Az örmény parlament keddi, soron kívüli ülésén második, végső olvasatban elfogadta a honvédelemről szóló törvény kiegészítését, amely egyebek között népfelkelés meghirdetéséről rendelkezik. A törvényhozó testület ülését a helyi televíziós csatornák élőben közvetítették.
A törvénytervezetben a népfelkelés kifejezését úgy kell értelmezni, mint az állampolgárok önkéntes részvételét Örményország fegyveres védelmében a köztársaság elleni fegyveres támadás, közvetlen fenyegetés vagy harci cselekmények esetén. A népfelkelés területi elv szerint fog működni, az ország közigazgatási-területi felosztásának megfelelően, katonai egységeket fogunk felállítani, alájuk rendelt dandárokkal és zászlóaljakkal
– mondta Gabriel Balaján helyettes védelmi miniszter. A szöveg szerint a népfelkelés parancsnoka a vezérkari főnök lesz, az önkéntesekkel szerződést íratnak alá, fegyverrel és egyenruhával látják el őket.
Örményország szeptember 27-e óta harcban áll Azerbajdzsánnal, amely fegyverrel akarja visszaszerezni a többségében örmények lakta Hegyi-Karabah enklávét. Jereván és Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel már háromszor is tűzszünetről állapodott meg, de a fegyverek így sem hallgattak el. Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító Hegyi-Karabah hovatartozása miatt a két ország régóta viszályban áll egymással.
Ilham Aliyev azeri elnök az Interfax orosz hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, hogy becsléseik szerint a örmények legalább 5000 embert veszthettek a harcokban, miközben a sebesültek száma két-háromszorosa is lehet ennek. Az azeri államfő a saját veszteségeikkel kapcsolatban elmondta, hogy csak a harci cselekmények végeztével teszik közzé őket, de – mint közölte – lényegesen kevesebb, mint az örmény félé. Aliyev az AZERTAC azeri állami hírügynökség jelentése szerint beszámolt továbbá arról is, hogy az azeri fegyveres erők több, mint 10 települést vontak ellenőrzésük alá négy kerületben Hegyi-Karabah környékén.
A helyzetre általában jellemző, hogy mindkét fél saját hadi sikereit domborítja ki, kisebbítve a másikét. A közölt információkat független forrásból szinte lehetetlen ellenőrizni.
Forrás: MTI
Lárifári
2020-10-30 at 12:13
@ Zortán2020-10-30 at 04:34
Anno, mikor Győr és Jereván testvérvárosok voltak, indultam egy tanulmányi versenyen, amire elég rendesen fel kellett készülnöm Örményországból (történelem, gazdaság, földrajz,stb.), tudom miről, mit írok.
Semmi köze az örmények kereszténységének ahhoz, hogy azt írom, amit írok, csupán száraz történelmi tények. Már csak azért is furcsa lenne erre hivatkozni, mivel az azeriek közt is jópáran keresztények. Ott van pl. Azerbajdzsánhoz tartozó autonóm köztársaság , mely dél-keletről határos Örményországgal (valamikori szintén örmény terület, még a ma használatos neve is örményül van Nahicseván). Onnnan elmenekültek az örmények, szinte már csak azeriek lakják, ő közöttük a siita mellet szép számban vannak keresztények.
Felmenőimről dióhéjban annyit, hogy legalább is az 1600-as évekig visszamenőleg magyar, sváb, bajor személyek.
Zortán
2020-10-30 at 04:34
Lárifári
Elég fárasztó ez az egyoldalú örmény barát propagandád!
Karabahban NEM éltek örmények, bárhogy erőlködsz.
Ott az oguz-türk népvándorlás óta (11.sz.) a török népek vannak (voltak!) többségben. Az örmények csak diaszpóra jelleggel laktak Karabahban.
Az örményeket az 1828-as türkméncsáji béke után kezdte betelepíteni a cári Oroszország, pont azért, hogy elvágja az oszmán-törököket a Karabahi Kánság törökjeitől.
A területet az örmények+a szovjetek szakították ki Azerbajdzsánból 1994-ben, és elüldöztek onnan 1 millió azerit!!!! + Népirtást hajtottak végre az azeriek ellen (Khojály genocídium).
Az örmények folyamatosan lövik az azeri polgári célpontokat, civil lakosságot.Napi szinten lehet látni a nagyobb adókon (persze nálunk csak az örmény és orosz propagandát nyomatják….)
Szóval értem én, hogy imádod az örményeket (te is az lehetsz?), de azért még nem kell tovább hülyítened az amúgy is tudatlan olvasókat, akik a keresztény vallás miatt azt hiszik, hogy az örményeknek van igazuk….
Logikus
2020-10-29 at 06:57
Micsoda elszántság! A kis 3 milliós Örményország szembeszáll és megvédi nemzettársait a nagy 10 milliós Azerbajdzsánnal szemben! Dicséretes és dicsőséges győzelmük lesz! Nekünk magyaroknak is példát mutatnak, hogy nem kell rettegni egyik szomszédtól sem!
Girolamo
2020-10-29 at 06:20
Oroszország,az USA,a Tibettel kibővült Kína”,mind mai valóság.
A történelmi múlt,csak akkor játszik,ha a döntéshelyzetben levő így akarja.
Karabah,potenciális tűzfészek.
Az a kérdés ki dönt.Oroszországnak nincs szüksége arra,hogy a Kaukázus tüzet fogjon.
A muszlim dzsihadisták,csak hívásra várnak.
A magát kereszténynek képzelő világ,fotelből szurkol,és nasizik.Legutóbbi”keresztény megmozdulás”,Charlie H.
A világuralomra törő háttérhatalom,az ősiségi gyökerek elszakításán dolgozik.
tegyük helyre!
2020-10-28 at 23:05
@PG
1. Azt mondod, Örményország csak az 1500-as évektől létezik. Több mint kétezer évet sikerült hazudnod, ui. Örményországot Kr.e. 600-ban alapították.
És Azerbajdzsánt? 1918-ban, barátom.
2. A posztszovjet határokra jobb, ha nem hivatkozol. Ezeket Sztálin és Hruscsov tologatták a térképeken két üveg vodka között. Semmi közük se a történelemhez, se az etnikai valósághoz.
Lárifári
2020-10-28 at 22:57
@ PG2020-10-28 at 21:34
Tisztelt PG!
Korábbi, e témák kommentjeit olvasva mások is javasolták, hogy tanulmányozza a történelmet. Én már többször is és most is.
Ismét az 1500-ban alakult örmény államról ír zagyvaságot.
Tanulmányozza tovább a történelmet, a történelmi földrajzot! Ön a Kilikiai Örmény királyságról beszél, ami a szeldzsuk támadások miatt, azon örményekből alakult i.u. 1200 körül, akik elhagyták szülőföldjüket és ami nem azonos az eredeti Örmény királysággal sem földrajzilag, sem időbeliségben. De még az évszámot sem tudja rendesen, a Kilikiai Királyság 1500-ban már beolvadt az Oszmán birodalomba.
Az etnogenezist sem ártana tanulmányoznia, mivel az első Örmény Királyság kikiáltásakor (i.e. 600) az azeri nép még nem is létezett, mintegy 1200 év múlva alakult ki, mint egységesnek nevezhető nép. Hegyi Karabah már akkor az örményeké volt, amikor kikiáltották az első királyságot a volt Urartu és Zikertu területén, melyeket a médek taroltak le. Az azeriek XI. században tették először Hegyi Karabah-ba a lábukat a Szeldzsuk hódításokkal, majd 100 év múlva az örmények visszaszerezték azt.
Ugyanez vonatkozik, mármint tanulmányozza a történelmet az örmény népirtással és az első világháború utáni időszakkal kapcsolatos zöldségekkel teli bejegyzésére.
Ha a történwlmet nem is tanulmányozza,legalább a bejegyzéseire érkezett válaszokat olvassa el! Már akkor többet fog tudni és nem fogja magát égetni a közönség előtt.
Azerbajdzsán nem akarja megtámadni Örményországot? Nemrég akkor mit keresett 4 azeri drón Jereván környékén, amit az örmény légvédelem semmisített meg?
Németh Ferenc
2020-10-28 at 22:13
A helyzetre jellemzö hogy Azerbajdzsán határait elismeri Oroszország,az Ukrajnai határokra viszont más szabályok vonatkoznak.Arany János szavait idézve:a háborúban nem követnek semmi elvet,az erösebb a gyengébbtöl amit elvehet,azt elvesz(tovább is van,mondjam még?).
PG
2020-10-28 at 21:34
Az örmények kötekednek most is. Bár soha nem volt Karabah az ő országuk, de hát az ókor óta szórványban éltek a földközi tenger és a Kaszpi tenger között. Önálló államuk csak a középkorban, úgy az 1500-as évektől volt, de akkor éppen a mai Törökország területén a Földközi tenger északkeleti csücskénél. Ha egyszer az a terület Azerbajdzsán területe, akkor mit akarnak ők ott? Megmondták az oroszok is, hogy addig nem segítenek, amíg nem az ő országukat támadják. A harcok Azerbajdzsán területén folynak. Örményország a bejelentett “népfelkelést” tulajdonképpen totális mozgósításként rendelte el. Azerbajdzsán nem akarja Örményországot megtámadni, csak a saját területe fölött akar rendelkezni, hasonlóan, mint Ukrajna is kelet Ukrajna fölött.
De Ukrajna sem akarja megtámadni Oroszországot.
Németh Ferenc
2020-10-28 at 20:38
Irán nem egy etnikumú,egy birodalom,aminek a centrumában élnek a perzsák,a határok melett nemzetiségek ,sokszor milliós tömbökben.Irán valószinüleg nem szál be az örményellenes koalícióba,de nincsenek különösebb ütökártyák a kezében a konfliktus lecsendesítéséhez.Alijev teljesen hiteltelen a veszteségeket illetöen,egy hónapja támadó háborút folytat.Nem vagyok katonai szakértö,de ez a háború kisértetiessen hasonlit a többi(szíriai,líbiai)török expedíciókhoz.Konkrétabban szerintem ez is egy török expedicíó,persze felmerül a kérdés hogy egy nem igazán fejlett gazdaságú ország,aki minden szomszédjával ellenséges viszonyban van,miért nyit ennyi frontvonalat?Mindenesetre karabah területéböl nem foglaltak el semmit,csak az ütközözona
sik területein haladtak elöre.A nagyobbik baj hogy az örmények területileg elszigeteltek,és nincs erös szövetségesük.Irán megmenthetné a helyzetet,földrajzilag adná magát,de katonailag nincs egy súlycsoportban a játszó felekkel(USA,Törökország,Oroszország).
Lárifári
2020-10-28 at 20:04
@ Hesslerezredes2020-10-28 at 19:22
Úgy van, ahogy mondja. Lemaradt a harmad elől a “két”. Köszönöm a helyreigazítást.
Valóban Irán főképp siita, de ez itt a 22-es csapdája, mert ha netán az örmények mellé áll, a 15-20 millió helyi azeri tuti belázad.
Ember legyen a talpán, aki megmondja mi következhet még abban a térségben.
Hesslerezredes
2020-10-28 at 19:22
Lárifári! Én úgy tudom , hogy megdöbbentő módon az azeriek 2/3-a él Iránban és mindössze 1/3-uk Azerbajdzsánban. Ebből a szempontból – ha igaz – az lenne a logikus, hogy Irán Örményország mellé álljon, már csak azért is, mert Irán siita muszlim, míg Törökország és az azeriek szunniták.
Lárifári
2020-10-28 at 19:21
@ Norbi2020-10-28 at 18:59
Ott a pont. Már mintegy 1200 éve létezett az Örmény Királyság (Karabah-ot is magába foglalva), mire az ezeri nép kialakult. Mikor i.u. 400 körül szétesett(de nem végleg) az Örmény Királyság, még akkor sem létezett azeri nép. Arra még 400 évet kellett várni.
Lárifári
2020-10-28 at 19:11
“Az azeri államfő a saját veszteségeikkel kapcsolatban elmondta, hogy csak a harci cselekmények végeztével teszik közzé őket, de – mint közölte – lényegesen kevesebb, mint az örmény félé.”
Hát persze, ha azeri katonák helyett szíriai turkomán zsoldosok harcolnak.
“A népfelkelés területi elv szerint fog működni, az ország közigazgatási-területi felosztásának megfelelően, katonai egységeket fogunk felállítani”
Territoriális védelmi rendszer, mely részben jó, részben nem.
Nem jó, mert mindegyik területi egység csak a saját területét védi, nem segít be a másiknak szükség esetén, így az elvérezhet.
Annyiban jó viszont, hogy nem tudják az ország teljes védelmét szétzilálni, megosztani, így ha egy terület elesik, a többi még teljes harcértékkel tud védekezni és van esély, ha területvesztés árán is, de marad valami az országból.
Ezek szerint a végsőkig elszántak arra az esetre, ha nagy gáz lenne.
Főleg, hogy Iránnak pont most jut eszébe hadgyakorlat keretében tesztelni saját fejlesztésű, új fegyverzetét, mindezt az ország északi, Örményországgal és Azerbajdzsánnal határos részén. Ezen kívül nehéztűzérséget és rakétákat, drónokat telepít erre a területre.
Ha ez nem lenne elég, a Forradalmi Gárda egységeit pedig áthelyezi a Kelet-Azerbajdzsán tartományban lévő két határvárosba, Jolfába és Khomarluba. Irán ugyan nem NATO tag, mint a törökök, valamelyest oroszbarát, mint az örmények, viszont muszlim és az azeriek harmada ott él és figyelmeztette már mindkét felet, hogy nehogy átterjedjenek a harcok, mert azt nem fogja hagyni.
Norbi
2020-10-28 at 18:59
Haraszti Gábor,nem foglaltak el az ormenyek azt a teruletet.Ott mindig is ormenyek eltek tobbsegben,mar akkor is amikor az azeriek meg nem is leteztek mint nep.Osi ormeny fold.Sztalin huzta meg a hatarokat anno kedve szerint.Sajnos bevetik ellenuk a legmodernebb torok fegyvereket.