A forint jelenleg mindenképpen alulértékelt, aminek nemcsak az inflációs folyamatok szempontjából van hatása, de a kkv-k működését sem segíti az import növekvő költsége miatt – mondta el lapunknak Regős Gábor közgazdász, a Századvég elemzője. Látható ugyanakkor, hogy az MNB döntéshozói a gazdaság túlfűtöttségének mérséklését – és így az infláció lejjebb szorítását – két külső szereplőtől várják. Az egyik az új állampapír – amelybe már 1670 milliárd forint áramlott –, ami növeli a megtakarítási hajlandóságot, és így csökkenti a fogyasztást, ami hűtheti a gazdaságot és kismértékben csökkenti az inflációt.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a mai ülésén sem változtatott a kamatkondíciókon. Ez nem is volt várható, tekintettel arra, hogy korábban többször hangsúlyozták, hogy módosítás 3 havonta, az Inflációs Jelentés megjelenésekor történhet – ez pedig legközelebb szeptemberben lesz. Ettől várhatóan csak akkor tér el a jegybank, ha valamilyen rendkívüli esemény történik, vagy ha más iránymutatást ad – vélekedett Regős Gábor. A szeptemberi döntés kapcsán tehát azt érdemes megnézni, hogy milyen események történtek a gazdaságban, illetve hogy hogyan változott a jegybanki közlemény az előző havihoz képest.
Nem várható kamatemelés
Regős szerint jelenleg két ellentétes hatású folyamat határozza meg a magyar gazdaság helyzetét: az erőteljes belső kereslet, dinamikus növekedés és emelkedő bérek (valamint a gyenge forintárfolyam) az infláció emelkedésének, míg a gyenge uniós növekedés az infláció csökkenésének irányába hatnak. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a nagyobb külföldi jegybankok (EKB, Fed) a korábbiaknál lazább politikát követnek: míg korábban mindenki szigorítást várt, és a Fed szigorított is, most már lazítás is történt. Ez az MNB számára a szigorítások elhalasztását segíti elő. Ennek megfelelően a szeptemberi kamatdöntő ülésen sem számítunk a monetáris kondíciók szigorítására; arra legkorábban decemberben kerülhet sor, ha netán az inflációs folyamatok kedvezőtlenül alakulnának, ám egyelőre ennek sem nagy a valószínűsége. Látható ugyanakkor, hogy az MNB döntéshozói a gazdaság túlfűtöttségének mérséklését – és így az infláció lejjebb szorítását – két külső szereplőtől várják, mely egyértelműen megjelenik közleményükben. Az egyik az új állampapír, amelybe már 1670 milliárd forint áramlott. A döntéshozók arra számítanak, hogy ez növeli a megtakarítási hajlandóságot, és így csökkenti a fogyasztást, ami hűtheti a gazdaságot, és kismértékben csökkenti az inflációt. Kérdés, hogy az ide beáramló összegek között mekkora részben jelenik meg olyan pénz, ami az új eszköz nélkül fogyasztás lenne, illetve mennyire van szó a béremelkedés miatt növekvő megtakarításokról és mennyire a megtakarítások átrendeződéséről. A másik külső tényező a fiskális politika: a közleményben megjelenik a jövő évre tervezett rekord alacsony, 1 százalékos hiány, mely a korábbi, a gazdasági növekedés ösztönzését előtérbe helyező fiskális politikánál kismértékben szigorúbb kondíciókat jelez. A közleményben új elemként megjelenik a lefelé mutató kockázatok hangsúlyozása, ami szintén arra utal, hogy nem várható szeptemberben szigorítás.
A forint árfolyama is befolyásolja az inflációt
Az inflációs folyamatok kapcsán arra számítunk, hogy a pénzromlás üteme 3 százalék körül, kicsivel afelett alakul a jövőben is – szögezte le Regős Gábor. Meghatározó azonban az, hogy hogyan alakul az olaj világpiaci ára, hiszen ez az üzemanyagárakon keresztül erőteljes hatást gyakorol az inflációra. Az infláció alakulása kapcsán nagy szerepe lesz a várakozásoknak is: kérdés, hogy a lakosság és a vállalatok várakozásai megállnak-e 3 százaléknál, ami szükséges ahhoz, hogy a jegybank elérje a célját. Szintén nagyban befolyásolja az infláció alakulását a forint árfolyamának alakulása – ebből a szempontból az elmúlt néhány hét kedvezőtlen volt, a forint némileg gyengült és a 330 körüli értéket ostromolta. A gyengélkedésnek a laza monetáris kondíciók mellett egyedi okai is vannak: az olasz kormányválság, illetve az USA és Kína közötti kereskedelmi háború, melynek az elmúlt hetekben újabb csatáit láthattuk. A forint jelenleg mindenképpen alulértékelt, aminek nemcsak az inflációs folyamatok szempontjából van hatása, de a kkv-k működését sem segíti az import növekvő költsége miatt – fejtette ki Regős Gábor.
POROSZLAI RÓBERT
2019-08-31 at 20:59
bodcsabapettingzitavértes na?!
Királytigris
2019-08-28 at 22:19
Amit az állampapír kamatán nyer a befektető, annyit veszít is a forint inflálódásán. Más szóval, pénz az ablakban.
1EUR=329,106Ft!!!!
zolatiguszti
2019-08-28 at 23:56
Infláció 3% körül állampapír úgy rémlik 6% körül.
kisnyilas
2019-09-01 at 19:11
Amit sokan összekevernek az hogy míg a hozam a teljes befektetett összegre vonatkozik , addig az infláció “csak ” az elköltött pénzen realizált többlet költés. Tehát ha valaki 5 milliót befektet és az kamatozik neki 5%-ot. Az 5 millió 250 ezer Ft lesz. Ha az infláció 3% akkor egy eredetileg 5 milliós autó ára 5 millió 150 ezer lesz. Ha valaki elkölti a teljes befektetett összeget az autóra, akkor valóban veszít 100 ezret a befektetésen. Viszont ha valaki mondjuk 50 milliót fektet be és realizál 2 és fél milliót a hozamon és mondjuk nem költi el a pénzt akkor nem veszít semmit az infláción. Ha tud várni kicsivel többet mint két évet akkor csak a hozamból meg tudja venni az autót úgy hogy a tőke megmarad. Tehát nagyobb tőke és türelem estében a hozam meg tudja enni az inflációt.
Kása mása
2019-09-12 at 22:29
De Hál Istennek Magyarországon a forint a fizetőeszköz, igy ha magyar árut veszel nem ér semmilyen kár.
bl
2019-08-28 at 17:59
A mosolygós, nyugodt, kiegyensúlyozott, elégedett, boldog ember megjelenése jelentené az igazi stabilitást, jövőképet, reményt.
Hajrá Fidesz!!!
oshon
2019-08-28 at 13:08
Meretek es merkozesek – https://howmuch.net/articles/worlds-largest-companies-by-revenue
Mátyás
2019-08-28 at 13:24
Érdekes link, egy kicsit lejjebb tekertem a haderő összehasonlításra. Érdekes, hogy a “rettegett” oroszoknak kisebb a pénzbeli katonai értéke, mint franciaországnak. Az usához képest pedig sehol sincs.
Hesslerezredes
2019-08-28 at 12:25
Helyezzük csak minél előbb Herz és Pick szalámi és Csabai és Gyulai kolbász-alapra a forintot, oszt’ mindjárt olyan stabil lesz, mint az arany! Mert az aranyat nem lehet megenni, de a szalámit és a kolbászt igen, sőt még – egyszer, a jövőben – lehet, hogy aranyat fog érni!!! Azt hiszitek meghülyültem, pedig komolyan gondolom a dolgot: 1 kiló szalámi, vagy 2 kiló kolbász, vagy 5 kiló kolozsvári szalonna legyen 1 forint, vagy 1 hektó tiszta víz! 2050-körül ebben fognak számolni, most megjósolom.
Hesslerezredes
2019-08-28 at 12:54
Ja és asszem a forint lesz akkor a Földön a legerősebb valuta!!!
Kása mása
2019-08-28 at 14:49
Vegyünk hazai árut és kikerüljük az infláció romboló hatását.
A magyar zöldségesnél 250 ft a lecsópaprika, a Sparnál/harácsolóéknál/
690 ft. A kettő különbsége akaratlanul az osztrákok zsebébe megy.
Pál Kinal
2019-08-28 at 19:04
Így bizony. De mégis azt látni, hogy az emberek sokasága mégis a multihoz megy.
odu
2019-08-28 at 21:19
Csányi is ebbe bízik. A vagyonkezelő pedig a sanghaji tőzsdébe.