtott meleg levegö és a sok néger, akik Affrika melegét hozzák magukkal Merkelisztánba.
Az agyhalott német bürgert ez nem zavarja. Neki csak az fontos, hogy a saját kiirtását fizethesse… mert akkor igazi jó embernek érezheti magát egy ideig.
khm
2019-11-26 at 17:42
Júra korban Anglia trópusi éghajlattal és élővilággal rendelkezett.
Időnként változik azt éghajlata a Földnek.
jámbor lászló
2019-11-26 at 15:21
A fagyi vissza nyal vajon az első vagy a második világháboruban eldurogtatott sok ezer tonna bomba gránát ugyan hozzá járult e a klima változáshoz Netán a szédioxid kibocsátáshoz vagy az direkt jót tett ezzel ők nem foglalkoznak Leszarják ők a klíma változást atom erőműveket zárnak be külszini lignitbányákat nyitnak meg mert a pillanatnyi gazdasági érdekük ezt kivánja egyébként az sem zavarja őket,hogy atoerőmüben előállitott áramot vesznek a roppant zőldé vált Németek
Hesslerezredes
2019-11-26 at 15:30
László! Az összes eddigi háborúban eldurrogtatott lőpor, robbanóanyag által okozott CO2 és más szennyezés közelébe nem ér egy közepes vulkánkitörés által kibocsátott gázoknak, pornak, hamunak. A légkör összes CO2 mennyisége 0,038% – azaz egy százalék cca. 4%-a. Iszonyat pici mennyiség. A felhőzet üvegházhatásának a százmilliomod része (sem). Szegény CO2 a “whipping boy” ebben a buliban. A füst és a korom, ami a hagyományos erőművekből kikerül, valóban szennyezi a környezetet, de az is kutyafüle az atmoszféra iszonyatos méreteihez képest. Itt az van, hogy Gaia és a Nap teszik a dolgukat, mint rendesen, mi meg nézünk, mint Móricka a moziban és semmit nem tudunk tenni a műsoron lévő film történetének a megváltoztatására.
Hesslerezredes
2019-11-26 at 15:14
Nem arra kellene fecsérelni erőt, tudást és energiát, hogy olyan ellen való védekezésre koncentráljunk, amit nem is mi okozunk, hanem azon kellene gondolkodnunk, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni az esetleg megváltozó általános klímához? A mi esetünkben a jövőben minden árvizet fel kellene fognunk, tárolnunk kellene, legalább két Duna-Tisza csatornát csinálni és a Duna-Tisza közét ezekből délre és északra becsatornázni. A Nagyalföld nagyrészét visszaadni a Tiszának és mellékfolyóinak, számos falvat és talán várost is felszámolni (sajnos). Minden csepp vízre szükségünk lesz. Hiába még nagyok az artézi tartalékaink, úgy járunk, mint Szaúd-Arábiában: 25-30 év alatt a sivatag alatt az évmilliók alatt összegyűlt édesvizet kiszivattyúzták, most meg a helyére a sós tengervíz áramlik befelé, nálunk meg még ez sem fog. A napelem-, és napkollektor gyártást teljesen adómentessé kellene tenni. A Móri árkot szintén visszaadni a Dunának (az valamikor Duna-meder volt). Nagymarost meg kellene építeni.
Mátyás
2019-11-26 at 15:37
Like!
khm
2019-11-26 at 17:32
Nem kell felszámolni!
A körtöltés a település körül,egyszerűbb,és olcsóbb is.