A nigériai keresztények sokszoros támadásnak vannak kitéve pusztán azért, mert Krisztus zászlaját tartják a kezükben; ezért is érdemelne Nobel-díjat az a kezdeményezés, amelyet a magyar kormány az üldözött keresztények érdekében útjára indított – hangzott el a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott konferencián, ahol megrázó képet festettek a meghívott egyházi vezetők a nigériai keresztények mindennapos szenvedéseiről. Az elöljárók elmondták: a szélsőségesek hidegvérrel pusztítják a keresztényeket, levágják őket, akár az állatokat, mindennaposak a tömeggyilkosságok, a gyújtogatások és a támadások a keresztény iskolák, kórházak és templomok ellen. Elhangzott az is: az ország muzulmán lakosságának részéről szinte elvárás, hogy minél kevesebb teret engedjenek a keresztényeknek, akiket a nyugati gyarmatosítás termékének tartanak.
A XXI. század legelhallgatottabb emberjogi válsága a keresztényüldözés, márpedig ér annyit a keresztények élete, mint a más vallásúaké – jelentette ki Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott államtitkárság vezetője hétfőn este, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott konferencián, ahol nigériai egyházi vezetők tettek tanúságtételt a keresztények mindennapos szenvedéseiről. A keresztény egyházi vezetők átfogó képet festettek a muzulmánokkal való együttélés nehézségeiről, tragédiáiról, és hangsúlyozták a nemzetközi közvélemény fellépésének fontosságát is.
A világ hallgat
Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár köszöntőjében felidézte: az elmúlt héten Burkina Fasóban húsz fegyveres támadott meg egy katolikus templomot istentisztelet közben, hat hívővel végeztek, köztük a pappal. Két héttel korábban egy protestáns templomot támadtak meg, ahol szintén hat áldozat volt. A világ pedig hallgat. Húsvétvasárnap Srí Lankán közel háromszáz áldozatot követelő, keresztények ellen irányuló merényletsorozat történt; az Iszlám Államhoz hű szélsőségesek többek között az ünnepekre készülő kisiskolásokat is megtámadták. Januárban a Fülöp-szigeteken robbantottak szélsőségesek egy keresztény iskolában, és a sort lehetne folytatni még. Kiemelte: március közepén Nigériában egy hét alatt 120 kereszténnyel végeztek a Boko Haram és a fulani törzs szélsőségesei. Hozzátette: a nigériai támadással egyidőben történt az új-zélandi mecset elleni támadás, amely megrázta a világot, a politikai vezetők együttérzésüket fejezték ki, hidzsábot öltöttek, ami az államtitkár szerint helyes gesztus. Ugyanakkor hozzátette: a százhúsz nigériai áldozatnak azonban senki nem ápolja az emlékét, senki nem fejezi ki szolidaritását, sőt, a sajtó és egyes politikusok megpróbálták az események keresztényellenes jellegét is elbagatellizálni.
Azbej Tristan kiemelte: nincs helye a mellébeszélésnek, a XXI. század legelhallgatottabb emberjogi válsága a keresztényüldözés, márpedig ér annyit a keresztények élete, mint a más vallásúaké. Úgy vélte, a valóság kimondása – azaz, hogy soha nem látott mértékben üldözik a keresztényeket – fontosabb, mint a politikailag korrekt beszéd. Mint kiemelte, azért is fontos a nigériai egyházi vezetők magyarországi tanúságtétele, hiszen a nyugat mértéktartónak mondott véleményformálói a négyezer regisztrált nigériai keresztény áldozat tényét is elhallgatják. Úgy vélte, szavak helyett tettekre van szükség, a Hungary Helps program pedig ezt testesíti meg.
Nem kell bocsánatot kérni azért, mert keresztények vagyunk
Matthew Hassan Kukah, Sokoto egyházmegye püspöke „Tövisek közt növekedve” című előadásának elején hangsúlyozta: Nigéria keresztényei nagyra értékelik a szolidaritásnak azt a különleges és profetikus megnyilvánulását, amelyet Magyarország képvisel. Hozzátette: nyolc éves püspöksége alatt elmondhatja, hogy Sokotóban, a muzulmánok Vatikánjának közepén az atrocitások ellenére is, a tövisek között is növekedni tudott az egyház, olyannyira, hogy jelenleg hat plébánia is működik. A püspök elmondta: véleménye szerint keresztényként muzulmánok között élni nem akadály; a keresztényeknek nincs okuk oda nem illőnek érezniük magukat.
Nem kell szégyellni, nem kell bocsánatot kérni azért, mert keresztények vagyunk
– hangsúlyozta. Az egyházi vezető arról is beszélt: az ország muzulmán lakosságának részéről szinte elvárás, hogy minél kevesebb teret engedjenek a keresztényeknek. Mint hozzátette, a keresztények elleni ellenszenv részben a brit gyarmatosítás alatt megtapasztalt keserűség és frusztráció emlékének tudható be; ebben az értelemben a kereszténységet a nyugati gyarmatosítás termékének tartják. Ugyanakkor a gyarmatosítás egyfajta keresztény projektként van beállítva. Megjegyezte: a világ minden történése nyomot hagy a két vallás viszonyán; amikor például Oszáma bin Ládent megölték, Nigériában templomokat robbantottak fel, de hasonlóképpen keresztényellenes zavargások törtek ki a Dániában megjelent Allah-gúnyrajzok miatt.
Az iszlám kizárólagos vallás, nem tűri a pluralizmust
Matthew Hassan Kukah elmondta: az 50 éve tapasztalható folyamatos rombolás alatt egyetlen regnáló kormány sem mutatott hajlandóságot a templomok újjáépítésére, vagy legalább kártérítés fizetésére. Hozzátette: miközben a kereszténység az emberiességben, a szomszédság tiszteletben tartásában hisz, az iszlám kizárólagos vallás, nem tűri meg a pluralizmust. Egyeduralkodó a politikai porondon, ennek köszönhetően több helyen nincs is választójoga a keresztényeknek, nem kapnak helyet az önkormányzatokban vagy az államigazgatásban, csak alárendelt munkát végezhetnek. Ebben a kirekesztő politikában nehéz a fejlődésen, vagy akár csak az újjáépítésen tevékenykedni, hiszen a muzulmánok mindent, amit a keresztények tesznek, azt iszlámellenes támadásként fogják fel. Kiemelte: véleménye szerint Nobel-díjat érdemelne az a kezdeményezés, amelyet a magyar kormány útjára indított. A püspök szerint a nigériai keresztények sokszoros támadásnak vannak kitéve pusztán azért, mert Krisztus zászlaját tartják a kezükben. Úgy vélte, a Nyugat nem segít a nigériai keresztényeknek az újjáépítésben, holott ez lenne a természetes.
Ahonnan egykor a misszionáriusok jöttek, ma nem érkezik semmilyen segítség, nem fordul oda a figyelmük
– mondta.
Az egyházi vezető arról is beszélt: a katolikusok Nigériában jelentős eredményeket értek el az oktatás terén, egy olyan közegben, ahol a tanulók 60 százaléka muzulmán vallású. Ezek a fiatalok már kevésbé tekintenek gyanakvással a keresztény közösségre. Úgy vélte, az oktatási infrastruktúra fejlesztésével ez a bizalom csak nőni tudna, így visszaszoríthatóvá válnának az ellentétek. Fontosnak nevezte, hogy a keresztények nagyobb önbizalommal találják meg a helyüket a nigériai közéletben is, és pozíciókat szerezzenek. Mint megjegyezte: milliószám vannak olyan gyermekek az utcán, akik azért nem mernek iskolába járni, mert a szüleik sanda szemmel nézik a keresztény oktatást. Számukra utat kell mutatni a tanulás felé. Végezetül kiemelte: végtelenül hálás azért a bátorításért, amelyet a magyar néptől kaptak ezeknek a feladatoknak a véghezviteléhez.
Hidegvérrel irtják a keresztényeket
Dacholom Datiri, a protestáns Church of Christ of Nigeria elnöke kiemelte: gyülekezete szenvedi el a legtöbb üldöztetés Északkelet- és Kelet-Nigériában. Hozzátette: a szélsőségesek hidegvérrel pusztítják a keresztényeket, levágják őket, akár az állatokat, mindennaposak a tömeggyilkosságok, a gyújtogatások és a támadások a keresztény iskolák, kórházak és templomok ellen. A tartományok statisztikai adatai közül többek között kiemelte, hogy Bokkos tartományban 9 templomot, számtalan falvat gyújtottak fel, közel ötezer ember kényszerült elhagyni otthonát. Bassa tartományban 11 ezer a belső menekültek száma, itt 1300 ház pusztult el, 16 falu vált lakhatatlanná, 9 templomot pusztítottak el és 253 embert öltek meg a szélsőségesek.
Az egyházi vezető arról is beszélt: véleménye szerint a nigériai kormány gyakorlatilag összejátszik a terroristákkal abban az értelemben, hogy a szélsőségesekkel szemben semmilyen retorziót nem alkalmaznak, nincsenek letartóztatások, nincsenek perek. Ellenben a keresztények békés demonstrációit a hatalom erőszakkal fojtja el. Elmondta: a humanitárius segélyek elosztásában is hasonló kettős mérce tapasztalható, hiszen nem a keresztény áldozatok hozzátartozói kapják a támogatásokat, hanem a muzulmánok. Daitri kiemelte: a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében meg kell kezdeni az iskolák, templomok, közintézmények újjáépítését, és segíteni kell a keresztényeket, hogy visszatérhessenek otthonaikba, amelyekbe sok esetben szélsőségesek költöztek be. Hozzátette: a megfelelő kormányzati válasz hiányában a világ közvéleménye nem maradhat közömbös; ennek a kiállásnak állt az élére Magyarország. Az elnök hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek fel kell ébrednie, ugyanis véleménye szerint az iszlám a megtévesztésre épít; nem szabad engedni, hogy a nigériai keresztények által átélt mindennapos szenvedések hangjai süket fülekre találjanak. Végezetül arra kérte Magyarország népét, hogy imádkozzanak a nigériai keresztényekért.
Európa számára jelenleg kihívást jelent néven nevezni a keresztényüldözés tényét
Hölvényi György EP-képviselő köszöntőjében arról beszélt: az európaiak azt hiszik, a világ összes kihívására tudják a választ, holott aki ismeri Nigéria bonyolult és szerteágazó társadalmi problémáit, az tudja, hogy Európának van szüksége a tanulásra. Úgy vélte, Nigéria keresztényei sokat tudnának tanítani a muzulmánokkal való békés együttélés nehézségeiről, kihívásairól. A képviselő hangsúlyozta: a Boko Haram terrorszervezet és a szélsőséges fulani törzs terrorcselekményei mellett Nigériában komoly gondokat okoz a menekültválság és a belső migráció is. Hölvényi György fontos eredménynek nevezte, hogy az Európai Néppárt az elmúlt időszakban napirenden tudta tartani a keresztényüldözés, a keresztények közel-keleti kiirtásának problémáját, sőt, több jelentést is elfogadtak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor hozzátette: Európa számára jelenleg kihívást jelent néven nevezni a keresztényüldözés tényét; a diplomácia nem tolerálhat semmilyen visszaélést akkor sem, ha azt keresztények ellen követik el. Kiemelte: tapasztalatai szerint a válságsújtotta régióknak létkérdést jelentenek az uniós források, ugyanakkor a gyenge államokban egyedül az egyházi szervezeteken keresztül érhető el azok helyes felhasználása, célba juttatása. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy egyházak is részt vegyenek az uniós források szétosztásában, amely szerinte elfogadhatatlan.
A migrációs válsághelyzet és a keresztényüldözés volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök és Matthew Hassan Kukah, a nigériai Sokoto megyéspüspöke, valamint Dacholom Datiri, egy nigériai református egyház, a Church of Christ in Nations lelkészi elnökének megbeszélésén kedden délután a Karmelita kolostorban. A megbeszélésen részt vett Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár is. Orbán Viktor hangsúlyozta: az afrikai országok érdeke is, hogy polgáraik a világméretű népvándorlás örvényébe kerülve ne vesszenek el szülőhazájuk számára, és ez kötelességeket ró Európára és a világ más fejlett térségeire. Magyarország például a Hungary Helps programmal már eddig is számos iskola, kórház, szociális intézmény újjáépítését és működtetését segítette elő a konfliktusok által sújtott térségekben, a Közel-Keleten és Afrikában.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: forefrontng.com
László Ferenc
2019-05-21 at 10:58
Matthew Hassan Kukah, Sokoto egyházmegye püspökének, felhívással kellene fordulnia az összes, általa ismert püspökhöz – akiknek az egyházmegyéjében üldözik, irtják a keresztényeket – és Magyarország segítette őket!
Ők együttesen – hiszen úgy nagyobb súlya van a szavuknak – tegyenek javaslatot a NOBEL Bizottság felé, hogy ezért a hatalmas karitatív segítségért – Magyarország kapjon NOBEL díjat!
Tudom, volt aki érdemtelenül kapta meg és ezáltal már halványodott a fénye – de ha ezt hazánk megkapná, akkor azok száját befoghatnánk – akik bennünket gyaláznak, kritizálnak, hogy péld. nem fogadunk be migránsokat! Ez a keresztényi cselekedet bőven felülírja a kvóta kérdést!
albert heim
2019-05-15 at 06:57
Muszlimokkal együtt élni lehetetlen.Csak addig ,amíg számbelileg többen nem lesznek.1400 éve ez a TAKKIJA .Kezdetben békésnek mutatkoznak .Európa igen nagy veszélyben van ,ha nem tiltja be.Muzulmán Testvériség lassan pártot alakít és az eddig a szocikra ,zöldekre szavazó refugesek azonnal a muszlim pártra szavaznak.Demokratikus törvényeket használnak a demokrácia szétverésére !
Mátyás
2019-05-15 at 11:48
Pont ezt magyaráztam nem olyan régen egy külföldi ismerősömnek, hogy ha töbségbe kerülnek kurva nagy bajban lesznek. Nem egészen értette.
Benedek Károly
2019-05-15 at 06:04
Hol a búsban van ebben a történetben a Vatikán?!
És HOL VAN ERDŐ PÉTER ÉS AZ ÖSSZES PÜSPÖK, katolikus és protestáns?!
Laca
2019-05-14 at 23:56
Szánalmas, hogy a muszlimok a keresztényeket látják gyarmatosítónak, pedig Mohamed utódai néhany évtized alatt több területet igáztak le, írtottak ki és térítettek át erőszakosan, mint bárki a történelemben.
Örülök, hogy Magyarország ellenáll az iszlámnak és védi a kereszténységet. Ez a mi nemzeti küldetésünk, folytassuk! Mi ebben legyünk “haladók”, ne a liberális fertőben!
bl
2019-05-14 at 19:59
A keresztényi szeretetet sokan összetévesztik valamivel.
Ez nem infantilis, nem valami állatbarát macskája iránti szeretete. Ez nem a kommunisták mindenkinek adunk igérete.
A keresztényi szeretet eredeti értelme az, hogy olyan békés körülmények jönnek létre általa, ahol már lehet szántani-vetni, mert nem rabolják el, ahol a fizikai segítség csak szimbolikus (mert nem is lehet más természeténél fogva), a szellemi segítség viszont egyetemleges.
Ezt (is) újra kellene tanulni.
Gáspár Anette
2019-05-14 at 21:07
“a szellemi segítség”
És értelmi, érzelmi.
Benedek Károly
2019-05-14 at 17:56
A Nobel-díjat nem a magyaroknak találták ki. A Béke Nobel-díjat már devalválták, a legsötétebb népirtó bűnözők is megkapták.
Nekünk nem díj, hanem béke és nyugalom kell.
Ne akarjanak “benyálazni” minket.
A Zoscar-és Nobel-díjak már politikai és faji alapon működnek.
Nahát
2019-05-14 at 17:53
Ül a Vatikán a hatalmas vagyonon, és nem segít.
sorry
2019-05-14 at 17:32
Hiányolom Ferenc pápa segítő intézkedéseit. (tanítók, orvosok, adományok, pénz) A civil szervezetek- és jogvédők közbenjárását az ENSZ-nél. A sajtó (különösen a nyugati sajtó) harsány hangon világgá röpíthetné a szörnyűséget. Talán volt pápánkhoz, Benedek atyához is eljutna a borzalom híre. Talán ő tudna segíteni az életveszélyben lévőkön és a nyomorgókon.
Vagy egy érzékenyítő tréningre kellene beutalni az emberi fájdalomra részvétleneket?.
Benedek Károly
2019-05-15 at 06:07
Szóba se hozza‼️‼️‼️
Logikus
2019-05-14 at 17:26
A püspök jól beszél, de a BALLIBERÁLIS világ nem akarja meghallgatni a józan ész hangját, ezért nem fognak változtatni, sem a hozzáállásukon, ahogy Magyarországgal bánnak, sem pedig a Nobel békedíjj odaadásában. Sunyik valamennyien!
Benedek Károly
2019-05-15 at 06:06
Felejtsük már a Nobel-békedíj nevű plecsnit, amit több háborús bűnös bolsevik is megkapott. Ceausescu reszketett érte
Vinczer S.Péter
2019-05-14 at 16:55
Magáért beszél az a tény, hogy a nigériai püspökök nem a Ferenc pápához fordulnak tényfeltárással, és segélykéréssel, hanem Orbán Viktor Miniszterelnök úrhoz .
Ferenc eretnek pápa a közelmultban éppen Nigériában borult le a muzulmán előtt megcsókolva a cipőjét.
Lucifer röhögve várja….
pampafu
2019-05-14 at 17:09
Dr Miniszterelnök úr elvégzi a Ferenc pápa munkáját is.
gyozo2018
2019-05-14 at 17:57
Erdő Péter is Frenc antipápával fúj egy követ.
Nagymama
2019-05-15 at 14:51
Ferenc pápa szinte sírva kérte és térdelt le a szembenállók lábához és könyörgött hozzájuk a békéért. Számomra megrendítő volt ezt látni. De ennél lényegesebb, hogy az egymás ellen harcolók számára is az volt, mert azok csak a fegyverek és a gyilkosság nyelvén tudnak beszélni.
Jelen lehettem a rendezvényen, ahol a két nigériai egyházi méltóság tanúságot tett mindarról, ami velük történik, amit átélnek. Mint a fenti írásból is kiderül, ők sem fegyverrel harcolnak. Békére van szükségük, de békés eszközökkel.
Isten segítse őket fáradhatatlan és kitartó munkájukban és kapjanak minél több segítséget hasonló módon, mint ahogy hazánk teszi!