Nyolcvanegy Nobel-díjas biztosította támogatásáról Joe Bident, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltjét szerdán egy nyílt levélben, arra hivatkozva, hogy a volt alelnök “hajlandó meghallgatni a szakértőket”, és korábban “mély megbecsülését fejezte ki a tudományos megoldások iránt a betegségekkel szemben”.
A CNN amerikai hírtelevízió honlapján megjelent cikk szerint a kémiai, orvosi és fizikai Nobel-díjasok hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a választott vezetők tudományos alapon hozzanak döntéseket, különösen egy világjárvány idején.
Nemzetünk történelme során még soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy vezetőink megbecsüljék a tudomány értékét a közvélemény alakításában
– áll a levélben.
A közszolgálatban eltöltött hosszú ideje során Joe Biden következetesen bizonyította hajlandóságát arra, hogy meghallgassa a szakértőket, azt, hogy érti a nemzetközi együttműködés értékét a kutatásban, és azt, hogy tiszteli azt, amivel a bevándorlók járultak hozzá országunk tudományos életéhez
– írták. A CNN egy, a Nobel-díjas csoporthoz közeli forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a kezdeményezés szervezője Bill Foster, az amerikai képviselőház illinois-i demokrata, a kongresszus egyetlen fizikus végzettségű tagja.
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatai szerint az Egyesült Államokban eddig több, mint hatmillióan fertőződtek meg koronavírussal; a fertőzés következtében több, mint 180 ezer amerikai vesztette életét. Donald Trump amerikai elnököt erőteljes bírálatok érték amiatt, hogy kormányzata túl lassan reagált a járványra, és nem tett eleget azért, hogy megvédje az amerikaiakat. A CNN egyik nemrégi, az SSRS független közvélemény-kutató cég által végzett felmérése szerint a megkérdezett amerikaiak közül átlagosan tízből hetet zavar az, ahogyan az amerikai kormány a koronavírus-járványt kezelte. Hatvankét százalék szerint Trump többet is tehetett volna a járvány elleni küzdelemben, a megkérdezettek 58 százaléka pedig elégedetlen azzal, ahogyan az amerikai kormányzat kezelte a járványt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Carolyn Kaster
khm
2020-09-03 at 08:24
CSAK 81?
Tudomásom szerint az USA-ban 372 Nobel díjas van. A Világ országaiban,meg 889 🙂
ViAM
2020-09-03 at 07:05
E 81 Nobel díjas támogató egyértelműsíti, hogy kik, kitől és miért kapták díjukat.
Lúdtipró
2020-09-02 at 22:51
Ennyit a nóbelcsontról.
A baj csak az, hogy rengeteg kiváló koponyát aláznak meg egy ideje azzal, hogy már a tudományos munka értékelésébe is vastagon belemászik a politika.
Ő még valóban díjat kaptak hosszú éveken át rendületlenül végzett munkájukért.
Lárifári
2020-09-02 at 19:25
1. Kérjük a névsort.
2. “A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatai szerint az Egyesült Államokban eddig több, mint hatmillióan fertőződtek meg koronavírussal; a fertőzés következtében több, mint 180 ezer amerikai vesztette életét.” Az USA egészségügyi hatósága alatt dolgozó CDC kimutatása szerint meg 9200-an haltak meg. Mi f@sz?????
Naprózsa
2020-09-02 at 19:24
Hogyne támogatnák. Már mind maga is demens.
bl
2020-09-02 at 19:01
A Nobel díjasoknak arra is gondolni kell amikor ilyen állásfoglalásokat tesznek közzé, hogy a bölcsészet által uralt területek (társadalom) oly mértékben váltak szubjektívvá, ellentmondásossá, hogy az objektív tudományos megoldásoknak szép lassan semmi értelme nem lesz ezen bölcsészkritériumok teljesítése esetén. Azaz épp azzal érik el sötét középkorszerű állapotok visszajöttét, hogy a saját szakterületüket tiszteletben tartó, valójában dróton rángatott jelöltet támogatnak. Ez a bibi és nem Trump.
en
2020-09-02 at 18:44
Marxista zs.dok a Nobelre is ratelepedtek mar.Semmi nem lep meg mar!
Gullwing
2020-09-02 at 18:42
Egy szellemi fogyatékost támogat a libcsi nobelesek kretén csapata.
Ez a díj sem ér már szart sem.
Wakanapi
2020-09-02 at 18:40
Na ja, többek között az a megnyilvánulása is tudományosan megalapozott volt, hogy azok a feketék, akik Trumpra szavaznak, nem feketék…
zsuzsa
2020-09-02 at 18:34
A Nobel forogna a sírban,ha tudná,hogy a nevével kitüntetett tudósok egy demens jelöltet támogatnak. A tudományos díjakra javaslatot tevők sohasem tartották magukat távol a politikától így sokszor a nézet különbségek miatt a nevető harmadik részesült a megtiszteltetésben.
vidar
2020-09-02 at 18:19
Snóbli díjasok.
Zia
2020-09-02 at 18:12
Mindeki azt hitte, hogy a “Hülyék paradicsoma” c. film egy nagy marhaság. Ha Biden győz akkor megvalósul! Nem lesz fikció többé.
Tudományos libsizmus
2020-09-02 at 17:52
Ez már sztálinizmus szerintetek?
Torockó
2020-09-02 at 17:52
Lassan a kontraszelekció mintapéldája lesz a Nobel díj is. Ha nem vagy a mi kutyánk kölyke, akkor nem vagy okos, nem találsz ki semmit, nem vagy tudós, művész, újságíró, nem tüntetnek ki, nem vagy vezetőképes, mehetsz samesznek a kiválasztottakhoz….
Polgar
2020-09-02 at 17:50
Hi, joe biden vagyok! Joe biden férje vagyok! Hát ennek aztán szurkolhatnak obamáék!
Királytigris
2020-09-02 at 17:29
Ilyen migránsokkal persze, hogy nyer a befogadó ország!
Íme: Karlsruhéban kémiát és matematikát tanult. 1927-ben itt beszélt Hermann Mark professzor a kvantummechanikáról mint a fizika alapjáról. Ennek hatására nyergelt át a fizikára. 1928 tavaszán Münchenben, Arnold Sommerfeld mellett tanult. Ebben az évben villamosbalesetben elveszítette egyik lábfejének egy részét. Az év őszén már a Lipcsei Egyetemen tanult, ahol Werner Heisenberg volt a professzora. Nála írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól címmel, amit 1930-ban védett meg.
Ezután előbb molekulaspektroszkópiával foglalkozott, legismertebb eredménye a Jahn–Teller-effektus (1937), majd Göttingába ment, ahol a későbbi Nobel-díjas James Franck tanársegédje lett. 1933-ban Pöschllel közösen kidolgozta a hajlítási mozgások leírására szolgáló Pöschl–Teller potenciálfüggvényt. Utána Magyar Állami Ösztöndíjjal Rómában Enrico Fermi, majd Rockefeller-ösztöndíjjal, Koppenhágában Niels Bohr mellett dolgozott.
Két évet töltött a Göttingeni Egyetemen, majd 1934-ben elhagyta Németországot, a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével. Rövid angliai tartózkodás után, 1935-ben, Gamow hívására az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ott a George Washington Egyetemen tanított, ahol Gamow is professzor lett. Ekkoriban sok európait hívtak az Amerikai Egyesült Államokba. Kvantummechanikát tanított az amerikai diákoknak és professzoraiknak. Teller figyelmét Gamow a magfizika felé terelte és 1938-ban együtt dolgozzák ki a termonukleáris fúzió elméletét. A béta-bomlás nukleonspint átfordító Gamow-Teller-átmenetének leírása is együttes munkájuk. Paul Hugh Emmett-tel közösen értelmezte a nempórusos szilárd felületeken lejátszódó többrétegű adszorpció jelenségét. Azóta az ilyen felületeket Brunauer-Emmett-Teller felületeknek (BET-felület) hívják.
1939-ben a Gamow és Teller által szervezett washingtoni elméleti fizikai konferencián jelentette be Niels Bohr a maghasadás felfedezését. Teller ekkor New Yorkban, a Columbia Egyetemen dolgozott, ahol Szilárd Leó is. Mivel Szilárd nem tudott autót vezetni, ő vitte el Einsteinhez, hogy egy Roosevelt elnökhöz írt levelet mutasson neki, ami azután Einstein–Szilárd-levélként vált ismertté. Az 1941. december 7-i Pearl Harbor-i támadás után felgyorsultak az események. Teller Chicagóban Enrico Fermi olasz fizikus mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén. Itt mondta el neki Fermi azt az ötletét, hogy atombombával termonukleáris fúziót lehetne beindítani. Teller ezután kezdett gondolkodni a szuperbombán.
És mit lehet nyerni a mostani migránsokkal? A mostani migránsokban mi a pozitívum?
hivő
2020-09-02 at 17:23
Sajnos ma már a tudomány
területére is ugyanaz a
szabály érvényes mint
a művészetekre.Ha tehetséges
is vagy, a kutatásodra csak
akkor kapsz pénzt ha tolod
a kötelező mantrát.
zsák a foltját
2020-09-02 at 17:16
Az orvosi Nobel díjasokat megértem, mert Biden megválasztása esetén napi szinten látni lehetne az elhülyülés és a demencia következményeit. Nem kellene kutatni, csak bekapcsolnák az “elnök urat” a TV-ben.